Nagypéntek van ma - Jézust megfeszítése után keresztről levették - műalkotások
A pieta olasz szó, jelentése szánalom, sajnálkozás, és azt az ábrázolástípust jelenti, melyen Mária a halott fiát, Jézust siratja.
2025. April 18. 00:00
Ma van nagycsütörtök - Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend
Ma van nagycsütörtök
"Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend"
Ezen a napon voltak páskabárány ünnepére való előkészületek – az utolsó vacsora. Jézus étkezés közben felfedi az áruló, Júdás kilétét.
A vacsora végén Jézus új értelmet ad a húsvéti ételnek (kenyér, bor), ezt hívjuk úrvacsorának.
"Az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret, És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend."
Pál apostolnak a Korinthusbeliekhez írt első levele - 11,23-26
Jézus megmossa a tanítványok lábát. A tanítványokkal zsoltárt énekelve megy ki a Gecsmáné kertbe, ahol fájdalmas imába kezd, ez az Ő haláltusája.
Ekkor történik elárulása és elfogatása is.
Meggyógyítja Málkust, miután az egyik tanítvány indulatból levágja a fülét.
2025. April 17. 00:00
Ma kezdődik a nagyhét - A nagyhét eseményei
Ma kezdődik a nagyhét
A nagyhét eseményei:
Jézus haláláról és feltámadásáról mind a négy evangélium ír, de nem mindegyik egyféleképpen – mindez attól függ, hogy az adott szerző mit tartott fontosnak elmondani a történetből. Húsvét közeledtével sokan fellapozzák a Bibliájukban ezeket a fejezeteket.
Hogy megkönnyítsük az olvasást és a megértést, a négy evangéliumot összevetve közreadjuk a húsvéti történet kronológiáját, vagyis Jézus földi életének utolsó napjait és annak eseményeit.
Virágvasárnap előtti péntek
Megérkezés Betániába barátaihoz: Máriához, Mártához és Lázárhoz.
Mária megkeni Jézus lábát drága olajjal.
Virágvasárnap előtti szombat
Az evangéliumok nem említik. Jézus valószínűleg hagyományos módon a Sabbatot, a pihenés napját barátaival tölti.
Virágvasárnap
A tanítványok hoznak egy szamarat, amin Jézus bevonul Jeruzsálembe. A tömeg pálmaágakkal és “Hozsánna” kiáltással köszönti, amivel Messiásnak ismeri Őt el.
Hétfő
A templom megtisztítása – Jézus kiűzi a kereskedőket, pénzváltókat.
A fügefa elátkozása.
Kedd
Jézus a napot a templomban tölti, vitázik és példázatokat mond:
- A főpapok kérdése: Micsoda hatalommal cselekszed ezeket?
- A két fiú példázata
- A szegletkő példázata
- A királyi menyegző példázata
- A császári adófizetés kérdése
- A feltámadás kérdése (szadduceusok)
- A nagy parancsolat
- Dávid fia és az Úr
- Az írástudókat és a farizeusokat vádolja
- Panasz Jeruzsálemre
- Az özvegyasszony két fillérje
- A görögök kívánják látni Jézust
- Beszéd az Olajfák hegyén
- Példázatok a fügefáról, az ajtónállóról, a házigazdáról aki szőlőt plántál, a hű és gonosz szolgáról, a juhokról és kecskékről
Valószínűleg Júdás ezen a napon kereste meg a főpapokat, és tárgyalt velük Jézus elárulásáról.
Szerda
Az evangéliumok nem említik ezt a napot, de a napok számlálásából (Márk 14,1 és János 12,1) úgy tűnik, hogy volt még egy nap, amelyről nem jegyeztek fel semmit. Valószínűleg tanított a templomban (Lukács 21,37), és ekkor történhetett az összeesküvés teljes kidolgozása is, mert konfliktusról sem olvasunk Jézus és ellenfelei között.
Csütörtök
A páskabárány ünnepére való előkészületek – az utolsó vacsora.
Jézus étkezés közben felfedi az áruló, Júdás kilétét.
A vacsora végén Jézus új értelmet ad a húsvéti ételnek (kenyér, bor), ezt hívjuk úrvacsorának.
Jézus megmossa a tanítványok lábát.
A tanítványokkal zsoltárt énekelve megy ki a Gecsmáné kertbe, ahol fájdalmas imába kezd, ez az Ő haláltusája.
Ekkor történik elárulása és elfogatása is.
Meggyógyítja Málkust, miután az egyik tanítvány indulatból levágja a fülét.
