Tiszavirágzás - Tisza - Alföld - Délvidék
Júniusi emlék
Tiszavirágzás - Tisza - Alföld - Délvidék - Bánság
A tiszavirág, a kérész 8-12 centiméter hosszú, színpompás rovar, melynek szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. A víz felszínére rakják a petéiket, és lesüllyednek a Tisza fenekére és ott fúrják a földbe magukat.
A kifejlett állat közismerten rövid életű. Az ivarérett állatok rövid felszíni életük során nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni. A kifejlett kérészek nem túl jól, csapongva repülnek.
A nyáreleji rajzáskor figyelhetők meg, amikor násztáncukat járják. A tiszavirág rajzása az esti órákban kezdődik és körülbelül három órán át tart. A rajzás nyitányaként az agyagos partoldalban élő hároméves lárvák felemelkednek a víz felszínére.
Feljutásukat a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segíti. A vízfelszínen bújik elő a lárvabőrből a szárnyas rovar. Először a hím szubimágók jelennek meg, amelyek a partra repülnek, ahol vedléssel alakulnak párzóképes imágókká.
A vedlés folyamata során az állat röpképtelen, így teljesen ki van szolgáltatva a rovarevő madaraknak. Az imágóvá átalakult, hosszú fartoldalékkal rendelkező hímek közvetlenül a víz felett repülve keresik a nőstényeket.
Ez a tiszavirágzás. A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek. A párzás után a nőivarú egyed a folyó felett repülve megkezdi a kompenzációs repülést.
A folyó felett 5-10 méteres magasságban halad a folyásiránnyal szemben, majd távolabb leereszkedik a vízre, ahol lerakja a petéit. A peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek a következő három évben, tíz-százezres egyedszámú telepeken.
kattints a képekre - érdekesek!
2016. June 16. 00:00
Kárpáti póni - a hucul ló
Kárpáti póni - a hucul ló
A hucul ló a huculok mindenes, kistestű lova, melyet a Kárpátok pónijának is neveznek.
Ez az erős lófajta rendkívül szívós és ellenálló. A fajta másik neve a kárpáti póni. A hucul lovak általában nyugodtak, lovaglásra, illetve kocsihúzásra egyaránt használhatók az egyébként megközelíthetetlen, erdős területeken is.
A hucul ló a legközelebbi rokona az eurázsiai vadlónak, a tarpánnak, amely mára kihalt. Nevét egy kis etnikai csoport, a huculok után kapta.
A lófajta sokkal régebbi, mint a hucul népcsoport. A fajtát írásos formában először körülbelül 400 évvel ezelőtt említik hegyi tarpánként.
A lengyel koniktól eltérően a hucul fajta csak ritkán kereszteződött háziasított lovakkal. A hucul mindössze 131–145 cm marmagasságú.
Színe legtöbbször sötétpej vagy pej továbbá fakó vagy egérfakó, de akad fekete vagy tarka egyed is. Feje nagy, de nem aránytalan. Egész testalkata zömök benyomást kelt a széles háttal és szüggyel, a dongás mellkassal.
Hátán hátszíj húzódik. Végtagjai rövidek, izmosak. Patái kemények, legtöbbször nem is patkolják.
A hucul rendkívüli tulajdonságait elsősorban a hegyvidékeken értékelték nagyra. Tökéletesen alkalmazkodott a hegyi körülményekhez, a zord időjáráshoz, a szegényes táplálékhoz, munkakészsége kiemelkedő, és a rögös hegyi utakon is biztos a lépte.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 16. 00:00
Hungarikumok - Magyar nóta - Temető a Tisza mikor kivirágzik - Magyar nóta - rövid VIDEÓ!
Hungarikumok - Magyar nóta - Temető a Tisza mikor kivirágzik - Magyar nóta - rövid VIDEÓ!
Természeti csoda - Tiszavirágzás a Tiszán – az alföldi, délvidéki, bánsági régióbanAlföld – Délvidék - Bánság
a nóta szövege:
Tavasszal a Tisza, mikor virágzik
Millió kis lepke vize fölött játszik.
