Népszokásaink – Luca széke – varázslások – babonák – Luca napja

 

A karácsonyi ünnepkör egyik érdekes napja december 13-a, vagyis Luca napja. De mi is ennek a részben keresztény, részben egyedinek tekinthető magyar szokásnak a története?

 

Luca napján egykor számos szokás volt divatban. Mindenekelőtt az úgynevezett Luca-búza keltetése. A falusi asszonyok lapos tálakban búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöldültek ki. Ebből a jövő évi termésre következtettek.

 

Később e szokás átlényegült, kapcsolódott a keresztény liturgiához: a karácsonyi oltárt díszítették fel a Luca-búzával, vagy az ünnepi asztalra tették. Egyes vidékeken kék szalaggal kötötték át, sőt égő gyertyát is helyeztek közéje. Zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, egyben Jézust jelképezte.

 

Az ősi hiedelem szerint e napon tilos volt a lányoknak, asszonyoknak dolgozniuk. Ha ezt a parancsot megszegték, súlyosan megbűnhődtek.

Dél-Dunántúlon Luca napjának hajnalán „kotyolni” vagy „palázolni” indultak a kisfiúk, többnyire egy idősebb legény vezetésével. Lopott szalmát vagy fadarabot vittek magukkal, s arra térdepelve mondták el köszöntőjüket, bő termést, a jószág nagy szaporulatát kívánva. A háziasszony vízzel fröcskölte, kukoricával öntötte le őket, s ezt utána libáival, tyúkjaival itatta, etette fel. „Kity-koty-kity-koty” volt a köszöntő kezdő sora, innen származik a kotyolás kifejezés.

 

A fiatalok ezen az ünnepen, sok helyen alakoskodni is jártak. A Luca-asszonynak öltözött maskara vezette a Lucázást, aminek során a termékenység varázslathoz szükséges rigmusokat adtak elő. Mondóka kíséretében megpiszkálták a tyúkokat is, hogy jó sok tojást tojjanak.

Szokás volt az is, hogy az emberek e naptól kezdve 12 napon át megfigyelték az időjárást. Úgy vélték ugyanis, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. Ezt nevezik Luca kalendáriumának.

 

A legnevezetesebb népi szokás az úgynevezett Luca székének faragása. Ennek egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből készült forma volt az alakja, amit állítólag már a kelták varázsló papjai, és a druidák is ismertek.

 

Készítője Luca napjától kezdve, mindennap faragott rajta egy kicsit, s csak Karácsony estjére volt szabad elkészülnie vele. Ezért terjedt el a mondás: „Lassan készül, mint Luca széke!”

 

A hagyomány szerint a széket többnyire kilencféle fából állították össze: kökény-, boróka-, körte-, som-, jávor-, akác-, jegenyefenyő-, cser- és rózsafából. Arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait…

 

A szellemi kulturális örökség nemzeti listájára is felkerült a bukovinai székelyek betlehemes játéka, a csobánokról, azaz hegyi pásztorokról elnevezett csobánolás.

 

A csobánolás a Krisztus születését megjelenítő dramatikus szokások egyike, a bukovinai székelyeknek a csobánokról – hegyi pásztorokról – elnevezett betlehemes játéka, mely ma is él és virágzik.

 

A csobánolás az egyik legarchaikusabb elemeket őrző, a csíki betlehemessel rokonítható népszokás, melyet a Bukovinában eltöltött másfél évszázad, aztán a rövid bácskai tartózkodás alatt, végül 1945 után Tolna, Baranya, Bács-Kiskun és Pest megye településein is megtartotta a közösség, s mára a csobánolás a népcsoport összetartozásának szimbólumává vált.

 

A betlehemes játék vallásos jellege, adománygyűjtő és szórakoztató szerepe mellett korunkban főként a bukovinai székelységhez való tartozás kifejezése, a hagyományok éltetése a célja. A játékban szereplő Mária és az angyal öltözetében a bukovinai női népviselet jelenik meg, a pásztorok maszkja még kereszténység előtti pogány elemeket idéz.

 

A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük.

 

kattints a képekre - érdemes megnézni őket!

