Jékely Zoltán: Virágvasárnap
Virágvasárnap
Azt mondják, máma van Virágvasárnap.
Nézzük meg, az emberek mit csinálnak?
S mivel ilyenkor ez a rendje,
menjünk mindjárt a cinterembe.
Amíg ez tart, úgy sincs igazi ünnep,
amíg ez tart, nincsen vakáció.
Vigasztaljon a cinterem bennünket,
ahol sírdombon áll a dáridó.
Ó, micsoda víg tarkaság!
Mint egy rét, melyen százféle virág.
Ki látott ily nyüzsgést a temetőben?
Több az élő, mint a holt a földben!
*
Egy fickó bakfüttyöt ugrott a sírkereszteken,
egy más kerékpárral ereszkedett a kripta dombján,
a hantok közt rabló-zsandárt játszottak vad fiúk,
friss fűzfasíppal váltottak jelet.
De egy szakállas, szemüveges ember,
ábrázatán igaz töredelemmel
s nyitott, fekete könyvvel a kezében,
minden stáció-oszlopnál megállt
s oly forrón suttogott a vak cölöpnek,
s révületét kövenként úgy fokozta,
hogy csak belémdöbbent a furcsa kérdés:
mit tesz majd fenn, az utolsó keresztnél?
Talán csak nem feszíti meg magát?
*
A dombraszállt Nap gyújtó fényözönben
fürdette a parányi templomot;
s mint valami monumentális röntgen,
karcsú hajóján átvilágított.
Két kakukk szólt a zsendülő berekben,
egymástól kérdezgette: meddig él,
az esztendőket osztogatta bőven
s nem egy okos tapasztalást cserélt.
De a holtak ezen csak mosolyogtak,
szájuk ráncát keserűbbre vonák,
mintha egyenesen ezt mondanák:
„Ne tartsatok minket bolondnak!”
Aztán nekem is eszembe jutottak
a véghetetlen téli harcterek,
ahol most szintén jóskedvű kakukkhang
kong emberi maradványok felett,
az új lombból minduntalan kibukkan,
s mint egy király post mortem érmeket,
osztogatja az arany éveket;
s eképp a hősök, hullaként oszolva,
megtudhatják, meddig élhettek volna.
Jékely Zoltán (1913-1982) - író, költő, műfordító, könyvtáros
C:\Users\user\Pictures\ccc Giotto di Bondone (1267-1337) - Bevonulás Jeruzsálembe - Virágvasárnap.jpg
2023. April 02. 00:00
Mi is a virágvasárnap?
Ma van virágvasárnap
De mi is a virágvasárnap?
A virágvasárnapi szertartással megkezdődik a nagyhét. Jézus Krisztussal bevonulunk a húsvéti misztériumot megelőző szent háromnap csendjébe.
Már a IV. század óta ismert, hogy a keresztények e napon megtartották az Úr bevonulásának körmenetét Jeruzsálemben, amely az Olajfák-hegyéről indult a város felé, miközben a nép pálma- és olajágakat lengetett.
A barkaszentelés, a virágvasárnapi körmenet és a passió dramatikus előadása a szentmisében a virágvasárnapi liturgia részei. Az ünnepi liturgiában a barkaszentelés és a körmenet során játszódik le előttünk virágvasárnap jelentős eseménye, Jézus bevonulása Jeruzsálembe.
A bevonulást megelőző első színhely az Olajfák hegye – az ágak (barkák) megszentelése; a másodiké az Olajfák hegyétől a Jeruzsálem kapujáig vezető út – a körmenet; a harmadiké pedig a szent város: az ott történtekre emlékezik a passió és a szentmise.
A virágvasárnapi körmenet hosszabb formája négy állomásból áll. Az első stáció az ágak megáldása és kiosztása. Az ágak kiosztásának jelképes értelme van: átvételével a hívő vértanúnak vallja magát, s alkalmassá válik arra, hogy Krisztust szenvedésében kövesse.
A második állomás az ágak leterítése, amely az evangéliumi szavakat jeleníti meg: “mások ágakat szedtek a fákról, s leterítették az útra”.
A harmadik stáció a ruhák leterítése, a negyedik a hódolat Krisztus Király előtt. A körmenetnek ez a hosszabb formája csak ajánlott, a legtöbb helyen azonban az egyszerűbb, rövidebb forma szerint zajlik a szertartás: az ágak megszentelése után a körmenet azonnal a szentélybe vonul.
