Wass Albert

                                     

 

Ahol nincs igazság, ott békesség sem lehet.

Wass Albert (1908-1998) - író költő

2020. June 30. 00:00

Márton Áron hitvallása

                                     

124 éve született, és 40 éve hunyt el Márton Áron, az "emberkatedrális” - Erdély egykori püspöke
 
Illyés Gyula által "emberkatedrálisnak" emlegetett Márton Áron hitvallása:
 
„Bölcsőm közönséges deszkából volt összezárva, amilyen lesz a koporsóm is.
 
De fáját a csíki hegyekből vágták, ahol az őrt álló fenyőerdők koszorúja gyökerével sziklába kapaszkodik, s makacsul állja a viharok tépését; ahol az emberek századok óta küzdenek a mostoha életviszonyokkal, mert tudják, hogy a sötét borulat mögött ott van Isten, s beléje vetik bizalmukat.
 
Innen jöttem, s nem hoztam mást, csak a halálos szerelmet népem és az emberek iránt, s a katolikus hitet, melyet hitvalló és hitükből élő nemzedékek a Csíksomlyói Mária lábainál mélyítettek el, és örökítették át a századok során.”
 
részlet - kolozsvári plébánosi beiktatása alkalmával mondott beszédéből - 1938. szeptember 9.
 
Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) - erdélyi katolikus püspök
 
kattints a képekre - érdemes!

2020. June 27. 00:00

Az önuralomról

[/captiMint a város, amelynek csupa rés a kőfala, olyan az az ember, akinek nincs önuralma.

Biblia - Példabeszédek 25:28

2020. June 26. 00:00

Bihari Sándor (1855-1906) - festőművész képeiből

                       

 

A rézbányai (Partium)  születésű festő gyerekkorát Nagyváradon töltötte. Apja mellett szobafestőnek tanult. 1874-ben Pestre költözött, ahol, mint retusőr dolgozott egy fotóműhelyben. Közben Székely Bertalan mintarajziskolájában képezte magát. 1876-ban Bécsbe költözött, ahol munka mellett látogatta a Képzőművészeti Akadémia előadásait. 1878 és 1879 közt az Akadémia rendes növendéke volt. 1883-ban Párizsba ment, ahol tanulmányokat végzett, közben a Louvre festményeit másolta műkereskedőknek. 1890 és 1891 között festőiskolát vezetett. Párizsban megismerkedett az impresszionizmus és a plein air irányzattal, ami későbbi munkásságának meghatározó eleme lett. Miután visszatért Magyarországra Szolnokon dolgozott, Deák-Ébner Lajosnál. Szolnoktól később sem vált meg, alapító tagja volt a Szolnoki Művésztelepnek.

2020. June 22. 00:00

Faragó Géza (1877-1928) munkáiból

                               

Faragó Géza (1877-1928) munkáiból - I. album
 
Festő, grafikus,a magyar szecessziós festőművészet, a plakátművészet, a karikatúrarajzok, s a színházi díszletek tervezésének jeles mestere.
 
Rajzolási tehetsége már korán megmutatkozott, s jobb módú szülei támogatásával Bruck Miksa magántanítványa lett. Gimnáziumi tanulmányai után, 1897-ben tanulmányait Párizsban folytatta.
 
Sikeres felvételit tett a Montparnasse-n működő nagy hírű iskolába Arts Décoratifs-ba. Két éven keresztül dolgozott Alfons Mucha műhelyében, a mester teljes megelégedésére, majd önálló műtermet nyitott Párizsban.
 
Hazatérve a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett, majd 1910 körül a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért.
 
A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. 1910-től 1915-ig a Király Színház, később a Fővárosi Operettszínház, majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt.
 
Magyar lakodalom című, általa írt és díszletezett balettjét Londonban egy évig játszották.

2020. June 17. 00:00

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)

                                       

Világhírű magyar tudósok, feltalálók – Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)
 
Egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.
 
A katódsugarak tulajdonságait kutatta. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát ma is elfogadják.
 
Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben kapta a fizikai Nobel-díjat.

