Szent Mihály templom - Kolozsvár - Erdély
Szent Mihály-templom - Kolozsvár - Erdély
A kolozsvári Szent Mihály-templom a brassói Fekete templom után Erdély második legnagyobb alapterületű temploma, amely Kolozsvár főterén, a hajdani Nagypiacon áll.
76 méteres tornya - a kereszttel együtt 80 méter- a legmagasabb erdélyi templomtorony.
Kolozsvár legrégibb építészeti műemlékei közül nagyságra, korra, történelmi és művészettörténeti jelentőségre övé az elsőség.
A templom helyén már a 13. században is állt egy szintén Szent Mihálynak szentelt templom; ezt az 1959-es restaurálás során az északi falban talált oszlopmaradványok támasztják alá.
A mellette álló Fadrusz János által alkotott Mátyás-szoborral együtt, egyik legfontosabb nemzeti emlékhelyünk, élő hagyományaink, nemzeti létünk jelképei.
kattints a képekre - érdemes!
2016. July 13. 00:00
Bili Múzeum - Szentendre - Dunántúl
Bili Múzeum - Szentendre - Dunántúl
A szentendrei Duna-parton, a Bogdányi és a Bercsényi utca kereszteződésében nyilvános toalett és Bili Múzeum található.
A kedves vendégek, miután könnyítettek magukon, rövid betekintést kaphatnak az éjjeliedények történetébe, s kis gyűjteményt nézhetnek meg a többnyire porcelán darabokból álló bilikből.
kattints a képekre - érdemes!
2016. July 13. 00:00
Középkori vár - Vajdahunyad - Erdély
Középkori vár - Vajdahunyad - Erdély
A vajdahunyadi vár középkori eredetű vár az erdélyi Vajdahunyadon. Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte.
1409- kelt oklevelében Luxemburgi Zsigmond Vajk kenéznek, Hunyadi János apjának adományozta a hunyadi birtokot, amelyről később a család a nevét is vette.
A család ezután építette a mai vár elődjét, birtokközpontul. Hunyadi János kormányzósága alatt a várban élt felesége, Szilágyi Erzsébet.
Az apjától örökölt kicsiny erősséget Hunyadi János ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá.
fotó Várak Kastélyok Magyarországon
kattints a képekre - érdemes!
2016. July 06. 00:00
A Kárpátok legmagasabb pontja - Gerlachfalvi-csúcs (2655 méter) - Magas-Tátra - Felvidék
A Kárpátok legmagasabb pontja - Gerlachfalvi-csúcs (2655 méter) - Magas-Tátra - Felvidék
A trianoni békediktátumig Magyarország legmagasabb pontja volt.
A Magas-Tátra főgerincéből a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcstól dk. irányban kiágazó, a Felkai- és a Batizfalvi-völgyet elválasztó mellékgerincet teljes hosszában a Gerlachfalvi-csúcs hegytömege foglalja el, amely 2655 m magasságával a Kárpátok legmagasabb orma.
A Hátsó-Gerlachfalvi-csúcstól a Tetmajer-horhos választja el. A dk. irányban továbbhúzódó, kb. 250 m hosszú tetőéle a Kis-Gerlachfalvi-csúcshoz (2608 m) visz át, amely azonban nem önálló csúcs, csupán vállszerű előfok.
A kettőjük közötti gerincszakaszon a főcsúccsal szomszédos a Gerlachfalvi-őrtorony (2642 m), közöttük a Gerlachfalvi-oromrés. A Kis-Gerlachfalvi-csúcsban a gerinc két ágra szakad, egy dk. és egy dny. irányban folytatódó és egyre alacsonyabb nyúlványra, amelyek végül a déli omladéklejtőben vesznek el.
A két nyúlvány között óriási, üstszerű, mély katlan van, a jellegzetes Gerlachfalvi-katlan.
kattints a képekre - érdemes!
2016. July 06. 00:00
Jászai Mari (1850-1926) - színésznő,
"Minden dicsőségnél, minden tehetségnél többet ér: szeretni. Nem az, hogy az embert szeretik, hanem az, hogy az ember szerethet!
...Szeretni valakit, felolvadni benne, érte élni, vele élni, vágyódni, vágyódni utána: ez az élet értelme!"
Jászai Mari (1850-1926) - színésznő, a Nemzeti Színház nagyasszonya, az egyik legnagyobb magyar tragika
2016. July 06. 00:00
Népszavazás - Azt halljuk sokszor: "én kis ember vagyok, nem tehetek semmit."
Népszavazás - Azt halljuk sokszor: "én kis ember vagyok, nem tehetek semmit."
Együtt, összefogódzkodva csodákat lehet tenni! Hegyeket lehet megmozgatni.
De a népszavazáson való részvétellel legalábbis meg lehet állítani a brüsszeli ámokfutást!
fotó C:\Users\user\Pictures\Humorsarok Azt halljuk sokszor én kis ember vagyok, nem tehetek semmit. Dehogynem!.jpg
2016. July 05. 00:00
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Kós Károly - Wekerle-telep - Kispest - Budapest
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Kós Károly - Wekerle-telep - Kispest - Budapest
A Kós Károly tér Budapesten, Kispesten található köztér, egyben a Wekerle-telep nevű városrész központja.
Mai nevét 1987-ben kapta Kós Károly neves (erdélyi) magyar építész után, aki 1912-ben az építésre kiírt pályázat megnyerésével szerzett jogot a tér saját elképzelései szerinti kialakítására.
Kós Károly terve a Wekerle-telep főterére a középkori erdélyi városok szerkezetéből inspirálódik. A 2. és 3. szám alatti épületeket Kós maga tervezte, a tér többi épületeit Kós kollégái - többnyire a Fiatalok Építészcsoport tagjai.
2011. szeptemberében az illetékes minisztérium a téren található összes lakóépületet, valamint a katolikus Munkás Szent József templomot is védett műemlékké nyilvánította.
kattints a képekre - érdemes!
2016. July 03. 00:00
Erdődy-palota - Pozsony - Felvidék
Az Erdődy család gyönyörű rokokó palotájában hangversenyeket és opera-előadásokat is rendeztek. Az Erdődy családnak saját operatársulata is volt.
2016. July 03. 00:00
Életképesnek kell maradnod - különben elsöpörnek más kultúrák!
Életképesnek kell maradnod - különben elsöpörnek más kultúrák!
Csakis a gyökereinkre a hagyományainkra, a szeretetre, a családokra és szolidaritásra épülő társadalom biztosíthatja a nemzet megmaradását - folyamatos megújulását!
Csakis egy olyan társadalom, amelyben nem az abnormális a normális - és fordítva!
Csakis egy olyan társadalom lehet életképes, ahol frusztrált másságkultusz nevetség tárgya - nem pedig a minden napok valósága!
fotó C:\Users\user\Pictures\képp gyökereinkre, a hagyományainkra, a szeretetre, a családra és szo.jpg
2016. July 03. 00:00
Július
"Düh csikarja fenn a felhőt,
Nedves hajjal futkároznak
Elfáradnak, földbe búnak,
Naptár - részlet Radnóti Miklós (1909-1944) - költő
2016. July 02. 00:00