Igazán attól fáj az ütés, kitől simogatást várnál, s nem adhatod vissza, mert rögtön belehalnál...Radnóti Miklós
"Igazán attól fáj az ütés, kitől simogatást várnál, s nem adhatod vissza, mert rögtön belehalnál..."
Radnóti Miklós (1909-1944) - költő
fotón: A költő feleségével, Gyarmati Fannival
2017. August 24. 00:00
Radnóti Miklós Éjtszaka
Éjtszaka
Fekszik a test, de a sok
lebegő árny áll a falaknál.
Jár a zsebóra, mereng
a pohár víz, hallgat a naptár.
1944.
Papírszeletek - részlet
Radnóti Miklós (1909-1944)
fotó: radnóti papírszeletek
2017. August 18. 00:00
Milyenek a magyarok? - című kötet - részlet Lackfi János (1971) - író
Nagyon szellemes írás!
Magyar csepp a világ óceánjában - egyebek mellett mi mindent köszönhet a világ a magyaroknak?
"A magyar ember látott egy reklámfilmet hazájáról, és azon fellelkesülve eltökélte magában, hogy a mai napon csupa olyan dolgot vesz majd igénybe, amit magyar feltalálók ötleteinek köszönhet az emberiség.
Kezdetnek fogott egy golyóstollat (Bíró László találta fel, 1931-ben), felrótta egy árkus papírosra csupa nagybetűvel, hogy TALÁLÉKONY MAGYAROK!, majd egy mágnessel a hűtőgépre (Szilárd Leó, 1929) tapasztotta az emlékeztetőt.
Ezek után az ablakhoz lépett, és csupán azért, hogy elhatározásához hű maradjon, egy kétcsövű vadásztávcsővel (Petzvál József, 1840) átkukkolt a szomszédba, ahol sajnos éppen nem öltözködött a szomszéd asszony.
Amúgy is köztudomású, hogy a magyar nők a legszebbek a világon, bár nem tudni, pontosan ki és mikor találta fel őket.
Ekkor előszedett egy doboz gyufát, melyet a cipőtalpán már nem tudott meggyújtani, mint a vadnyugati filmek sztárjai, ezért kapta a biztonsági gyújtó nevezetet (Irinyi János, 1836). Rágyújtott egy cigarettára, melyet ugyan nem a magyarok találtak fel, hanem egy japán hiedelem szerint maga az ördög, de azért roppant jól esik a nap kezdetén, amikor a magyar ember, és az ember úgy általában még frissen kapja a vérét felkorbácsoló nikotin-ingert.
Nehéz huszonnégy óra állt előtte, tudta jól. Kicsit nézegette a hologramos matricát (Gábor Dénes, 1947) egy nemrégen ajándékba kapott CD tokján, majd bárminemű egészségkárosodás megelőzése céljából, és persze hazafias okokból beszedett egy bikadózisnyi C-vitamint (Szent-Györgyi Albert, 1931), abból baj nem lehet.
Telefonált egyet a vezetékes telefonjáról, abban a jóleső tudatban, hogy a telefonközpont ötletét is magyar agy szülte (Puskás Tivadar, 1878). Automata fényképezőgépével (Mihályi József, 1938) lekattintotta a szomszédasszonyt ruhában, ez is több, mint a semmi.
Betette lágy anyagú kontaktlencséjét (Győrffy István, 1959), ami járt némi kellemetlenséggel, hiszen nem volt szemüveges, és most is csak a hazája iránti tiszteletből helyezte szemgolyójára ezt a zavaró műanyag hártyát, mely némiképpen elbizonytalanította látását és térérzékelését.
Játszott egy kicsit a computerén (Neumann János, 1944), mégpedig a hipermodern háromdimenziós szemüveg segítségével, melyet élete kockáztatásával lopott el egy kutatóintézetből (Rátai Dániel, 2010).
Ki mondta, hogy könnyű lenne egy igazi hazafi élete? Ezután kirakta a Rubik-kockát, ha nem is rekorderedménnyel (Rubik Ernő, 1976), feltett egy bakelitlemezt hagyományos lemezjátszójára, és belenézett a színes tévéje műsorába is, tudva tudván, hogy mindkét találmányt Goldmark Károly Péter jegyeztette be, mégpedig ugyanabban az évben, 1948-ban.
Ezek után kinyomtatta excel-táblázatba (Simonyi Károly, 1974) rendezett további tennivalóit, és elégedetten lépett ki az utcára. Anyagilag nem lévén túlságosan eleresztve, nem látott más lehetőséget, minthogy ellopjon egy újabb évjáratú Ford T-modellt (Galamb József, 1908), és addig furikázzon vele a városban, amíg egy félreeső helyen parkoló dízelmotoros BMW-re (Anisits Ferenc, 1983) nem bukkan.
Pár kör után ezt a járgányt is az út szélén hagyta, és hosszan nézegetett be a különböző parkoló autók ablakán, míg egy olyan Chevrolet-t nem talált, amely automata sebváltóval (Bíró László, 1932) volt ellátva.
