Régi magyar filmcsillagok - Latabár Kálmán (1902-1970)
Kecskeméten született, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, ahogy rajongói – főként a gyereknézők – nevezték: a Latyi, a 20. század egyik legnépszerűbb magyar komikusa.
A híres színészdinasztia leszármazottja: dédapja Latabár Endre, nagyapja Latabár Kálmán Árpád, apja id. Latabár Árpád, testvére ifj. Latabár Árpád, akik mindannyian neves színészek voltak. Fia, ifjabb Latabár Kálmán ugyancsak színész lett.
Az ifjú Kálmán az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját. 1922-ben a Várszínházban lépett először közönség elé, mint táncos komikus.
Kezdetben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd 1927–33 között Árpád öccsével együtt zenés artistaszámokkal turnézott külföldön. Felléptek a világhírű rendező, Max Reinhardt színházában is (A két Ajax; Offenbach: Szép Heléna); Reinhardt a testvérpárt az európai fiatal színésznemzedék legjobbjának tartotta.
A kritikusok Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították őket. Hazatérését követően különböző fővárosi zenés színházakhoz szerződött.
Első filmje 1937-ben készült el.
Latabár Kálmán 1945-től mindvégig a Fővárosi Operettszínházban játszott. Máig emlékezeteset alakított Menelaosz (Offenbach: Szép Heléna), Bóni (Kálmán I.: Csárdáskirálynő), Frosch (Strauss: A denevér) és Nyegus (Lehár: A víg özvegy) szerepében.
Kiváló tánctudású komikus volt, akinek rögtönöző és karikírozó készsége féktelen komédiázó kedvvel párosult. Méltatlankodó hanghordozása, félszeg mozgása, virtuóz „ügyetlensége”, egyéni humora óriási népszerűséget szerzett számára.
Árpád testvérével gyakran lépett fel groteszk duettszámokban. Minden szerepére hallatlan gonddal készült; színpadi „rögtönzései” sikerének titka a sokszoros próba, a pontos begyakorlás volt.
Bóni (Kálmán I.: Csárdáskirálynő)
Mujkó (Sárközy I.: A szelistyei asszonyok)
Menelaos (Offenbach: Szép Heléna)
Fritz (Jacobi V.: Leányvásár)
Baracs Matyi (Gárdonyi G.: A bor)
Saint Hyphotèse (Hervé: Lili)
Zsupán Kálmán (Kálmán I.: Marica grófnő)
Bumm tábornok (Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő)
Bogdán Szuszik (Miljutyin: Havasi kürt)
Pietro (Suppé: Boccaccio)
Dániel (Barabás–Gádor–Kerekes: Állami Áruház)
Nyegus (Lehár: A víg özvegy)
Frosch (Strauss: A denevér)
Sportszerelem (1936; első filmje) – Cserepes Szigeti
Fizessen, nagysád! (1937) – Bukovác Pál, tornatanár
Pénz áll a házhoz (1939) – Ficek Benő, táncművész
Cserebere (1940) – Tatár István
Ismeretlen ellenfél (1940)
Édes ellenfél (1941) – Lacika Ödön
Behajtani tilos (1941) – Mihály
Egy bolond százat csinál (1942) – Dömötör, egy kitalált főúr / Rod Igor Szu Ares gróf (kettős szerepben)
Egy szoknya, egy nadrág (1942) – Sóváry Péter, színész / Ál-dúsgazdag madridi özvegy (kettős szerepben)
Afrikai vőlegény (1944) – Kökény Tóbiás
Könnyű múzsa (1947; nem mutatták be) – Demeter Pál, zeneszerző
Mágnás Miska (1948) – Pixi gróf
Janika (1949) – Fenek Jenő, író-színpadi szerző
Dalolva szép az élet (1950) – Seregély Bálint, bűvész
Civil a pályán (1951) – Karikás
A képzett beteg (1952) – Károly
A selejt bosszúja (1951) – Ede
Állami Áruház (1952) – Dániel Károly, az áruház női konfekciójának vezetője
Ifjú szívvel (1953) – Matejka bácsi
Fel a fejjel (1954) – Peti bohóc
Micsoda éjszaka (1958) – Tőrös Antal tanár úr