Latinovits Zoltán (1931-1976) - A "színészkirály"

 

Kossuth-, Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyike, sokan úgy is nevezik: „a Színészkirály”

 

Saját bevallása szerint nagyapja, Gundel Károly éttermében, „éppen Krúdy Gyula bácsi asztala fölött” született. Édesapja Latinovits Oszkár földbirtokos, édesanyja Gundel Katalin, a legendás vendéglátós família sarja.

 

Az édesapa gyermeke születése után nem sokkal elhagyta a családot, ami élete végéig fájdalommal töltötte el Latinovitsot.

 

Édesanyja 1941-ben férjhez ment Frenreisz István orvoshoz, akitől még két gyermeke született: István (1942), aki Bujtor István néven volt színész, és Károly (1946), aki Frenreisz Károly néven zenész lett.

 

A konyhaművész Gundel unokájaként a tizenhárom nagybácsi, a gyermeklélek számára csodás-misztikus állatkert, és a nevezetes étterem alkotta hangulatos légkörben nevelkedett.

 

„Tört fényű kagylókkal érkeztem a világra, babonás füvekkel, virágszirmokkal, ördögfintorral, gömbölyű boszorkánykavicsokkal. Felhők, napok, csillagok szikráinak barlanghomályos rajzát hurcoltam magammal, elkezdett kanyaros vonalakat, kis görcsös köröket, befejezetlen görbéket” - vallja.

 

1952-ig „bizonyos koráramlat” folytán asztalostanonc, majd hídépítő munkás lesz, de hamarosan beiratkozik a Budapesti Műszaki Egyetemre, és 1956-ban építészmérnökként vörös diplomát kap.

 

Mindeközben 1951-től már NB I-es (tartalék) játékos a Haladás SE kosárlabdacsapatában, ezenkívül nagyon jó vitorlásversenyző.

 

Az egyetemi évek alatt is folyamatosan ad elő verseket, Lehotay Árpád és Galamb Sándor tanítványaként, valamint, a MÁVAG színjátszó csoportjának tagjaként ismerkedik a színészmesterség fortélyaival, s mint később bevallja: igencsak nehezen ment neki.

 

1956-ban mégis szerződtetik Debrecenbe.

 

Latinovits Zoltán modern játékstílusát intellektuális szerepértelmezés, az indulatok aprólékos ábrázolása, kivételes ironizáló hajlam jellemezte.

 

Művészi pályáján elsősorban klasszikus hősöket, valamint torz lelkű gonoszokat formált meg kivételes találékonysággal, alázatos, tiszta alakításokkal. Színházi munkáinak sorából kiemelkedik a Rómeó és Júlia címszerepe (Júlia Ruttkai Éva volt), a Játék a kastélyban (Ádám), a Mario és a varázsló (Cipolla), a Tóték (Őrnagy), Az ügynök halála (Willy Loman). Jelentős kései alakítása fűződik a Ványa bácsi c. Csehov-darabhoz, amelynek címszerepét játszotta.

 

Veszprémben megvalósíthatta régi álmát: rendezhetett. Németh László Győzelem c. drámáját valósíthatta meg. Első rendezése az év nagy színházi eseménye volt.

 

Bár a színházi színészetet sokkal előbbre sorolta, a magyar filmművészet számára is maradandót alkotott: először Krisztyán Tódorként az 1962-es Aranyember-feldolgozásban, majd a Pacsirta, a Szegénylegények, az Alfa Rómeó és Júlia, a Szindbád,

 

A Pendragon-legenda, Az ötödik pecsét szerepeiben. Az Utazás a koponyám körül filmadaptációjáért a San Sebastián Nemzetközi Filmfesztivál legjobb férfiszínésznek járó díját vihette haza.

 

Már 3 éves kora óta szavalt, majd az egyetem évei alatt folyamatosan mondott verset. Színészként a magyar előadó-művészet talán legnagyobb alakjává vált.

 

Ady Endre, József Attila, Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső és más költők verseinek ihletett előadójaként összetéveszthetetlen, fülsimogató baritonján senki máshoz sem fogható művészi elevenséggel élte meg a magyar sors minden aspektusát.

 

„Gondolatom az, hogy az előadóművésznek magát a költőt kell megjátszania, vagyis az alkotás hosszú folyamatát kell olyan röviden összefoglalnia, mint maga a vers, a költőt kell életre keltenie úgy, ahogy ő a költőt a mű első élményében, az alkotás küzdelmében elképzeli” - vallotta.

