Régi magyar filmcsillagok - Páger Antal (1899-1986)
Régi magyar filmcsillagok - Páger Antal (1899-1986)
Kossuth-díjas magyar színművész, kiváló művész.
Iparoscsaládban született Makón, édesapja csizmadia volt. Édesanyja, aki jegyszedőként dolgozott a makói Hollósy Kornélia színháznál, fiát gyakran elvitte az előadásokra. Hét testvére közül négy korán meghalt.
Gyermekkorában a zene és a festészet érdekelte, később fordult a színház felé. Csizmadia apja nem pártolta fia művészi érdeklődését, összetörte hegedűjét és festőállványát is (Páger 45 évig nem vett újra ecsetet kezébe).
Az érettségit követően Pestre ment továbbtanulni. Az orvosi karon nem volt már hely, így a jogi karra iratkozott be. Az évnyitóig visszautazott Makóra, ahol szórakozásból részt vett néhány műkedvelő előadáson. Az egyik előadást követően felkereste a székesfehérvári színház titkára, és felajánlotta neki, hogy menjen el Fehérvárra színésznek.
Az első világháború alatt Olaszországban szolgált. Utána visszakerült társulatához Székesfehérvárra (1919–1922), majd játszott Kecskeméten (1922–1924), Pécsett (1924–1925). Nagyváradon egy évadon keresztül, az 1925–1926-os évben, majd 1926 és 1930 között a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. Szegedről Beöthy hívta 1931-ben Budapestre, ahol kezdetben az Andrássy úti Színházban, majd a Magyar Színházban töltött el egy-egy munkával teli évadot.
Hamarosan sztárnak számított: 1937 és 1939 között a Vígszínházban akkoriban horribilisnak számító gázsit, fellépésenként 250 pengőt kapott.
A színházi szerepek mellett kedveltté vált a filmszakmában is. 1932-ben lépett először a felvevőgép elé. Kabos Gyulával és Dajka Margittal a főszerepben eljátszotta a "Piri mindent tud" című film egyik főszerepét.
Több mint kétszáz filmet, tévéjátékot forgatott élete során. Megsokasodott filmszerepei közepette végezte színpadi feladatait. Pontos, korrekt munkáját hallatlan mély belső átéléssel megformált alakításaival megszerette a filmszakma, s a közönség teljes elismerését.
Az 1944 előtti filmek egyik legtöbbet foglalkoztatott színészeinek egyike volt. „Rengeteget dolgoztam, de megkértem, és meg is adták, ami kijárt” – vallotta egy riporteri kérdésre.
A háború előtt a művészvilágban jobboldali nézeteket képviselt, antiszemita művekben is szerepet vállalt. Egyik pártba sem lépett be, de színészi hírneve ezt is is felnagyította.
Végül 1944. augusztus 20-án elmenekült a fővárosból és Pornóapátiban telepedett le. Az orosz csapatok érkezése előtt, 1945. március 28-rói 29-re virradó éjjel lépte át az osztrák határt.[3]1945-ben belügyminiszteri rendelettel mind a 112 filmjét irredentizmus vádjával indexre tették, és megtiltották azok további forgalmazását.
Emigrációban
1948. január 24-én - két évi ausztriai és hét hónapi franciaországi tartózkodás után - Argentínában telepedett le. Buenos Airesben festő-grafikusként dolgozott. Önálló tárlata volt Venezuelában, Brazíliában a São Pauló-i Biennálén pedig 45 képpel szerepelt.
1948-54 között az argentínai Magyar Színjátszó Társaság vezetője volt. 1951-ben megkapta az argentin állampolgárságot. 1954. augusztus 14-én a Buenos Aires-i Casa de Catalunya színháznál az ő rendezésével, díszlettervezésével és főszereplésével bemutatták Curt Goetz A montevideói ház c. színdarabját.
Az 1955-ös évtől kezdődően csak vendégjátékokon vett részt. 1956 augusztusában Bécsből, a számára biztosított különrepülőgéppel, hazatelepült Magyarországra. Az októberi forradalom eseményeitől távol maradt, így hazatelepülése a kommunista kulturális diplomácia sikere volt.
Sikerei ellenére igazi otthonra nem talált az emigrációban és sokszor gondolt a hazatérésre. Végül kormányengedéllyel 1956 augusztusában érkezett meg Budapestre, rettegve a várható megaláztatásoktól.
Hamar kiderült, hogy népszerűsége múlhatatlan, első színházi fellépésén a közönség hatalmas tapsviharral fogadta. Második fénykorában több mint száz tévéjáték és film főszerepét játszotta el, miközben szinte haláláig a Vígszínház színpadán volt, utoljára a Kőműves Kelemen Vándorának énekes-táncos szerepében láthatta a közönség.
Visszakapta egykori villáját, újra megnősült, második felesége Szilágyi Bea (1908–1987), színművésznő, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára; a Színház- és Filmművészeti Szövetség főtitkára.
Klasszikus és modern darabokban, tragédiában, komédiában, groteszkben egyaránt kiválóan alakított. Számtalan kisembert formált meg hitelesen, naturalizmusba hajló parasztábrázolása újdonságnak számított.
