Guy-Verhofstadt Az új SZDSZ, nála "kitűnőbb" példaképet keresve sem találhatna!
Az új SZDSZ, nála "kitűnőbb" példaképet keresve sem találhatna!
"Szeretné tudni, milyen is volt valójában egy kérlelhetetlen bolsevik, mondjuk Berija képe?
Vagy miképpen is nézett a világba egy igazi náci?
Nos, ha mindezt látni szeretné, nézzen egyszer bele komolyan és elmélyülten Guy Verhofstadt arcába…"
Guy-Verhofstadt - a legidiótább liberálisok egyike - ez a tény azonban nem zavarta a józan eszétől teljesen megszabadult belga társadalmat abban, hogy hosszú ideig miniszterelnökként tartsa az országuk élén, ezt kretényt.
Guy-Verhofstadt mindent tagad, ami normális. Tagadja a nemzeti értékeket, a nemzeti érzést, a közösségi lét fontosságát, a hagyományos családot, Európa hagyományos értékeit, a demokráciát, stb. - ja és mindezek okán gyűlöli a magyarokat!
Nos, a Momentum elnöke számára ezek a "szimpatikus" attitűdök imponálnak!
Következtetés: az új SZDSZ éppen olyan, mint a régi volt - undorító!
2017. March 04. 00:00
Arany János (1817-1882) - nyelvünket legjobban ismerő költőóriás
Arany János (1817-1882) - nyelvünket legjobban ismerő költőóriás
A partiumi Nagyszalontán született költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára, a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja.
A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek.
Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit.
Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett.
Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette.
Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó.
A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatónak választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná.
Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
2017. March 02. 00:00
Búcsúbeszéd a Józan Ész halálára. Nyugodjék békében!
Búcsúbeszéd a Józan Ész halálára.
Ma egy szeretett barátunk elvesztését siratjuk: Józan Ész, aki sok éven át volt közöttünk.
Senki sem tudja biztosan, hány éves volt, mivel születési adatai már régen elvesztek a bürokrácia útvesztőiben.
Emlékezni fogunk rá, mert olyan értékes leckéket adott nekünk, mint “dolgozni kell, hogy tető legyen a fejünk felett” és “mindennap kell olvasni egy keveset”; hogy tudjuk, miért lel aranyat, aki korán kel, és hogy felismerjük olyan mondatok érvényességét, mint “az élet nem mindig igazságos” és “lehet, hogy én vagyok a hibás”.
Józan Ész egyszerű és hatásos parancsok (“addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér”) és megbízható szülői stratégiák (“nem a gyerek, hanem a felnőtt dirigál”) szerint élt.
Egészsége akkor kezdett gyorsan romlani, amikor fura szabályokat kezdtek alkalmazni: jelentéseket egy hatéves kisfiúról, akit szexuális zaklatással vádoltak, mert megpuszilta egy osztálytársát; kamaszokról, akiknek iskolát kellett változtatniuk, mert feljelentették drogot áruló társukat, és a fegyelmezetlen diákját megdorgáló tanítónő elbocsátása csak rontott az állapotán.
Józan Ész akkor kezdett háttérbe szorulni, amikor szülők csak azért támadtak a tanárokra, mert azok végezték el azt a munkát, amelyben a szülők csődöt mondtak: fegyelmezetlen gyermekeik fegyelmezését.
Még tovább hanyatlott, amikor az iskoláknak szülői engedélyt kellett beszerezniük ahhoz, hogy beadjanak egy aszpirint, bekenjenek egy gyereket naptejjel, de tilos volt tájékoztatniuk a szülőket, ha egy diák drogozott, egy diáklány teherbe esett, (pláne ha abortuszt akart csináltatni).
Józan Észnek elment a kedve az élettől, amikor a tízparancsolat nevetség tárgyává vált, némely “egyház” üzletté aljasult, és amikor a bűnözők kezdtek különb elbánásban részesülni, mint áldozataik.
Józan Ész számára kemény csapás volt arról értesülni, hogy az ember már nem védheti meg magát egy tolvajtól a saját házában, ellenben a tolvaj beperelheti őt, ha kezet emel rá, és ha egy rendőr megöl egy bűnözőt, (még akkor is, ha ez utóbbinál fegyver volt,) azonnal eljárás indul ellene aránytalan védekezés miatt.
Józan Ész halálát megelőzte szüleié: az Igazságé és a Bizalomé, a feleségéé: a Bölcsességé, a lányaiké: a Felelősségé és a Törvényességé, a fiúké: az Ésszerűségé.
De élnek szörnyű mostohatestvérei: Hívják az ügyvédemet, Nem én voltam, Ne szólj bele, és a Társadalom áldozata vagyok.
Kevesen vagyunk a temetésén, mivel nagyon kevesen fogták fel, hogy elment.
Lori Borgman - amerikai újságírónő
2017. February 27. 00:00
Felejthetetlen színészeink (1944-2002) - Schütz Ila
Felejthetetlen színészeink (1944-2002) - Schütz Ila
1962–1964 között a Margit Kórház adminisztrátora volt. 1965–1969 között az Egyetemi Színpad, a MAFILM Filmszínészképző Stúdió tagja volt.
