Pósa Lajos: Verje meg az Isten
Verje meg az Isten
Verje meg az Isten,
Veretlen ne hagyja,
Ki magyar létére
Magát megtagadja.
Szabadságunk fáját
Fosztja-fosztogatja,
Leveleit, virágait
A viharnak adja.
Verje meg az Isten
Nem egyszer, de százszor
Ki magyar létére
Idegenhez pártol.
Ősi jussát önként
Idegennek dobja,
Kincseinket egy más fajnak
Kincstárába hordja.
Verje meg az Isten,
Minden kis dolgába;
Ki magyar létére
Egy más faj szolgája.
Mást érez s mást mond
Talpnyaló nyelvével.
Háromszínű lobogónkat
Ronggyá tépi széjjel.
Verje meg az Isten
Ki a magyart bántja,
Ki magyar létére
Száz örvénybe rántja.
Verje meg, verje meg
Minden haragjával!
Judásszerű két kezének
Tüzes ostorával!
Pósa Lajos ( 1850-1914) - író, költő
2025. March 09. 00:00
Január 6. - Vízkereszt napja
Január 6. - Vízkereszt napja
Január 6. a karácsonytól vízkereszt napjáig tartó 12 szent nap zárónapja, a farsang kezdete. A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia keresztény ünnep.
A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről. A hagyomány szerint a nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Ezeknek a neveknek mind ezen a napon van a névnapja.
A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkeresztelkedését ünneplik ezen a napon. (Az ónaptárat használó keleti keresztény egyházak a Gergely-naptár szerinti január 19-én tartják, mivel a Julianus-naptár jelenleg 13 nap késésben van a Gergely-naptárhoz képest.)
Az epifánia a görög epiphaneia, επιφάνεια szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés”. Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerint háromkirályok látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn.
Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, és ebből a hívek hazavihetnek valamennyit. A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered.
A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is. Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen.
2025. January 06. 00:00
Magyar népszokások - Vízkereszt
Magyar népszokások - Vízkereszt
A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered.
A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.
Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen.
Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek.
Például Palócföldön, Ipolytarnócon, Litkén és Mihálygergén komoly hagyományok kapcsolódnak ehhez az ünnephez. Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat.
A bölcsőre is szent vizet hintettek. Házak megszentelésénél alakult ki az a szokás, hogy a házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel, így: G + M + B.
Ez egy 15. századi eredetű szokás. A 16. századtól kezdve pedig a csillagének éneklése vált az ünnep részévé.
Vízkereszti népszokás, hogy ekkor szokás lebontani a karácsonyfát. Vízkeresztkor kezdődik meg a farsang időszaka.
2025. January 06. 00:00
Karácsonyi magyar népszokások - aprószentek napja
Karácsonyi magyar népszokások - aprószentek napja
December 28-nak, aprószentek napjának jellegzetes szokása a vesszőzés, melyet neveznek aprószentekelésnek, odoricsolásnak, suprikálásnak, csapulásnak stb. is.
A vessző lehet termőág, hajló fűzfavessző vagy korbács. A vesszőzés résztvevői a fiúgyermekek, legények vagy pásztorok. Megkorbácsolják a lányokat, asszonyokat vagy a gyerekeket.
A szomszédba „mustármagért” küldött fiúgyereket a háziak veregetik meg. Az erdélyi Koronkán a mit sem sejtő kisfiút mustármagért küldték. Mikor ezt elmondta, a háziasszony egy vesszővel „megsuprálta”:
„Aprószentek Dávid, Dávid éljen a fiad sokáig!”
Ezután megjutalmazták a gyereket dióval, mogyoróval, esetleg egy kis pénzzel.
Szegeden, az Alföldön a gyerekeket ugyancsak mustármagért küldték a szomszédba, ahol elővették a nyírfavesszőt s megkérdezték, hányan vannak az aprószentek.
Addig vesszőzték, míg meg nem mondta, hogy száznegyvennégyezren. Ha nem tudta megmondani, akkor a háziak mondták el helyette.
Úgy tartották, hogy akit megvesszőznek, az nem lesz keléses.
Aprószentek napján a beregi Tiszaháton elmentek a gyerekek a jó ismerősökhöz mustármagot kérni:
"Mustármagot jöttem kérni,
Tessék engem jól elverni."
Erdélyben, Nagykászonban (Kászonaltíz, Kászonfeltíz és Impér) az aprószentekelés hagyománya más, mint más . Erdély legtöbb tájékán.
Míg más vidékeken december 28-án a kisfiúk mennek a leányokat vagy a szomszédokat megvesszőzni, itt a szokás érdekessége, hogy egy ősibb formáját őrizte meg: ezen az éjszakán a legények gyűlnek össze csoportokba és a hajadonokat keresik fel az összefont nyírfavesszőkkel.
fotón: Kászoni legények indulnak a leányokhoz aprószentek vesszőzésére
2024. December 28. 00:00
Karácsonyi magyar népszokások - Regölés - Regősének - rövid VIDEÓ!