Időskori szerepei mély humánumot sugároztak. A hatvanas évek elejétől több magyar filmsiker részese volt: Dálnoki Miklós Béla szerepét játszotta a Honfoglalás című filmben,
Kéri építészmérnököt a Fűre lépni szabad-ban, Tamburás szerepét a Hattyúdalban, Elnök Jóskát a Húsz órában. 1964-ben a cannes-i filmfesztiválon a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat kapta - megosztva Saro Urzìval - Vajkay Ákos megformálásáért Ranódy László Pacsirta című filmjében.
Főbb színpadi szerepei:
Csehov: Három nővér (Csebutkin, katonaorvos)
A dohányzás ártalmasságáról (Nyuhin Ivan Ivanovics)
Tolsztoj: Anna Karenina (Karenin)
Háború és béke (Öreg herceg, Andrej apja)
Molnár Ferenc: A testőr (A kritikus)
Játék a kastélyban (Turai)
A hattyú (Albert herceg, trónörökös)
Williams: Macska a forró tetőn (Atyus)
Ibsen: John Gabriel Borkman (John Gabriel Borkman)
G. B. Shaw: Szent Johanna (Érsek)
Goethe: Faust (Philemon)
Mrozek: Tangó (Eugeniusz)
Szép Ernő: Kávécsarnok (Alajos)
Karinthy Ferenc: Különös tárgyalás (Tanú)
Gyurkovics: Az öreg (Öreg)
Eörsi: Széchenyi és az árnyak (Ápolt)
Szakonyi: Adáshiba (Bódog)
Békeffi: Egy asszonygyilkos vallomása (Rose, nyomozó)
Bródy - Szörényi: Kőműves Kelemen (Vándor)
Fejes - Presser: Jó estét nyár, jó estét szerelem (Személyzetis)
Garcia Lorca: Donna Rosita (Nagybácsi)
O’Neill: Eljő a jeges (Harry Hope)
Sartre: Altona foglyai (Az apa, hajógyáros)
Nash: Az esőcsináló (Starbuck)
Nicolaj: Hárman a padon (Luigi Lapaglia)
Chase: Barátom, Harvey (Elwood P. Dowd)
De Filippo: A cilinder (Agostino)
Brandon: Charlie nénje (Sir Francis Topplebee ezredes)
Patrick: Teaház az augusztusi Holdhoz (Sakini)
Filmjeiből:
Csókolj meg, édes! (1932) – Keszeg András
Piri mindent tud (1932) – Fodor L. Árpád, háztulajdonos
Köszönöm, hogy elgázolt (1935) – Asztalos Péter
Pesti mese (1937) – Kubik
Hotel Kikelet (1937) – Földi Péter
Férfi mind őrült (1937) – Jónás
Péntek Rézi (1938) – Dr. Gerleszegi Gerle Géza
Döntő pillanat (1938) – Bálint Gábor
Rozmaring (1938) – Kery István
Fehérvári huszárok (1939) – Onódy István
Hazajáró lélek (1940) – Török Ágoston
Földindulás (1940) – Kántor János
Igen vagy nem? (1940) – Id. Péteri János
Erdélyi kastély (1940) - Monostory Ádám gróf
Zárt tárgyalás (1940) – Benedek Gábor ügyvéd
Szűts Mara házassága (1941) – Simaházi Tamás
Régi keringő (1941) – Dudva Mihály
Egy éjszaka Erdélyben (1941) – II. József
Doktor Kovács István (1941) – Dr. Kovács István
Őrségváltás (1942) – Takács Péter
Fráter Loránd (1942) – Fráter Lóránd
Férfihűség (1942) – Sándorffy Péter
Szerető fia Péter (1942) - Balogh Péter
Aranypáva (1943) – Forintos Mátyás
A nagyrozsdási eset (1957) – Barka Sándor
Sóbálvány (1958) – Mohai doktor
A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960) – Tóth Mihály
Felmegyek a miniszterhez (1961) – Balogh Bódog
Nem ér a nevem (1961) - Pintér bácsi
Mici néni két élete (1962) – Gál Alfréd
Pacsirta (1963) – Vajkay Ákos (Cannes-i filmfesztivál (1964) – Legjobb férfi alakítás díja)
Hattyúdal (1963) – Tamburás
Honfoglalás (1963) – Dálnoki Miklós Béla
Ezer év (1963) (tv-film)
Váltás (1964) (tv-film) - Márkus főmérnök
A kőszívű ember fiai (1965) – Öreg Pál
Húsz óra (1965) – Igazgató Jóska
Utószezon (1966)
A bíró és a hóhér (1968) – Bärlach felügyelő
Isten hozta, őrnagy úr! (1969) – Tomaji plébános
A varázsló (1969) – Csilli Csalla bácsi, a varázsló
A beszélő köntös (1969) – Lestyák András, szabómester
A fekete város (televíziós sorozat, 1971) – Bibók Vince
Fuss, hogy utolérjenek! (1972) – Tanár úr
Bob herceg (1972) – Tom apó
Keménykalap és krumpliorr 1–4. (1974) – Leopoldi
Fekete gyémántok (1976) – Thibald herceg
Philemon és Baucis (1978, rend. Makk Károly) – Öregember
Társkeresés N 1463 (TV film1982) - Hankóczi Márton - Táti
Szent Kristóf kápolnája (1983) – Esperes
Különös házasság (1984) - Medve doktor
Eltüsszentett birodalom (1985) – Szépapó
A vén bakancsos és fia, a huszár (1985) – A vén bakancsos