De egy sem él addig míg olvasok százig,
Temető a Tisza mikor kivirágzik.
A mi szerelmünk is ilyen kérész élet
alig, született meg máris semmivé lett!
De az én két szemem mindig sürű könnyben ázik
Úgy várom a Tiszát mikor kivirágzik.
Hűvös őszi eső verdesi a fákat
Égőszerelemmel mindhiába várlak
Elnézem a Tiszát,szivem hozzád vágyik,
Halálom a Tisza mikor kivirágzik.
kattints a rövid VIDEÓRA és a képekre - érdemes! http://www.youtube.com/watch?v=p0WfGq1R_Fg
2016. June 16. 00:00
Mint tudjuk Franciaország a szabadság, az egyenlőség és a testvériség hazája
Mint tudjuk Franciaország a szabadság, az egyenlőség és a testvériség hazája
Jelenleg 14 afrikai országot kötelez a gyarmati szerződésük arra, hogy devizatartalékuk 85 százalékát a francia központi bankba, és ezzel a francia pénzügyminiszter ellenőrzése alá helyezzék.
2014-es adatok szerint Togónak és még 13 másik afrikai államnak kell gyarmati adót fizetnie Franciaország számára.
Az ellenálló vezetőket vagy meggyilkolták, vagy eltávolították a pozíciójukból.
És ezért nem tiltakozik a nagyon demokratikus Nyugat - mi több egy szavuk sincs hozzá!
grafika hír24
2016. June 16. 00:00
Magyar szecessziós ablakok - Zsellér Imre (1878-1959) - üvegfestő, mozaikművész
Magyar szecessziós ablakok - Zsellér Imre (1878-1959) - üvegfestő, mozaikművész
Zsellér Imre Róth Miksa tanítványa volt.
1917-ben fejeződött be zugligeti Szent Család templom építése , melynek az üvegablakai – talán a legszebbek, melyek valaha is készültek a Zsellér műhelyben.
De ő készítette egyebek mellett a Vakok és Gyengénlátók Állami Intézete gyönyörűséges üvegmunkáit is.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 15. 00:00
Őshonos háziállataink - Mangalica sertés
Őshonos háziállataink - Mangalica sertés
A törökök kiűzése után az egykori hódoltsági területeken rendkívül kevés sertés maradt, hiszen a törökök vallási okokból nem fogyasztottak sertéshúst.
A sertéstenyésztés a Felföldre és az erdélyi területekre szorult. Ennek ellenére már 1750-ből vannak adatok, mely szerint Sopron messze földön híres sertésvásárára az Alföldről hajtottak fel állatokat.
A 18. század végén főleg a dunántúli területek és Ausztria között volt jelentősebb sertéskereskedelem, amelynek fő fajtája a bakonyi sertés volt, mert ez a fajta jól bírta a hosszú utat.
1833-ban József főherceg Kisjenőn tenyészetet alapított. A többi magyarországi földbirtokos innen vásárolt tenyészállatokat, s így az ország területén több nagy hírű tenyészet is kialakult.
Ilyen volt a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtokon létrejött tenyészet, amelyet 1865-ben alapítottak. Ezeknek a központoknak a segítségével létrejött egy viszonylag egységes populáció.
A mangalica néhány nemzedék alatt annyira alkalmazkodott az alföldi viszonyokhoz, hogy igazi magyar fajtává vált. A mennyiben néhány példány elkerült innen, az idegen környezetben az utódokban jelentős eltérések alakultak ki.
Az első világháború után az elcsatolt országrészeken volt a mangalicaállomány nagy része, de a csonka-országhatárokon belül egy egységesebb, homogénebb populáció maradt.
Típusai: Szőke mangalica: a leggyakoribb változata. Jól hasznosítja a táplálékot, kül- és belterjes tartásra egyaránt alkalmas. Zsír- és hústermelésre is bevált. Sok változata ismert, hiszen a fajtára hatott a táplálék, a tartás sokfélesége.
Vörös mangalica: a szőke mangalica és a göndör szőrű szalontai sertés keveredéséből jött létre, valamivel nagyobb súlyú és szaporább a szőkénél.