 

Újfajta látásmódjával szakított az egyoldalú, távolságtartó versmondói stílussal, és ezerárnyalatú, hajlékony előadóművészetével hű folytatója lett Ascher Oszkár és Egressy Gábor versmondói munkásságának.

 

Szavalatainak hangulata, csengő-bongó rímei előre kimunkált hangsúlyozással és artikulációval párosultak.

 

Önmagáról mondta:

"Igazságomból nem engedtem soha, káros szenvedélyem a dohányzás, meg az, hogy tehetségtelen, ezért rosszakaratú emberekkel összeférhetetlen vagyok."

Kárpát-medence madarai - Kerecsensólyom

 

Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. A ragadozó madarak leggyorsabb képviselője.

 

Az égbolt legveszélyesebb vadásza. A sólyom kitűnő látásáról ismert, ezért méltán hordozza magával a képi gondolkodás, a szárnyaló képzelet szimbolikáját is.

 

A magyar ősi mondavilágának egyik "főszereplője", turulmadárként emlegetve.

 

kattints a képekre - érdemes!

December

 

Nem pesti hónap: budai hónap,

Kisvárosi, falusi hónap,

Nem jazzal, rádióval hangos

Vásáros, mai hónap:

Százév előtti, régimódi, biedermeier hónap,

Gyermekéveink hónapja,

A szülei ház hónapja és a nagy téli szünidőé,

A Megfagyott Gyermek hónapja,

És Andersen kis gyufaárus lányáé,

A fehérszakállú Mikulásé

És a kisded Jézusé,

Jóság és szeretet hónapja,

A megfogyatkozott jóságé és a

megcsappant szereteté.

Mert kihűlt a remény kemencéje a Földön,

Nincs, aki újra befűtse.

Didereg az Ember,

Haldoklik a világ.

Ez a melegségre szomjas jégvilág,

Mely időtlen idők óta koldusan nyeli

Az áldott Nap maradék-tüzét,

A türelmes föld gyérülő szenét

És a jóság és szeretet isteni kenyerének morzsáit.

Hová lett az isteni kenyér,

Mely azért volt, hogy mindenkinek

Jusson belőle egy karéj?

Alig maradt belőle egy decemberre való

Egy napra való

Egy estre való,

Egy karácsonyestre való!

Talán imádkozni kellene!

Vagy visszanézve arra, mi mögöttünk van,

Megfogni egymás kezét,

Összebújni, egymást megölelni

És utolsó szikrájából annak, mi bennünk emberi,

Új tüzet rakni új jövőhöz

És friss kenyérsütéshez.

 

Heltai Jenő (1871-1957) - író, költő, újságíró, producer, dramaturg

Magyar népi díszítések - Beregi hímzés - Kárpátalja - Alföld

 

A beregi keresztszemes mintáknak megszámlálhatatlan változata van. Piros és fekete, vagy kék és fekete színezéssel készülnek.

 

A mintáknak jelentése van: találunk tulipánt, pávát, szarvast, vagy éppen gránátalmát, szegfűt. Régen a kézzel szútt vászonba hímeztek, ma már inkább fehér kongréba kerülnek a színek.

 

A keresztszemes hímzés - ahogyan a neve is mutatja - szemenként, öltésenként kerül az anyagra. Nincs előrajzolva a minta, a hímzők meglévő hímzéseket másolnak át öltésről-öltésre haladva.

 

Érdemes megfordítani ezeket a munkákat, s megnézni a hátoldalukat: elképesztő pontosságot és finomságot mutat a hímzések fonákja is.

 

A minták párnákat, abroszokat, apró terítőket, használati tárgyakat díszítenek. A színviláguk miatt jól illenek modern stílusú lakásokba is.

 

A fonalak és a vászon tartós, így nem kell a "tisztaszobában" érintetlenül tartani, nyugodtan lehet használni terítéknek az asztalon.

 

kattints a képekre - érdemes!

A világ legkülönlegesebb vízesése - Bigér-vízesés - Bánsági-hegyvidék - Bánság

 

Listát állított össze a világ különleges vízeséseiről a The World Geography szaklap, amelynek élére a Bánsági Bigér vízesés került.

