A Bánság teteje - Szárkő-hegység - Bánság
A Bánság teteje - Szárkő-hegység - Bánság
A Szárkő név az ómagyar “szár” szóból származik, aminek jelentése kopasz kő. A sípályái révén ismert, Kishavast (1802 méter) is magában foglaló Szárkő-hegység a Déli-Kárpátok északnyugati részén helyezkedik el, Hunyad és Krassó-Szörény megyék területén. A Szárkő-csúcs magassága 2190 méter.
A hegység nyugati határa Temes folyó – amely a Szörényi-Érchegységtől választja el - északon – a Pojána-Ruszka hegység irányában – a Bisztra folyó határolja ; délkeletről pedig a Hideg, a Sík és a Sebes – patakok völgye választja el a Cserna-, a Godján-, és a Retyezát-hegységektől.
A Szárkő-hegységet könnyen meg lehet közelíteni, hiszen Temesvártól csupán 130 kilométerre található.
Lugos és Karánsebes érintésével, Borlón keresztül végig műút vezet egészen a Kishavasra induló libegő alsó állomásáig.
2016. December 07. 00:00
Régi magyar filmcsillagok - Dajka Margit (1907, Nagyvárad-1986, Budapest)
Régi magyar filmcsillagok - Dajka Margit (1907, Nagyvárad-1986, Budapest)
Már kilencéves korában szerepelt színpadon szülővárosában, Váradon. Kamasz lányként Kolozsváron Hetényi Dömény Elemér színiiskolájában tanulta a mesterséget. Tizenöt évesen szerződtette a nagyváradi színház. 1924-ben kapta első felnőttszerződését Kolozsvárott.
1927-ben indult magyarországi pályája, Horváth Árpád meghívta Hódmezővásárhelyre vendégszereplésre. 1927-ben szerződtette a miskolci színház, innen 1928-ban Szegedre, majd 1929-ben Budapestre a Vígszínházhoz kerül.
Fellépett a Nemzeti Színházban, a Belvárosi és a Pesti Magyar Színházban, játszott a Kamara, Andrássy úti, Erzsébetvárosi és Vidám színpadon is.
1945 után a Belvárosi, Petőfi, 1963-tól 1968-as nyugdíjba vonulásáig a Thália tagja volt. A hetvenes években a Madách Színházban szerepelt, és sokat filmezett.
1983-ban Budapesti Operettszínházban a Szerdán tavasz lesz című darabban lépett fel. Élete utolsó éveiben Nemes Nagy Ágnes Bors nénijeként szórakoztatta a gyerekeket.
Naiva szerepekkel kezdte pályáját, gyakran szerepelt zenés játékokban szubrettként, később inkább drámai hősnő, majd az anyaszínésznő szerepét alakította.
Nagy hatású, sokoldalú színészetében tragikai és komikusi elemek is hitelesek voltak.
1932 óta filmezett, kezdettől fogva vezető főszerepeket alakított, amelyekben temperamentuma és fanyar szépsége érvényesült.
Vezető egyénisége lett a magyar filmművészetnek is, a Liliomfi vénkisasszonya és az Ismeri a szandi mandit? alkoholista öregasszonya, vagy a Szindbád Majmunkája és a Macskajáték Orbánné szerepeire emlékezve.