Fecskehasú mangalica: a szőke és a fekete mangalica kereszteződéséből jött létre, hasa szőke, háta fekete. Kisebb termetű, de szaporább, mint a szőke változat. Fekete mangalica: az ország déli részén volt jelentős.
A szerémségi fekete sertés és a szőke mangalica kereszteződéséből jött létre, jobb ellenálló képességű, de gyengébb termelési tulajdonságú volt, mint a szőke változat. A 20. század elején kipusztult.
Vadas mangalica: igen ritka változat, elsősorban hegyvidékeken volt jellemző, valószínűleg a szőke mangalica és a vaddisznó véletlen kereszteződéséből jött létre.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 15. 00:00
"Az ősi ház, az ősi föld éppoly elválaszthatatlan tőlünk, mint testünk valamely tagja, mint lelkünk valamely része. Ha meg kell válnunk tőle, nyomorékok vagyunk mindholtunkig." Gárdonyi Géza
"Az ősi ház, az ősi föld éppoly elválaszthatatlan tőlünk, mint testünk valamely tagja, mint lelkünk valamely része.
Ha meg kell válnunk tőle, nyomorékok vagyunk mindholtunkig."
Gárdonyi Géza (1863-1922) - író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus
2016. June 13. 00:00
Hungarikumok - Makói fokhagyma - a gyógyhatású fűszernövény
Hungarikumok - Makói fokhagyma - a gyógyhatású fűszernövény
„A fűszerek királynője” Nyugat- és Közép-Ázsiából származott, őshazája a kirgiz sztyeppe. Kultúrtörténete megközelítően ötezer éves.
Táplálkozási jelentősége nagy; egyik legnagyobb tápláló értékű zöldségnövényünk. Ez a növény a magyar ételek egyik legfontosabb ízesítő fűszere, a magyar kertek elmaradhatatlan növénye.
Változatosan alkalmazható: nyersen, friss salátákban, levesekben, zsíros és húsos fogásokban, mártások készítésénél.
Számottevő a C-vitamin tartalma A gyógyászatban egyre jelentősebb a szerepe. Az emberi szervezetre gyakorolt hatását a több ezer éves népi bölcsesség is őrzi, amelyet a tudományos orvoslás és a kémiai vizsgálatok megerősítettek.
A fokhagyma érelmeszesedést, magas vérnyomás betegséget gátló és gyógyító hatóanyagokat is tartalmaz. A fokhagyma jelentősen csökkenti a vér koleszterin szintjét. Mára kiderítették azt is, hogy a fokhagymakivonatból izolált három vegyületnek antitrombikus hatása legalább olyan jó, mint az Aspiriné.
Egyre több fokhagymából készült gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményt forgalmaznak hazánkban.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 13. 00:00
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Osszuk meg az anyagot - hogy mások is megismerhessék!
A történelmi magyar vármegyék - térkép, melyet időről időre tanulmányoznunk kell!
kattints a térképre – érdemes!
2016. June 13. 00:00
Ahonnan a Tisza, mint egy csörgedező patak, elindul közel ezer kilométeres útjára – Kárpátalja
Ahonnan a legmagyarabb folyó, a Tisza, mint egy csörgedező patak, elindul közel ezer kilométeres útjára – Kárpátalja
A Tisza forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik, s innen mérik folyónk hosszát is (965 km).
A Fekete-Tisza a Máramarosi-havasokban, a Fagyalos-hegységben ered 1265 m-es tengerszint feletti magasságban.
A forráshoz 1889-ben, amikor még Magyarországhoz tartozott, egy kőfalat építettek, közepén egy kialakított csurgóval.
Trianon után a magyar nyelvű táblát cseh-ruszin kétnyelvű táblára cserélték. 1939-ben, a visszatéréskor, az emlékkő tetejére turulmadár került, melyet a szovjet fennhatóság alatt leszedtek.
Mostanra az emlékművet újra turul nélkül találjuk. 2006-ban azonban a szegedi Geo-environ egyesület új, magyar-ukrán nyelvű táblát helyezett az emlékműre.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 12. 00:00