Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás

                            

Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás
 
Húsvéthétfő a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt.   
 
Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. 
 
A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni. 
 
A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. 
 
Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak. 
 
Az technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak.
 
fotón: Munkácsy Mihály (1844-1900) - Húsvéti locsolkodás - 1865

2018. March 29. 00:00

Nagyhét - magyar szokások, népszokások - Húsvéti nagytakarítás - nagyheti gyónás

Nagyhét - magyar szokások, népszokások - Húsvéti nagytakarítás - nagyheti gyónás
 
A nagyhét a tavasz újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza.
A magyar falvakban az emberek a mai napig a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztítják az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is, de a városokban is hasonló módon húsvéti nagytakarításokat végeznek.
 
A gazdák a szerszámokat is letisztogatják, kifényesítik. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is.
 
Az édesanya szigorúan gondoskodott róla, hogy minden gyermek és még a béresek, szolgálók is mind elvégezzék azt.
 
A húsvét táján végzett gyónást még a 20. század elején is a gyóntatócédula igazolta, ilyet ma is találni régi imádságos könyvekben.
 
A nagyhét eseményeihez tartozik a püspöki székesegyházakban a krizma szentelési mise. A püspök papjaival együtt misézik, és megszenteli a betegek és a katekumenek olaját és a krizmát.
Ekkor újítja meg a papság a szenteléskor tett ígéreteit.

2018. March 29. 00:00

A húsvét eredete, története

                         

A húsvét eredete, története
 
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös azonban az eredete, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent.
 
Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat Krisztus után 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje.
 
A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben.
 
A Nap mozgása a Hold mozgásától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
 
Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is Krisztus után 325-ben)
 
A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít.
 
Ezt kisebb, nagyobb ünnepek követik. A húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál.
 
Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.
 
A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe.
 
A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe.
 
Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja.
 
Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megjövendölte - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.
 
fotón: Giovanni Domenico Tiepolo (1727-1804) - Jézus megkorbácsolása
 

2018. March 28. 00:00

Ma van a nagyhét harmadik napja - Nagykedd

                                   

 

Ma van a nagyhét harmadik napja - Nagykedd
 
Ma van a nagyhét harmadik napja - Nagykedd
 
Júdás ezen a napon kereste meg a főpapokat, és tárgyalt velük Jézus elárulásáról.
 
képek:
1. Giotto di Bondone (1267-1337) - Júdás csókja
2. Ismeretlen festő (XII. század) - Júdás csókja
3. Szent Márton székesegyház - Szepeshely - Felvidék - Júdás csókja
4.Giotto di Bondone (1267-1337) - Júdás vállaja Jézus elárulását

2018. March 27. 00:00

Petőfi Sándor 1848 március 15-ről - részlet

                               

Petőfi Sándor 1848 március 15-ről
 
"Magyar történet múzsája,
Vésőd soká nyúgodott.
Vedd föl azt s örök tábládra
Vésd föl ezt a nagy napot!
 
Nagyapáink és apáink,
Míg egy század elhaladt,
Nem tevének annyit, mint mink
Huszonnégy óra alatt.
 
Csattogjatok, csattogjatok,
Gondolatink szárnyai,
Nem vagytok már többé rabok,
Szét szabad már szállani."
 
15-dik március, 1848 - részlet
 
Petőfi Sándor (1823-1849) - költő, forradalmár, a márciusi ifjak vezető személyisége

2018. March 15. 00:00

A Jobbik ördögi, vörös félholdas jelképe!

A Jobbik ördögi, vörös félholdas jelképe!

 

Csurka István már a Jobbik megalakulásakor jelezte, hogy ez egy csalárd szervezet, nem az aminek mutatni próbálja magát. A látnoki állítás azóta százszor is beigazolódott.

 

A „nemzeti radikális, keresztény” pártnak hazudott mozgalom mára egy nyiltan migránssimogató, a liberálisokkal és szocialistákkal, George Sorossal és Jean-Claude Junckerrel kokettáló, prostituált, hazaáruló bandává vált.

 

Vessünk csak egy pillantást e szemfényvesztő Vona-féle alakulat ismert jelvényére!

Jól nézzük meg, mert állíthatjuk, sokan nem csak a pártot értették félre, de a jelképét sem ismerik, csak felületesen!

 

Sokan ma is csak egy kettős keresztet látnak benne, és nemzeti színeket! Pedig ezek csak díszlet elemei!

 

Ha ugyanis egy kicsit figyelmesebben szemügyre vennék ezt az ördögi grafikát, észrevennék benne a párt zavaros politikáját pontosan megtestesítő vörösfélholdat is, amely az első pillanattól kezdve ott éktelenkedik!

 

Nem vették észre vagy nem mertek vele szembesülni, hogy a „kedvelt” pártalakulatuk bizony politikai kalandorok gyülekezete!

 

Kereszténynek, nemzetinek hazudják magukat, de közben - ha vélt politikai érdekük azt diktálja - vörös félholdasok is.

