Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Országos Levéltár - Budai Várnegyed - Budapest
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Országos Levéltár - Budai Várnegyed - Budapest
A Magyar Országos Levéltár közgyűjteményi intézet, mely nemzeti kincseknek számító iratokat őriz.
Főépülete Budapesten, az I. kerületi Bécsi kapu téren található. Az intézmény összesen 73 kilométernyi iratanyagot, több mint 63,5 millió mikrofilmfelvételt és számtalan pecsétet, térképet, fotót, tervet, oklevelet őriz.
A Bécsi kapu téri főépületébe - megépítésének az ötletétől, majd ötven év elteltével, 1923-ban költözhetett be az intézmény.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 28. 00:00
Szent-Györgyi Albert (1893-1986)
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Szent-Györgyi Albert (1893-1986)
Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus.
A 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében.
Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést.
Magyarországon tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval ismerték el.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 27. 00:00
Szabadság-híd - Budapest
A
Budapest, Budapest, te csodás...
Szabadság-híd - Budapest
Szabadság-híd - korábban Ferencz József-híd, illetve Fővám téri híd - Budapest harmadik közúti átkelőjeként átadott hídja.
Teljes hossza: 334 méter.
1896-ban adták át a forgalomnak.
A budai Szent Gellért tér és a pesti Fővám tér között vezet át a Dunán, a kiskörút folytatásaként.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 27. 00:00
Kárpát-medence madarai - Az Év Madara - 2014 - a túzok
Kárpát-medence madarai - Az Év Madara - 2014 - a túzok
A túzok körülbelül akkora, mint egy pulyka, ennek ellenére tud kitartóan repülni, de erős futólábával nyílt vidékek jellegzetes földlakó madara.
A Magyarországon is honos nagy túzok az egyik legnagyobb túzokféle, szárnyfesztávolsága elérheti a 2,5 métert is. A kakas magassága mintegy 100 centiméter, tömege elérheti a 22 kilogrammot, de a tyúk átlagosan csak 5 kg.
A nagy túzokra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található, foszlott fehér dísztollszálakból álló bajusz.
Háta vöröses árnyalatú barnássárga, fekete és világos harántsávokkal, hogy az éppen költő madarat ne fedezzék fel a ragadozók, hasa fehér, melltájéka világosbarna. Amikor a madár násztollazatot ölt, nyakpajzsa is van.
Lábán csak 3 ujj van, amelyeket hatszögletű szarupikkelyek borítanak.
A túzok legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye Magyarországon van. Főleg Dévaványa közelében, a dévaványai túzokrezervátumban (Körös–Maros Nemzeti Park) fordul elő, de él nagy túzok a Hortobágyon, a Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 27. 00:00
Mészáros László
Ahogyan az általában lenni szokott - a jobbik csapat győzött
De ez a magyar válogatott több volt mint egy sportcsapat, amely az utolsó mérkőzésén veszített!
Ezek a fiúk úgy küzdöttek, mint az oroszlánok, mert tudták, hogy egy ország, egy nemzet áll mögöttük.
Egy ország, egy nemzet, amely számtalan kudarca, gyalázatos árulások, igazságtalan támadások, lekezelő bánásmódok elviselése után, úgy éhezi az állhatatos kiállást, a küzdéssel megszerzett sikert, mint a sivatagban elgyötört vándor az oázist - az életet adó vizet.
Ezek a fiúk, a mi fiaink ezt az elvárt - elszánt küzdést, és annak megérdemelt sikereit adták nekünk.
Egy nemzet - sokszor széthúzó, felesleges dolgokon is civakodó tagjai találtak egymásra, mert egyet akartak: győzni végre - magyarként!
A 15 millió egyként vágyta a sikert, és egyként szurkolt a övéinek.
És most, a pályán hősies küzdelemben elvesztett mérkőzés után is, 15 millió érzi: Összetartozunk!
Köszönjük fiúk!
Hajrá Magyarország Hajrá magyarok!
Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
fotómontázs: Nemzeti Sport
2016. June 27. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Asbóth Oszkár (Pankota, -Arad megye- 1891 – Budapest, 1960) - A helikopter egyik feltalálója
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Asbóth Oszkár (Pankota, -Arad megye- 1891 – Budapest, 1960) - A helikopter egyik feltalálója
A szabadságharcból már ismert Asbóth Lajos családjának leszármazottja.
Mérnök, a helikopter egyik feltalálója. A magyar technikatörténet, kiemelkedő egyénisége.
Már fiatal korában elkezdett érdeklődni a főként Franciaországból egyre gyakrabban érkező repülési hírek iránt. Hosszabb tanulmányutat tett 1911-12-ben a bécsújhelyi és 1913-ban a San Stefanói repülőtereken.
Tanulmányai végeztével 1909 és 1913 között Aradon, Szabadkán, majd Bécsújhelyen repülőgép-építéssel foglalkozott. Pilóta nélküli repülő motorkerékpár-vontatású kísérleti repülőgép sárkány szerkezetet épített, mellyel több sikeres repülést hajtott végre.
Az első világháború alatt a császári és királyi repülőcsapatok fischamendi kísérleti telepére került, ahol 1916. elejéig gépészként dolgozott, utána pedig a Légcsavar Kísérleti Intézetet vezette Budapesten.
A helikopter működéséhez nélkülözhetetlen emelőlégcsavar vagy propeller megtervezése és elkészítése Asbóth nevéhez fűződik.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 26. 00:00
Uránia Nemzeti Filmszínház - Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház - Budapest
Az Uránia Nemzeti Filmszínház 1895-ben épült. Építtetője Rimanóczy Kálmán nagyváradi építési vállalkozó volt, az épületet Schmal Henrik tervezte, aki sikeresen ötvözte a velencei gótika, az itáliai reneszánsz formai elemeit az arab-mór építészet díszítőelemeivel, így jött létre Budapest egyik legmeghatározóbb „mór” stílusú épülete.
Mint orfeum kezdetben Caprice néven működött, egészen 1899-ig, amikor az egykori mulatóban megnyitották az Uránia Tudományos Színházat.
Az Uránia Tudományos Színházat, ezt az új intézményt felszerelték álló és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel – így indult útjára az immár több mint száz éves Uránia filmszínház.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 25. 00:00
1956 A Rákosi-Gerő-klikk tervszerűen készítette elő, és a kommunista rendszer elleni provokációnak szánta az 1956. októberi „nemzeti szervezkedéseket” (melyek azután forradalommá és szabadságharccá nőttek) – rövid lapszemle
Ez érdemes elolvasni! - Megdöbbentő - vagy talán mégsem?
".Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van
nemcsak a puskacsőben,
nemcsak a börtönökben,
nemcsak a vallató szobákban,
nemcsak az éjszakában
kiáltó őr szavában,
ott zsarnokság van
.
.
.
mert ahol zsarnokság van,
minden hiában,
a dal is, az ilyen hű,
akármilyen mű,
mert ott áll
eleve sírodnál,
ő mondja meg, ki voltál,
porod is neki szolgál."
Egy mondat a zsarnokságról - részlet
Illyés Gyula (1902—1983) költő és író
A Rákosi-Gerő-klikk tervszerűen készítette elő, és a kommunista rendszer elleni provokációnak szánta az 1956. októberi „nemzeti szervezkedéseket” (melyek azután forradalommá és szabadságharccá nőttek) – rövid lapszemle
Jobbágyi Gábor Professzor könyvében azt állítja, hogy az 1956-os forradalom nem spontán népfelkelés volt, hanem a KGB mesterkedésének eredménye. Érveihez forrásokat használ.
A szovjeteknek érdekük volt komoly haderőt állomásoztatni nálunk. Ausztriai kivonulásuk után azonban a párizsi békeszerződés értelmében ki kellett volna vonniuk csapataikat. Mindezt megakadályozandó „casus bellit” kellett keresni.
