Őshonos háziállataink - Magyar kendermagos tyúk

 

A magyar tyúk egyik változata a kendermagos. Kárpát-medence különböző magyar vidékein őshonos parlagi tyúkok tenyésztett változata, egyike a törvényileg védett baromfifajtáinknak.

 

Közép-Európa területére valószínűleg a kelták hozták be a házi tyúkot. A csekély számú lelet alapján feltételezik, hogy a honfoglaló magyarok valószínűleg Kelet-Európából hozták be magukkal a magyar parlagi csirke ősi változatát.

 

Ezek késői utódaiból alakultak ki a 19. század végén a ma védett csirkefajták. Kialakulásukban történelmünk folyamán szerepet játszott a tatárjárás idején hazánkba jutott nagy testű ázsiai fajta, majd a törökök által behozott balkáni, kis-ázsiai tyúkok.

 

Később a nyugatról betelepülő lakosság is hozta a saját, jól bevált fajtáit. Tenyésztése az 1890-es évek elején kezdődött Szolnokon a parlagi állomány kendermagos színű egyedeinek szelektálásával, nemesítésével.

 

Igen gyorsan kedvelt lett a tenyésztők között. Tollazata világos kékesszürke keskeny, fekete keresztsávokkal.

 

A kakasok színe világosabb. Az egész Kárpát-medencében elterjedt. Génmegőrző állománya van Hódmezővásárhelyen, Gödöllőn és Keszthelyen.

Fátyol-vízesés - Szalajka-völgy - Szilvásvárad - Bükk-hegység - Északi-középhegység

 

A Fátyol-vízesés hazánk egyik leggyönyörűbb természeti csodája, egyúttal a Szalajka-völgy leghíresebb nevezetessége.

 

A gyönyörű környezet is pillanatok alatt elvarázsol, csak úgy, mint a helyi élővilág gazdagsága vagy a vízesés teraszai, melyeken fátyolszerűen leomolva csobog le a víz.

 

kattints a képekre - érdemes!

Az Év Fája - 2014 - A gödöllői vadkörtefa matuzsálem

 

2014-ben a Mesebeli vén vackorfa, avagy a gödöllői magányos óriás története címmel nevezett fa nyerte, amely a gödöllői Szent István Egyetem botanikus kertjében áll.

 

A magányos óriás túlélte a dicső szabadságharcot, átvészelte a huszadik század vérzivataros éveit. A helyi legenda szerint Grassalkovich Antal gróf ültette, aki egy szerencsés kimenetelű vadászat után a sebzett vadkan elől egy vadkörtefán talált menedékre.

 

Hálája jeléül elrendelte, hogy gödöllői birtokán 1000 vadkörtét ültessenek a jeles fa tiszteletére. A huszadik század hajnalán még hét idős példány alatt pihentették a pásztorok nyájaikat, de napjainkban már csak egy túlélője maradt a sokadalomnak…

 

A sikeres isaszegi csata után nem meglepő, hogy a természethez, a növényekhez gyermekkora óta vonzódó Kossuth Lajos nem a nyüzsgő gödöllői főhadiszálláson, a kastélyban, hanem az akkor már terebélyes vadkörtefa alatt fogalmazta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot.

 

kattints a képekre!

Ligeti Antal (1823-1890) - festőművész munkáiból

 

Tanulmányait Szathmáry Papp Károlynál kezdte Kolozsváron. 1845-ben mestere tanácsára Itáliába utazott, ahol felkereste a legismertebb magyar tájképfestőt, idősebb Markó Károlyt.

 

1848-ban részt vett a szabadságharcban, majd a fegyverletételt követően Sopronban bujkált. Itt Hekler Antal néven festett arcképeket, mígnem mecénása, gróf Károlyi István segítségével lehetősége nyílt egy földközi-tengeri utazásra: bejárta Itáliát, Észak-Afrikát, Kis-Ázsiát, és a Szentföldön is hosszabb időt töltött.

 

Utazása során készített számos tájvázlata alapjául szolgált sok későbbi olajképének. 1861-ben felhagyott az utazásokkal, és a fővárosban telepedett le.

 

Akadémikus hangvételű tájképeivel rövidesen nagy sikereket aratott. Festményein – korábbi utazásainak színhelyei mellett – gyakran bukkannak fel hazai tájrészletek.

 

Aktívan részt vett a hazai művészeti élet szervezésében: 1868-ban a Nemzeti Múzeum képtárőre lett, és egyike volt a fiatal Munkácsy támogatóinak is.

 

kattints a képekre - érdemes!

Rakamazi hajfonatkorong pár - Turulmadaras régészeti lelet

 

A rakamazi hajfonatkorong párt egy helyi óvónő vitte be 1956 május elején a nyíregyházi múzeumba, hozzá pedig egyenest a túróci Tisza-parton való homokkitermelés közben lelt Árpád-kori sírleletekből került.

 

Magasan képzett szakmai és művészi adottságokkal rendelkező mester, vagy mesterek által készített ötvösmunkáról van szó.

 

A lányok egy, az asszonyok pedig két korongot viseltek a hajukban. Dienes István a „Honfoglaló magyarok” c. könyvében (Corvina, 1972) ezt írja: „A rakamazi korongpár tökéletes művészettel megkomponált ragadozó madara elkerülhetetlenül hozza emlékezetünkbe az altáji türkök sámánénekének fáradhatatlan égi madarát.

 

E csodálatos madárról – a Turulról – már Rasidu-d-Din feljegyzi, hogy egyetlen csapással kétszáz más madarat tud leteríteni. Ezért lett a félelmetes lény a hatalom jelképe a sztyeppei előkelők körében. Védencét e madár képes minden bajból kimenteni, s ártástól, rontástól megoltalmazni.