Ennek a pártnak tudniillik az identitása az, hogy nincsen identitása.

 

Úgy ahogyan sokan annak idején nem látták meg az SZDSZ nemzeti színre pingált madaraiban a dögkeselyűt, egyesek ma ugyanúgy nem veszik észre az „alibi” kereszttől, a vörös félholdat a Jobbikban!

 

grafika: A király meztelen. A nemzeti pártnak hazudott Jobbikból mára egy liberális katyvaszt kreált Vona Gábor és új szövetségese, Simicska Lajos

fotómontázs: Elég

képp A király meztelen A nemzeti pártból egy liberális katyvaszt kreált Vona Gábor és új szövetségese, Simicska Lajos fotómontázs Elég

2018. March 03. 00:00

Idáig süllyedt az egykori nemzeti radikális párt, a Jobbik!

Idáig süllyedt az egykori nemzeti radikális párt, a Jobbik!

Heller Ágnes mestere és példaképe az egykori "tanácsköztársasági" gyilkos, kommunista filozófus, Lukács György.
Na most, ez az ismert hátterű magyargyűlölő nő, manapság azt szorgalmazza többedmagával, hogy "a demokratikus ellenzék" fogjon össze a kormány megdöntésére Vona Gábor új, cuki Jobbikjával!

 

C:\Users\user\Desktop\HH\generali\képp Az egykori gyilkos kommunista professzor Lukács György tanítványa, Heller támogatása garancia arra, hogy rossz úton jársz!.jpg

2018. February 10. 00:00

Magyar népszokások - Február 3. - Szent Balázs napja - "Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender..."

                                   


Magyar népszokások - Február 3. - Szent Balázs napja - "Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender..."
 
Február 3 a kultuszban, névadásban, népszokásokban, az oly népszerű legendás Szent Balázs napja.
 
A hagyomány szerint örmény volt a kis-ázsiai Szebaszté püspöke. Számos csodája ismeretes. Egy nap egy rémült anya kereste fel, mert fia a torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút, és a szálkát eltávolította a torkából.
 
Más alkalommal egy asszonynak visszaadta a disznaját, melyet egy farkas rabolt el. Az asszony hálából gyertyát adott neki és „kóstolót” a disznó húsából.
 
A szent püspök az üldöztetések idején egy hegyi barlangba húzódott, ahol vadállatok őrizték, melyek kezes bárányként hajlottak szavára. A római helytartó azonban ott sem hagyta békén a remete püspököt: az oroszlánokból, medvékből, farkasokból álló testőrsége sem menthette meg, mert nem engedte harcolni őket. 316 táján végezték ki.
 
Előbb kenderrost-fésülésre szolgáló gerebennel vagy a len, gyapjú kifésülésére való vasfésűvel kínozták félholtra, majd vízbe fojtották: belefojtották a szuszt.
 
Legendáinak minden mozzanata – de kultusza és a nevéhez fűződő szokások is – a téli ünnepkörrel kapcsolatos ősi hiedelmeket tükröznek.
 
Szent Balázs elsősorban a torok, a kikiáltók, énekesek védőszentje (keleten a VI., nyugaton a IX. századtól). Erre utal a halszálkától megmentett gyermek legendája is.
 
A gyermekhalandóság okai közt régen az élenjáró torokgyík (diftéria) ellen a katolikus és görög vallású anyák Szent Balázshoz fordultak. Balázs-napkor a templomba vitték a gyermeket, akinek a torkához a pap két keresztbe tett, vagy Y alakban hajlított és összekötött gyertyát tartott, miközben a Balázs-áldás szavait mormolta.
Ez volt a balázsolás.
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

2018. February 03. 00:00

Fajirtás van Európában! - rövidke VIDEÓ az EU Parlament üléséről: Nick Griffin (1959 -) angol politikus, a Brit Nemzeti Párt elnöke és az Európai Parlament tagja kimondja, mi folyik ma Európában!

Ezt érdemes megnézni!
Fajirtás van Európában! - rövidke VIDEÓ az EU Parlament üléséről:
Nick Griffin (1959 -) angol politikus, a Brit Nemzeti Párt elnöke és az Európai Parlament tagja kimondja, mi folyik ma Európában!
 
kattints a rövidke VIDEÓ-ra!
https://www.youtube.com/watch?v=_6rWsjNQV9A

2018. February 02. 00:00

Márai Sándor (1900-1989) - író, költő Nem elég szeretni. A szeretet tud nagy önzés is lenni.

                       

 

"Nem elég szeretni. A szeretet tud nagy önzés is lenni.
 
Alázatosan kell szeretni, hittel. Az egész életnek akkor van csak értelme, ha igazi hit van benne.
 
Isten a szeretetet adta az embereknek, hogy elbírják egymást és a világot.
De aki alázat nélkül szeret, nagy terhet tesz a másik vállára."
 
Az igazi - részlet
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő

2018. January 31. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

3. oldal/218