Magyar népi díszítések - Kalotaszegi hímzés - Erdély
Kalotaszeg az erdélyi magyarság hímzésekben leggazdagabb vidéke a sokféle hímzőtechnikát, a hímzett holmi mennyiségét és a hímzés kivitelezését illetően.
Noha intenzíven szőnek is, mellette mégis virágzik többféle hímzés is: a „fehéres” vagy szálvonásos, vagdalásos, lapos öltéses - kétféle változatban is; a szálán varrott öltés és az „írásos” (írásos öltés) egyaránt.
Készítenek ezek mellett rececsipkét, darázsolást, gyöngyhímzést, a mellre valókon szűcshímzést, az ujjasokon géphímzést. Nem minden községben varrnak egyforma intenzitással. A bánffyhunyadiak munkái választékos gazdagságukkal kiemelkednek.
Némely községben bizonyos hímzésféleségeket nem varrtak - ott a hangsúly a szőttesek készítésére helyezték. A hímzést az ágyi ruhára és abroszokra varrták többségében, de került kendőre, női és férfiingekre, kötényekre, szoknyákra, pendelyekre is.
Magyar népi díszítések - Göcseji hímzés - Dunántúl
Göcsej a Dunántúl nyugati részén található. Zala megye legtöbbet emlegetett földrajzi-néprajzi tája.
A Zalai-dombvidék része, azon belül is a Nyugat-Zalai-dombsághoz tartozik. A Göcsej hivatalos neve Közép-Zalai-dombság.
Göcsejhez tartozó települések közül néhány: Kustánszeg, Becsvölgye, Gellénháza, Dobronhegy, Lickóvadamos, Csonkahegyhát. Milejszeg, Nagylengyel.
Ma gyújtjuk meg a harmadik - a rózsaszín gyertyát
Advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25.-ét) megelőző negyedik vasárnaptól (görög katolikusoknál hatodik vasárnaptól) karácsonyig számított időszak.
Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához, november 30.-hoz legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé.
Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét - mely évízkeresztig, január 6.-ig tart - és természetesen az adventi időszak kezdetét.
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
Gyurta Dániel megszerezte a második aranyérmét is Dániában a Rövidpályás Európa Bajnokságon!
Gyurta Dániel - 200 méteres mellúszás - aranyérem
Gratulálunk Dani az újabb óriási sikeredhez! Büszke Rád az egész nemzet!
Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
Verrasztó Dávid aranyérmet nyert 400 méter vegyesen
Verrasztó Dávid aranyérmet nyert 400 méter vegyesen
Gratulálunk Dávid nagy örömet és dicsőséget szereztél minden magyarnak!
Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
Áprily Lajos - Vallomás - Kuncz Aladárnak
"Ha nem leszek, nem fogja tudni senki,
sorsomnak mennyi furcsa titka volt."
Áprily Lajos - Vallomás - Kuncz Aladárnak
Kástu - Pityerszer - Szalafő - Őrség - Dunántúl
A kástu (régies nevén fölkástu) jellegzetes őrségi épület, amely egyszerre volt éléskamra és jószágélelem tárolására alkalmas építmény.
Több típusát használták. Legismertebb, egyben legritkább formája a módos telkeken álló emeletes kástu, aminek egyetlen autentikus példánya a szalafői Pityerszeren áll.
Ősz a Csíki-havasok legmagasabb pontján - Szellő-tető (1493) - Gyimesek - Erdély fotó Karácsony Csaba
a Csiki havasok legmagasabb pontja, 1493
Erzsébet - a magyarokat szerető, és a magyarok szeretett királynéja - Sisi
Kora egyik legszebb asszonyának tartották a bajor származású Sisit. Egyéniségének és a magyarok iránt érzett szeretetének köszönhetően máig az egyik legnépszerűbb történelmi személy Magyarországon.
Magyar népi díszítések - Mezőségi (széki) hímzés - Erdély
Az erdélyi mezőségi hímzések egy csoportja, a többi közül erőteljes folthatásukkal válnak ki. Túlnyomóan párna- és derékaljvégen varrták, ritkábban szalmazsák végére, egészen kivételesen kendőre is.
Szálán varrott öltéses csoportjuk nagyban-egészben egyezik a hasonló mezőségi hímzésekkel, csupán szabad rajzú munkáik sajátosak. Ezt napjainkban is készítik még. Túlnyomóan egyszínű, elsősorban piros pamutfonallal hímeznek, a kéket ritkán alkalmazzák, a két színt együttesen pedig könnyű textúrájú pamutvászonra varrják.
Korábban sodrott hímzőszállal, a későbbi munkákon sodratlan szövőpamuttal dolgoznak. A viszonylag vékony alapanyag és a vastag hímzőfonal miatt a szabadrajzú munkákat rámára feszítve varrják.
A mintakészlet nem gazdag: szálán varrottból 7, a szabad rajzúakból 11 minta ismeretes, utóbbiak nevei: komlós minta, régi pávás fészekkel, szőlőminta, bokros minta, csengettyűs, tulipános, szekfűs, a régi almás, koszorús minta, fenyőágas és poharas minta...