Kalotaszeg tájegység Erdélyben, Kolozsvártól nyugatra. Nyugat-Erdély kevés tömb magyar területeinek egyike, régi erdélyi magyar népi hagyományok őrzője. A kalotaszegi népviselet különleges színgazdagságának, díszességének köszönhetően a magyarság egyik legismertebb hagyományos népviselete.
A fonott keresztszemnek illetve zsinórvarrásnak is nevezett öltésmód Erdélyben elterjedt; a régi hímzések többnyire piros színűek. A testtől távolodó tűmozgással, balról jobbra készül.
Kedves Barátaink! A CÖF - amelynek tagszervezete a Patrióta Európa Mozgalom is - a mai napon több napilapban is - köztük a Magyar Nemzetben, a Népszabadságban - közzétett egy, az állítólagosan megújult MSZP elnökének címzett nyílt levelet. Az aláírók ismert nemzeti elkötelezettségű közéleti személyiségek. Kérjük az anyag megosztását, terjesztését! Barátsággal: Mészáros László a Patrióta Európa Mozgalom alapítója Tisztelt Pártelnök Úr! Ezúton szeretnénk hangot adni mélységes csalódásunknak és megdöbbenésünknek amiatt, hogy minden korábbi fogadkozásának hátat fordítva mégis közös listát állít a választásokra Gyurcsány Ferenc pártjával, sőt hozzájárult, hogy a közös listán Gyurcsány Ferenc is rajta legyen - mégpedig a harmadik helyen. Továbbra is fenntartjuk, hogy annak a személynek, aki a hatalom megtartása érdekében saját bevallása szerint is éveken át hazudott tudatosan a magyar embereknek, aki hazugságaival lejáratta Európában Magyarországot, aki nyilvánosan trágár kifejezésekkel beszélt a hazánkról, és aki a magyar rendőrséget békésen ünneplő magyar emberekre uszította, soha többé nincs helye a magyar közéletben. Gyurcsány Ferenc számunkra és Magyarország józan többsége számára persona non grata. Szerettük volna hinni, hogy a Magyar Szocialista Pártból való kiválása nem puszta színjáték volt, és Önök is belátták, hogy Gyurcsány Ferenc méltatlan bármilyen közéleti funkció betöltésére. Arra szólítjuk föl Önt, mint a Magyar Szocialista Párt elnökét, pártja soron következő kongresszusán töröljék Gyurcsány Ferencet a baloldali pártok közös listájáról. Ne segítsenek hozzá egy mindenfajta moralitás híján lévő politikai kalandort ahhoz, hogy továbbra is a Magyar Országgyűlés tagja legyen. Higgye el, a tisztességes baloldaliaknak is elegük van a Gyurcsány-korszak miatti szégyenkezésből. Bízva abban, hogy Ön valóban a baloldal megújulásáért dolgozik és nem Gyurcsány Ferenc katonája, várjuk egyenes válaszát. Legyen bátor! Mutassa meg, hogy van ereje szakítani a múlttal! Budapest, 2014. január 22. Aláírók:
Baranyára jellemző sok olyan hímzésváltozat, mely másutt az országban nem lelhető fel. A megyében a magyar hímzőkultúra csaknem minden ága és igen sok stílusa megtalálható. Megjelenik a szűrposztó-féleségeken a vidékre jellemző formában a posztórátét is. A csipkefélék közül a varrott csipkék, a recefélék, a horgolások, valamint a kötött munkák szerepelnek a leggyakrabban. De kiemelt hely illeti Baranyát azért is, mert a máshonnan is ismert stílusokon túlmenően hímzéselemei, azok kompozíciós rendje, színezésbeli és technikai megoldásai között számos egészen sajátos akad, mely egyedül erre a tájra jellemző. A felhasznált alapanyag és készítők szerint különböztetjük meg a vászonhímzéseket, melyeket rendesen len-, kender-, pamutvászonra, gyolcsra, ritkábban valamilyen gyári szövetre varrnak, és a bőr- vagy szűcshímzéseket, melyeket a szűcsök és a szűrszabók bundák, ködmönök bőrére és a szűr posztójára alkalmaztak.
Az akác a pillangósvirágúak családjába, a bükkönyformák alcsaládjába tartozó növénynemzetség. A köznyelv gyakran csak a fehér akácot érti „akácfa” alatt. A nemzetség tudományos nevét arról a Jean Robin francia kertészről kapta, aki 1601-ban Európában meghonosította a növényt. Fajai Észak-Amerika keleti részén és Észak-Mexikóban honosak. Magyarországon a 18. században kezdték telepíteni a futóhomok megkötésére.
"Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a Hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd. Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája." Weöres Sándor
Az Ipolytól a Putnokig terjedő dombvidékig találhatjuk meg ezt a hímzésfajtát. Nagyszécsény és Salgótarján volt a legtipikusabb hazája. Női viselete a sokszoknyás, (10-15 alsószoknya ) bő ujjú gyolcs ingváll, kendővel piros csizmával. Anyaga: Vászon, gyolcs vagy tüll, juhbőr - ködmönön, bőrmellesen (cucajon) is megtalálható. Fonala: pamut, selyem - színezése: Piros, kék, fehér, a ”klott szakácsán” parasztrózsaszín, piros, sárga, zöld-kék-fehér selyem. Öltése: férfiingeknél kezdetben a keresztöltés, majd ezt felváltja a subrika, laposhímzés, lyukhímzés, horgolás, száröltés. Vászonszakácsán piros-kék laposhímzés. Mintakincsük nem gazdag. Régebbi ingekről, lepedővégekről nézték le az új ingrevaló motívumokat. Mintaneveik azt bizonyítják, hogy kedvelték a hímzést. Virág, csillag, szív mintát alkalmaztak. Alkalmazása: régen - férfiingeken, kendőkön, ünnepi abroszokon, dísztörölközőkön, ajándékos kendőn, szakácskán. Hollókőn, Lócon, Rimócon - bőrcucaj, pruszlik, ingváll. Ma - futók, blúzok, asztalterítő.