Magyar népviseletek - Muszujos leány viselete - Kalotadámos - Kalotaszeg - Erdély

 

A muszuj vagy bagazia a kalotaszegi női viselet egyik igen jellegzetes ruhadarabja.

 

Azt is tartják, hogy „addig terjed Kalotaszeg, ameddig a muszuj ér”.

 

Ez egy kis túlzás persze, mert a muszuj az erdélyi magyarság körében máshol is (Torockó, Mezőség, Kis-Küküllő-mente) megtalálható , mégis tény, hogy e ruhadarab Kalotaszegen dívik, illetőleg dívott a legtovább, annyira, hogy éppen ezért a köztudatban a legjellegzetesebb kalotaszegi ruhadarabként a Kalotaszegre jellemző ruhadarabként él.

 

A muszuj nem egyéb egy igen bő, ráncbaszedett, lepelszerű hátsóköténynél, amely a mai szoknyához nagyon hasonlít, de elöl a kötény alatt nem ér össze.

 

Kalotaszeg felszegi és alszegi részén muszujként, a Kapus-, és a Nádas- mentén bagaziaként ismerik ezt a bő, ráncos, aljának belső részén posztóval vagy bársonnyal bélelt, elöl nyitott szoknyafélét, amelyet a nők kétoldalt felhajtva, az övbe szúrva vagy derékon kötő segítségével rögzítve viselnek.

 

fotó Vas Géza

 

kattints a gyönyörű képekre - érdemes!

Nyugati Pályaudvar - Budapest

 

A Nyugati Pályaudvar Magyarország legrégibb vasúti pályaudvara. Mint ismert, a mai épület helyén levő Pesti Indóházból indult 1846-ban Pest-Vác között Magyarország első vasútvonala.

 

A Nagykörút átrendezése miatt ez az épületet lebontották, az új csarnok kissé északabbra került a régitől.

 

Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette.

 

Az új pályaudvart 1877-ben adták át. A mai napig Budapest egyik jellegzetes épülete.

 

kattints a képekre - érdemes!

A britek döntöttek...

 

Mi pedig az angol kötővel üzenjük Brüsszelnek:

 

"Isten útjai kifürkészhetetlenek"

 

William Cowper (1731-1800) - angol költő

 

fotómontázs: Közéleti pöcegödör

Jókai az öregedésről

 

"Ostoba piktor az idő, mentől tovább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt."

 

Jókai Mór (1825-1904) - az író fejedelem

Magyar népi díszítések - Hetési hímzés - Muraköz - Délvidék

És újra álmodva mai ruhákon - az újratervező és fotó Bíró Erzsébet

 

A muraközi magyarság népművészeti értékei közül, talán a hetési népviseletre és hímzésre a legbüszkébb. A hetési népi textilkultúra legékesebb megnyilvánulásai a szőttesek és a gazdagon hímzett viselet.

 

A hetési hímzés olyan néprajzi értékeket hordoz, mint a subrika díszítés vagy a bújtatásos öltés. Ma már nehéz elképzelni, de igazán kevésen múlott, hogy ez a kincs örökre elvesszen.

 

Az 1930-as 40-es évekre a Hetést is utolérte a többi tájegységhez hasonlóan a népviselet elhagyása és ezzel együtt a hímzéskultúra eltűnése.

 

Az öltözködésben és a lakáskultúrában a gyári anyagoké lett a főszerep. Jelenleg tizennégy hímző szakkör működik a muraközi magyarság körében, és három hímző népi iparművésszel is büszkélkedhetünk.

 

Bátran kimondhatjuk, hogy az elmúlt, közel 25 évben egy, a Kárpát-medencében egyedülálló hímző szakköri mozgalom született és virul.

 

A szakkörök tagjai nemcsak a hímzés, de a csipkekészítés, a tojásfestés, a fafaragás, a csuhéfonás és a kosárkötés hagyományait is őrzik.

kattints a képekre - érdemes!

Európa ez!

Régi városháza - Lőcse - Felvidék

 

A városháza a XV. században épült gótikus stílusban. 1550-ben leégett, 1615-ben földszintjét árkádosra építették.

 

Schulek Frigyes 1893-1895 között a mai formájára alakította át, ő tervezte hozzá az emeletet is.

 

Ma múzeumként működik. A középkori szégyenketrec a városháza mellett áll.

Utoljára 1850-ben csuktak bele nyelves és ledérebb hölgyeket.

 

kattints a képekre - érdemes!

Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Országos Levéltár - Budai Várnegyed - Budapest

 

A Magyar Országos Levéltár közgyűjteményi intézet, mely nemzeti kincseknek számító iratokat őriz.

 

Főépülete Budapesten, az I. kerületi Bécsi kapu téren található. Az intézmény összesen 73 kilométernyi iratanyagot, több mint 63,5 millió mikrofilmfelvételt és számtalan pecsétet, térképet, fotót, tervet, oklevelet őriz.

 

A Bécsi kapu téri főépületébe - megépítésének az ötletétől, majd ötven év elteltével, 1923-ban költözhetett be az intézmény.

 

kattints a képekre - érdemes!

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Szent-Györgyi Albert (1893-1986)

 

Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus.

 

A 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében.

 

Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést.

 

Magyarországon tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval ismerték el.

 

kattints a képekre - érdemes!