2023. April 02. 00:00
Virágvasárnap Csoóri sándor
Virágvasárnap
Valahol most egy tulipán-szájú
kicsi szamárka ordibál,
hátára odaképzelem magam
s vagyok Jézus király.
Förgeteg-fehér szilvafák közt
máris a borhegyre megyünk,
hozsannázó bokrok fölött
apostol-felhő jön velünk.
Jártak itt ólom-zord hadak,
állkapcsukat a sár fedi,
sisakjukon, mint sastojáson,
tapos a kis csacsi. –
Gyerünk, csöpp állat, fönn a pincék
homályában bort nyakalunk,
s kőből kihasított fejű
rokonokkal dúdolgatunk:
„Szent István, térdepelj közénk,
magyarok térítő királya,
nagyobb király térített minket,
idők vasából koronája.
De itt vagyunk, de megvagyunk,
nézzük, hogy nő a völgyi búza,
s a szőlővirág hogy kígyózik
fölrepedt, égő homlokunkra.”
Így éneklünk, s az ördöglábú
asztal lesz majd a nagydobunk –
parasztok és Jézus király,
így mulatjuk majd ki magunk.
Csoóri Sándor (1930) - költő, esszéíró, prózaíró
2023. April 02. 00:00
patt Az USA a világ legundorítóbb állama. Gyalázatos emberiség ellenes háborús bűnök egész sorát követte el már a.. van hozzá a raktárban szöveg
Az USA a világ legundorítóbb állama
Gyalázatos emberiség ellenes háborús bűnök egész sorát követte el már a huszadik században teljesen nevetséges indokokkal.
Hogy csak egyet említsünk a teljes felsorolás mellőzésével: a Japán elleni két atombomba ledobása minden utólagos hazudozás ellenére nem más volt, mint többszázezres emberkísérlet a gyakorlatban az atombomba hatásainak az elemzésére.
Ma Ukrajnában tesztelik az új fegyvereiket, a hírszerzésüket, a műholdjaikat, és a háborús stratégiáikat...
Egyszóval undorító, hogy még támogatni is kell őket, mert különben célponttá válhatsz te magad is, nagyon könnyen!
2023. March 26. 00:00
A márciusi ifjak neve és életkoruk a forradalom idején
A márciusi ifjak neve és életkoruk a forradalom idején:
Ágai Adolf (12)
Bozzai Pál (19)
Bulyovszky Gyula (21)
Degré Alajos (28)
Emődy Dániel (29)
Farkas Lujza (Szathmáryné) (30)
Gaal Ernő (?)
Hamary Dániel (22)
Hatala Péter (16)
Hermann Rosenfeld (?)
Irányi Dániel (26)
Irinyi József (26)
Jókai Mór (23)
Kléh István (23),
Koplánszki Károly (18)
Korányi Frigyes (19)
Lehotzky Pál (27)
Nyáry Albert (20)
Oroszhegyi (Szabó) Józsa (26)
Pálffi Albert (28)
Petőfi Sándor (25)
Sebő Antal (18)
Sükei Károly (24)
Szathmáry Pál (?)
Szegfi Mór (23)
Szikra Ferenc (?)
Telepy Károly (19)
Vajda János (21)
Vasvári Pál (22)
Vidats János (22)
fotón: Thorma János (1870-1937) - Talpra magyar!
2023. March 15. 00:00
Vasvári Pál - a márciusi ifjak egyike - a szabadságharcról
"Én is ott járok a viharos események közt, mint Plinius egykor a Vezúv hegy tűzokádásánál, a természet roppant tüneményét vizsgálva, hogy az utókornak leírja… s míg az utókorról gondoskodott, a lávatömeg őt eltemeté..."
Vasvári Pál (Bűd - Alföld, 1826. július 14. – Havasnagyfalu - Erdély, 1849) - történész, filozófus, politikus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy
Erdélyben, Havasnagyfalu mellett a Gyalui-havasokban az Avram Iancu vezette vérengző román csapatok ölték meg.
2023. March 15. 00:00
Petőfi Sándor 1848 március 15-ről - részlet
Petőfi Sándor 1848 március 15-ről
"Magyar történet múzsája,
Vésőd soká nyúgodott.
Vedd föl azt s örök tábládra
Vésd föl ezt a nagy napot!
Nagyapáink és apáink,
Míg egy század elhaladt,
Nem tevének annyit, mint mink
Huszonnégy óra alatt.