Nem ér a nevem (1961) – Gyárfás, a SZOT-üdülő kultúrosa
Egyiptomi történet (1963, m.–egyiptomi koprodukció) – Calvarossi, bűvész
Latabár Kálmán-est (1968, TV-show)
Irány Mexikó! (1968) – Csoró
Bözsi és a többiek (I–II., 1969, TV-film)
2017. February 12. 00:00
Őshonos háziállataink - Kuvasz
A kuvasz ősi magyar kutyafajta, az egyik legrégebbi nyájőrző kutya, talán ősibb, mint a komondor. A pásztorkodás megszűntével a tanyák és vidéki kúriák nyájőrzőkutyája lett, s esténként, ha eleresztették őket a láncról, életveszélyes volt magányosan csámborogni az alföldi tanyák közt. Hajdan vadászkutyaként medve-, bölény-, és őstulokvadászatnál is alkalmazták, ma gazdaságok és házak őrzésére használják. Büszkeséget és nemességet sugárzó kinézete miatt manapság egyre többen tartják. Megjelenése tetszetős, nemességet, erőt, bátorságot sugároz. Magas, nagy termetű kutya, általában 70 centiméter marmagasságú. Szőrzete fehér vagy elefántcsont színű, enyhén hullámos lefutású, jellegzetes kuvasz-szőrzet. Ellentétben a komondorral, nyáron leváltja szőrtakaróját, vedlik. A világos színű bunda követelmény volt, hiszen az elsősorban esti szürkületkor támadó ragadozóktól így jól megkülönböztethette gazdája a kutyáját. Mozgása elegáns, tért ölelő. Feje rendkívül nemes, számos fajtabélyeget hordoz, mely jellemzőkkel biztosan megkülönböztethető a rokon fajtáktól. A füle V-alakú, lehajló. Mandulavágású, ferde szeme értelmes és hűséget mutat. Kiváló szimatú. Bátor, kitűnő őrző-védő fajta. Idegenekkel szemben alapvetően bizalmatlan, általában egygazdás. Fiatal korában könnyen nevelhető, kétéves kor felett már nehezen idomul. A kuvasznak feladata ellátásához jó szimatra, bátorságra, erőre és támadó kedvre volt szüksége. Különleges jelleme, az évezredek óta génjeiben hordozott szabadságszeretete, nagyfokú önállósága mindenképpen kutyához értő, következetes gazdát követel. Ne is vállalkozzon tartására az, aki nem tud számára elegendő nagyságú szabad területet biztosítani, ahol mozgásigényét, elsőrangú őrző-védő adottságát kiélheti. A kuvasz okos, intelligens kutya. Kellő mennyiségű és megfelelő képzés után látványos, eredményes őrző-védő és ügyességi munka várható el tőle. Aki nem rest kutyájával rendszeresen foglalkozni, és gazdáját rajongásig szerető, tulajdonát mindhalálig védelmező, lenyűgöző szépségű kutyát szeretne, nem fog csalódni benne. Sokan a kuvaszt kiszámíthatatlan, agresszív kutyának tartják, holott ennél a fajtánál is csak rossz, kegyetlen tartásmód rontja el ezt az amúgy normális, kezelhető, gyerekszerető fajtát. Mint minden fajtának, a kuvasznak is szabad mozgásra és tágas kennelre van szüksége. A láncra kötést, tartós kennelben tartást nem tűri. Az ingerszegény környezetet, a gazdával való rendszeres kapcsolat hiányát, a szeretetet nélkülöző, igazságtalan bánásmódot, a követelménymentes életet nehezen viseli. Mivel önálló, határozott jellemű, csak erős, határozott gazdáknak való, akik ki tudják elégíteni munka- és térigényét. Kis területű portákra, lakásokba nem való.
2017. January 21. 00:00
Radnóti Miklós Álomi táj
Álomi táj
Ha az éjszaka korma lecsöppen,
Ha lehervad az alkonyi, égi szeszély:
fonogatja fölöttem a mélyvízi csöndben
csillagkoszorúit az éj.
Ha a hold feje vérzik az égen
s gyűrűző köröket ver a tóban a fény:
átkelnek az árnyak a sárga vidéken
s felkúsznak a domb peremén.
