Dávid Júlia (1961) - festőművész - Marosvásárhely - Székelyföld - Erdély

                              Dávid Júlia 1961-ben született Marosvásárhelyen. 1981-től a Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, iparművészeti szakon diplomázott. Szőnyeg- és jelmeztervezőként egyaránt dolgozott. 1989-től törökországi korszaka indult: üvegfestészettel és dekorálással foglalkozott. 1996-ban lett a marosvásárhelyi Innovációs Központ tervezője. Budapesten éppúgy volt kiállítása, mint Marosvásárhelyen, Isztambulban, Kovásznán, Kanadában vagy Szegeden  Erdélyt élő múzeumként tartja számon: népi hagyományait,  csak rá jellemző kultúráját, őszinteségét és sokszínűségét tartja  a legtöbbre. Az erdélyi a honfoglalás előtti korszakból eredő török motívumok, a törökös mentalitás lelhető fel munkáiban. Ezek faragásokban, szőttesekben, bútorokban, a szűcs- és bőrdíszművészetben egyaránt reprezentálódnak.                

Szent István napi búcsú Hargitafürdőn - 2012. augusztus 19. Székelyföld - Erdély

Székelyszentlélek - Székelyföld - Erdély

                                A Felső-Nyikó-mente egyik legrégibb települése Farkaslaka mellett, Székelyudvarhelytől 10 kilométerre északnyugatra fekszik. 1333-ban Sancto Spiritu néven említik először. Területe ősidők óta lakott. 2005-ben egy hirtelen jött felhőszakadást óriási tömegű áradások követtek, elöntve több települést is – összesen 16 emberi áldozatot követelt az  árvíz. A tragédia áldozatainak emlékét egy emlékmű viseli Székelyszentlélek falujában.

Emléktáblák a Nagytemplom falán - Kecskemét - Alföld

Mint az szép híves patakra

                              "Mint az szép híves patakra Az szarvas kivánkozik, Lelkem úgy óhajt Uramra, És hozzá fohászkodik. Tehozzád, én Istenem, Szomjúhozik én lelkem, Vajjon színed eleiben Mikor jutok, élő Isten?" Szenci Molnár Albert - XLII. zsoltár  - részlet Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574– Kolozsvár, 1639) - nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító

A szecesszió magyar építészeti alkotásai - Lechner Ödön-Pártos Gyula - Városháza - Kecskemét - Alföld

                          A francia kastélyok tornyai, mozgalmas pártázatai jutnak eszünkbe az épület láttán.   A középponti oromzat pedig tisztán neoreneszánsz stílusú. Lechner az épület leírásában viszont az észak magyar műemlékekre és az angol profán épületekre hivatkozik, hangsúly a Bécstől való függetlenségen van. Magyaros vonatkozásúak a - Lechner által itt először - feltett majolika díszek is, köztük az életfa motívum - eredetileg egy kalotaszegi kályhacsempedísz. Ettől kezdve Lechner kedves anyaga lesz a kerámia (ami időtállónak bizonyult fizikailag is) és marad kedves barátja Zsolnay Vilmos... Ezek a kerámia díszek az eresz alatt frízszerűen vannak felrögzítve, mintha Huszka ajánlatára lenne felhelyezve dekorációként a homlokzatra.   A neoromán, szabados díszítés: fehér oszlopkötegek, pasztellszínben finom minták. A térkezelésben a lechneri játékosság már jelen van, a folyósok jobbra-balra elágaznak labirintus szerűen. Az oszlopfejek közt domború magyaros motívumokat találunk. Lechner a a belső boltozat alatt frízként szerepelteti a magyaros dekorációt, előkelő helyen...  

Magyar népi díszítések - Komádi fehérhímzés - Alföld

                          Komádi a csonka ország bihari részén, a Sebes-Körös jobb partján található. Földrajzilag Debrecen és Békéscsaba között szinte egyenlő távolságra helyezkedik el. Öltéstechnika: száröltés, egymással ellentétes irányú laposöltés, tyúkszemluk, pókozás, szálszámolásos laposöltés csíkban és térkitöltésben Néprajzi leírás: a szabadrajzú fehérhímzés kitűnik gazdag öltéseivel. A lepedőszéleket gazdag vertcsipkével díszítették. Motívumai: díszes korsó, cserép, szív, gránátalma, tulipán, szegfű (török hatás), rózsa, a szárakon tarélyos levelek, kacskaringók, indák, gyakori az erősen stilizált madár. Szerkesztés: az egyes mintaegységek ritmikusan, 3-4 cm távolságban helyezkednek el. Középen díszes korsóból, esetleg cserépből, szívből kiinduló , többnyire öt főág, végén nagyobb motívum alkotja az egyes egységeket. Alul hullámvonalon elhelyezkedő motívumsor zárja, vagy margit-öltéses sor.    

Árpád-kori templomaink - Erődtemplom - Berethalom - Erdély

                        A falu közepén emelkedő dombon áll Erdély egyik legszebb erődtemploma. A templom 1282-ben már létezett. Átépítésének kezdetét egy 1402-es oklevél datálja, amelyben IX. Bonifác pápa búcsút hirdetett felépítésére. 1486-ban már biztosan erődített volt, mert Mátyás ekkor lakói harmadát felmentette a hadba vonulás alól, hogy a településen álló várat őrizhessék. A munkával 1524-ben készültek el, erre utalnak kapuja felett II. Ulászló és Szapolyai János címerei. 1993 óta a Világörökség része.

Újonnan épített református templom - Fülek - Felvidék - "A madárnak szárnya van és szabadsága, nekünk szülőföldünk és sok tennivalónk"

                        Füleken valamikor régen volt református gyülekezet, az idők folyamán templomostól együtt eltűnt. A ma itt élő reformátusok úgy gondolták, hogy szükségük van egy gyülekezeti helyre. Szép példája az összefogásnak a XVI.-XVII.századi protestáns hagyományok újjászületése, a 2002. november 10-én felszentelt új református templom. Minden közadakozásból, közös munkával készült. A  Bellényből a majdnem összedőlt református templom tégláit 30 kamion hozta át Fülekre. Itt darabonként letisztították, így használták fel. A templom harangja is a régi bellényi templomból való. A padokat krasznahorkai mesterek faragták, ott kivágott fából. A szószék belső falán a következő szöveg olvasható: "Faragta jószívvel 2002 őszén a füleki református gyülekezet megbízásából Ulman István, Baffy Lajos és társaik." A másik egy számunkra is fontos üzenet, - Tamási Áron gondolatának egy szabad változata - amely szintén a szószék belső részére van faragva: A madárnak szárnya van és szabadsága, nekünk szülőföldünk és sok tennivalónk.

József Attila-szobor a főtéren - Székelykeresztúr - Székelyföld - Erdély

                      2005. december18-án Székelykeresztúr főterén szoboravatót rendeztek. A szobrot Zavaczki Walter szobrászművész andezitből készítette.