Péntek
kora reggeltől:
- Első kihallgatása a zsidók (Annás) előtt
- Második kihallgatása a zsidók (Kajafás) előtt
- Harmadik kihallgatása a zsidók (a Nagytanács) előtt
- Jézus világossá teszi, hogy Ő a Messiás
- Első kihallgatása a rómaiak (Pilátus) előtt
- Második kihallgatása a rómaiak (Heródes) előtt
- Harmadik kihallgatása a rómaiak (újra Pilátus) előtt
- Júdás öngyilkossága
- Az elárultatást, elfogatást, elhagyatást, hamis tárgyalást, megtagadtatást, elítéltetést, korbácsolást és kigúnyolást követően Jézusnak magának kell cipelnie a keresztjét a “Koponyák hegyére”, ahol két másik fogollyal megfeszítik
- Jézus meghal, amit természetfeletti természeti jelenségek kísérnek:
Sötétség, földrengés, a templom kárpitja kettéhasad.
Jézus holttestét egy jómódú ember, arimáthiai József új sírboltjába helyezik el, közvetlenül a Sabbat kezdete előtt.
Szombat
Jézus teste a Sabbat ideje alatt végig a sírban van.
Vasárnap
Jézus feltámadásának hírét korán reggel egy angyal közli az asszonyokkal az üres sírnál. Ezek után Jézus többeknek megjelenik: a magdalai Máriának, Péternek, két tanítványának az emmausi úton, és a nap folyamán minden tanítványának Tamás kivételével.
Kattints a képekre - érdemes!
2025. April 15. 00:00
Ma van nagyhétfő
Máté és Márk evangélista is leírja, hogy Jézus megéhezett, és talál egy fügefát. Márk írja, hogy a fa zöld volt, és még nem volt itt fügeérés ideje.
Jézus megátkozza a fát, noha nagy valószínűséggel termett volna gyümölcsöt a fa az érés idejére. Haragja nem a fa ellen irányult, hanem az ellen, amit, vagy akit a fával szimbolizált.
Évezredeken át, hirdették a próféták a Messiás eljövetelét, elmondták, hogy miről ismerhető fel. Ez a hit éltette a zsidó népet. Jézust a szavai és tettei igazolták, még sem fogadták be. Az évezredeken át a zsidóság körében hirdetett messiási jövendölések után, Jézus jogosan várta el, hogy felismerjék őt.
Valójában ez nem történt meg, mert Péter a Szentlélek erejével ugyan megvallotta Jézusnak, hogy az Isten Fiának tartja, ő és mindenki más is egy harcos, hadvezér messiást várt, aki Izrael trónjára ülve kiűzi a rómaiakat, a zsidók pedig a világ urai lesznek.
Jézus viszont nem ilyen messiást testesített meg, ezért nem tudták, nem akarták elfogadni őt. Nem voltak nyitottak arra az útra, mely ténylegesen megteremtette volna bennük az Isten Országát, ezért nem hozhattak gyümölcsöt sem.
Hiába voltak kívülről olyanok, mint a zöldellő fa, belülről száradtak el. Ahogy a fügefa is a hit nélküliséget szimbolizálta.
A kufárok kiűzése a templomból:
Ez az igerész azon kevesek közé tartozik, mellyel mind a négy evangélista foglalkozik. Noha Márk, Máté és Lukácsa húsvét előtti hétre helyezték az eseményt, hogy Jézus korbáccsal kergette el kereskedőket a templomból.
Egyedül János említi meg, hogy kötélből ostort font, és azzal verte ki az állatokat a templom csarnokából, miközben az Írást idézi. Márk és Máté leírása szerint, Jézus és tanítványai elhagyták Jeruzsálemet, és Betániában töltötték az éjszakát.
Lukács igerésze, a papok tanakodásával fejeződik be, hogy hogyan okozhatnák Jézus vesztét, de cselekedni nem mertek ellene a nép haragjától való félelmükben.
El Greco (1541-1614l) - Jézus kiűzi a kufárokat a templomból
C:\Users\user\Képek-Archiv2\El Greco (1541-1614l) - Jézus kiűzi a kufárokat a templomból.jpg
2025. April 15. 00:00
Nagyhét - magyar szokások, népszokások - Húsvéti nagytakarítás - nagyheti gyónás
Nagyhét - magyar szokások, népszokások - húsvéti nagytakarítás - nagyheti gyónás
A nagyhét a tavasz újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza.
A magyar falvakban az emberek a mai napig a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztítják az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is, de a városokban is hasonló módon húsvéti nagytakarításokat végeznek.
A gazdák a szerszámokat is letisztogatják, kifényesítik. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is.
Az édesanya szigorúan gondoskodott róla, hogy minden gyermek és még a béresek, szolgálók is mind elvégezzék azt.
A húsvét táján végzett gyónást még a 20. század elején is a gyóntatócédula igazolta, ilyet ma is találni régi imádságos könyvekben.
A nagyhét eseményeihez tartozik a püspöki székesegyházakban a krizma szentelési mise. A püspök papjaival együtt misézik, és megszenteli a betegek és a katekumenek olaját és a krizmát.
