Petőfi körtefája - Gyárfás fogadó udvara - Székelykeresztúr - Székelyföld - Erdély

A legenda szerint ez a körtefa még Petőfit is "látta" ezt a fát.

Kányádi Sándor erről szóló négy sorát márványtáblába vésték, és a fát ölelő kerítésen helyezték el.

"Haldoklik az öreg tanú,

Petőfi vén körtefája.

Azt beszélik ő látta volt

verset írni utoljára."

Kányádi Sándor (1929) - költő

kattints a képekre - érdemes!

2017. August 02. 00:00

Egyéb

Értékeink és a politika

Kedves Barátaink!

Az elmúlt hetekben ismét többen jelezték: nem értik, hogy "mit keres" az oldalunkon a politika is - egy olyan oldalon, amely a legmagasabb színvonalon mutatja be értékeinket.

A Patrióta Európa Mozgalom Facebook oldala igyekszik minél többet megmutatni azokból az értékekből, amelyekkel mi magyarok a közös európai kultúrát, történelmet, hagyományokat, stb. gazdagítjuk, s ily módon része, részesei vagyunk annak.

Az értékeinket azonban meg is kell védeni, mert azokat mindig is támadták, amióta világ a világ. Meg kell mutatnunk azt is, hogy kik, (mik) azok a hazai illetve külhoni személyek, (erők), akik, (amelyek) e támadások mögött állnak.

Meg kell neveznünk az ellenünk - az érdekeink, értékeink ellen tevékenykedőket, meg kell mutatnunk azok törekvéseit, megnyilvánulásait. Szükséges felvillantani azt is, hogy melyek azok a külhoni és hazai események, cselekedetek, irányok, szervezetek, pártok, kik azok a személyek, amelyek, (akik) védeni igyekeznek érdekeinket, értékeinket.

Mindezt pedig úgy nevezik: politika. A politika az életünk szerves része, értékeink jövője, a jó, vagy rossz politikán áll, vagy bukik. Nem élhetünk egy álomvilágban, ahol nem veszünk tudomást az életünket alapvetően meghatározó politikai világról.

Nem viselkedhetünk struccmadárként, amely életveszélyes helyzetben a homokba dugja fejét és várja a sorsát.

A mozgalom jelszava: "A pénzhatalom és a bürokraták Európája helyett mi az értékek és a nemzetek Európájának létrejöttét kívánjuk elősegíteni!"

Tehát hagyományaink, gyökereink őrzése nem jelentheti csupán azt, hogy szép képekkel, jó idézetekkel, a hagyományaink, a tudományos eredményeink, kiváló személyiségeink, kultúránk, művészeteink, stb. bemutatásával kimerülne a vállalt feladatunk, ugyanis mindezeket az értékeket meg is kell védenünk a folyamatos rombolástól, tudatos támadásoktól.

A politika az nem valami bűnös dolog. Az is lehet jó - ha az érdekeinket megtestesítő szolgálatot jelenti - de lehet bűnös fegyver is olyanok kezében, akik nem a nemzet, az emberek szolgálatát tartják mindenek előtti feladatuknak, hanem valami egészen más célok szolgáivá szegődtek.

Tudomásul kell vennünk, hogy az égadta világon minden, minden politika. A politika dönt életünk, társadalmunk minden feltételéről: az iskoláról, a gyerekeink jövőjéről, a nyugdíjakról, rezsink nagyságáról, de a magyar érdekek védelmétől (vagy az elárulásától) kezdve, egészen a családok helyzetén keresztül, az adók mértékének a megállapításáig, a művészetek finanszírozásától, a sport támogatásáig.

A politika törvények formájában befolyásolja, sokszor meghatározza alapvető értékeink, érdekeink jövőjét. Az elmúlt hat évben hozott törvények alapvetően változtatták meg éppen ezeknek az értékeinknek a helyzetét, kilátásait.

Persze a Gyurcsány-Bajnai korszakban is hoztak fontos törvényeket, csak azok éppen hogy romboltak mindent, ami nekünk, embereknek fontos, ami érték.

