Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – 1938-ban rendszeresített (1938. mintájú) magyar királyi honvéd lovassági zászló
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – 1938-ban rendszeresített (1938. mintájú) magyar királyi honvéd lovassági zászló
Másolat, hátlapján a magyar középcímer található, amely ebben az esetben igénycímer, amely a trianoni szerződés előtti országot és a határok visszaállításának óhaját jelképezi. A lángnyelv motívum az állandó császári-királyi hadsereg első, rendszeresített, 1743-as zászlajára utal vissza.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Az 1869-ben rendszeresített (1869. mintájú) magyar kir. honvéd zászlóalj zászlajának előlapja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Az 1869-ben rendszeresített (1869. mintájú) magyar kir. honvéd zászlóalj zászlajának előlapja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Az 1869-ben rendszeresített (1869. mintájú) magyar kir. honvéd zászlóalj zászlajának előlapja
A kiegyezés utáni magyar királyi honvédség klasszikus zászlaja, előlapján a magyar király középcímerével, hátoldalán I. Ferenc József névjelével. Ezt a zászlótípust az I. világháború után is több alakulat használta egészen 1938-ig.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Trónfosztás utáni 1849-es honvéd lovassági zászló - hátlapja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Trónfosztás utáni 1849-es honvéd lovassági zászló - hátlapja
A honvéd zászlók jellegzetessége a körben futó, egyenlő szárú háromszögekből álló piros-zöld éksor, azaz farkasfogdíszítés. Előlapjukon mindig a magyar kiscímert ábrázolták, a trónfosztás után korona nélkül, hátoldalukon pedig a Magyarok Nagyasszonya látható.
Ennek a zászlónak az előlapján a korona nélküli kiscímeren a korona helyén az 1848-49-es szabadságharcra jellemző, hungarikumnak tekinthető kardos koszorú motívum található. Eredetije Nagyváradon készült, a Bem tábornok által vezetett hadtest egyik alakulatának volt a zászlaja.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Trónfosztás utáni 1849-es honvéd lovassági zászló - előlapja oldala
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Trónfosztás utáni 1849-es honvéd lovassági zászló - előlapja
A honvéd zászlók jellegzetessége a körben futó, egyenlő szárú háromszögekből álló piros-zöld éksor, azaz farkasfogdíszítés. Előlapjukon mindig a magyar kiscímert ábrázolták, a trónfosztás után korona nélkül, hátoldalukon pedig a Magyarok Nagyasszonya látható.
Ennek a zászlónak az előlapján a korona nélküli kiscímeren a korona helyén az 1848-49-es szabadságharcra jellemző, hungarikumnak tekinthető kardos koszorú motívum található. Eredetije Nagyváradon készült, a Bem tábornok által vezetett hadtest egyik alakulatának volt a zászlaja.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – A Jászkun avagy Török huszárezred századszászlaja 1770-ből
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – A Jászkun avagy Török huszárezred századszászlaja 1770-ből
A zászló egyik oldala kék, másik vörös színű, mindkét oldalán a Mária Terézia és fia, József társuralkodó egyesített névjele látható, fölöttük az osztrák főhercegi koronával.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – A Baranyai Huszárezred ezredzászlaja 1730 körül
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – A Baranyai Huszárezred ezredzászlaja 1730 körül
Jellegzetes huszárzászló a XVIII. századból. Előlapján a kétfejű sas mellén magyar királyi címerrel látható, hátlapján köpenyes Madonna-ábrázolás, Szűz Máriának ez az ábrázolása a XVII. és a XVIII. század elején nagyon népszerű volt, óvó-védő szerepet töltött be. Az agyonhímzett zászlólap jellemző a korra, nem különben az úgynevezett kopjacsúcs, amelynek nemcsak díszítő, hanem esetenként a zászlótartót védő szerepe is volt a harcokban. A zászlótartónak a korban, esküjéhez híven halálig védenie kellett a zászlót, és végszükségben a zászlócsúccsal is tudott védekezni.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Rákóczi korabeli kuruc lovassági zászló 1706-ból - előlap
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Rákóczi korabeli kuruc lovassági zászló 1706-ból - előlap
Fecskefarkú zászló, az előlapon a magyar királyság lombkoronás címere látható Pro Libertate felirattal - A szabadságért - a hátlapján Rákóczi fejedelmi címere és a kibocsátás éve.
A zászlólap a XVIII. század lovassági zászlóira jellemzően zöld, rajta a klasszikus lángnyelvdíszítés tulipán motívummá torzult. Tekintettel arra, hogy jelentését a kortársak szemében már elveszítette, egyszerű díszítő elemmé vált.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Rákóczi fejedelem zászlaja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Rákóczi fejedelem zászlaja
A kortárs szóhasználatban „magyar módra vágott”, azaz vörös-fehér sávozott zászlón a fejedelem jelmondata olvasható: Iustam causam deus non derelinqvet - Az igaz ügyet nem hagyja el az Isten. A zászló másik oldalán a fejedelem nevének rövidítése látható. A zászló a Nemzeti Múzeumban őrzik.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Thököly Imre fejedelem zászlaja - előlapja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Thököly Imre fejedelem zászlaja - előlapja
Thököly Imre fejedelem zászlajának vörös-kék színe a Thököly-család címerszíneit idézi, egyik oldalán Thököly Imre grófi címere látható, amelyet atyja I. Lipóttól kapott, ezért kétfejű sas látható a szívpajzsában, hátoldalán pedig a magyar királyság lombkoronával ékesített címere. A zászló csúcsa különösen érdekes, ezt a fajta csúcsot a XVII. században használták csak.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Thököly Imre fejedelem zászlaja - hátlapja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Thököly Imre fejedelem zászlaja - hátlapja
Thököly Imre fejedelem zászlajának vörös-kék színe a Thököly-család címerszíneit idézi, egyik oldalán Thököly Imre grófi címere látható, amelyet atyja I. Lipóttól kapott, ezért kétfejű sas látható a szívpajzsában, hátoldalán pedig a magyar királyság lombkoronával ékesített címere. A zászló csúcsa különösen érdekes, ezt a fajta csúcsot a XVII. században használták csak.