A rakamazi korong Turulja csőrében tarja az örökös jelképet, az életfa leveles ágát.”

 

A rakamazi turul azonban nem csupán a csőrében tart életfa-ágat, hanem a fejéből, azaz fülének meghosszabbításaként is palmettás ágak nőnek ki, ráadásul ugyanolyanok, mint a csőrében lévő.

 

Agyából tehát élet, gondolat sarjad, bemutatva, hogy itt egy magasrendű gondolatisággal rendelkező madarat látunk. Az életfa és a turul ilyen módon elválaszthatatlanul összefonódik egymással.

 

A kora középkorban az előkelő magyar asszonyok legszebb dísze volt a hajfonat végén csüngő díszes korongpár. Lehetséges, hogy éppen azért szerették asszonyaink a turulábrázolásokat, mert ezzel is szerették volna megjeleníteni leendő gyermekük esetleges kiválasztottságának reményét.

 

Mondhatni: a „szent megtermékenyülést” várták a madár közvetítésével, tehát Isten akaratából. A rakamazi turul karmaiban egy-egy fiókát tart, tehát két lelket szállít, két embernek visz tudást, két embergyermeknek ad kiválasztottságot.

 

Szinte kizárólag csak a nők viseltek állatábrázolásos ékszereket, ötvösmunkákat – a férfi entitáshoz a növényi ornamentika tartozott. A mai napig összesen egyetlen olyan tarsolylemezt ismerünk, amelyen állatábrázolás van.

 

Néhány férfi sírban is leltek hajfonatkorongot, de nem azért, mert ők azt viselték, hanem a feltételezések szerint gyászoló kedvesük tette melléjük, hiszen már nem várták az „áldott állapotot” – a szeretett férfi elvesztése után már nem volt kitől.

 

A turul tehát a lelket közvetíti, s ezzel lehet összefüggésben, ennek lehet továbbélése valamiképp a gyermeket hozó gólya is. Természetes, hogy nem az igazi gyermeket hozza, mármint nem testben.

Az új lelket hozza a madár, ahogy sok török népnél éppen a sasmadár.

 

kattints a képekre - érdemes!

Őshonos háziállataink - Sárga magyar tyúk és a fogolyszínű magyar tyúk

 

A magyar tyúk a Kárpát-medence különböző vidékein őshonos parlagi tyúkok tenyésztett változata, egyike törvényileg védett baromfifajtáinknak.

 

Sárga magyar tyúk:

A tenyésztők a 20. század elején az egyszínű sárga tyúkokat összegyűjtötték és szelektálták, sőt rokontenyésztést is folytattak.

 

A cél a tojástermelő-képesség javítása volt. Elsősorban a Dunántúlon, az Alföldön és a Duna-Tisza közén, Délvidéken és Erdélyben terjedt el. Előfordul világosabb és sötétebb árnyalatban is, de az élénksárga szín a kívánatos.

 

Génmegőrző állománya található Mosonmagyaróváron, Gödöllőn és Keszthelyen.

 

A sárga magyar tyúk tollazata élénksárga. A nyaktollak végei, a szárny evezőtollai és a faroktollak végei kismértékben barnásfeketék. A kakas tollazatának alapszíne valamivel sötétebb, a nyak- és nyeregtollak, valamint a szárny fedőtollai élénk vöröses-sárga színűek, az evezőtollak és a kormánytollak barnásfeketék, a sarlótollak zöldes árnyalatba hajló feketék.

 

Csőre és lába sárga, tojása világosbarna színű. A naposcsibék egyszínű világosbarnák.

 

A fogolyszínű magyar tyúk:

 

A tojó színe a fogolyéra hasonlító barna finom rajzolattal, a kakas nyak- és nyeregtollazata piros árnyalatú aranysárga, feje narancsvörös. Evezőtollaik sötétek.

 

Elsősorban a Dunántúlon és erdős területeken terjedt el, ahol rejtőzködést elősegítő színe megvédte a ragadozóktól. Kis állománya található Gödöllőn. 2004-ben külön elismert fajtává vált.

 

kattints a képekre - érdemes!

Kárpát-medence virágai - Rozmaring

 

A rozmaring fűszer- és gyógynövény. Dél-Európában honos, de nálunk is ősi fűszer. A kámforra emlékeztető keserű, aromás fűszert az örökzöld bokor leveleiből kapjuk.

 

Használjuk mártások, vadhúsok, pácok, szárnyas sültek, zsíros húsételek, gomba- és halételek fűszerezésére, valamint különleges növényi ecetek készítésére, továbbá zsályával és hagymával pácok, szószok, bárány- és birkahúsból készített ételek, vadhúsok (őz, szarvas, nyúlhúsok), ízesítésére, illatosítására.

 

Frissen vagy szárazon a fürdővízbe áztatva illatosít és frissít.

 

Forrázatát ideg- és gyomorerősítő, epehajtó, görcsoldó, de a kellemetlen klimaxos érzések megszüntetésére is használják.

 

Antioxidáns hatását egérkísérletek során sikerült bizonyítani.

 

Kísérletileg igazolt, hogy belélegzett illóolaja élénkítő hatású, kivonata jól hat cukorbetegség és magas vérzsírszint esetén.

 

kattints a képekre - érdemes!

Ezt jól véssük a fejükbe, és tartsuk mindig szemünk előtt!

 

“Hét dolog van, ami biztosan elpusztít minket:

a pénz munka nélkül,

a kéj lélek nélkül,

a tudás jellem nélkül,

a hit áldozat nélkül,

a politika elvek nélkül,

a tudomány emberiesség nélkül,

és az üzlet etika nélkül.”

Mahatma Gandhi (1869-1948) - jogász, politikus, India politikai és spirituális vezetője, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja