Erzsébet - a magyarokat szerető, és a magyarok szeretett királynéja - Sisi
Kora egyik legszebb asszonyának tartották a bajor származású Sisit. Egyéniségének és a magyarok iránt érzett szeretetének köszönhetően máig az egyik legnépszerűbb történelmi személy Magyarországon.
Magyar népi díszítések - Mezőségi (széki) hímzés - Erdély
Az erdélyi mezőségi hímzések egy csoportja, a többi közül erőteljes folthatásukkal válnak ki. Túlnyomóan párna- és derékaljvégen varrták, ritkábban szalmazsák végére, egészen kivételesen kendőre is.
Szálán varrott öltéses csoportjuk nagyban-egészben egyezik a hasonló mezőségi hímzésekkel, csupán szabad rajzú munkáik sajátosak. Ezt napjainkban is készítik még. Túlnyomóan egyszínű, elsősorban piros pamutfonallal hímeznek, a kéket ritkán alkalmazzák, a két színt együttesen pedig könnyű textúrájú pamutvászonra varrják.
Korábban sodrott hímzőszállal, a későbbi munkákon sodratlan szövőpamuttal dolgoznak. A viszonylag vékony alapanyag és a vastag hímzőfonal miatt a szabadrajzú munkákat rámára feszítve varrják.
A mintakészlet nem gazdag: szálán varrottból 7, a szabad rajzúakból 11 minta ismeretes, utóbbiak nevei: komlós minta, régi pávás fészekkel, szőlőminta, bokros minta, csengettyűs, tulipános, szekfűs, a régi almás, koszorús minta, fenyőágas és poharas minta...
Magyar népi díszítések - Torockói hímzés - Erdély
Torockón, és környékén, mint más erdélyi területeken is a vászonhímzéseknek két csoportja ismeretes, az egyiket a ház belső vászonféléire varrták, a másikat a testi ruhákra.
Az első csoport hímzései párnavégeken, szalmazsák végén, lepedőkön és rúdravalókon találhatók. Igen vastag, durva szövésű vászonra vastag szőr- vagy pamutfonallal (gyakran két szálat fűzve a tűbe) hímezték, egy időben egyező tárgyféleségeken kétféle technikával: az ínvarrásnak nevezett laposöltéssel és a „keresztöltésnek” mondott szálánvarrott öltéssel.
A lapos öltést igen változatosan alkalmazzák, egy-egy motívum varrásánál több keskeny és szélesebb lapos öltéssort varrnak egymás mellé, keskeny lapos öltéssort alkalmaznak a díszítőelemek körvonalául, belsejüket pedig torockói keresztöltéssel vagy egyszer átöltött ráccsal töltik ki.
A hamis lapos öltéssel varrt díszítőelemeket keresztben átfektetett szállal varrják le. Laposöltéssorból alakítják ki a növények szárait is, nemegyszer két párhuzamos keskeny sorból, közüket pedig egyszerű vagy kettős csomókötéssel töltik ki. ...
Látkép a Tatár-hágó előtti utolsó településről - Mezőhát - Kárpátalja
A Hóvár és a Kőhavas hegycsúcsok Kárpátalján a Máramarosi-havasokban találhatóak. Az Északkeleti-Kárpátok legmagasabb csúcsa, hóvár, magassága 2061 méter. 1939. március 15. és 1940. augusztus 30. között Magyarország legmagasabb pontja volt.
A Kőhavas magassága: 2020 méter.
Egy eligazító tábla, a kukoricatábla szélén - valahol Magyarországon
1. A magántulajdon szent és sérthetetlen
2. A munka nemesít
Egy eligazító tábla, a kukoricatábla szélén - valahol Magyarországon
Cseszneki vár - Bakony
Cseszneket nem véletlenül nevezik a Bakony gyöngyszemének. A tatárjárás után építtetett híres vára hazánk egyik legszebb részén, a hegység Győr és Zirc közötti lankáin foglal helyet. Az Esterházy grófok a 18. században barokk kastéllyá alakították át, egy földrengés, majd tűzvész következtében azonban a romok ma a 16. századi állapotot tükrözik.
Kastélyok a kárpát-medencében - Ráday-kastély - Pécel - Alföld
A péceli kastélyt gyakran nevezik a Grassalkovich-kastély kistestvérének. A 18. században élte igazán fénykorát, történelmünk jelentős alakjainak nagyobb része megfordult itt.