Elveszett paradicsom (töredék) (1986) – Zoltán apja
2019. November 04. 00:00
Szent István szarkofágja - Székesfehérvár - Dunántúl
Szent István földi maradványait tartalmazza a székesfehérvári romkerti mauzóleumban található XI. századi kőkoporsó. A nagyméretű, budai fehér mészkőből faragott koporsót, amely eredetileg római szarkofág volt, három oldalról díszítették. A rövidebbik oldalon az elhunyt lelkét jelképező angyal látható. A hosszabb oldalakon életfák és rozetták között hatszárnyú cherub kapott helyet Mauzóleumában Szent István szarkofágja mellett, Aba Novák Vilmos történelmi seccója is megtekinthető. Az 1939-ben készült monumentális mű a mauzóleum falát díszíti A közel 130 négyzetméteres történelmi témájú alkotás a Szent Korona és a Szent Jobb történetét eleveníti meg, de látható rajta Vajk megkeresztelése, Szent István koronázása valamint a magyar történelem kiemelkedő alakjai, királyai, sőt még az adott korszakot képviselő közéleti személyiségek is feltűnnek a falakon. Patrióta Európa Mozgalom
2019. November 03. 00:00
Nemzeti divattá vált, hogy soha, semmi nem jó - hogy folyamatosan siránkozunk
Merjük kimondani gyermekeink, fiataljaink előtt, hogy ennyi cipőnk, ruhánk soha nem volt, és őseinknek sem volt az elmúlt ezer év alatt, és azt is mondjuk el, hogy ilyen mennyiségű élelmiszer, információ, luxuscikk soha nem volt még a Kárpát-medencében.
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
2019. October 05. 00:00
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Szent Korona
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Szent Korona
A Szent Korona a világon egyedül álló szakrális tárgy, mely egy nemzet egységét szimbolizálja - a magyar államiságot, a magyar szuverenitást, a magyar nemzet egységét testesíti meg.
2019. September 22. 00:00
Szent Ágoston (354-430) - püspök, egyházatya, filozófus
Ha többé nem tisztelik az igazságot, vagy akár csak kicsit is csökken a becse, minden dolog kétségessé lesz.
Szent Ágoston (354-430) - püspök, egyházatya, filozófus
2019. September 17. 00:00
Az ember szava nem szél
Az ember szava nem szél, ami jön és elmegy. Amit az ember mond, az úgy is kell legyen. Nem csuda ez, hanem becsület.
Wass Albert (1908-1998) - író és költő
2019. September 16. 00:00
Szent Ágoston (354-430) - püspök, egyházatya, filozófus
Jobb a helyes úton sántikálva haladni, mint szilárd léptekkel téves irányba tartani.
Szent Ágoston (354-430) - püspök, egyházatya, filozófus
2019. September 16. 00:00
Folyamatosan félrevert harangok mellett
Folyamatosan félrevert harangok mellett nem lehet családot alapítani, munkát vállalni, gyermeket szülni. Abba kellene hagynunk az állandó pánikolást, siránkozást.
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
2019. September 15. 00:00
Babits Mihály üzenete
Nem maradt más számunkra, mint a hit, hit egymásban és önmagunkban, hit a szellemben és az alkotásban, ama bizonyos Szentlélekben, amely még mindig meghódíthatja a világot, amíg csak egyetlen ember agyában fészke van.
Éreznünk kell, hogy ez a hit ellenkezik a világ hitével, s amikor a Lélek madarának fészket adunk, mintha egy üldözött bujdosót rejtegetnénk, aki gyűlöletes és félelmes a világ előtt.
Üzenet és vallomás - A Nyugat Irodalmi Szalonjának 1932. december 10.-i estjére
Babits Mihály (1883-1941) - költő, író, szerkesztő, műfordító, irodalomtörténész
2019. September 12. 00:00
József Attila a magyar nyelvről
[
József Attila a magyar nyelvről
Nyelvünk ízei gazdagon kiforrtak. A magyar szóból finom műszer lett, zajtalan sebességű gép, mellyel a mérnöki elme könnyedén alakíthatja fogalmait.
De a lélek homályos vidékeit is lágyan kiemeli mélyeiből költőink ihlete. Nyelvünkkel megmintázhatjuk a kővágó motorok pergő zaját s az udvar sarkában gubbasztó maroknyi szalmaszemét alig-alig zizzenő rebbenését.
Egyszóval nyelvünk ősi és modern, erdei, mezei és városi, ázsiai és európai.
Töredékek - részlet József Attila (1905-1937) - költő
2019. September 12. 00:00