Filmes szereplései:
Piri mindent tud (1932) - Piri, Bognár felesége
Rákóczi induló (1933) - Vilma, Jób lánya
A torockói menyasszony (1937) - Patkós Nagy Rózsi
Mai lányok (1937) - Kati, a cselédlány
A falu rossza (1937) - Finom Rózsi
A harapós férj (1937) - Lina, Péter elvált felesége
Az ember néha téved (1937) - Zizus, az utcalány
Az elcserélt ember (1938) - Anna, Benedek Péter felesége
Borcsa Amerikában (1938) - Borcsa
János vitéz (1938) - Iluska
Vadrózsa (1939) - Éva
Pénz beszél (1940) - Julcsa
Sárga rózsa (1940)
Háry János (1941) - Örzse
Szakitani nehéz dolog (1942), rendezte: Mártonffy Emil
Szerelmi láz (1942) - Éva, rendezte: Lázár István
A zenélő malom (1943) - Bogár Cica, pesti dizőz, rendezte: Lázár István
Liliomfi (1954) - Kamilla
Szakadék (1956) - Bakos néni
A tettes ismeretlen (1957) - Nagymama
Vasvirág (1958) - Racsákné
Akiket a pacsirta elkísér (1959)
Égrenyíló ablak (1959)
Zápor (1960)
Amíg holnap lesz (1961)
Az orvos halála (1965)
Szentjános fejevétele (1965)
A férfi egészen más (1966)
Hogy szaladnak a fák… (1966)
Változó felhőzet (1966)
A völgy (1967)
Elsietett házasság (1968)
Tiltott terület (1968)
Diák szerelem (1968) rövidfilm
Az oroszlán ugrani készül (1969)
Pokolrév (1969)
Ismeri a szandi mandit? (1969)
N.N., a halál angyala (1970)
Szindbád (1971)
Volt egyszer egy család (1972)
141 perc a befejezetlen mondatból (1974)
Macskajáték (1974)
Ballagó idő (1975)
Az öreg (1975)
Herkulesfürdői emlék (1977) - Öreg primadonna
Legato (1977) - Zarkóczy Amálka
A kedves szomszéd (1978) - Iduka
Csontváry (1979) - Mama
Égig érő fű (1979) - Oszkár nagyanyja
Vőlegény (1982) - Gyengusné
A nagymama (1985) - Szerémi grófnő
Televíziós filmjei:
Ivan Iljics halála (1965) MTV
Kristóf, a magánzó (1965) MTV
Jövedelmező állás (1965) MTV
Tűvétevők (1966) MTV
Tüskevár 1-8. (1967) MTV - Tutajos nagymamája
A nagybácsi álma (1967) MTV
Élő Antigoné (1968) MTV
Földindulás (1970) MTV
Fekete macska (1972) MTV - Zsófi néni
És mégis mozog a föld (1973) 1-3 MTV
A bóhoc felesége (1975) MTV - Nudicsné
Szürkezakós és a mama (1976) MTV
Haszontalanok (1976) MTV
A kisfiú meg az oroszlánok (1979) - Bruckner Szilvia
Képviselő úr (1979) – „nagyanyós”
Társkeresés No. 1463 (1980) MTV - Ring Anikó, a pótnagyi
Bors néni (1981) MTV - Bors néni
A nagymama (1985) MTV - Szerémi grófné – Csiky Gergely A nagymama, címszerep, 1985.
2016. December 02. 00:00
Sikertelen randik rövid indoklásai:
Humorsarok
:D :D
Sikertelen randik rövid indoklásai:
A tűzoltó: Nem éreztem a tüzet.
A focista: Nem passzoltunk egymáshoz.
A hegesztő: Nem volt meg a szikra.
A kórboncnok: Élőben egészen más.
A matematikus: Nem jött be a számításom.
Az ügyvéd: Nem az esetem.
A táncos: Valahogy nem fogott meg.
A liftkezelő: Nem voltunk egy szinten.
A nőgyógyász: Olyan ürességet éreztem.
A vak: Nem egyezett a látásmódunk.
A festő: Nem festettünk jól együtt.
A WC-s néni: Kellemetlen szaga volt!
A cukrász: Nem volt elég édes.
A hadvezér: Nem tudtam meghódítani.
Az autó versenyző: Váltanom kellett.
A horgász: Nem kapta be a kukacot.
Az orvos: Nem hozott lázba.
Az informatikus: Nem volt kompatibilis.
A jós: Nem volt közös jövőnk.
A tanár: Nem tudtam meghúzni.
A terrorista: Nem ejtett rabul.
A rádiós: Nem voltunk egy hullámhosszon.
A bűvész: Nem varázsolt el.
A bokszoló: Nem voltunk egy súlycsoportban.
A vízvezeték szerelő: Nem volt elég nedves.
Pókember: Nem sikerült behálóznia.
