Damjanich János - az aradi vértanú - imája, kivégzése előtt
Damjanich János - aradi vértanú - imája, kivégzése előtt:
"Mindenség ura! Hozzád fohászkodom!
Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki.
Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám, a csatákban és ütközetekben – Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni – dicsértessék a Te neved mindörökké!
Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára!
Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni.
Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom.
Ámen.
Damjanich
Emíliának vigasztalásul
Damjanich János (1804-1849) - honvéd vezérőrnagy
2023. October 06. 00:00
Leiningen-Westerburg Károly (1819-1849) - aradi vértanú
Leiningen-Westerburg Károly (1819-1849) - aradi vértanú
A hibátlan jellemű, lovagias tiszt rendkívül érzékeny volt katonai becsületére, a kivégzése előtti percekben is ama rágalmak ellen tiltakozott, melyek szerint Budavár visszavételekor az elfogott osztrák katonákkal kegyetlenkedett volna.
Szavait - Tichy osztrák őrnagy, a kivégzés parancsnokának intésére - a dobok dübörgése némította el.
2023. October 06. 00:00
Török Ignác - aradi vértanú
Október 6 - az aradi vértanúk kivégzésének napja - a magyarok gyásznapja
Török Ignác (1795-1849) - aradi vértanú
Világosnál ejtik foglyul; a szelíd, nyugodt hadmérnök a bíróság előtt magyarságával indokolta tetteit. "Lelkiismeretem felment engem" - mondta.
A kivégzés előtti éjszakán sem cáfolta meg hivatását és szenvedélyét: egy, a várerődítéssel foglalkozó szakmunkát olvasgatott.
Amikor a pribékek a bitóhoz kisérték a felindult embert, Tichy őrnagy gúnyos megjegyzésére így vágott vissza:
"Szégyellje magát ön, hóhérlegény!"
A kivégzése előtti pillanatokban állítólag szívszélhűdés érte, már csak holttestét akaszthatták fel.
2023. October 06. 00:00
A magyar sorsról - a mindenkori magyarok sorsáról Lázár Vilmos aradi vértanú
A magyar sorsról - a mindenkori magyarok sorsáról, Lázár Vilmos aradi vértanú
"Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek."
Lázár Vilmos (1817-1849) aradi vértanú utolsó mondatai a kivégzése előtt
2023. October 06. 00:00
Aki még mindig nem értené, hogy miért fontosabb mindennél a népességfogyás megállítása
Aki még mindig nem értené, hogy miért fontosabb mindennél a népességfogyás megállítása
Amennyiben nem tudjuk megállítani ezt a folyamatot, először nem lesz elég munkaerő az országunkban, aminek a következménye az ország gazdaságának a hanyatlás.
Ebből következik, hogy csökkennek a bérek, a nyugdíjak, miközben fel kell majd emelni a nyugdíjkorhatárt.
És mindezekből következően a mai fiataloknak majd már nem lesz nyugdíja!
Megoldás: a gyermekvállalás mindenek feletti támogatás!
fotó: "C:\Users\Mészáros László\AppData\Roaming\Microsoft\Windows\Network Shortcuts\ass Aki még mindig nem értené, hogy miért fontosabb mindennél anépességfogyás megállítása AAmennyiben nem tudjuk megállítani ezt a folyamatot.jpg"
2023. September 20. 00:00
Nagyboldogasszony - Magyarország védőszentjének napja - Augusztus 15.
Nagyboldogasszony - Magyarország védőszentjének napja - Augusztus 15.
Nagyboldogasszony vagy Mária Magyarország védőszentje. Nagyboldogasszony mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak.
Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott.
A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered.
Horpácsi Illés nyelvész szerint „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.”
Számos országban munkaszüneti nap, 1945 előtt Magyarországon is az volt.
kattints a képekre - érdemes!
2023. August 15. 00:00
Augusztus
Augusztus
"A harsány napsütésben
oly csapzott már a rét
és sárgáll már a lomb közt
a szép aranyranét.
Mókus sivít már és a büszke
vadgesztenyén is szúr a tüske."
Naptár - részlet
Radnóti Miklós (1909-1944) - költő
C:\Users\user\Pictures\Kárpát-medence gyümölcsei - Alma ranett - radnóti - augusztus.JPG
C:\Users\user\Pictures\Augusztus - Naptár - Radnóti.jpg
kép-erdő, augusztus
C:\Users\user\Képek-Archiv\kép agusztus 3 mókus.jpg
2023. August 11. 00:00
"Irtsátok ki a magyarokat!" Pozsonyi csata
"Irtsátok ki a magyarokat!"
A pozsonyi csata 1116. évfordulóján különösen érdemes megnézni ezt a VIDEÓ-ót!
907-ben a Keleti Frank Királyság élén Arnulf fia, a mindössze 14 éves IV. (Gyermek) Lajos állt.