 

A zuhatag a Krassó-Szörény megyei Oravicabánya város szomszédságában található, és ez a természeti szépség még Erdélyben, illetve Magyarországon is alig ismert.

 

A vízesés különlegessége hogy a víz nem egyetlen tömegben, hanem kis ágakra válva zubog lefelé, és 45 párhuzamos sugárban folyik. A robosztus, mohával fedett vízesés a Bánsági-hegyvidék erdőségében található, és egy föld alól előtörő folyó táplálja.

 

A listára olyan természeti különlegességek kerültek még fel, mint az USA-ban található Eternal Flame Falls, amelynek érdekessége, hogy a zuhatag barlangjának belsejében gáz is képződik, így a víz mögött egy 10-20 centiméteres láng gyújtható, ami nem alszik el az előtte lezúduló víztől.

 

A Fülöp-szigeteki Asik-Asik vízesés 60 méter magas és 140 méter széles, a növényzet szinte függönyt képez a sziklafalon, ahonnan lezúdul, és a helyiek szerint a víznek gyógyereje van.

 

A listán a negyedik egy ausztráliai vízesés, amelynek érdekességét az adja, hogy vízszintesen esik a víz.

 

Az Antarktisz Véres vízesése is felkerült a legfurcsábbak közé, amely nevét a vöröses színe után kapta, az érdekes elszíneződést a kioldott vasoxid okozza. A víz különlegessége még, hogy a tengernél négyszer több sót tartalmaz, ami miatt a vízesés még mínusz 10 fok alatt sem fagy meg.

 

A Svartifoss, vagyis Fekete vízesés az izlandi Skaftafell Nemzeti Parkban található, fekete láva oszlopokról zuhan alá.

 

A libanoni Baatara Gorge vízesés olyan barlangot alakított ki maga alatt, amelyben három egymás fölé elhelyezett híd fut, a víz pedig ezek mögött zuhan a szakadékba.

 

A listára került mexikói Hierve el Agua pedig valójában nem is vízesés, hanem egy vízesést formázó kő képződmény.

 

kattints a képekre - érdemes!

A Bánság teteje - Szárkő-hegység - Bánság

 

A Szárkő név az ómagyar “szár” szóból származik, aminek jelentése kopasz kő. A sípályái révén ismert, Kishavast (1802 méter) is magában foglaló Szárkő-hegység a Déli-Kárpátok északnyugati részén helyezkedik el, Hunyad és Krassó-Szörény megyék területén. A Szárkő-csúcs magassága 2190 méter.

 

A hegység nyugati határa Temes folyó – amely a Szörényi-Érchegységtől választja el - északon – a Pojána-Ruszka hegység irányában – a Bisztra folyó határolja ; délkeletről pedig a Hideg, a Sík és a Sebes – patakok völgye választja el a Cserna-, a Godján-, és a Retyezát-hegységektől.

 

A Szárkő-hegységet könnyen meg lehet közelíteni, hiszen Temesvártól csupán 130 kilométerre található.

 

Lugos és Karánsebes érintésével, Borlón keresztül végig műút vezet egészen a Kishavasra induló libegő alsó állomásáig.

Régi magyar filmcsillagok - Dajka Margit (1907, Nagyvárad-1986, Budapest)

 

Már kilencéves korában szerepelt színpadon szülővárosában, Váradon. Kamasz lányként Kolozsváron Hetényi Dömény Elemér színiiskolájában tanulta a mesterséget. Tizenöt évesen szerződtette a nagyváradi színház. 1924-ben kapta első felnőttszerződését Kolozsvárott.

 

1927-ben indult magyarországi pályája, Horváth Árpád meghívta Hódmezővásárhelyre vendégszereplésre. 1927-ben szerződtette a miskolci színház, innen 1928-ban Szegedre, majd 1929-ben Budapestre a Vígszínházhoz kerül.

 

Fellépett a Nemzeti Színházban, a Belvárosi és a Pesti Magyar Színházban, játszott a Kamara, Andrássy úti, Erzsébetvárosi és Vidám színpadon is.

1945 után a Belvárosi, Petőfi, 1963-tól 1968-as nyugdíjba vonulásáig a Thália tagja volt. A hetvenes években a Madách Színházban szerepelt, és sokat filmezett.

