A Gyermek Jézus megmutatja annak a hatalmas szeretetnek a gyengédségét, amellyel Isten körülvesz mindannyiunkat
"A Gyermek Jézus megmutatja annak a hatalmas szeretetnek a gyengédségét, amellyel Isten körülvesz mindannyiunkat." Ferenc pápa
Budapest, a világ második legszebb városa – és a Duna
Magyarországon készített exkluzív felvételeket a National Geographic Channel a Dunát bemutató sorozatában.
Hazánk és fővárosunk egyre több filmes forgatócsoport és tévéstáb figyelmét kelti fel, sőt tavaly októberben az egyik legnevesebb amerikai utazási magazin több mint egymillió szavazatának összesítése alapján Budapest nyerte el a világ második legszebb városa címet.
Fővárosunkban a National Geographic Channel is gyönyörű képsorokat készített, ráadásul a stáb több hazai tájegységre is ellátogatott. A Duna, Európa gyöngyszeme című sorozat ugyanis végigköveti a közel 3000 kilométer hosszú folyó útját a Fekete‑erdőtől a Fekete‑tengerig, bemutatva azt a tíz országot és négy fővárost – Belgrádot, Budapestet, Pozsonyt és Bécset –, amelyeken áthalad a Duna. A városok mellett a környező vidékek is képbe kerülnek, és a sokszínű állatvilágról is a National Geographictől megszokott, lenyűgöző képsorokat láthatunk.
A folyó szigetek, tavak és elárasztott erdők labirintusát hozta létre, s több mint ezer növényfajnak és négyezer állatfajnak ad otthont, a pelikánoktól kezdve a kanalasgémeken keresztül a kárókatonákig.
Az Alföldön közel százezer daru pihen meg az őszi időszakban, hogy vándorlásuk előtt erőt gyűjtsenek az Afrikába vezető hosszú úthoz. A forgatócsoport lencsevégre kapta a költöző madarakat, s a kétrészes film foglalkozik a veszélyeztetett fajokkal, a környezetszennyezéssel és a folyószabályozás kérdésével is, így a nézők átfogó képet kaphatnak Európa egyik legjelentősebb folyójáról.
A Duna, Európa gyöngyszeme című kétrészes sorozat epizódjait február 23-án, vasárnap 13 és 14 órakor tekinthetik meg a National Geographic Channel műsorán.
Hungarikumok - Szeged Téliszalámi és paprika múzeum - Egy perc Magyarország - VIDEÓ!
kattints a rövid VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=6wPqSeNy7c8
Magyar népviseletek - Nagydobronyi viselet - Kárpátalja
Nagydobrony Kárpátalja legnagyobb magyarlakta községe, mely őrzi népszokásaiban, népviseletében gazdag hagyományait. Bár népviseletét már nem a napi viseletben őrzi, de ma is varrnak, hímeznek a nagydobronyi asszonyok.
A településen gyűjtött népdalt egykor Bartók Béla és Kodály Zoltán is. Ismertek itt máig a nagydobronyi népballadák, és híresek a lakodalmi szokások. A lakodalmi kendőkön, szőtteseken pedig máig megtalálhatók a dobronyi rózsák.
A dobronyi fazekasság is híres volt, melynek hagyományait Hidi Endre keramikus, iparművész vitte tovább a településen.
Nagydobrony Ungvártól 42 km-re délkeletre, Munkácstól 23 km-re nyugatra, a Szernye-patak és a Latorca között fekszik.
Sándor-palota - Budai várnegyed - Budapest
A Sándor-palota Budapesten, a Budai várnegyedben, a Szent György téren található épület, alatta halad el a budai Váralagút. 1803–1806 között épült klasszicista stílusban.
Eredetileg a Sándor család otthona volt. 1867-ben Andrássy Gyula miniszterelnök ötlete nyomán a magyar állam előbb kibérelte, majd 1881-ben végleg megvásárolta kormányrezidenciának. 1867–1945 között (kisebb megszakításokkal) a mindenkori magyar miniszterelnök rezidenciájaként szolgált, többször kormányülések színhelye is volt.
A második világháborúban szinte teljesen megsemmisült, utána sokáig múzeumi raktárnak használták. Külső arculatát csupán 1989/1990-ben javították ki, teljes (külső, belső) helyreállítását pedig 2000–2002 között végezték el.
A belső terek az eredeti, 1806-ban átadott, a bútorzat pedig a két világháború közötti állapotokat tükrözik. 2003 óta Magyarország mindenkori köztársasági elnökének rezidenciája, egyben a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) székhelye.
Bethlen István a nyilasok felé fordulva mondta az Országgyűlésben
„Az urak azt hiszik, hogy jobbra mennek, de a valóságban körbe járnak, és addig mennek jobbra, amíg megérkeznek a szélsőbalra.”
Bethlen István (1874-1946) - politikus, miniszterelnök
Unitárius templom - Árkos - Székelyföld - Erdély
Árkos - más néven Sepsiárkos - község Székelyföldön. Sepsiszentgyörgytől 4 km-re északnyugatra a Baróti-hegységben eredő Árkos-patak völgyében fekszik.
Unitárius vártemploma az Árkos patak völgyében egy magaslaton áll. 13. századi templomát a 16. században átépítették. Védőfalai 17. századiak (1640), 5 saroktornya és harangtornya volt. Délkeleti tornya a 19. századi földrengésekben ledőlt, harangtornya megrongálódott. 1830-ban a régi templomot lebontották és 1830 és 1833 között újat építettek helyébe. 1844-ben épült a mai harangtornya.
Méltóak akarunk lenni - az örökséget megőrizzük - Isten vezérel pályánkon
"A jövendő terhe vállaidon fekszik; légy erős, légy törhetetlen, hogy azt diadalmasan elviselhesd. Mi egy szabad hazát adunk nektek örökségbe s a túlvilágról is eljövünk számon kérni, hogy tartottátok fenn a magyarok hazáját. Isten vezéreljen minden pályátokon."
Jókai Mór (1825-1904) - író
Túra az Egyeskőhöz (1608 méter) - Hagymás-hegység – Székelyföld – Erdély
"Egyikéhez közelítünk hazánk legnagyobb, legszebb és legemlékezetesebb tájainak, hol a természet dúsan helyezé el nem csak anyagi áldásait, hanem pazarul csoportosítá szépségi kincseit is.
Ennél meglepőbb, nagyszerűbb sziklacsoportozatot képzelni alig lehet, s mily nagy bámulata az utasnak, midőn ezen alulról oly sugár és kicsinynek tetsző sziklatorony helyett oly roppant szirttömeg alatt áll, melynek teteje a fellegekben látszik elveszni, míg lábainál a százados fenyőfák kis cserjéknek tetszenek"
Orbán Balázs
Református templom - Nagygalambfalva - Székelyföld - Erdély
Református temploma 13. századi eredetű. Erődített kerítőfal övezi. Freskóit 1970-ben bontották ki. Református templom a falu közepén a templomdombon épült átmeneti stílusban a 13-14. században, a 15. században gótikus stílusban építették át.
A templom 1970. évi állagmegóvó munkálatai során feltárt művészeti értékei: a szentély ülőfülkéje, a sekrestyeajtó kerete, a korabeli bolthálózat rajza és a középkori freskók (triptichon – az első Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, a második kép témája Mária mennyei megkoronázása zenélő angyalok társaságában, a harmadik kép Szent Dorottyát ábrázolja a kis Jézussal).
1989-ben a hajó déli falán külső freskót tártak fel, melyen feltehetőleg a keresztről való levétel látható, s egy felirat: "javítva 1479 Szent Bertalan". 2007 évben újították fel, amikor is a freskóit igen nagy mértékben helyreállították. A templomkert csodálatosan szép – az életfát mintázó – vaskapuját, Bokor János kovácsmester készítette 2006-ban.