Karácsonyi magyar népszokások - Regölés
Regősének - rövid VIDEÓ!
Regölés:
István napjától, december 26-tól újévig jártak a regősök.
A regölés lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés – bőségvarázsló, párokat összeboronáló, adománygyűjtő szokás volt.
Különféle énekeket adtak elő és jókívánságokat mondtak a ház lakóinak.
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!:
https://www.youtube.com/watch?v=qTwheptLGT8
2024. December 26. 00:00
Márai Sándor - Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában
Nem lehet a csoda nélkül élni
"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség - amint mondják - hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő
fotókon: Benczúr Gyula (1811-1873) - A napkeleti bölcsek imádják a kisded Jézust - oltárkép - Fasori evangélikus templom - Budapest
2024. December 26. 00:00
Karácsonyi magyar népszokások - Ostyahordás - Sebestyén Márta - Betlehem, Betlehem - VIDEÓ!
Karácsonyi magyar népszokások - Ostyahordás - Sebestyén Márta - Betlehem, Betlehem - VIDEÓ!
Ostyahordás:
Hogyan történt a régi időkben az ostyahordás?
A kántor feleségének az volt a feladata, hogy karácsony előtt egy héttel megsüsse az ostyát a szeretet és a békesség jelképes kenyerét.
Annyit készített, hogy jusson a faluban minden családnak. Az ostyákat díszes kosárban két-három legény vitte ünnepi öltözékben portáról-portára, s közülük az élen járó mondta el a beköszöntő strófát:
„Amikor az Úr Jézus világra született, először mi hozzánk hasonló gyermek lett, mint mennyei mester tanított sok jóra, itt az ostya színében testét nekünk adta.
Hogy Jézus született, ilyen ajándékokat hordtak a pásztorok: sajtot, báránykát.
Mi is abból a célból hoztuk a hófehér ostyákat.”
Az ostya a karácsonyi vacsora fontos része volt, amelyet több helyen mézzel, fokhagymával együtt ettek.
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=WK2fVjFtkKM
2024. December 25. 00:00
Böjte Csaba üzenete karácsonykor - nem csak karácsonyra
Csodálatos ez a Föld, az élet melyet ajándékba kaptunk a Jó Istentől és nem csak Karácsonyra! Örvendjünk neki és becsüljük meg nagy nagy szeretettel.
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
mém készült
2024. December 25. 00:00
Papp Lajos (1948) - orvos, író karácsony
Karácsony tájékán sokakban felmerült a vágy, hogy ajándékozás kényszere nélkül, a tárgyak árában mért szeretet helyett milyen jó volna szívünk melegét adni.
Papp Lajos (1948) - orvos, író
mém készült
2024. December 24. 00:00
Karácsony
Európa ez!
Milyen ünnep a karácsony?
A karácsony a húsvét után a legnagyobb keresztény ünnep, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékezünk. .
Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Minden évben december 25-én tartják világszerte.
Ekkor van a téli napforduló a Föld északi féltekéjén, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték.
Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.
Annak ellenére, hogy a tradicionális karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, sok nem-keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként.
A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, színes üveggömbök, girlandok, szaloncukor, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.
A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már korábban is léteztek, például a pogányok téli napfordulós ünnepe, a szaturnália ünnepségek.
Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. Ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak birodalom-szerte. A fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett.
A feldíszített karácsonyfa a karácsony ünnepének egyik szimbóluma. Karácsonyfa-állításra először a 16. században, a Német-római Birodalomban került sor.
A régi pogány ünnep vigasságokkal volt tele, mivel a téli napforduló a régi földművesek körében az újjászületést, a reményt táplálta. A földművesek számára fontos volt a meleg eljövetele, mivel a létük múlott rajta.
A meleg időszak a bőség időszaka volt, míg a hideg időszak a sötétség és a nélkülözés időszaka, ilyenkor az isteneket igyekeztek jókedvre deríteni.
A szolgák megajándékozása is elterjedt volt. A házakat örökzöld borostyánokkal díszítették. A római császárkorban december 25-én a szoláris jellegű Mithrász ünnepét tartották, amelyen kötelező volt részt venni. A keresztények számára az jelentette a kiutat ebből, hogy ezen a napon Mithrász helyett Jézus születésnapját ünnepelték.
Miután a kereszténység államvallássá vált, hamarosan hivatalos ünneppé nyilvánították Jézus születését. Ezt az eseményt a 4. századtól kezdték ünnepelni, január 6-án epifánia (Epiphaneia) néven vízkereszt ünnepén.
Karácsony ünnepe 325-ben került át december 25-re, az első nikaiai zsinat döntése alapján. Ezen a zsinaton fogadták el a Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanumot, ami a kereszténység legfontosabb hitvallásává vált. I. Constantinus római császár kiadta a milánói ediktumot és ezek a fontos lépések a kereszténység elterjedését és államvallássá válását segítették.
fotón: Ferdinand Theodor Hildebrandt- német festőművész (1804-1974) - Gyermekek várják a karácsonyfát
2024. December 24. 00:00