Minden politika: az értékeink védelme is az. A politikát nem megvetnünk kell, hanem aktívan közreműködnünk abban, hogy a jó politika kaphasson esélyt továbbra is.

Ha szükséges Békemenettel is, ha kell népszavazáson való részvételünkkel, és amikor ott lesz az ideje a választásokon szavazatunkkal - a haza, a nemzet érdekeinek a védelmében!

Hiszen ez az érdekünk, ez a magyar érdek!

Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója

2017. August 02. 00:00

Egyéb , Háttér , Magyarok a Kárpát-medencében , Haza és haladás , Magyarok a nagyvilágban

Jókai emberismerete

"Ha tudnád, hogy milyen szép a világ; dehogy hagynád azt magadtól elzárva tartani! Ha tudnád, hogy milyen édes a szerelem, dehogy ismernél törvényt, mely azt megtiltja tőled! Ha tudnád, hogy mennyire bűnös minden ember; dehogy szégyellenéd magadat előttük."

Jókai Mór (1825-1904) - író

2017. July 30. 00:00

Egyéb

József Attila egyik keltezetlen töredéke

Kedves Barátaink! A költészet napján József Attila egy keltezetlen töredékét ajánljuk elolvasására!

A költő egyik keltezetlen töredéke

"Én költő vagyok, de nem kell dicsőség,

ne ünnepelje bennem senki hősét,

ily ünneplést én Istenre hagyok.

Ő az, hogy nincs nagy, kinél nincs nagyobb.

Versem azé, ki szivem versbe kérte

és nékem elég a barátság érte."

József Attila (1905-1937)

2017. July 24. 00:00

Egyéb

Mátyás király-szobor - Kard helyett kapával - annak emlékére, hogy Gömörben megkapáltatta a főurakat - Sajógömör - Felvidék

Holló Barnabás (1865-1917) - Mátyás király-szobor - Kard helyett kapával - annak emlékére, hogy Gömörben megkapáltatta a főurakat - Sajógömör - Felvidék

:D :D

kattints a képekre - érdemes!

2017. July 24. 00:00

Egyéb ,

Magyar emlékek a a nagyvilágban - I. világháborús magyar katonai emlékmű a régi temetőben - Taskent - Üzbegisztán

Az első világháborúban (1914-1918), az orosz fronton 1917 októberéig több mint félmillió magyar katona esett fogságba. Legtöbbjüket Szibériában és Közép-Ázsiában - akkori nevén Turkesztánban - őrizték, de sokan még a Bajkálon túlra is elsodródtak.

Ahol munkalehetőség adódott, bányában, az iparban és a mezőgazdaságban is foglalkoztatták őket. Az októberi forradalmat követő polgárháborúban táboraik hol a fehérek, hol a vörösök fennhatósága alá kerültek, s rábeszéléssel vagy erőszakkal mindkét fél igyekezett közülük minél többet a maga oldalára állítani.

Összesen mintegy százezerre teszik az internacionalisták soraiban küzdött magyarok számát, közülük harmincezren el is estek a frontokon.

Sok hadifogoly azonban el sem jutott eddig, hiszen az éhség, a sokféle járvány már a táborokban megtizedelte soraikat.

Az üzbég főváros régi temetőjében az így elhunyt katonáknak állítottak síremléket. A majdnem három méter magas, a szentistváni koronára emlékeztető fejdíszt viselő szfinx előtt összegörnyedt katona jelképezi mindazt a fájdalmat és kínt, amit a hadifoglyoknak el kellett viselniük.

A tömegsír feletti emlékművet a hatvanas évek végén fedezték fel újból a TV Híradó arra járt munkatársai, Pásztor Ferenc és Zih Béla, akiknek még néhány ott maradt idős magyart is sikerült megszólaltatniuk.

