Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Nyitra vármegyei nemesi felkelők zászlaja 1660-ból
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Nyitra vármegyei nemesi felkelők zászlaja 1660-ból
A XVI-XVII. század megszokott, fecskefarkú formájú zászlaja, zászlólapján a korra igen jellemző lángnyelves díszítő motívumokkal. Ez a lángnyelv Európában Krisztus vércseppjeit szimbolizálja, és elsőnek a johannita lovagok zászlaján jelent meg a XII században.
Vannak arra utaló jelek, hogy Kelet-Közép-Európában és hazánkban a lángnyelvek elterjedését segítette az, hogy ezt a motívumot keleten is előszeretettel alkalmazták. A zászló alapszíne a kor kedvelt vöröse.
A zászló előlapján Nyitra vármegye címere látható, amelyen Szt. László és a kun vitéz harca ábrázoltatik. A hagyomány szerint ennek a zászlónak az eredetije Buda 1686-os ostrománál részt vett a vár felszabadításában. A zászló rekonstrukciója kortárs rajz alapján készült.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Bocskai István szalontai hajdúinak hadnagyi zászlaja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Bocskai István szalontai hajdúinak hadnagyi zászlaja
A zászló a hajdúkat jelképező oroszlán a császári erőket jelképező sast tépázza. Formája régies, valójában egy standard forma. A standard rangjelző zászlóként szerepel a XVII. században.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Bethlen Gábor erdélyi fejedelem zászlaja 1617-ből
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Bethlen Gábor erdélyi fejedelem zászlaja 1617-ből
A jellegzetesen erdélyi stílusú zászló, a szokásos lángnyelvekkel mindkét oldalon Bethlen Gábor címerét ábrázolja, körülötte az erdélyi nemzetek jelképelemeivel. A zászló eredetije a XIX. század végén a millenniumi kiállításon még ép volt, a II. világháborúban azonban elpusztult. Itt jegyezzük meg, hogy a zászlók méretének megváltozta, azaz növekedése a haditechnika változásának oka, mert a tüzérség és a füstös lőpor megjelenésével a zászlók csak akkor voltak láthatók a csatatéren, ha méretük a szokásosnál nagyobb volt.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – A szigetvári hős, Zrínyi Miklós zászlaja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – A szigetvári hős, Zrínyi Miklós zászlaj
Zrínyi Miklós zászlajáról csak annyit tudunk, hogy nevezetes kirohanásakor a hadvezér olyan zászló alatt halt meg, amelynek egyik oldalán a császár, másikon az ország címere volt. A rekonstrukció a kor fecskefarkú zászlótípusát idézi, rajta a császári címerrel, előlapján a korabeli magyar királyság címerével. Zöld alapszíne a kor kedvelt, leginkább a huszárság zászlóira emlékeztet.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Mátyás király - Hunyadi Mátyás fekete seregének zászlaja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Mátyás király - Hunyadi Mátyás fekete seregének zászlaja
Mátyás király hadseregéhez kapcsolódó zászló, ahol is az uralkodó az Árpád-házi családi sávokat, valamint a cseh királyság oroszlános címerét egyesítette egy negyedelt pajzsban, középen a saját, családi hollós címerével. A zászló ábrázolása Philostratus krónikában maradt fenn, és Corvin János bécsi bevonulását ábrázolja. A sávok és az oroszlán eredetileg ezüst színűek voltak, a miniatúrán azonban az ezüst oxidálódott, így hagyománytiszteletből feketében ábrázolják a zászló rekonstrukcióján.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Hunyadi János zászlaja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Hunyadi János zászlaja
A zászló Hunyadi János 1453-as címere alapján készült, ahol is a családi hollós címert V. László adományaként a bátorságot jelképező vörös oroszlánnal egészítették ki. Megjegyzendő, hogy ez az oroszlán nem egyezik sem a cseh királyi oroszlánnal, sem pedig Beszterce vörös oroszlánjával, bár a Hunyadiak Beszterce grófjai is voltak. Az adományozólevél az oroszlánt a bátorság jeleként emeli ki.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Anjou-királyi zászló
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Anjou-királyi zászló
A jellegzetes középkori banner típusú zászló. Az Anjou-uralkodók - Károly Róbert és Nagy Lajos - idejéből származik. Ezen a zászlón jelenik meg először, hogy vegyes-házi uralkodók saját színeiket (címerüket) egyesítik az Árpád-házi királyok családi színeivel, ezzel jelképi szinten is jelezve uralmuk legitimitását. Jelen esetben a liliomos Anjou-címerrel. Érdekessége, hogy a zászlócsúcson is az Anjouk jelképe, a liliom jelenik meg.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Az Árpád-házi királyok családi zászlaja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Az Árpád-házi királyok családi zászlaja
A vörössel és ezüsttel sávozott zászló I. Imre uralkodása alatt jelenik meg részint mint zászló, részint mint címer. Eredetéről több elképzelés létezik, egyes vélemények szerint keleti motívum tűnik fel a zászlóban, általánosabban elfogadott nézet szerint Imre király feleségének - az aragóniai királylánynak - kapcsolatai tükröződnek a címeren tekintettel arra, hogy az aragóniai címer függőlegesen sávozott.
Az Árpád-házi királyok kettős keresztes címere (és zászlaja), illetve sávozott családi címere és zászlaja párhuzamosan létezett a XVI. század végig. A vegyesházi királyok minden esetben a családi, tehát a sávozott zászlót, illetve címerrészt használtak, ezzel jelezték rokonságukat az Árpádokkal.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Árpád-házi királyi zászló a 12. sz. végétől
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Árpád-házi királyi zászló a 12. sz. végétől
A zászló, amely a jellegzetes hármas gótikus ívű talapzaton áll, III. Béla idején jelent meg. A kettős kereszt ebben az esetben bizánci jelkép (III. Béla hosszú ideig a bizánci udvarban élt), és az uralkodó kettős: világi és transzcendentális hatalmát jelképezi. Eredendően a kettős kereszt lebegett a címerpajzson, illetve a zászlólapon, a későbbiekben hozzá csatlakozó hármas ív az országot, majd a Golgota hegyét jelképezte, a XVII. századtól kapcsolódik hozzá a magyar királyság területének geográfiája.
A zászló formája jellegzetesen lovagkori, úgynevezett banner típus, a hosszú, fanonnak nevezett zászlószalaggal. Ez az ábrázolás a Képes krónikában maradt fenn, a zászló maga ennek alapján készült rekonstrukció.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Honfoglalás-kori fejedelmi zászló
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Honfoglalás-kori fejedelmi zászló
A IX. század korában a fejedelmi szín mind a pusztai népeknél, mind a nyugati keresztény civilizációkban a vörös volt, és a vonatkozó jelképeket mindig a zászló csúcsán használták, ebben a római birodalmi hadi jelvények hagyománya él tovább. Esetünkben a klasszikus fejedelmi szín, a vörös jelenik meg, amely egyben a későbbi magyar címer alapszíne is. A zászló csúcsán a vezető törzs (Árpád törzsének) szent állata, a turul háromdimenziós figurája található. A mitikus madár alakját a rekonstrukció a híres rakamazi korong után ábrázolja.