A zenész: Nem tudtam ráhangolódni.
Az időjós: Nem volt felhőtlen a kapcsolat.
A kukás: Szemét volt.
A pék: Ebből nem sült ki semmi jó.
A tolvaj: Nem lopta be magát a szívembe.
A hajós: Rossz helyen kötöttünk ki.
A mezőgazdász: Nem aratott nálam sikert.
A bíró: Elítéltem a külseje miatt.
A postás: Próbálkoztam de feladtam.
A vadász: Bakot lőttem vele.
A hegymászó: Nem juttatott el a csúcsra.
A színész: Csak megjátszotta magát.
A pilóta: Nem repített a magasba.
A rekorder: Nem tudtam megdönteni.
A rendőr: Nem volt lebilincselő.
A csúszdamester: Kicsúszott a kezeim közül.
És még mondja azt valaki, hogy a magyar nyelv nem csodálatos!
2016. November 30. 00:00
Árpád-kori templomaink - Szűz Mária kolostortemplom - Deáki - Felvidék
Árpád-kori templomaink - Szűz Mária kolostortemplom - Deáki - Felvidék
Római katolikus temploma a 13. században épült. Elődjét, a mai templom legősibb részeként számon tartott Szent István-kápolnát II. Paszkál pápa 1103-ban kiadott oklevele említi.
A templomot 1872 és 1875 között neoromán stílusban bővítették. Az 1940-es évek kezdetén Serédi Jusztinián újíttatta fel, Kontuly Béla freskója is ekkor készült el.
A templom legújabb-kori felújítási munkálatai 1993-ban a díszüveg-ablakok restaurálásával kezdődtek, majd 1996-ban a középkori templomrész tetőszerkezetének felújításával folytatódtak.
A 19. századi templomrész tetőszerkezetét 1998-ban újították fel, illetve ekkor került sor az orgona javítására és a torony festésére is. A munkálatok 2001-ben vakolatcserével és a homlokzat festésével, valamint freskói restaurálásával fejeződtek be. Tóth Domonkos püspök 2001. november 10-én újraszentelte.
Kolozsváry László kárpátaljai festőművész Halotti beszéd című festményét 2001. márciusában szentelték fel. A 170x300 cm méretű olajfestmény a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának adománya.
Az itteni bencések használták a Pray-kódexként ismert 13. századi latin szertartáskönyvet, melyben a Halotti beszéd is olvasható. A deáki templomról is található feljegyzés benne.
2016. November 30. 00:00
Kegytemplom és kolostor - Csíksomlyó - Székelyföld - Erdély
Kegytemplom és kolostor - Csíksomlyó - Székelyföld - Erdély
A Csíksomlyói kegytemplom és kolostor története a 15. századig nyúlik vissza. Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között felépítették az első gótikus templomot és az ugyancsak gótikus kisméretű kolostort.
A templom felépítéséhez Hunyadi János is hozzájárult a török elleni győzelméből szerzett zsákmányból. A templomot, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, ez ma is a templom búcsúnapja.
Ebből az első kolostorból mára mindössze egy portálé és egy pinceablak maradt fenn. A templomot és kolostort erős kőfallal vették körül, ahová a következő századokban a környék népe az ellenséges betörésekkor menekült.
Az épületeket a 17-18. században többször javították, bővítették, a templom 1802-re azonban kicsi lett és új templom építése mellett döntöttek.
Az új barokk templomot Konstantin Schmidt építész tervei szerint 1804-ben kezdték építeni. A tornyok építését 1830-ban fejezték be. A homlokzatok álló Mária-szobor 1837-ben készült, Rothenbacher brassói mester alkotása.
A templomot 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel. 1948-ban XII. Piusz pápa basilica minor rangra emelte.
A templom berendezését nagyrészt Papp Miklós brassói festő és szobrász készítette. Az oltárok közül Szent Ferenc oltárképét 1838-ban Csűrös József kolozsvári festő festette.
