Magyar népi díszítések - Torockói hímzés - Erdély
Torockón, és környékén, mint más erdélyi területeken is a vászonhímzéseknek két csoportja ismeretes, az egyiket a ház belső vászonféléire varrták, a másikat a testi ruhákra.
Az első csoport hímzései párnavégeken, szalmazsák végén, lepedőkön és rúdravalókon találhatók. Igen vastag, durva szövésű vászonra vastag szőr- vagy pamutfonallal (gyakran két szálat fűzve a tűbe) hímezték, egy időben egyező tárgyféleségeken kétféle technikával: az ínvarrásnak nevezett laposöltéssel és a „keresztöltésnek” mondott szálánvarrott öltéssel.
A lapos öltést igen változatosan alkalmazzák, egy-egy motívum varrásánál több keskeny és szélesebb lapos öltéssort varrnak egymás mellé, keskeny lapos öltéssort alkalmaznak a díszítőelemek körvonalául, belsejüket pedig torockói keresztöltéssel vagy egyszer átöltött ráccsal töltik ki.
A hamis lapos öltéssel varrt díszítőelemeket keresztben átfektetett szállal varrják le. Laposöltéssorból alakítják ki a növények szárait is, nemegyszer két párhuzamos keskeny sorból, közüket pedig egyszerű vagy kettős csomókötéssel töltik ki. ...
Látkép a Tatár-hágó előtti utolsó településről - Mezőhát - Kárpátalja
A Hóvár és a Kőhavas hegycsúcsok Kárpátalján a Máramarosi-havasokban találhatóak. Az Északkeleti-Kárpátok legmagasabb csúcsa, hóvár, magassága 2061 méter. 1939. március 15. és 1940. augusztus 30. között Magyarország legmagasabb pontja volt.
A Kőhavas magassága: 2020 méter.
Egy eligazító tábla, a kukoricatábla szélén - valahol Magyarországon
1. A magántulajdon szent és sérthetetlen
2. A munka nemesít
Egy eligazító tábla, a kukoricatábla szélén - valahol Magyarországon
Cseszneki vár - Bakony
Cseszneket nem véletlenül nevezik a Bakony gyöngyszemének. A tatárjárás után építtetett híres vára hazánk egyik legszebb részén, a hegység Győr és Zirc közötti lankáin foglal helyet. Az Esterházy grófok a 18. században barokk kastéllyá alakították át, egy földrengés, majd tűzvész következtében azonban a romok ma a 16. századi állapotot tükrözik.
Kastélyok a kárpát-medencében - Ráday-kastély - Pécel - Alföld
A péceli kastélyt gyakran nevezik a Grassalkovich-kastély kistestvérének. A 18. században élte igazán fénykorát, történelmünk jelentős alakjainak nagyobb része megfordult itt.
Magyar népi díszítések - Hómezővásárhelyi hímzés - Alföld
A régi tiszántúli hímzések közé tartozó, a névadó város mellett néhány más helység párna-véghímzéseit is jellemző hímzéscsoport. „Szőrös párnavégeknek” is nevezik a hímzőfonálul szolgáló gyapjúszál után.
Hamis lapos öltéssel, kisebb számban szálán varrott öltéssel hímezték kendervászonra. Nagy, gazdag, nemegyszer buja hímzésmezőkkel tűnnek ki. Az árnyalásos varrás fokozza ezt a hatást. Gránátalma, tulipán és szerényebb rozetta motívumait hullámindák közé helyezik el a középmezőben és a peremeken egyaránt.
Másik gyakori szerkezeti sémája a szakaszos elrendezés, amelynél 3 rozetta körül, centrálisan helyezkednek el a stilizált virágmotívumok, tulipánok. Ismert az a mintaszerkezet is, amely egyetlen szerteágazó virágtővel borítja el a középmezőt.
Jellemzi még a hódmezővásárhelyi hímzéseket - a többi régi tiszántúli hímzéstől eltérően - széles peremdíszek a fődíszítmény, a középmező motívumait ismétlik vagy variálják. Fő színei a sárga-barna, a lila és kék árnyalatai, de van tiszta fekete és sötétbarna hódmezővásárhelyi hímzés is.
vilagbiztonsag.hu