Ezt pedig egy levert forradalomban találták meg a moszkvai vezetők. Andropov akkori szovjet nagykövet kijelentette: előfordulhat, hogy a magyar vezetés majd hozzánk fordul segítségért. Nagy Imre emlékiratai szerint a Rákosi-Gerő-klikk tervszerűen készítette elő az októberi provokációt, Révai és Rákosi vérfürdővel fenyegetett.
Szabó Zoltán, jeles írónk Londonban írott naplójában az olvasható: itt a kommunista történelemben is párját ritkító ocsmány kártyajátékról van szó, amelynek lényege, hogy a készületlen Nagy Imrét tőrbe csalják, és a szovjet szuronyokra támaszkodva hatalmon maradhassanak.
Ezt erősíti meg október 23-án Sefton Delmer angol képviselő: a szovjet játszma szerint a magyarok kommunista vezetők előbb belemennek Nagy Imre kinevezésébe, majd kérik a szovjet beavatkozást.
Október 20-án és 21-én Záhonyban pontonhidakat szereltek össze.
A sortüzek közül nyolcat elemez Jobbágyi, sok közös vonás van a történésekben. A tömeg mindig fegyvertelen, ennek ellenére a helyszínen mindig felfegyverzett alakulatok várják őket.
A rádió épületétől eltekintve mindenhol „beterelik” az adott helyre a tüntetőket. Nincs ésszerű magyarázat arra, miért lőttek a fegyvertelen tömegbe. Csak a sztálinista hatalom tudatos provokációja lehet a közös mozgatórugó.
Magyar Idők
fotón: Megsemmisített T-34-es szovjet tank a Corvin köznél, az 1956-os forradalom idején
2016. June 25. 00:00
Magyar szecesszió épületei - A több mint 100 éves a Kultúrpalota, a magyar szecesszió remeke - Marosvásárhely - Székelyföld - Erdély
Magyar szecesszió épületei - A több mint 100 éves a Kultúrpalota, a magyar szecesszió remeke - Marosvásárhely - Székelyföld - Erdély
Az épület 1911-1913 között épült Bernády György polgármestersége idején. Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján, szecessziós stílusban épült fel.
Tetőzete a pécsi Zsolnay gyár színes cserepeivel fedett. Az épület homlokzatát a Körösfői Kriesch Aladár tervei alapján készült nagy mozaik - a Hódolat Hungária előtt.
Több kődomborművet is láthatunk az épületen: a főbejárat felett Sidló Ferenc és Körösfői Kriesch Aladár művei - Kölcsey Ferenc, Arany János, Jókai Mór, Blaha Lujza, Dósa Elek, Teleki Sámuel, Bolyai Farkas, Bolyai János, Mentovich Ferenc, Pech Vilmos - valamint Kallós Ede négy bronzdomborműve - Szent Erzsébet legendája, a két Bolyai, Aranka György és Erkel Bánk bán.
Az előcsarnokban látható Körösfői alkotása A Táltosok és a Székely mesemondás.
A többi freskó is az ő vázlatai alapján készült, magasabb évfolyambeli főiskolai tanítványai festették: Ortner Ferenc, Leszkowszky, Grünspan, Pólya Tibor.
A 45 méter hosszú előcsarnokot, két végén óriási velencei tükrök zárják le. Itt helyezték el a II. világháború után Beethoven és Enescu szobrait.
Az emeletre vezető carrarai márvánnyal díszített két lépcsőházban Nagy Sándor és Róth Miksa üvegfestményeit csodálhatjuk meg, amelyek Jókai Mórt, Kossuth Lajost, Petőfi Sándort Liszt Ferencet, Erkel Ferencet, Munkácsy Mihályt ábrázolják.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 24. 00:00
Emlékképeink - Bánhidi László (1906-1984) színművész
Emlékképeink - Bánhidi László (1906-1984) színművész
Már több mint harminc éve halt meg a kiváló karakterszínész - aki szerepek százaiban bizonyította kivételes tehetségét, mégis milliók emlékezetében és szívében a Tüskevár című film Matula bácsijaként él a mai napig.
2016. June 24. 00:00