Márai a dolgok, az események előre történt elrendeltetésében hívőkről - a fatalistákról
Márai a dolgok, az események előre történt elrendeltetésében hívőkről - a fatalistákról
"A tunyák és a gyávák, akik bólogatva és hümmögve, Istenre bíznak mindent: a válságos pillanatban Isten szava nélkül maradnak.”
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő
2018. November 13. 00:00
"A szeretet, amelyre vágyunk, akkor emel fel, ha adjuk, és a szeretet szeretetet gerjeszt, mint a gyertyafény, amely a tükörben megsokszorozódik." Papp Lajos
"A szeretet, amelyre vágyunk, akkor emel fel, ha adjuk, és a szeretet szeretetet gerjeszt, mint a gyertyafény, amely a tükörben megsokszorozódik."
Papp Lajos (1948) – orvos, író
2018. October 26. 00:00
A pákozdi csata évfordulója - szeptember 29.
A pákozdi csata évfordulója - szeptember 29.
Az 1848. szeptember 29-én a Velencei-tótól északra, a Pákozd-Sukoró-Pátka háromszögben vívott csata, Jellasics Habsburg császári altábornagy 35 ezer főnyi seregével vívott győztes ütközet volt.
A forradalmi Magyarországot – amelynek törvényes kormányát (felelős magyar minisztérium) a Habsburg uralkodó nevezte ki –, ezzel nyílt katonai támadás érte.
A magyar seregek élén álló többségükben volt császári tisztek hátráltak, feladták az egész Dunántúlt. Már Pest is veszélybe került, Bécs pedig Magyarország alávetésére készült.
1848. szeptember 29-én Sukoró és Pákozd között a Móga altábornagy vezette túlnyomórészt újoncokból álló magyar sereg megütközött a Jellasics parancsnoksága alatt álló, császári erőkkel.
A magyar seregek súlyos vereséget mértek a kétszeres túlerőben lévő, császári csapatokra. Jellasics Bécs irányában, menekülve hagyta el az országot.
"Fut Bécs felé Jellacsics, a gyáva,
Seregének seregünk nyomába’,
Megrémülve fut a magyar hadtól;
Magyar hadban egy vén zászlótartó.
Ki az a vén zászlótartó ottan
Olyan tüzes lelkiállapotban?
Szemem rajta kevélyen mereng el:
Az én apám az az öreg ember!"
Petőfi Sándor - A vén zászlótartó -részlet
2018. September 29. 00:00
Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből - rövid Videó! - és a vers szövege
Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből - rövid Videó! - és a vers szövege
A vers írója, Kárpáti – egyes források szerint Tábori Piroska székely tanítónő, akit az alábbi megrázó, és felkavaró művéért a románok kivégeztek, felakasztották Aradon 1920-ban. A vértanú fiatal tanítónő versét ezzel a tudattal hallgassuk és olvassuk!
Barátsággal: Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
https://www.youtube.com/watch?v=niKFSSQs6Mc
Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből
Üzent az Olt, Maros, Szamos,
Minden hullámuk vértől zavaros,
Halljátok, ott túl a Tiszán,
Mit zúg a szél a Hargitán?
Mit visszhangoznak a csíki hegyek?
Erdély hegyein sűrű fellegek.
Ez itt magyar föld és az is marad,
Tiporják bár most idegen hadak.
Csaba mondája új erőre kel,
Segít a vihar és segít a szél,
Segít a tűz, a víz, a csillagok,
S mi nem leszünk mások, csak magyarok!
Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk,
Halott vitézek lelke jár velünk!
Előttünk száll az ős Turulmadár,
Nem is lesz gát, és nem lesz akadály.
Ember lakol, ki ellenünk szegül!
A székely állja, rendületlenül.
Üzenik a gyergyói havasok:
Megvannak még a régi fokosok.
Elő velük, jertek, segítsetek!
Székely anya küld egy üzenetet:
Hollók, keselyűk tépik a szívünket,
Rablóhordák szívják a vérünket.
Ha nem harcoltok vélünk, elveszünk!
E végső harcban egyedül leszünk.
És a honszerző hősök hantja vár,
Ha odavész az ősmagyar határ!
És ha rablóknak kedvez a világ,
Mutassunk akkor egy új, nagy csodát!
Megmozdulnak mind a csíki hegyek,
Székelyföld nem terem több kenyeret,
Elhervad minden illatos virág,
Mérget terem minden gyümölcsfaág.
Vizek háta nem ringat csónakot,
Székely anya nem szül több magzatot.
Vadon, puszta lesz az egész vidék,
S végezetül, ha ez sem lesz elég,
A föld megindul, a mennybolt leszakad,
De Erdély földje csak magyar marad!
fotón: Harangláb - Pottyond - Erdély
kép: Székely György - Vándor székely hazatalál oldal
2018. September 09. 00:00