Wass Albert (1908-1998) - író, költő A hazai ellenzék figyelmébe!

A hazai ellenzék figyelmébe!

"Jajgatni és sopánkodni könnyű. De tettekre csak azok képesek, akiknek a lelkében van bátorság és erő."

Wass Albert (1908-1998) - író, költő

2016. April 19. 00:00

Királyi váróterem - Gödöllő - Északi-középhegység

A Pest-Hatvan vasútvonalon 1867 tavaszán indult meg a közlekedés.

Ugyanebben az évben kapta meg a magyar államtól Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt és uradalmat, s ettől kezdve rendszeresen utazott vonattal Gödöllőre a királyi pár és kísérete.

Hogy a király Bécsből közvetlenül Gödöllőre mehessen vasúton, Kőbánya állomás közelében két vasúti vonal között egy összeköttetést alakítottak ki, amelyet máig királyvágánynak hívnak.

1867. április 2-án adták át a gödöllői földszintes állomásépületet, amelyet később többször átépítettek.

Kezdettől problémát jelentett a királyi fenségek várakozása a vasútállomáson. “A váróteremnek használt szobácska kicsi, fülledt levegőjű és piszkos volt.”

Ezért 1868-ban fából egy tiroli stílusú, ideiglenes udvari pavilont építettek.

Az 1870-es évektől egyre élénkebb lett a vasúti forgalom, a királyi család gödöllői tartózkodása divatos, felkapott nyaralóhellyé tette a települést.

Sok fővárosi polgár nyaralt Gödöllőn, és ők elsősorban vonattal utaztak, sőt az állomás környékén vásároltak vagy béreltek házat, ott alakult ki egy új nyaralónegyed. Gyakori volt, hogy a család tavasztól őszig a gödöllői nyaralóban tartózkodott, miközben a családfenntartó férj vonattal naponta bejárt a fővárosba dolgozni.

Tehát szükségessé vált a vasútállomás épületének fejlesztése. 1874-ben kétszintessé alakították az állomásépületet. A hivatali helyiségeken kívül első-, másod- és harmadosztályú várótermet, valamint vendéglőt alakítottak ki táncteremmel.

Az állomás épületében lakott az állomásfőnök, két forgalmi tiszt, két pénztárosnő, a vasúti vendéglős és a pályafelvigyázó. Ez az épület már alkalmas volt a köznép utazási igényeinek kiszolgálására.

1882-ben pedig új királyi várót építettek neoreneszánsz stílusban.

Budapesten a található még királyi váró - Keleti és a Nyugati pályaudvaron - de azok a vasútállomás épületének részét képezik,

Gödöllőn azonban külön épületet emeltek erre a célra.

fotók: Bagyinszki Zoltán

2016. April 18. 00:00

Egyéb

A csonka-ország legvastagabb törzsű fája - Gemenci ártéri erdő - Pörböly - Dunántúl

Egy túrázó fotós fedezte fel Magyarország legvastagabb fáját. Barátaival együtt lemérte a terebélyes fát, majd Prof. Dr. Pósfai György biológus-kutató rögzítette a hiteles adatokat.

A csomoros fekete nyár 12 méter kerületű, és 100 méter magas. Átmérője több mint 3,5 méter. Gemenc pörbölyi erdőtömbjében, a Móric-Duna partján található a különleges fa.

Ez a fekete nyár négy sarjból nőtt össze, de egy gyökérzete van. A fekete nyár eredetileg csupán Közép- és Dél-Európa nagy folyói mentén honos, de sokfelé ültetik, parkfának is beválik.

Egyébként "csak" 20–30, ritkán 40 méter magasra növő, tekintélyes méretű, szélesen felálló koronájú lombhullató fa. Különösen idős korában többtörzsűvé válik.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 16. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Pál Ferenc, közismert nevén: Pálferi (1966) - római katolikus pap, mentálhigiénés szakember

"A legvarázslatosabb pillanatok közé tartoznak azok, amikor szavak nélkül is megértjük egymást..."

Pál Ferenc, közismert nevén: Pálferi (1966) - római katolikus pap, mentálhigiénés szakember

forrás: Magyarország képalbum

fotó Pál Ferenc (kisfiú, kislány)

2016. April 16. 00:00

Egyéb

Kodály Zoltán mondta

"Kultúra annyi, mint tanulás; megszerezni, színvonalon tartani nehéz, elveszteni könnyű."

Kodály Zoltán (1882-1967) - háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató

2016. April 15. 00:00

Egyéb

Kápolna a Bogát-hegyen (721 méter) - Csíkrákos - Székelyföld - Erdély

A Bogát-hegyen áll az 1725-ben épült kápolna, melyet a csíkszépvízi örmény katolikus püspök szentelt Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére.

