Az egyházasdengelegi templomot oklevélben először 1221-ben említik. A falu templomának keleti, téglából épült része még az államalapítás korának egyházi emlékei közé tartozik. A kis méretében is monumentális hatású korai szentély és templomhajó, a résablakokkal megvilágított belső tér, a szentély északi falán fennmaradt „farkasfog” díszítésű külső téglapárkány Árpád-kori építészetünk egyik jelentős emlékévé avatják. A templom első építési periódusában a nyugati oldalon torony állott. Ezt feltehetően a XIV-XV. század fordulóján elbontották és a templomot nyugat felé a mai templomhajóval kibővítették, valamint sekrestyét emeltek. A bővítéskor az eredeti téglaanyag felhasználása mellett kőfalazatot építettek.
"A világ arra késztet, hogy önmagunkra figyeljünk: a birtoklásra, az élvezetekre. Az evangélium arra szólít bennünket, hogy nyíljunk meg mások felé, osztozzunk a szegényekkel." Ferenc pápa
"A Gyermek Jézus megmutatja annak a hatalmas szeretetnek a gyengédségét, amellyel Isten körülvesz mindannyiunkat." Ferenc pápa
Magyarországon készített exkluzív felvételeket a National Geographic Channel a Dunát bemutató sorozatában. Hazánk és fővárosunk egyre több filmes forgatócsoport és tévéstáb figyelmét kelti fel, sőt tavaly októberben az egyik legnevesebb amerikai utazási magazin több mint egymillió szavazatának összesítése alapján Budapest nyerte el a világ második legszebb városa címet. Fővárosunkban a National Geographic Channel is gyönyörű képsorokat készített, ráadásul a stáb több hazai tájegységre is ellátogatott. A Duna, Európa gyöngyszeme című sorozat ugyanis végigköveti a közel 3000 kilométer hosszú folyó útját a Fekete‑erdőtől a Fekete‑tengerig, bemutatva azt a tíz országot és négy fővárost – Belgrádot, Budapestet, Pozsonyt és Bécset –, amelyeken áthalad a Duna. A városok mellett a környező vidékek is képbe kerülnek, és a sokszínű állatvilágról is a National Geographictől megszokott, lenyűgöző képsorokat láthatunk. A folyó szigetek, tavak és elárasztott erdők labirintusát hozta létre, s több mint ezer növényfajnak és négyezer állatfajnak ad otthont, a pelikánoktól kezdve a kanalasgémeken keresztül a kárókatonákig. Az Alföldön közel százezer daru pihen meg az őszi időszakban, hogy vándorlásuk előtt erőt gyűjtsenek az Afrikába vezető hosszú úthoz. A forgatócsoport lencsevégre kapta a költöző madarakat, s a kétrészes film foglalkozik a veszélyeztetett fajokkal, a környezetszennyezéssel és a folyószabályozás kérdésével is, így a nézők átfogó képet kaphatnak Európa egyik legjelentősebb folyójáról. A Duna, Európa gyöngyszeme című kétrészes sorozat epizódjait február 23-án, vasárnap 13 és 14 órakor tekinthetik meg a National Geographic Channel műsorán.
kattints a rövid VIDEÓRA! http://www.youtube.com/watch?v=6wPqSeNy7c8
Nagydobrony Kárpátalja legnagyobb magyarlakta községe, mely őrzi népszokásaiban, népviseletében gazdag hagyományait. Bár népviseletét már nem a napi viseletben őrzi, de ma is varrnak, hímeznek a nagydobronyi asszonyok. A településen gyűjtött népdalt egykor Bartók Béla és Kodály Zoltán is. Ismertek itt máig a nagydobronyi népballadák, és híresek a lakodalmi szokások. A lakodalmi kendőkön, szőtteseken pedig máig megtalálhatók a dobronyi rózsák. A dobronyi fazekasság is híres volt, melynek hagyományait Hidi Endre keramikus, iparművész vitte tovább a településen. Nagydobrony Ungvártól 42 km-re délkeletre, Munkácstól 23 km-re nyugatra, a Szernye-patak és a Latorca között fekszik.
A Sándor-palota Budapesten, a Budai várnegyedben, a Szent György téren található épület, alatta halad el a budai Váralagút. 1803–1806 között épült klasszicista stílusban. Eredetileg a Sándor család otthona volt. 1867-ben Andrássy Gyula miniszterelnök ötlete nyomán a magyar állam előbb kibérelte, majd 1881-ben végleg megvásárolta kormányrezidenciának. 1867–1945 között (kisebb megszakításokkal) a mindenkori magyar miniszterelnök rezidenciájaként szolgált, többször kormányülések színhelye is volt. A második világháborúban szinte teljesen megsemmisült, utána sokáig múzeumi raktárnak használták. Külső arculatát csupán 1989/1990-ben javították ki, teljes (külső, belső) helyreállítását pedig 2000–2002 között végezték el. A belső terek az eredeti, 1806-ban átadott, a bútorzat pedig a két világháború közötti állapotokat tükrözik. 2003 óta Magyarország mindenkori köztársasági elnökének rezidenciája, egyben a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) székhelye.
„Az urak azt hiszik, hogy jobbra mennek, de a valóságban körbe járnak, és addig mennek jobbra, amíg megérkeznek a szélsőbalra.” Bethlen István (1874-1946) - politikus, miniszterelnök
Árkos - más néven Sepsiárkos - község Székelyföldön. Sepsiszentgyörgytől 4 km-re északnyugatra a Baróti-hegységben eredő Árkos-patak völgyében fekszik. Unitárius vártemploma az Árkos patak völgyében egy magaslaton áll. 13. századi templomát a 16. században átépítették. Védőfalai 17. századiak (1640), 5 saroktornya és harangtornya volt. Délkeleti tornya a 19. századi földrengésekben ledőlt, harangtornya megrongálódott. 1830-ban a régi templomot lebontották és 1830 és 1833 között újat építettek helyébe. 1844-ben épült a mai harangtornya.
"A jövendő terhe vállaidon fekszik; légy erős, légy törhetetlen, hogy azt diadalmasan elviselhesd. Mi egy szabad hazát adunk nektek örökségbe s a túlvilágról is eljövünk számon kérni, hogy tartottátok fenn a magyarok hazáját. Isten vezéreljen minden pályátokon." Jókai Mór (1825-1904) - író