 

1983-ban Budapesti Operettszínházban a Szerdán tavasz lesz című darabban lépett fel. Élete utolsó éveiben Nemes Nagy Ágnes Bors nénijeként szórakoztatta a gyerekeket.

 

Naiva szerepekkel kezdte pályáját, gyakran szerepelt zenés játékokban szubrettként, később inkább drámai hősnő, majd az anyaszínésznő szerepét alakította.

 

Nagy hatású, sokoldalú színészetében tragikai és komikusi elemek is hitelesek voltak.

 

1932 óta filmezett, kezdettől fogva vezető főszerepeket alakított, amelyekben temperamentuma és fanyar szépsége érvényesült.

 

Vezető egyénisége lett a magyar filmművészetnek is, a Liliomfi vénkisasszonya és az Ismeri a szandi mandit? alkoholista öregasszonya, vagy a Szindbád Majmunkája és a Macskajáték Orbánné szerepeire emlékezve.

 

Filmes szereplései:

Piri mindent tud (1932) - Piri, Bognár felesége

Rákóczi induló (1933) - Vilma, Jób lánya

A torockói menyasszony (1937) - Patkós Nagy Rózsi

Mai lányok (1937) - Kati, a cselédlány

A falu rossza (1937) - Finom Rózsi

A harapós férj (1937) - Lina, Péter elvált felesége

Az ember néha téved (1937) - Zizus, az utcalány

Az elcserélt ember (1938) - Anna, Benedek Péter felesége

Borcsa Amerikában (1938) - Borcsa

János vitéz (1938) - Iluska

Vadrózsa (1939) - Éva

Pénz beszél (1940) - Julcsa

Sárga rózsa (1940)

Háry János (1941) - Örzse

Szakitani nehéz dolog (1942), rendezte: Mártonffy Emil

Szerelmi láz (1942) - Éva, rendezte: Lázár István

A zenélő malom (1943) - Bogár Cica, pesti dizőz, rendezte: Lázár István

Liliomfi (1954) - Kamilla

Szakadék (1956) - Bakos néni

A tettes ismeretlen (1957) - Nagymama

Vasvirág (1958) - Racsákné

Akiket a pacsirta elkísér (1959)

Égrenyíló ablak (1959)

Zápor (1960)

Amíg holnap lesz (1961)

Az orvos halála (1965)

Szentjános fejevétele (1965)

A férfi egészen más (1966)

Hogy szaladnak a fák… (1966)

Változó felhőzet (1966)

A völgy (1967)

Elsietett házasság (1968)

Tiltott terület (1968)

Diák szerelem (1968) rövidfilm

Az oroszlán ugrani készül (1969)

Pokolrév (1969)

Ismeri a szandi mandit? (1969)

N.N., a halál angyala (1970)

Szindbád (1971)

Volt egyszer egy család (1972)

141 perc a befejezetlen mondatból (1974)

Macskajáték (1974)

Ballagó idő (1975)

Az öreg (1975)

Herkulesfürdői emlék (1977) - Öreg primadonna

Legato (1977) - Zarkóczy Amálka

A kedves szomszéd (1978) - Iduka

Csontváry (1979) - Mama

Égig érő fű (1979) - Oszkár nagyanyja

Vőlegény (1982) - Gyengusné

A nagymama (1985) - Szerémi grófnő

 

Televíziós filmjei:

Ivan Iljics halála (1965) MTV

Kristóf, a magánzó (1965) MTV

Jövedelmező állás (1965) MTV

Tűvétevők (1966) MTV

Tüskevár 1-8. (1967) MTV - Tutajos nagymamája

A nagybácsi álma (1967) MTV

Élő Antigoné (1968) MTV

Földindulás (1970) MTV

Fekete macska (1972) MTV - Zsófi néni

És mégis mozog a föld (1973) 1-3 MTV

A bóhoc felesége (1975) MTV - Nudicsné

Szürkezakós és a mama (1976) MTV

Haszontalanok (1976) MTV

A kisfiú meg az oroszlánok (1979) - Bruckner Szilvia

Képviselő úr (1979) – „nagyanyós”

Társkeresés No. 1463 (1980) MTV - Ring Anikó, a pótnagyi

Bors néni (1981) MTV - Bors néni

A nagymama (1985) MTV - Szerémi grófné – Csiky Gergely A nagymama, címszerep, 1985.