A színes üvegablakok 1905-ben készültek Csehországban. A kegyszobor két oldalán álló Szent István király és Szent László szobrok 1905-ben a tiroli Grödenben készültek Jozef Runggaldier műhelyében.
Az orgonát 1931-ben Wegenstein Lipót temesvári mester építette, 2824 síppal Erdély legszebb orgonái közé tartozik.
A kegyszobor A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része. A hársfából faragott alkotás 1515 és 1520 körül készülhetett reneszánsz stílusban.
2,27 méter magasságával a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika, alkotója nem ismert. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja.
Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja, a zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat, a lábát megcsókolják, megsimogatják, hozzá érintik kegytárgyaikat.
A szobor átvészelte az 1661-es nagy török támadást és tűzvészt. A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak.
A korabeli beszámolók szerint a szobor néha földöntúli fényben tündököl, máskor nagy veszély idején szomorúnak látszik.
A csíksomlyói kolostor a 15. században a gótikus templommal együtt épült fel. A ferencesek már a kezdetektől fogva oktatták a környékbeli gyermekeket előbb csak alapfokon, majd magasabb szinten is.
A csíksomlyói gimnázium első említése 1630-ból származik. Az 1661-es törökdúlás után a szerzetesek helyreállították a templomot és a kolostort is, majd 1667-ben a gimnáziumot is újraalapították.
A ferencesek 1675-ben nyomdát is alapítottak, mely a 19. század végéig az erdélyi művelődés egyik legfontosabb terjesztője lett. 1727-ig a kolozsvári jezsuita akadémia nyomdájának alapításáig ez volt az egyetlen erdélyi katolikus nyomda.
Legfőbb alapítója a nagy műveltségű tudós szerzetes páter Kájoni János volt, akinek 1676-ban itt jelent meg első latin-magyar nyelvű egyházi énekeskönyve.
Később a nyomda mellett könyvkiadó is működött, ahol a nyomda termékeit kötötték, illetve a könyvtár köteteit újították fel.
A kolostor könyvtára Erdély egyik leggazdagabb egyházi gyűjteménye volt, ahol már évszázadok óta gyűjtötték az értékes köteteket. Köztük számos ősnyomtatvány, festett kódex és könyvritkaság található. A gazdag anyag annak is köszönhető, hogy a könyvtár szerencsésen átvészelte a reformáció időszakát és a háborúkat is.
A 17. században a kolostor mellett képíróműhely is működött.
A gimnázium fénykorát a 18. században élte. 1720-ban megkezdte működését a Páduai Szent Antal Társulat, 1730-tól pedig a Mária Társulat. Lukács Mihály csíki esperes adományából bentlakásos szeminárium létesült, mely a távolabb lakó gyermekek számára is lehetővé tette a tanulást.
1858-ban páter Simon Jukundián kántor- és tanítóképző iskolát alapított, ahol magas színvonalon képezték az erdélyi kántortanítókat.
1911-ben a ferencesek a gimnáziumot az egyházmegyének adták át, ekkor költözött a mai Márton Áron Líceum épületébe, ahol 1948-ig katolikus gimnáziumként működött.
A Kissomlyó hegyén ma három kápolna áll, a Salvator-kápolna, ennek keleti oldalán a Szenvedő Jézus kápolnája, a nyugati oldalon a Szent Antal kápolna. A legrégibb és leghíresebb közülük a Salvator-kápolna, melynek pontos építési ideje nem ismert.
A hagyomány szerint 1456. augusztus 8-án a Megváltó színeváltozásának napján Hunyadi János serege a Salvátor nevével az ajkán győzte le az ostromló török sereget. A kápolna tehát a Nándorfehérvári diadal emlékére épült, valószínűleg a 15. század második felében.
1680 körül Mikes Kelemen háromszéki főkapitány és Kálnoki Sámuel erdélyi kancellár adományából bővítették. Főoltára 1679-ben készült, középen a keresztet tartó Krisztust, oldalain pedig Szent Pál apostolt és Szent Katalint ábrázolja.
Mellékoltárain a fájdalmak embere és a mennyek királynője látható. Festése 1800 körül készült.
