Magyar népi díszítések - Csetneki csipke - Felvidék
A csetneki csipke története a 20. század elejére nyúlik vissza. A Szontagh nővérek egy – az európai divatnak megfelelő – csipke készítési kultúrát honosítottak meg a településen. Így alakult ki a gömöri vert csipke mellett egy sajátos motívumvilágú csipkekészítési technika.
A Szontagh nővérek több évtizedes előkészület után 1905-ben hozták létre háziiparukat, amely az ír horgolt csipke készítésének hagyományain alapult. Az úrikisasszonyok a tervezéstől a készítésen át az értékesítésig tökéletesen kiegészítették egymást. Gyermekeik nem lévén, halálukig anyai szeretettel egyengették a csetneki csipke sorsát, amely sok tervezés és áldozatvállalás után vált igazi magyar csipkévé.
A Szontagh testvérek nem elégedtek meg az ír csipke készítési módszerének átvételével, ezért a magyar úri hímzés formáival gazdagították a motívumkincset.
1907-re már 192 rajz csipkeváltozata készült el. Legfontosabb elemeik a karika, a cseresznye, a bajuszka, a cakkos kör, a kis és szárnyas gránátalma, a cakkos tulipán, a levél és a nagy zárt rózsa lettek.
A kezdetben horgolással hálózott felületek helyébe a sokkal légiesebb csipkeöltés vagy varrás lépett. A csetneki csipke méltán vált messze földön híressé.
Székelymuzsna - Székelyföld - Erdély
Székelymuzsna Székelyudvarhelytől 27 kilométerre délnyugatra az Erdő-és a Csörgő-patak közti magasabb dombháton fekszik, a Székelyföld peremfaluja. Közigazgatásilag Székelyderzshez tartozik, melytől 6 kilométerre nyugatra található.
Régi temploma 1283-ban már megvolt, ez valószínűleg a mai Szentegyháza nevű dűlőben állott. Mai református temploma a 15. században épüt, 1642-ben az unitáriusok kapták meg, de 1647-től újra a reformátusoké lett.
Vár a Börzsöny belsejében - Nógrád - Északi-középhegység
A nógrádi vár az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza.
A 11. század várépítkezéseinek megfelelően fagerendákból alkotott, kazettás szerkezetű, majd földdel töltött várfalak jelentették a védelem erejét. Így épülhetett a nógrádi ispánsági vár is.
Az évszázadokon át királyi kézben lévő birtokot Árpád-házi IV. (Kun) László adományozta a váci püspökségnek. A fennsík egyik sarkában – mély szárazárokkal elkerítve – létesült a belsővár, melynek jelenleg igen csonka maradványokban látható épületeit a 15. század második felében emeltette Báthory Miklós váci püspök. Ebben az időszakban készült el az a nagyméretű, három emelet magas öregtorony is, melynek csonkja messziről jellegzetessé teszi a nógrádi várromot.
Beszédes József (Magyarkanizsa, Délvidék, 1787 - Dunaföldvár, 1852) vízépítő mérnök
Beszédes József (Magyarkanizsa, Délvidék,1787 - Dunaföldvár, 1852) vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Kidolgozta egy Kolozsvártól Gratzig hajózható csatorna építésének tervét. 1836-ban a Helytartótanácshoz beterjesztette a Sebes-Körös és a Berettyó mocsárainak kiszárítására vonatkozó elképzeléseit.
Széchenyi Istvánnal elhajózott a Dunán Galatzig, és onnét Konstantinápolyba. Megszervezte a reformkor nagy vízügyi átalakítási munkálatait. Széchenyi István kezdeményezésére az országgyűlés 1840-ben törvényt hozott a Beszédes által elképzelt Duna–Tisza-csatorna építéséről.
Bár a kivitelezésre egy részvénytársaság alakult, a tervet ért támadások miatt a tőke megvonta támogatását, így a csatorna építése lekerült a napirendről. Beszédes vasúti mérnökként is működött, a linz-budweisi lóvasút és a Magyar Középponti Vasút építésében is részt vett. Sokat tett a magyar nyelvű műszaki irodalom megalapozásáért. Dunaföldváron temették el.
Szent László plébániatemplom - Kőbánya - Budapest
Kőbánya legismertebb nevezetessége a Szent László téren álló Szent László-templom.
A templom 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban: a tervező a román, a gótikus, a reneszánsz, a barokk, a perzsa és a magyar népi stílusokat ötvözte, s így született meg egy egységes templom. Háromhajós, kereszthajós bazilikás felépítésű, egy nagy toronnyal és két kis toronnyal rendelkezik.
A "Csodálatos Székelyföld" közönség szavazatai alapján nyertes fotók - 2013
Ferences templom és kolostor - Székelyudvarhely - Székelyföld - Erdély
Az 1728-79 között épült templom és a kolostor a barokk és a klasszicizmus közötti átmeneti korszak stílusjegyeit ötvözi. A két torony közötti kapubejárat reneszánsz stílusú. A templom 36 m hosszú, 17 m széles, belső magassága 14 m. Keleti tornyában két harang lakik.
Dávid Júlia (1961) - festőművész - Marosvásárhely - Székelyföld - Erdély
Dávid Júlia 1961-ben született Marosvásárhelyen. 1981-től a Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, iparművészeti szakon diplomázott. Szőnyeg- és jelmeztervezőként egyaránt dolgozott. 1989-től törökországi korszaka indult: üvegfestészettel és dekorálással foglalkozott.
1996-ban lett a marosvásárhelyi Innovációs Központ tervezője.
Budapesten éppúgy volt kiállítása, mint Marosvásárhelyen, Isztambulban, Kovásznán, Kanadában vagy Szegeden
Erdélyt élő múzeumként tartja számon: népi hagyományait, csak rá jellemző kultúráját, őszinteségét és sokszínűségét tartja a legtöbbre.
Az erdélyi a honfoglalás előtti korszakból eredő török motívumok, a törökös mentalitás lelhető fel munkáiban. Ezek faragásokban, szőttesekben, bútorokban, a szűcs- és bőrdíszművészetben egyaránt reprezentálódnak.
Szent István napi búcsú Hargitafürdőn - 2012. augusztus 19. Székelyföld - Erdély
Székelyszentlélek - Székelyföld - Erdély
A Felső-Nyikó-mente egyik legrégibb települése Farkaslaka mellett, Székelyudvarhelytől 10 kilométerre északnyugatra fekszik. 1333-ban Sancto Spiritu néven említik először. Területe ősidők óta lakott.
2005-ben egy hirtelen jött felhőszakadást óriási tömegű áradások követtek, elöntve több települést is – összesen 16 emberi áldozatot követelt az árvíz. A tragédia áldozatainak emlékét egy emlékmű viseli Székelyszentlélek falujában.