Története szerint helyén bronzkori település volt. Később, a népvándorlás korában a kitünő megfigyelőponton vár állott, majd a letelepülő rákosiak itt építették fel templomukat, melynek pusztulása után az új templom Göröcsfalván kapott helyet.

A templom helyén kápolna épült, melyet 1574-ben Zabya Péter bővített. Ennek pusztulása után 1725-ben épült a mai kápolna.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 14. 00:00

Egyéb , Magyarok a Kárpát-medencében

Cserna-völgye - Bánság

A Cserna a Duna bal oldali mellékfolyója Bánságban Krassó-Szörény és Mehedinți megyében.

Neve a „fekete” jelentésű szláv szóból való. Maga a Cserna egy vízkeletből, a Godján-hegység egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb az Iván-völgyi-csúcs víztározója gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered.

Dél-délnyugati irányban, főként mészkőből álló, látványos képződményekben bővelkedő hegyek között, gyakran igen mély völgyben halad. Vízhozamának 54%-a felszín alatti vizekből származik.

Egy körülbelül 25 kilométeres szakaszon természetes határt alkot Mehedinți és Krassó-Szörény megye között, ez a szakasz 1920 előtt még a Magyar Királyság határa volt.

A Herkulesfürdő fölött épített, 87 hektáros Prisaca víztározó energiáját a város fölött öt kilométerrel egy vízerőmű hasznosítja.

Középső szakaszán partvidékének nagy része a Domogled–Cserna-völgy Nemzeti Parkhoz tartozik. Legfontosabb mellékvize a jobb oldali Belareka, amellyel Csernabesenyőnél egyesül.

Alsó szakasza mentén a rómaiak vízvezetéket építettek, amelyet 1739-ben helyreállítottak. Orsova fölött ömlik a Duna egy hosszan kinyúló öblébe.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 14. 00:00

Egyéb , Magyarok a Kárpát-medencében , Zöld világ

Bohacsek Ede (1889, Karánsebes - Bánság - 1915, Budapest) festőművész képeiből

Tanulmányait Budapesten végezte, s bár ösztönös alkotó volt, mégsem sorolható a naiv művészek közé.

Főkép törökbálinti tájképein érvényesítette nagy tehetségét, amelynek kifejlesztésében megakadályozta a halál.

Nagyon fiatalon, 28 évesen halt meg.

Érdekesen stilizált szentképeket is festett. 1917-ben Kassákék rendezték meg emlékkiállítását.

Életműve néhány olajképből és rajzokból áll csupán. Nagyobb részük tájkép.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 14. 00:00

Egyéb ,

Őshonos háziállataink - Magyar kendermagos tyúk

A magyar tyúk egyik változata a kendermagos. Kárpát-medence különböző magyar vidékein őshonos parlagi tyúkok tenyésztett változata, egyike a törvényileg védett baromfifajtáinknak.

Közép-Európa területére valószínűleg a kelták hozták be a házi tyúkot. A csekély számú lelet alapján feltételezik, hogy a honfoglaló magyarok valószínűleg Kelet-Európából hozták be magukkal a magyar parlagi csirke ősi változatát.

Ezek késői utódaiból alakultak ki a 19. század végén a ma védett csirkefajták. Kialakulásukban történelmünk folyamán szerepet játszott a tatárjárás idején hazánkba jutott nagy testű ázsiai fajta, majd a törökök által behozott balkáni, kis-ázsiai tyúkok.

Később a nyugatról betelepülő lakosság is hozta a saját, jól bevált fajtáit. Tenyésztése az 1890-es évek elején kezdődött Szolnokon a parlagi állomány kendermagos színű egyedeinek szelektálásával, nemesítésével.

Igen gyorsan kedvelt lett a tenyésztők között. Tollazata világos kékesszürke keskeny, fekete keresztsávokkal.

A kakasok színe világosabb. Az egész Kárpát-medencében elterjedt. Génmegőrző állománya van Hódmezővásárhelyen, Gödöllőn és Keszthelyen.

2016. April 13. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Fátyol-vízesés - Szalajka-völgy - Szilvásvárad - Bükk-hegység - Északi-középhegység

A Fátyol-vízesés hazánk egyik leggyönyörűbb természeti csodája, egyúttal a Szalajka-völgy leghíresebb nevezetessége.

A gyönyörű környezet is pillanatok alatt elvarázsol, csak úgy, mint a helyi élővilág gazdagsága vagy a vízesés teraszai, melyeken fátyolszerűen leomolva csobog le a víz.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 13. 00:00

Egyéb , Zöld világ