"Persze az a gondolat, hogy formáljanak és újraformáljanak egy kultúrnyelvet, ismerős volt nekem. Elsősorban a nyelvtörténetből. ... Tudtam, milyen tudós gonddal tökéletesítették a latin nyelvet, hogy méltó vetélytársa lehessen a görögnek. Minálunk ott volt a Pléiade kísérlete és az a nyelvszabályozás, melyet a Francia Akadémia első szótárának 1694-ben megjelent kiadása tükröz. Ugyanez idő tájt lendült fel a német nyelv megújítási mozgalma is. A XVIII. század magyar tudósai, akik tudvalevőleg rendkívül műveltek voltak, tudtak minderről. Én a magam részéről az újnorvég nyelvért való harcban vettem részt, és tudtam, hogyan küzdöttek Finnországban a finn nyelv kultúrnyelvi rangra emeléséért. Arról is volt némi fogalmam, hogy mi történt az észt nyelv érdekében. Tudtam, hogy egy nyelvre lehet tudatosan hatni és lehet ilyen vagy olyan irányban továbbfejleszteni. De ami a magyarok ügyét a többiekétől mégis megkülönböztette, az a nyelvi harc mérete és időtartama volt. Egy egész nép vetette latba minden erejét és minden áldozatkészségét, hogy megmentse a nemzeti nyelvet és ezzel magát a nemzetet is. A magyarok többet, nagyobbat, maradandóbbat tettek minden más népnél." Aurélien Sauvageot -1897-1988 - nyelvész, szótárkészítő, irodalmár, történész, filozófus és filológus, fordító és költő
Kalotaszeg az erdélyi magyarság hímzésekben leggazdagabb vidéke a sokféle hímzőtechnikát, a hímzett holmi mennyiségét és a hímzés kivitelezését illetően. Noha intenzíven szőnek is, mellette mégis virágzik többféle hímzés is: a „fehéres” vagy szálvonásos, vagdalásos, lapos öltéses - kétféle változatban is; a szálán varrott öltés és az „írásos” (írásos öltés) egyaránt. Készítenek ezek mellett rececsipkét, darázsolást, gyöngyhímzést, a mellre valókon szűcshímzést, az ujjasokon géphímzést. Nem minden községben varrnak egyforma intenzitással. A bánffyhunyadiak munkái választékos gazdagságukkal kiemelkednek. Némely községben bizonyos hímzésféleségeket nem varrtak - ott a hangsúly a szőttesek készítésére helyezték. A hímzést az ágyi ruhára és abroszokra varrták többségében, de került kendőre, női és férfiingekre, kötényekre, szoknyákra, pendelyekre is.
Göcsej a Dunántúl nyugati részén található. Zala megye legtöbbet emlegetett földrajzi-néprajzi tája. A Zalai-dombvidék része, azon belül is a Nyugat-Zalai-dombsághoz tartozik. A Göcsej hivatalos neve Közép-Zalai-dombság. Göcsejhez tartozó települések közül néhány: Kustánszeg, Becsvölgye, Gellénháza, Dobronhegy, Lickóvadamos, Csonkahegyhát. Milejszeg, Nagylengyel.
Advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25.-ét) megelőző negyedik vasárnaptól (görög katolikusoknál hatodik vasárnaptól) karácsonyig számított időszak. Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához, november 30.-hoz legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé. Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét - mely évízkeresztig, január 6.-ig tart - és természetesen az adventi időszak kezdetét. Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
Gyurta Dániel - 200 méteres mellúszás - aranyérem Gratulálunk Dani az újabb óriási sikeredhez! Büszke Rád az egész nemzet! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
Verrasztó Dávid aranyérmet nyert 400 méter vegyesen Gratulálunk Dávid nagy örömet és dicsőséget szereztél minden magyarnak! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
"Ha nem leszek, nem fogja tudni senki, sorsomnak mennyi furcsa titka volt." Áprily Lajos - Vallomás - Kuncz Aladárnak
A kástu (régies nevén fölkástu) jellegzetes őrségi épület, amely egyszerre volt éléskamra és jószágélelem tárolására alkalmas építmény. Több típusát használták. Legismertebb, egyben legritkább formája a módos telkeken álló emeletes kástu, aminek egyetlen autentikus példánya a szalafői Pityerszeren áll.