S míg táncra libegnek az erdőn,
toppantva, riadt szívű fészkek alatt,
lengő levelek szeme nézi merengőn
a tükörre csapó halakat.
Majd hirtelenül tovalebben,
nagy szárnyakon úszik az álomi táj;
sodródik a felleges égen ijedten
egy félelem űzte madár
s a magány szelídebb a szívemben
s rokonabb a halál.
1943.
Radnóti Miklós (1909-1944)
2017. January 18. 00:00
encze Imre: Édes, ékes apanyelvünk - vers és VIDEÓ!
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk - vers és VIDEÓ!
Lőrincze Lajos és Grétsy László nyelvészeknek
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót.
Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót.
Egyes számban kő a kő, többes számban kövek.
Nőnek nők a többese, helytelen a növek.
Többesben a tő nem tők, szabatosan tövek,
Aminthogy a cső nem csők, magyarföldön csövek.
Anyós kérdé van két vőm, ezek talán vövek?
Azt se tudom mi a cö, egyes számú cövek?
Csók ha adják százával jó, ez benne a jó.
Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
Nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
Miskolcon, ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden,
Mire mindezt megtanulod, beleőszülsz idegen.
Agysebész, ki agyat műt, otthon ír egy művet.
Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tüvet.
Munka után füvet nyír, véletlen sem fűvet.
Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.
Több szélhámost lefüleltek,
Foglár fogán foglyuk van.
Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk.
Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.
Főmérnöknek fő a feje, vagy talán a fője?
Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
Reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.
Helyes, kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.
Nemekből, vagy igenekből született a nemiség?
Mekkában egy kába ürge Kába kőbe lövet,
Országának nevében a követ követ követ.
Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg s ridegen,
Néha játszik, nem sajátján, csak idegen idegen.
Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi,
Asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.
Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát:
Mit válasszon: a Fiatot, fiát vagy a fiúját?
Ingyen strandra lányok mentek,
Minden előítélettel mentek,
Én már fuldoklókat mentek.
Eldöntöttem megnősülök, fogadok két feleséget.
Megtanultam, hogy két fél alkot és garantál egészséget.
Harminc nyarat megértem, mint a dinnye, megértem,
Anyósomat megértem, én a pénzem megértem.
Hiba mentes mentő vagyok,
Szőke Tisza mentén mentem,
Díszmagyarom vízbe esett,
Díszes mentém menten mentem.
Szövőgyárban kelmét szőnek.
Fent is lent, meg lent is lent.
Kikent-kifent késköszörűs
lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul: fent a lent és lent is fent.
Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött,
Hagyma lapult kosarában, meg egy adag kőrözött.
Fölvágós a középhátvéd. Három csatárt fölvágott.
Hát belőle vajon mi lesz? Fasírt-é vagy fölvágott?
Díjbirkózó győzött tussal,
Nevét írják vörös tussal,
Lezuhanyzott meleg tussal,
Prímás várja forró tussal.
Felment - fölment, tejfel - tejföl,...
Első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.
Magyarország olyan ország, hol a nemes nemtelen,
Lábasodnak nincsen lába, aki szemes szemtelen.
A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
Magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas.
Daru száll a darujára s lesz a darus darvas.
Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
Gerinces vagy rovar netán a toportyán féreg?
Egyesben a vakondokok vakond avagy vakondok?
Hasonlókép helyes lesz a kanon meg a kanonok?
Némileg vagy nemileg? Gyakori a gikszer.
"Kedves egesz seggedre!" köszönt a svéd mixer.
Arab diák magolja: "tevéd, tévéd, téved,
Merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek."
Pisti így szól: "Kimosta anyukám a kádat!"
Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
Óvodások ragoznak: "Enyém, enyéd, enyé",
Nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.
A magyar nyelv, remélem meggyőztelek barátom,
Külön leges-legszebb nyelv, kerek e nagy világon.
Egy ismeretlen kisfiú, a hatéves (!) Marci elmondja az 1982-ben díjat nyert Édes, ékes apanyelvünk című poémát.
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
http://youtu.be/_uSOk_CYpP8
2017. January 10. 00:00