Csattogjatok, csattogjatok,
Gondolatink szárnyai,
Nem vagytok már többé rabok,
Szét szabad már szállani."
15-dik március, 1848 - részlet
Petőfi Sándor (1823-1849) - költő, forradalmár, a márciusi ifjak vezető személyisége
2023. March 15. 00:00
Nemzeti dal című vers keletkezéséről 1848. március
Nemzeti dal című vers keletkezéséről
Hallgassuk meg a vers, Tolcsvay László által megzenésített változatát a zeneszerző előadásában - Hangfelvétel!
kattints a hangfelvételre:!
https://www.youtube.com/watch?v=5HBgjiSJwAc
A Nemzeti dal azok közé a művek közé tartozik, amelyeknek nemcsak irodalmi értékük van, hanem történelmünk formálásában is jelentős szerepük volt.
1848. március 13-án írta Petőfi a verset, a legismertebb magyar versek egyikét. Eredetileg március 19-én akarta elmondani.
Az Ellenzéki Kör ekkorra tervezte, hogy a Rákos mezején megünnepli a párizsi forradalom kitörését.
Petőfi azonban a bécsi forradalom hírére március 15-én a Pilvax kávéházban gyülekező fiatalokkal együtt felgyorsította az eseményeket, és elszavalta versét.
Pesten is kitört a forradalom. A Nemzeti dal a szabad sajtó első terméke. A forradalmi ifjúság által lefoglalt nyomdában kinyomtatták, és röpiratként terjesztették.
2023. March 15. 00:00
Harry S. Truman
1940-ben mondta!
"Ha azt látjuk, hogy a németek győznek, az oroszokat kell segítenünk, ha azt, hogy az oroszok, akkor a németeket, hadd irtsák egymást."
Harry S. Truman (1884-1972) - aki, az USA 34. alelnöke, majd 33. elnöke volt (1945-1953)
Az amerikaiak még büszkék is az ilyen, és a hozzá hasonló cinikusan haszonelvű vezetőikre - miközben kifelé teljesen mást "papolnak" - kioktatandó az egész világot
Ez a “demokráciára és a humanizmusra épülő amerikai mentalitás” igazi arca – Ez az USA Európa-politikájának az eszenciája ma is.
"d:\Pictures\Képek-Archiv2\Harry S. Truman - Usa - amerika elnök.jpg"
2023. February 26. 00:00
Farsangi magyar népszokások - Vízszentelés, felszabadult mókázás, torkos csütörtök
Farsangi magyar népszokások – Vízszentelés, felszabadult mókázás, torkos csütörtök
A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni. A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg.
A farsang vízkereszt és hamvazószerda közé eső időszak, melyhez számtalan népi hagyomány kapcsolódik. A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása. Az álarcok és a maszkok viselése is erre vezethető vissza: a névtelenség, az „arctalanság” biztosít mindenki számára féktelen mulatozást.
Vízkereszt napja mindig január 6-a. A bibliai hagyomány szerint a pap ekkor szenteli meg a tömjént és a vizet, melyet azután a kereszteléshez is használnak – innen ered a nap neve is.
Hamvazószerda azonban változó ünnepnap, mindig a húsvétot megelőző 40. nap. A hagyomány szerint a hamvazószerdát megelőző nap – húshagyó kedd – a farsang utolsó napja, amikor még gátlástalanul lehet lakomázni, mivel azután kezdődik a húsvétig tartó böjti időszak.
A szokások és hiedelmek zömének szempontjából többnyire farsangvasárnap, farsang hétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. A záró három napot ” farsang farkának ” is nevezik.
Ezek a felszabadult mókázás igazi napjai. „Felkötjük a farsang farkát” – mondták még jó ötven éve is az idősebb emberek, ha farsang idején meglátogatták a rokonokat, barátokat, ismerősöket, vagy szórakozni mentek.
Régi hagyomány a Balaton-felvidéken az „asszonyfarsang”, melyet mindig farsang hétfőn rendeznek. Ekkor a lányok, asszonyok férfiruhába bújtak, és férfi módra mulattak egész nap.
A népi kalendáriumban különleges nap a hamvazószerda utáni csütörtök, amikor felfüggesztették a böjtöt, hogy elfogyaszthassák a megmaradt farsangi ételeket: ez volt a zabáló-, torkos- vagy tobzódó csütörtök.
2023. February 24. 00:00