2017. July 20. 00:00

Egyéb , Magyarok a nagyvilágban

Márai Sándor: Felelni kell egyszer

Felelni kell egyszer

"Néha felelni kell az élet kiszámíthatatlanul bekövetkező, s elodázhatatlanul végzetes pillanataiban: felelni kell, az egészre.

Ki vagyok? Mit akarok? Ki ellen, kinek érdekében akarok élni? Miért?

Milyen képességekkel, eszközökkel, felkészültséggel? Ami fontosabb mindennél: milyen szándékkal?

... És, felelni az egészre: hol tartok? Van-e még tartalékom áldozatkészségből, önzetlenségből, vagy már csak megóvni és megmenteni akarok maradék készleteket?

Ez a pillanat az életben, amikor felelni kell. Várják a választ, a csend nagy, drámai. De ilyenkor megtudod és észreveszed, hogy e kérdésekre szavakkal nem, csak az élettel lehet felelni.

Márai Sándor (1900-1989) - író, költő, újságíró

2017. July 19. 00:00

Egyéb

Marie Curie

"Az élet egyikünk számára sem könnyű. Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és azt a valamit bármi áron is, de el kell érnünk."

Marie Curie (1864-1934) - lengyel fizikus és kémikus, a radioaktivitás úttörő kutatója, és mártírja

2017. July 19. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Zichy Mihály (1827-1906) - Illusztrációk Madách Imre Az ember tragédiája című művéhez

Festő, grafikus, a magyar romantikus festészet jelentős alakja. 1842-től Pesten jogi tanulmányokat folytatott s egyidejűleg Marastoni Jakab festőiskolájának növendéke volt.

1844-ben Bécsbe került. Itt készült 1846-ban első jelentős műve, a Mentőcsónak c. festménye, mely a romantika kedvelt témáját mély pszichológiai kifejezőerővel dolgozta fel.

1847-től Waldmüller ajánlására Szentpéterváron a cár egyik rokonának rajztanára lett.

Az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos arcképének megfestésével (1849) hitet tett a szabadságharc eszméje mellett.

1850-től egy fényképésznél dolgozott retusőrként, miközben számos ceruzarajza, akverell- és olajportréja látott napvilágot.

A gatsinai vadászatról a cár megrendelésére 1853-ban készült rajzsorozata megszerezte számára az udvari művész rangot. Az udvari élet eseményeit megörökítő rajzokon kívül azonban a népélet ábrázolására is talált módot utazásai során.

1867-ben a nyomorgó festők támogatására megalapította az ún. Pénteki Társaságot. 1868-ban festette a spanyol inkvizíció borzalmait megelevenítő Autodafé c. festményét. 1871-ben nagy európai utazásra indult, majd 1874-ben Párizsban telepedett le.

1881-ben elhagyta Párizst, s rövid nizzai, bécsi és zalai tartózkodás után visszatért Szentpétervárra.

Ettől kezdve főleg illusztrálással foglalkozott. Ebben a műfajban alkotta legjelentősebb műveit. Madách Imre A ember tragédiájának (1887) és Arany János 24 balladájának illusztrációja (1894-98) fakszimile kiadásban jelent meg.

Ritka rajzkészséggel és drámai erővel elevenítette meg Lermontov, Gogol, Puskin, Madách, Arany és Petőfi műveit.

Alkotásainak mély politikai, filozófiai és erkölcsi mondanivalója biztosított rendkívüli és maradandó hatást.

2017. July 18. 00:00

Egyéb

Papp Lajos Az örömöket is szét lehet osztani

Az örömöket is szét lehet osztani

"Egymásra zúdítjuk a fájdalmainkat, panaszkodik aki szegény, aki tehetős.

Arra az egyszerű kérdésre: Hogy vagy? nem tudunk egyszerűen felelni: Köszönöm, meglehetősen jól.

Ehelyett örökké feszültségben élünk, a céljaink távoliak, észre sem vesszük a napi örömöket.

És bár mindenki baját át lehet venni, az örömöket is szét lehet osztani."

Papp Lajos (1949) szívsebész professzor, író

2017. July 16. 00:00

Egyéb , Haza és haladás