1968-ban feleségül ment Dégi István színészhez, gyermekük Dégi Zsolt. 1969-ben szerzett oklevelet a Színiakadémián.
Ezt megelőzően amatőr színjátszó volt, valamint szerepelt az Egyetemi Színpadon is.
Diplomája megszerzése után egy évadot töltött a Mikroszkóp Színpadnál, 1970-től pedig a Madách Színház művésznője lett.
Több mint 300-szor alakította Doris szerepét Slade: Jövőre, veled, ugyanitt! című darabjában Sztankay István partnereként.
Saját elmondása szerint egymásba is szerettek. Utolsó éveiben depresszió gyötörte, 2002 decemberében önkezével vetett véget életének.
Übü mama (Jarry: Übü király, avagy a 'lengyelek')
Laure (Magnier: Mona Marie mosolya)
Viola (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig)
Khadija (Szép Ernő: Azra)
Szőke (Fo: Az angyalok nem játszanak flippert)
Julis (Szomory Dezső: Hermelin)
Dolly (Shaw: Sosem lehet tudni)
Liza (Gribojedov: Az ész bajjal jár)
Örzse (Németh László: Bodnárné)
Susanna (Hubay Miklós: Álomfejtés)
Jill Tanner (Gershe: A pillangók szabadok)
Hecker Erzsébet (Polgár András: A szembesítés eredménytelen)
Kornél; Anya (Szép Ernő: Vőlegény)
Dolores (Karinthy Ferenc: Hosszú weekend)
Kalérija írónő (Gorkij: Nyaralók)
Petronka (Bródy Sándor: Mátyás király házasít)
Mrs. Molloy (Wilder: A házasságszerző)
Rosaline (William Shakespeare: Lóvátett lovagok)
Adriana (William Shakespeare: Tévedések vígjátéka)
Gizella (Szabó Magda: Régimódi történet)
Madeleine Béjart (Molière: A versailles-i rögtönzés)
Dorine (Molière: Tartuffe)
Doris (Slade: Jövőre, veled, ugyanitt)
Petronella (Drzic: Dundo Maroje)
Natasa (Csehov: Három nővér)
A művésznő (Harwood: Az öltöztető)
Fruzsina (Molière: A fösvény)
Malacka (Milne: Micimackó)
Szonya (Csehov: Ványa bácsi)
Borbála (Háy Gyula: Isten, császár, paraszt)
Claudia Faith Draper (Topor: A bolond)
Olga (Bächer Iván: Oszkár)
Mária (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok)
Phoebe (Slade: Romantikus komédia)
Maya (Miller: Az érseki palota mennyezete)
Antónia (Fo-Rame: Nyitott házasság)
Bernarda (García Lorca: Bernarda Alba háza)
Hercegnő (Manfredi–Marino: Könnyű erkölcsök)
Kamilla (Molnár Ferenc: Liliomfi)
Jacqueline (Camoletti: Hatan pizsamában)
Az anya (Anouilh: Romeo és Jeannette)
Helen Hobart (Kaufamn-Hart: Egyszer az életben)
Eugénia (Molnár Ferenc: Olympia)
Orsósné (Göncz Árpád: Pesszimista komédia)
Bódogné (Szakonyi Károly: Adáshiba)
Miss Furnival (Shaffer: Black comedy)
Ápoló (Cooney: A miniszter félrelép)
Geraldin (Aszlányi Károly: Amerikai komédia)
A mama (Simon: Luxuslakosztály)
Sifra (Kishon: A házasságlevél)
Dotty Otley (Frayn: Ugyanaz hátulról)
Latour asszony (Feydeau: Az Úr "vadászni" jár)
Julia (Ludwig: Botrány az Operában)
Juanita (Keroul-Barré: Léni néni)
Ismeri a szandi mandit? (1969)
Szép lányok, ne sírjatok! (1970)
Nyulak a ruhatárban (1971)
Emberrablás magyar módra (1972)
A Pendragon legenda (1974)
Házasság szabadnappal (1983)
Amerikából jöttem... (1989)
Hamvadó cigarettavég (2001)
Őrjárat az égen 1-4. (1970)
Heten, mint a gonoszok (1972)
Az ördög cimborája (1972)
Megtörtént bűnügyek (1973)
Egy filozopter szerelmei (1973)
Palacsintás király 1-2. (1973)
A házasságszédelgő (1975)
Micsoda idők voltak (1975)
Égszakadás, földindulás (1976)
A 78-as körzet (tv-sorozat, 1982)
Szomory Dezső: Györgyike, drága gyermek (1983)
Legyél te is Bonca! (1984)
Szemenszedett igazság (1984)
Ők tudják, mi a szerelem (1985)
Szemben a Lánchíd oroszlánja (1995)
Eklézsia megkövetés (1986)
Szeressük egymást gyerekek! (1996)
A tigriscsíkos kutya (2001)
Ötvenéves találkozó (2002)
2017. February 26. 00:00