Az ajtó előtti kőkeresztet a gyergyóalfalvi hívek állították 1876-ban az 1567-es győzelem emlékére.
A hegy aljától a Salvator kápolnáig vezető meredek utat a nép Jézus hágójának nevezi, melyet a zarándoklatok alkalmával imádkozva szoktak végigjárni. Az út mentén több régi kereszt és stációs keresztek is láthatók.
A Szenvedő Jézus kápolna tulajdonképpen egy fülke, benne az oszlophoz kötözött térdeplő Jézus rendkívül szép, 1810-ben készített szobrával.
A Szent Antal-kápolnát 1750 és 1773 között építették a korábbi, 17. századi kápolna helyén barokk stílusban. Oltárképén Páduai Szent Antal látható.
2016. November 30. 00:00
Sárkányok kertje - Almásgalgó - Erdély - Természeti csoda és legendája
Sárkányok kertje - Almásgalgó - Erdély Természeti csoda és legendája
A Sárkányok kertje egy sziklaképződmény az erdélyi Szilágyságban, mely felszíni erózióval jött létre. Zsibótól 9 kilométernyire délkeleti irányban helyezkedik el, Almásgalgó határában.
A 32,5 hektáros terület védelem alatt áll. A terület tudományos kutatása Cholnoky Jenő (1870-1950) professzor nevéhez fűződik, aki az Erdélyi-medence feltérképezése alkalmából tanulmányozta és leírta a Sárkányok kertjét is.
Almásgalgó határában a talaj rétegesen elhelyezkedő agyag, homokkő és apró szemű konglomerátumokból áll. Egy törésvonal mentén a völgy irányába dőlő oldal és a szelektív erózió alakította ki a kert különleges formáit.
Az alakzatok folyamatosan változnak az erózió miatt. A talajvíz hatására az egész völgyoldal a törésvonal irányába mozog.
A kert alakzatai átlagosan 10–12 méter magasak. Élettartamuk attól függ, hogy a tetejükön milyen védőréteg van.
Régebbi leírásokban 25-30 méteres alakzatokról is van említés, de mostanában a 10-15 métereseknél nagyobbak nincsenek.
A legenda A népi hiedelemvilág szerint a környéken élt valaha egy csodálatosan szép pásztorleány, akibe beleszeretett egy nyalka vadász.
Mivel a lány szegény volt, mint a templom egere, a szerelmüket nem nézte jó szemmel az a módos gazda, aki a lányát a vadásznak szánta. Egyszer, amikor a pásztorleány és a vadászlegény beszédbe elegyedett, a juhok szétszéledtek, és a tilalmasban kezdtek legelni.
A gazda, amikor észrevette ezt, elátkozta a pásztorleányt, mire az azon nyomban kővé vált a juhaival együtt.
Hajnalonként és alkonyatkor a nap oly módon világítja meg a kert szikláit, hogy az árnyékok játékában egy kis képzelőerővel felfedezhetjük a juhnyájat.
kattints a képekre - érdemes!
2016. November 29. 00:00
Kárpát-medence virágai - Őszi kikerics
Méregtartalma miatt a népnyelvben a kikirics, kükörics, kükirc vagy kükerc név mellett gyakran kutyadöglesztőnek is nevezik.
2016. November 27. 00:00
Egri Bazilika
Szent Mihály és Szent János főszékesegyház - Eger - Északi középhegység
Eger város egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb temploma, a Bazilika.
Hild József tervei szerint 1831-1838 között épült. Az épület hosszúsága 93 m, kupolájának szélessége 18 m, két tornya 54 m magas. A lenyűgöző méretek különösen a főhomlokzat előtti impozáns lépcsősorról szembeötlőek.
A templomhoz vezető lépcső két oldalán kőből faragott szobrok állnak: elöl a magyar szent királyok, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál; valamennyi Marco Casagrande műve.
A timpanonnal lezárt portikuszt nyolc darab 17 méter magas korinthoszi oszlop szegélyezi.
