Ahol kétszer kel fel a Nap - Torockó - Erdély

 

A Nap először korán reggel kel fel a Székelykő Kiskőnek nevezett oldala mögül, majd hamar el is bújik, árnyékba borítva a falut.

 

A második „igazi” napkelte akkor van, amikor a Nap már a Nagy-Árok felett jár.

Magyar népviseletek - Muszujos leány viselete - Kalotadámos - Kalotaszeg - Erdély

 

A muszuj vagy bagazia a kalotaszegi női viselet egyik igen jellegzetes ruhadarabja.

 

Azt is tartják, hogy „addig terjed Kalotaszeg, ameddig a muszuj ér”.

 

Ez egy kis túlzás persze, mert a muszuj az erdélyi magyarság körében máshol is (Torockó, Mezőség, Kis-Küküllő-mente) megtalálható , mégis tény, hogy e ruhadarab Kalotaszegen dívik, illetőleg dívott a legtovább, annyira, hogy éppen ezért a köztudatban a legjellegzetesebb kalotaszegi ruhadarabként a Kalotaszegre jellemző ruhadarabként él.

 

A muszuj nem egyéb egy igen bő, ráncbaszedett, lepelszerű hátsóköténynél, amely a mai szoknyához nagyon hasonlít, de elöl a kötény alatt nem ér össze.

 

Kalotaszeg felszegi és alszegi részén muszujként, a Kapus-, és a Nádas- mentén bagaziaként ismerik ezt a bő, ráncos, aljának belső részén posztóval vagy bársonnyal bélelt, elöl nyitott szoknyafélét, amelyet a nők kétoldalt felhajtva, az övbe szúrva vagy derékon kötő segítségével rögzítve viselnek.

 

fotó Vas Géza

 

kattints a gyönyörű képekre - érdemes!

Nyugati Pályaudvar - Budapest

 

A Nyugati Pályaudvar Magyarország legrégibb vasúti pályaudvara. Mint ismert, a mai épület helyén levő Pesti Indóházból indult 1846-ban Pest-Vác között Magyarország első vasútvonala.

 

A Nagykörút átrendezése miatt ez az épületet lebontották, az új csarnok kissé északabbra került a régitől.

 

Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette.

 

Az új pályaudvart 1877-ben adták át. A mai napig Budapest egyik jellegzetes épülete.

 

kattints a képekre - érdemes!

A britek döntöttek...

 

Mi pedig az angol kötővel üzenjük Brüsszelnek:

 

"Isten útjai kifürkészhetetlenek"

 

William Cowper (1731-1800) - angol költő

 

fotómontázs: Közéleti pöcegödör

Jókai az öregedésről

 

"Ostoba piktor az idő, mentől tovább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt."

 

Jókai Mór (1825-1904) - az író fejedelem

Magyar népi díszítések - Hetési hímzés - Muraköz - Délvidék

És újra álmodva mai ruhákon - az újratervező és fotó Bíró Erzsébet

 

A muraközi magyarság népművészeti értékei közül, talán a hetési népviseletre és hímzésre a legbüszkébb. A hetési népi textilkultúra legékesebb megnyilvánulásai a szőttesek és a gazdagon hímzett viselet.

 

A hetési hímzés olyan néprajzi értékeket hordoz, mint a subrika díszítés vagy a bújtatásos öltés. Ma már nehéz elképzelni, de igazán kevésen múlott, hogy ez a kincs örökre elvesszen.

 

Az 1930-as 40-es évekre a Hetést is utolérte a többi tájegységhez hasonlóan a népviselet elhagyása és ezzel együtt a hímzéskultúra eltűnése.

 

Az öltözködésben és a lakáskultúrában a gyári anyagoké lett a főszerep. Jelenleg tizennégy hímző szakkör működik a muraközi magyarság körében, és három hímző népi iparművésszel is büszkélkedhetünk.

 

Bátran kimondhatjuk, hogy az elmúlt, közel 25 évben egy, a Kárpát-medencében egyedülálló hímző szakköri mozgalom született és virul.

 

A szakkörök tagjai nemcsak a hímzés, de a csipkekészítés, a tojásfestés, a fafaragás, a csuhéfonás és a kosárkötés hagyományait is őrzik.

kattints a képekre - érdemes!

Európa ez!

Régi városháza - Lőcse - Felvidék

 

A városháza a XV. században épült gótikus stílusban. 1550-ben leégett, 1615-ben földszintjét árkádosra építették.

 

Schulek Frigyes 1893-1895 között a mai formájára alakította át, ő tervezte hozzá az emeletet is.

 

Ma múzeumként működik. A középkori szégyenketrec a városháza mellett áll.

Utoljára 1850-ben csuktak bele nyelves és ledérebb hölgyeket.

 

kattints a képekre - érdemes!