Ekkor újítja meg a papság a szenteléskor tett ígéreteit.
2025. April 15. 00:00
Mi is a virágvasárnap?
De mi is a virágvasárnap?
A virágvasárnapi szertartással megkezdődik a nagyhét. Jézus Krisztussal bevonulunk a húsvéti misztériumot megelőző szent háromnap csendjébe.
Már a IV. század óta ismert, hogy a keresztények e napon megtartották az Úr bevonulásának körmenetét Jeruzsálemben, amely az Olajfák-hegyéről indult a város felé, miközben a nép pálma- és olajágakat lengetett.
A barkaszentelés, a virágvasárnapi körmenet és a passió dramatikus előadása a szentmisében a virágvasárnapi liturgia részei. Az ünnepi liturgiában a barkaszentelés és a körmenet során játszódik le előttünk virágvasárnap jelentős eseménye, Jézus bevonulása Jeruzsálembe.
A bevonulást megelőző első színhely az Olajfák hegye – az ágak (barkák) megszentelése; a másodiké az Olajfák hegyétől a Jeruzsálem kapujáig vezető út – a körmenet; a harmadiké pedig a szent város: az ott történtekre emlékezik a passió és a szentmise.
A virágvasárnapi körmenet hosszabb formája négy állomásból áll. Az első stáció az ágak megáldása és kiosztása. Az ágak kiosztásának jelképes értelme van: átvételével a hívő vértanúnak vallja magát, s alkalmassá válik arra, hogy Krisztust szenvedésében kövesse.
A második állomás az ágak leterítése, amely az evangéliumi szavakat jeleníti meg: “mások ágakat szedtek a fákról, s leterítették az útra”.
A harmadik stáció a ruhák leterítése, a negyedik a hódolat Krisztus Király előtt. A körmenetnek ez a hosszabb formája csak ajánlott, a legtöbb helyen azonban az egyszerűbb, rövidebb forma szerint zajlik a szertartás: az ágak megszentelése után a körmenet azonnal a szentélybe vonul.
2025. April 14. 00:00
Virágvasárnap Csoóri sándor
Valahol most egy tulipán-szájú
Förgeteg-fehér szilvafák közt
máris a borhegyre megyünk,
apostol-felhő jön velünk.
Jártak itt ólom-zord hadak,
sisakjukon, mint sastojáson,
Gyerünk, csöpp állat, fönn a pincék
homályában bort nyakalunk,
„Szent István, térdepelj közénk,
nagyobb király térített minket,
De itt vagyunk, de megvagyunk,
nézzük, hogy nő a völgyi búza,
s a szőlővirág hogy kígyózik
fölrepedt, égő homlokunkra.”
Így éneklünk, s az ördöglábú
asztal lesz majd a nagydobunk –
parasztok és Jézus király,
így mulatjuk majd ki magunk.
Csoóri Sándor (1930) - költő, esszéíró, prózaíró
2025. April 14. 00:00
Pósa Lajos: Verje meg az Isten
Kincseinket egy más fajnak
Pósa Lajos ( 1850-1914) - író, költő
C:\Users\user\Pictures\patt Verje meg az Isten Pósa Lajoa.jpg
2025. March 09. 00:00
Január 6. - Vízkereszt napja
Január 6. - Vízkereszt napja
Január 6. a karácsonytól vízkereszt napjáig tartó 12 szent nap zárónapja, a farsang kezdete. A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia keresztény ünnep.
A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről. A hagyomány szerint a nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Ezeknek a neveknek mind ezen a napon van a névnapja.
A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkeresztelkedését ünneplik ezen a napon. (Az ónaptárat használó keleti keresztény egyházak a Gergely-naptár szerinti január 19-én tartják, mivel a Julianus-naptár jelenleg 13 nap késésben van a Gergely-naptárhoz képest.)
Az epifánia a görög epiphaneia, επιφάνεια szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés”. Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerint háromkirályok látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn.
Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, és ebből a hívek hazavihetnek valamennyit. A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered.
A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is. Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen.
2025. January 06. 00:00
Magyar népszokások - Vízkereszt
Magyar népszokások - Vízkereszt
A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered.
A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.
Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen.
Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek.
Például Palócföldön, Ipolytarnócon, Litkén és Mihálygergén komoly hagyományok kapcsolódnak ehhez az ünnephez. Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat.
A bölcsőre is szent vizet hintettek. Házak megszentelésénél alakult ki az a szokás, hogy a házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel, így: G + M + B.
Ez egy 15. századi eredetű szokás. A 16. századtól kezdve pedig a csillagének éneklése vált az ünnep részévé.
Vízkereszti népszokás, hogy ekkor szokás lebontani a karácsonyfát. Vízkeresztkor kezdődik meg a farsang időszaka.
2025. January 06. 00:00