A templom külső homlokzatának domborművei Jézus életéből vett jelenetek. A homlokzat magasított oromzatán három szobor áll, a Hit, Remény, Szeretet allegóriái.
A templombelső és az altemplom A dóm belsejét három kupolaboltozat fedi. A festmények is a legrangosabb festők művei.
A főoltáron Olajban főtt Szent János képe - Dannhauser József készítette. A déli mellékhajó első oltárán Michelangelo Grigoletti Szent Mihály képe hívja fel magára a figyelmet.
A bazilika orgonája a XIX század derekán Salzburgban készült. A klasszicista stílusú orgonaépítmény a bejárati orgonakarzattal együtt hatásosan zárja le a belső teret.
A bazilika kriptájába a déli oldalon lehet bemenni. Itt az egri érsekeken kívül a város sok kiváló személyisége nyugszik. Ma is használt temetkezési hely.
2016. November 26. 00:00
Fekete-Tisza forrása - Kárpátalja
Fekete-Tisza forrása - Kárpátalja
A Tisza forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik, s innen mérik folyónk hosszát is.
A Fekete-Tisza a Máramarosi Havasokban, a Fagyalos hegységben ered 1265 m-es tengerszint feletti magasságban. A forráshoz 1889-ben, amikor még Magyarországhoz tartozott, egy kőfalat építettek, közepén egy kialakított csurgóval.
Trianon után a magyar nyelvű táblát cseh-ruszin kétnyelvű táblára cserélték. 1939-ben, a visszatéréskor, az emlékkő tetejére turulmadár került, melyet a szovjet fennhatóság alatt leszedtek.
Mostanra az emlékművet újra turul nélkül találjuk.
2006-ban a szegedi Geo-environ egyesület új, magyar-ukrán nyelvű táblát helyezett az emlékműre.
2016. November 26. 00:00
Régi magyar filmcsillagok - Kabos Gyula (Budapest, 1887 – New York, 1941) színész, humorista
Régi magyar filmcsillagok - Kabos Gyula (Budapest, 1887 – New York, 1941) színész, humorista
1905-ben Solymosi Elek színiiskoláját végezte el. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906–1907 között Zomborban, 1907–1910 között ismét Szabadkán játszott.
Pályája Nagyváradon (1910–1913), majd a Királyi Színházban (1913–1914) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916–1918 között a Kristálypalotában, a Fővárosi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban és az Intim Kabaréban lépett színpadra, később számtalan színház és kabaré kedvelt sztárja volt.
Pályáját mint táncoskomikus kezdte, majd a pesti kabaré utánozhatatlan egyénisége lett, s maradandót alkotott vígjátékokban, komikus és tragikomikus szerepekben is. Hadaró és dadogó beszéddel, eszköztelen játékkal, félszeg mozdulatokkal, groteszk mimikával teremtett figuráját számos, 1931–1938 között készült film őrzi.
Mai napig a legnépszerűbb filmszínészek egyike.
Filmjei:
1931 Hyppolit, a lakáj
1932 Piri mindent tud, Repülő arany
1933 Mindent a nőért
1934 Márciusi mese, Meseautó, Lila akác, Az új rokon, Emmy, Az iglói diákok
1935 Köszönöm, hogy elgázolt, Ez a villa eladó, Budai cukrászda, Elnökkisasszony, Halló, Budapest!, A csúnya lány, Címzett ismeretlen, Az okos mama
1936 Szenzáció, Nászút féláron, Három sárkány, Dunaparti randevú
1937 Fizessen, nagysád!, Lovagias ügy, Torockói menyasszony, Pesti mese, Szerelemből nősültem, Hotel Kikelet, Viki, A kölcsönkért kastély, Hetenként egyszer láthatom, 120-as tempó, Úrilány szobát keres, 300 ezer pengő az utcán, Maga lesz a férjem, A harapós férj, Hol alszunk vasárnap?, Az én lányom nem olyan
1938 Pillanatnyi pénzzavar, Döntő pillanat, Borcsa Amerikában, Beszállásolás, Rozmaring, Fehérvári huszárok, Papucshős
2016. November 21. 00:00