2020. June 16. 00:00

Lehel kürtje - államalapítás-kori emlékünk - Jászberény - Alföld

                     

 

Lehel kürtje - államalapítás-kori emlékünk - Jászberény - Alföld
 
Lehel kürtje Lélnek (más írásmód szerint Lehelnek), Árpád nagyfejedelem leszármazottjának, a kalandozó magyar hadak egyik vezérének kürtje.
 
Már Anonymus 1200 körül keletkezett Gestájában szó esik Lehel kürtjéről: „Tas fia Lél megfújta a kürtjét, Bogát fia Bulcsú meg felemelte a zászlaját, s az első hadsorban indultak ütközetbe a görögök ellen.”
 
A Kálti Márk, majd Thuróczi János krónikájában (14., 15. század) is megidézett Lehel-monda szerint viszont Lehel és Bulcsú elfogatása és kivégzése során fontos szerep jutott Lehel kürtjének:
„A császár azt mondta nekik: »Válasszatok magatoknak halált, amilyent akartok!« Lehel így felelt: »Hozzátok ide kürtömet, amelybe előbb belefúvok, aztán felelek neked.«
 
Odavitték a kürtöt, és a császárhoz közeledve, mikor nekikészült a kürtfúvásnak, erősen homlokon vágta a császárt, kit egy csapással megölt. S azt mondta neki:
»Előttem fogsz menni, és szolgálni nekem a másvilágon.« Mert az a hite a szittyáknak, hogy akiket életökben megöltek, azok szolgálni tartoznak nekik a másvilágon. Haladéktalanul lefogták őket, és Regensburgban bitófán megfojtották.”
 
„Lehel kürtje” néven őriznek Jászberényben, a Jász Múzeumban egy elefántcsont kürtöt. A hangszer feltehetően bizánci eredetű, a 10–11. századból való, 43 cm hosszú, a peremén egy darabka hiányzik belőle.
 
Soha nem került földbe, mindig megbecsült kegytárgyként őrizték valahol, e tény különösképpen alátámasztja, hogy valóban államalapítás-kori emlékünk.
 
kattints a képekre - érdemes!

2020. June 12. 00:00

Pünkösdi népszokások - Pünkösdi királyválasztás

Pünkösdi magyar népszokások - Pünkösdi királyválasztás

A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások egyike az ügyességpróbával egybekötött pünkösdi királyválasztás:

A pünkösdi király vagy királyné választás Európa-szerte elterjedt szokás volt. A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta vannak adataink. 

Versengés útján választották (lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés), hogy a falu legényi közül ki az az egy, aki egy évig ingyen (vagyis a falu költségére) ihat a kocsmában. 

A közmondás is ismert: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”

A cím különös előjogokkal járt. Büszke viselője ingyen ihatott a falu kocsmájában, külön meghívás nélkül részt vehetett a lakodalmakon, mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is emléket állít.

Pünkösdkor a legények, fiatal férfiak erőt, ügyességet, gyorsaságot követelő versengés keretében döntötték el, ki közöttük a legrátermettebb.

A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma maximum egy évig tartott.

2020. June 01. 00:00

Pünkösdi népszokások - Törökbasázás, borzakirály, rabjárás, májusfa állítás

                         

Pünkösdi népszokások - Törökbasázás, borzakirály, rabjárás, májusfa állítás

Nyugat-Magyarország egyes vidékein volt jellemző pünkösdkor, hogy egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.  

A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy ,,Segéljék ezeket a szegény katonarabokat." Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.

borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.

A pünkösdi ünnepkör egyik jeles hagyománya a májusfa állítása. A májusfát (májfa, hajnalfa, jakabfa, jakabág) bizonyos területeken pünkösd napján állítanak. Más helyeken viszont ilyenkor bontják le a május elején állított májusfát.

Játékokkal, versenyekkel tarkított része ez pünkösdi ünneplének: kimuzsikálják, kitáncoltatják a fát, vagy zöld ágakba öltöztetett alakoskodók váltságpénzt gyűjtenek, sorra járva a falu házait.

Patrióta Európa Mozgalom

2020. June 01. 00:00

Pünkösd - a Szentlélek eljövetelének ünnepe

                                A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára: „ Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.” Apostolok cselekedetei - 2. fejezet - Károlyi-biblia

2020. May 30. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

3. oldal/220