Ezek után már gyerekjáték volt meglovasítani egy riasztóval el nem látott, de amúgy remekül felújított VW-bogarat, melynek szimbolikussá növekedett dizájnja Barényi Béla munkásságának része (1925).
Talán mérsékelten jó ötlet ezek után biciklin menekülni, ám az erős délutáni fények ellenére így juszt is bekapcsolhatta a lámpát működtető dinamót (Jedlik Ányos, 1861).
A rendőrök azonban gyorsan elkapták, és legnagyobb szerencséjére egy helikopterbe (Asbóth Oszkár, 1928) tuszkolva szállították el.
Miközben hátratekert kézzel vergődött az imbolygó padlón, némi mélabúval arra gondolt, milyen kár, hogy a bilincset nem magyarok találták fel. A listát fejben végigpörgetve azon is sajnálkozott, hogy a mai napon nem sikerült Pulitzer-díjas újságíróval kezet szorítania (Pulitzer József, 1917), és lemaradt a fényáteresztő üvegbeton látványáról (Losonczi Áron, 2001).
Aztán eszébe jutott, hogy még nem egészen esélytelen, és a fedélzeten uralkodó hangzavarban elkezdett csengő hangon szolmizálni, mégpedig a világszerte népszerű zenetanítási technika, a Kodály-módszer vívmányait felhasználva (Kodály Zoltán, 1929)."
Milyenek a magyarok? - című kötet - részlet
Lackfi János (1971) - író
2017. August 16. 00:00
Wass Albert a barátságról
"A barátság oka nem lehet véletlen, sem egymásra utaltság. Még kevésbé az azonos világnézeti beállítottság vagy politikai célkitűzés. A barátság oka,egyedül a barátság maga."
Wass Albert (1908-1998) - költő, író
2017. August 04. 00:00
Petőfi körtefája - Gyárfás fogadó udvara - Székelykeresztúr - Székelyföld - Erdély
Petőfi körtefája - Gyárfás fogadó udvara - Székelykeresztúr - Székelyföld - Erdély
A legenda szerint ez a körtefa még Petőfit is "látta" ezt a fát.
Kányádi Sándor erről szóló négy sorát márványtáblába vésték, és a fát ölelő kerítésen helyezték el.
"Haldoklik az öreg tanú,
Petőfi vén körtefája.
Azt beszélik ő látta volt
verset írni utoljára."
Kányádi Sándor (1929) - költő
kattints a képekre - érdemes!
2017. August 02. 00:00
Értékeink és a politika
Értékeink és a politika
Kedves Barátaink!
Az elmúlt hetekben ismét többen jelezték: nem értik, hogy "mit keres" az oldalunkon a politika is - egy olyan oldalon, amely a legmagasabb színvonalon mutatja be értékeinket.
A Patrióta Európa Mozgalom Facebook oldala igyekszik minél többet megmutatni azokból az értékekből, amelyekkel mi magyarok a közös európai kultúrát, történelmet, hagyományokat, stb. gazdagítjuk, s ily módon része, részesei vagyunk annak.
Az értékeinket azonban meg is kell védeni, mert azokat mindig is támadták, amióta világ a világ. Meg kell mutatnunk azt is, hogy kik, (mik) azok a hazai illetve külhoni személyek, (erők), akik, (amelyek) e támadások mögött állnak.
Meg kell neveznünk az ellenünk - az érdekeink, értékeink ellen tevékenykedőket, meg kell mutatnunk azok törekvéseit, megnyilvánulásait. Szükséges felvillantani azt is, hogy melyek azok a külhoni és hazai események, cselekedetek, irányok, szervezetek, pártok, kik azok a személyek, amelyek, (akik) védeni igyekeznek érdekeinket, értékeinket.
Mindezt pedig úgy nevezik: politika. A politika az életünk szerves része, értékeink jövője, a jó, vagy rossz politikán áll, vagy bukik. Nem élhetünk egy álomvilágban, ahol nem veszünk tudomást az életünket alapvetően meghatározó politikai világról.
Nem viselkedhetünk struccmadárként, amely életveszélyes helyzetben a homokba dugja fejét és várja a sorsát.
A mozgalom jelszava: "A pénzhatalom és a bürokraták Európája helyett mi az értékek és a nemzetek Európájának létrejöttét kívánjuk elősegíteni!"
Tehát hagyományaink, gyökereink őrzése nem jelentheti csupán azt, hogy szép képekkel, jó idézetekkel, a hagyományaink, a tudományos eredményeink, kiváló személyiségeink, kultúránk, művészeteink, stb. bemutatásával kimerülne a vállalt feladatunk, ugyanis mindezeket az értékeket meg is kell védenünk a folyamatos rombolástól, tudatos támadásoktól.
