Túra az Egyeskőhöz (1608 méter) - Hagymás-hegység – Székelyföld – Erdély
"Egyikéhez közelítünk hazánk legnagyobb, legszebb és legemlékezetesebb tájainak, hol a természet dúsan helyezé el nem csak anyagi áldásait, hanem pazarul csoportosítá szépségi kincseit is.
Ennél meglepőbb, nagyszerűbb sziklacsoportozatot képzelni alig lehet, s mily nagy bámulata az utasnak, midőn ezen alulról oly sugár és kicsinynek tetsző sziklatorony helyett oly roppant szirttömeg alatt áll, melynek teteje a fellegekben látszik elveszni, míg lábainál a százados fenyőfák kis cserjéknek tetszenek"
Orbán Balázs
Református templom - Nagygalambfalva - Székelyföld - Erdély
Református temploma 13. századi eredetű. Erődített kerítőfal övezi. Freskóit 1970-ben bontották ki. Református templom a falu közepén a templomdombon épült átmeneti stílusban a 13-14. században, a 15. században gótikus stílusban építették át.
A templom 1970. évi állagmegóvó munkálatai során feltárt művészeti értékei: a szentély ülőfülkéje, a sekrestyeajtó kerete, a korabeli bolthálózat rajza és a középkori freskók (triptichon – az első Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, a második kép témája Mária mennyei megkoronázása zenélő angyalok társaságában, a harmadik kép Szent Dorottyát ábrázolja a kis Jézussal).
1989-ben a hajó déli falán külső freskót tártak fel, melyen feltehetőleg a keresztről való levétel látható, s egy felirat: "javítva 1479 Szent Bertalan". 2007 évben újították fel, amikor is a freskóit igen nagy mértékben helyreállították. A templomkert csodálatosan szép – az életfát mintázó – vaskapuját, Bokor János kovácsmester készítette 2006-ban.
A főtér - Rozsnyó - Felvidék
Rozsnyó kisváros a Felvidéken, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, püspöki székhely. Kassától 55 km-re nyugatra, a Sajó partján, a Rozsnyói-medencében fekszik.
Négyzet alakú főtere a legnagyobb középkori tér a Felvidéken.
Római katolikus templom - Beregszász - Kárpátalja
A Vérke jobb partján álló háromhajós gótikus beregszászi római katolikus plébániatemplom alapítói a XII. században II. Géza által betelepített szász arany-, illetve sóbányászok és földművesek voltak. Ebből a templomból azonban csak néhány, a mai északi kapu fölé beépített gyámkő maradt meg.
IV. Béla király a tatárok kivonulása után új telepeseket hozatott ide, akiket számos kiváltsággal ruházott fel. Templomának újjáépítésére azonban csak Nagy Lajos király (1342-1382) uralkodása idején került sor, aki Beregszászt Felső-Magyarország egyik legvirágzóbb városává tette. Édesanyja Erzsébet udvart tartott a városban, nagy gondot fordított a templom újjáépítésére.
Körösényi Tamás (1953-2010) - Petőfi Sándor szobra - Beregszász - Kárpátalja
Az alkotás II. Rákóczi Ferenc téren, az Arany Páva étterem előtt áll, és a római katolikus plébániatemplom felé néz.
Beregszász Kárpátalján, a magyar határtól 6 km-re fekszik. Kárpátalja települései közül Beregszászban él a legnagyobb magyar közösség, a város ma is jelentős magyar kulturális központ.
1910-ben még főleg magyarok lakta, míg ma a lakosság kevesebb mint fele magyar nemzetiségű.
A szobor egy méter magas mészkőtalapzat egy gyepesített földhalmon áll. A város nagy múltú étterme, az Arany Páva elé helyezték, a ledöntött Lenin-szobor helyére.
Az egyik ukrán nemzetiségű ember megtámadta a szobrot, majd egy másik még egyszer. Letört a karja. Ezután elvitték helyreállítani, és egy év múlva, 1992. március 15-én avatták újra.
Palotaszálló - Lillafüred - Északi-középhegység
Lillafüred település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, közigazgatási szempontból Miskolc része. Turisztikai szempontból jelentősége kiemelkedő; látványosságai közé tartoznak a Palotaszálló, valamint a lillafüredi vízesés.
A Garadna-völgyben a két patak összefolyásánál kialakult kisebb, természetes tavat 1813-ban egy völgyzáró gáttal visszaduzzasztották, hogy biztosítsák a vashámorok – vízzel hajtott pörölyök – működéséhez szükséges vizet.
Gróf Bethlen András az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A település nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt.
Palotaszálló
A híres szálloda 1925 és 1929 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. A szálló egyik étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakított Mátyás étterem, ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Az épületektől a Szinva-források felé hatalmas park terül el, botanikai ritkaságokkal.
Sztrecsén vára a Vág folyó fölé emelkedő sziklaormon - Felvidék
Sztrecsény 1899-ig Sztrecsnó, község a Felvidéken a Zsolnai járásában, Zsolnától 10 km-re délkeletre a Vág bal partján.
A Vág feletti magas sziklaormon álló vára a 13. században épülhetett, építtetője valószínűleg a Balassa nemzetség volt. A 14. század elején 1321-ig Csák Mátéé, majd királyi vár. Királyi birtokként a 15. század elején Borbála, majd később Erzsébet királynék birtoka.
Ekkor épültek a vár északi részén található palotaszárny és várkápolna épületei. 1444 és 1469 között a liptószentmiklósi Pongráczoké volt. Későbbi birtokosai Corvin János, Szapolyai János, Kosztka Péter és Miklós, valamint a Dersffy család.
A 17. században a Wesselényi és Löwenburg családok birtoka. Itt vette feleségül Wesselényi Ferenc Bosnyák Zsófiát, akinek szentként tisztelt mumifikált tetemét innen vitték 1689-ben a vágtapolcai templomba. Katonai szerepe nem volt, 1698-ban I. Lipót császár parancsára felrobbantották. Azóta rom. Konzerválását a 20. század elején kezdték meg.
A legnagyobb székely - Orbán Balázs (1829-1890)
Székelylengyelfalván született.
1862 – 1868 között 500 székelyföldi helyiséget keres fel, tapasztalatai és kutatásai alapján írja meg élete nagy munkáját, a Székelyföld leírását.
Beutazza a Közel-Keletet és Nyugat-Európát. 1870-től Országgyűlési képviselő. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
1890-ben Budapesten, a parlamenti ülésszak alatt alatt halt meg.
Végrendeletében ezt írta “Családdal nem lévén megáldva, a magyar népet tekintem családomnak, s azt kívánom főörökösömnek tenni.”
Családi birtokán Szejkefürdőn temették el el
Árpád-kori templomaink - Sarlós Boldogasszony templom - Mánfa - Dunántúl
A XII. században épült román stílusú kis templomot a XIV. században átalakították. Berendezése a későbbi korok stílusjegyeit is őrzi. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom festői völgyben, a településtől nyugatra található.
A XII. században épült az eredeti, kis méretű, egyhajós, félköríves szentélyű keletelt templom, déli oldalán rézsűs kapu felett három ablakkal. A templom a török hódoltság alatt is éppen maradt.
Édes, ékes apanyelvünk - Humor- elmondja Sinkovics Imre - VIDEÓ!
Elmondja: Sinkovics Imre
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=vPHZuYg2K6o&feature=youtube_gdata_player