A magyarok kiirtását célzó hadjárata a következő parancsa alapján történt:
„decretum... Ugros eliminandos esse - rendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak.”
kattints a nagyon fontos, érdekfeszítő, mindmáig a Nyugat érdekei okán elhallgatott, most új tényeket feltáró VIDEÓ-ra - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?reload=9&v=EaS7eCYrcbY&feature=share
2023. July 09. 00:00
Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás
Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás
Nagypénteket ma is hallgatással, különös meghatottsággal, bensőséges átéléssel ünnepli népünk hívő rétege - a világnak van halottja e napon.
Teljes a csönd, a tűz kialszik, a tükröt fekete kendővel takarják le, az órát megállítják. Úgy járnak-kelnek, mintha kinek-kinek a saját házában lenne a mindenek halottja.
A csíki székelységnél "hosszúnap", az északi csángóknál "aszupéntek". Jézus Krisztus kereszthalálának és földbetételének napja.
E nap a gyász és a vezeklő szemlélődés ideje. A legtöbb helyen ilyenkor tartották a passiót: Jézus kínszenvedéséről, kereszthaláláról szóló játékot. A szent passió egyik része: Jézus temetése, virrasztása nagypéntek népi liturgiájának máig eleven része.
Helyi szokásoktól függően hol temetőben, hol templomban, hol pedig útszéli kereszteknél, esetleg egy-egy háznál napközben vagy az éjszakába is belenyúlva tartják.
A dunántúli Vasvár sajátos hagyománya a fekete lakodalom (gyászmenyegző). Nagypénteken egész éjszaka virrasztanak. Ilyenkor kerítenek sort a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság a nevét kapta.
A passió ösztönözte a szabadtéri kálváriák építését, de a "Szentgrádics"-ét is és a keresztek; keresztutak állítását.
Szentistván matyó faluban nagypéntek délután a stációkat fáklyafény mellett látogatták végig. Erdélyben Hétfalu evangélikus csángósága körében még a századfordulón is járta a templomban énekelt passió.
A nagypénteki templomi liturgiának máig egyik legjellegzetesebb mozzanata a János-passió anyanyelvi előadása. A szentsír, másként "Úr koporsója" (a dunántúli Csökölyben "Isten koporsója") sajátos hazai liturgikus fejlemény.
A szentsír eredetileg csak keresztből állott. Ezt födték be gyolccsal, miseruhával és stólával is, miseénekek kíséretében. Meghintették szenteltvízzel, s úgy füstölték meg, mint a temetésnél szokás. Követ helyeztek rá, lepecsételték, őrség vigyázta.
Manapság a nyitott koporsóba fektetett Krisztus-szobrot a benedekiek már nagycsütörtök este ravatalra helyezik, felvirágozzák és a hívek késő éjszakáig virrasztanak mellette.
Az Alföldön Csanádpalotán "jézuskatonának" nevezik a szentsír őrzőjét.
A moldvai Istensegíts székelyei a szentsír elé fektetett feszülethez térden csúszva közeledtek és úgy csókolták meg: pénzt és piros tojást tettek melléje.
Az alföldi zagyvarékasiak azt tartják: a nagypénteki káromkodás villámot csalogat. A dunántúli Csököly református asszonyai hófehérben, eltakart arccal "igazodtak fel" a nagypénteki gyászistentiszteletre.
Református hagyomány, hogy Partiumban Nagyszalontán az anyák e napon apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy a csöppségek hamarabb tanuljanak beszélni.
Nagypéntek vetőnap borsóra, palántázó alkalom: virágültető nap. Egykor e napon és nagyszombaton tilos volt a szántás, mivel Jézus teste ilyenkor a földben van. A falvak népe meglátogatta halottait, a temetőben sírokat gondozott.
kattints a képekre - érdemes!
2023. April 06. 00:00
20 év után ismét magyar kézben a kabai cukorgyár!
20 év után ismét magyar kézben a kabai cukorgyár!
Az elvtársak lényegében a magyar piacot szolgáltatták ki ilyen módon külföldi érdekeltségeknek.
Ezeknek a gyáraknak a szétrablása miatt hány ember került utcára?!
A mintegy tízezer cukorrépa termelésben érdekelt gazdáról nem is beszélve.
Szinte ingyen kaparinthatták meg az összes cukorgyárunkat a profithiénák.
A gépeket meg kellett semmisíteni, az épületeket lebontani!
Nehogy valaki ott még cukrot akarjon gyártani!
"Beszántották és sóval beszórták", hogy még fű sem nőjön a helyükön..
Volt is aztán cukorhiány, meg kvóta, tán 2 kilót vehettél havonta..
Aztán 3x-os áron hirtelen lett cukor...
kép: cukorgyár kaba privatizáció
2023. April 06. 00:00