A politika az nem valami bűnös dolog. Az is lehet jó - ha az érdekeinket megtestesítő szolgálatot jelenti - de lehet bűnös fegyver is olyanok kezében, akik nem a nemzet, az emberek szolgálatát tartják mindenek előtti feladatuknak, hanem valami egészen más célok szolgáivá szegődtek.
Tudomásul kell vennünk, hogy az égadta világon minden, minden politika. A politika dönt életünk, társadalmunk minden feltételéről: az iskoláról, a gyerekeink jövőjéről, a nyugdíjakról, rezsink nagyságáról, de a magyar érdekek védelmétől (vagy az elárulásától) kezdve, egészen a családok helyzetén keresztül, az adók mértékének a megállapításáig, a művészetek finanszírozásától, a sport támogatásáig.
A politika törvények formájában befolyásolja, sokszor meghatározza alapvető értékeink, érdekeink jövőjét. Az elmúlt hat évben hozott törvények alapvetően változtatták meg éppen ezeknek az értékeinknek a helyzetét, kilátásait.
Persze a Gyurcsány-Bajnai korszakban is hoztak fontos törvényeket, csak azok éppen hogy romboltak mindent, ami nekünk, embereknek fontos, ami érték.
Minden politika: az értékeink védelme is az. A politikát nem megvetnünk kell, hanem aktívan közreműködnünk abban, hogy a jó politika kaphasson esélyt továbbra is.
Ha szükséges Békemenettel is, ha kell népszavazáson való részvételünkkel, és amikor ott lesz az ideje a választásokon szavazatunkkal - a haza, a nemzet érdekeinek a védelmében!
Hiszen ez az érdekünk, ez a magyar érdek!
Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
2017. August 02. 00:00
Jókai emberismerete
Jókai emberismerete
"Ha tudnád, hogy milyen szép a világ; dehogy hagynád azt magadtól elzárva tartani! Ha tudnád, hogy milyen édes a szerelem, dehogy ismernél törvényt, mely azt megtiltja tőled! Ha tudnád, hogy mennyire bűnös minden ember; dehogy szégyellenéd magadat előttük."
Jókai Mór (1825-1904) - író
2017. July 30. 00:00
József Attila egyik keltezetlen töredéke
Kedves Barátaink! A költészet napján József Attila egy keltezetlen töredékét ajánljuk elolvasására!
A költő egyik keltezetlen töredéke
"Én költő vagyok, de nem kell dicsőség,
ne ünnepelje bennem senki hősét,
ily ünneplést én Istenre hagyok.
Ő az, hogy nincs nagy, kinél nincs nagyobb.
Versem azé, ki szivem versbe kérte
és nékem elég a barátság érte."
József Attila (1905-1937)
2017. July 24. 00:00
Mátyás király-szobor - Kard helyett kapával - annak emlékére, hogy Gömörben megkapáltatta a főurakat - Sajógömör - Felvidék
Holló Barnabás (1865-1917) - Mátyás király-szobor - Kard helyett kapával - annak emlékére, hogy Gömörben megkapáltatta a főurakat - Sajógömör - Felvidék
:D :D
kattints a képekre - érdemes!
2017. July 24. 00:00
Egyéb
,
Magyar emlékek a a nagyvilágban - I. világháborús magyar katonai emlékmű a régi temetőben - Taskent - Üzbegisztán
Magyar emlékek a a nagyvilágban - I. világháborús magyar katonai emlékmű a régi temetőben - Taskent - Üzbegisztán
Az első világháborúban (1914-1918), az orosz fronton 1917 októberéig több mint félmillió magyar katona esett fogságba. Legtöbbjüket Szibériában és Közép-Ázsiában - akkori nevén Turkesztánban - őrizték, de sokan még a Bajkálon túlra is elsodródtak.
Ahol munkalehetőség adódott, bányában, az iparban és a mezőgazdaságban is foglalkoztatták őket. Az októberi forradalmat követő polgárháborúban táboraik hol a fehérek, hol a vörösök fennhatósága alá kerültek, s rábeszéléssel vagy erőszakkal mindkét fél igyekezett közülük minél többet a maga oldalára állítani.
Összesen mintegy százezerre teszik az internacionalisták soraiban küzdött magyarok számát, közülük harmincezren el is estek a frontokon.
Sok hadifogoly azonban el sem jutott eddig, hiszen az éhség, a sokféle járvány már a táborokban megtizedelte soraikat.
Az üzbég főváros régi temetőjében az így elhunyt katonáknak állítottak síremléket. A majdnem három méter magas, a szentistváni koronára emlékeztető fejdíszt viselő szfinx előtt összegörnyedt katona jelképezi mindazt a fájdalmat és kínt, amit a hadifoglyoknak el kellett viselniük.
A tömegsír feletti emlékművet a hatvanas évek végén fedezték fel újból a TV Híradó arra járt munkatársai, Pásztor Ferenc és Zih Béla, akiknek még néhány ott maradt idős magyart is sikerült megszólaltatniuk.
2017. July 20. 00:00