Pál-völgyi cseppkőbarlang - Budai-hegység - Dunántúl

 

A Pál-völgyi-barlang nem könnyű, de látványos útvonalon érhető el a Budai-hegységben.

 

A Látó-hegy keleti oldalán található, az eddig feltárt 29 kilométeres hosszából csupán 500 métert járhatnak be a turisták. Különleges alakzatú cseppkövek, nagy szintkülönbségek, illetve hasadékszerű, izgalmas folyosók jellemzik, ráadásul egész évben állandó 10 fokos hőmérséklettel rendelkezik.

 

A barlang csak túravezetővel látogatható, télen pedig csoportoknak kedvezményes a belépő. Öt éves kor feletti gyerekekkel is remek kikapcsolódás jelenthet.

Náray Aurél (1883-1948) festőművész képeiből

 

Autodidakta módon és számos kiállításon ért el sikereket a népéletet ábrázoló naturalista jellegű alkotásaival. 1921-ben és 1924-ben a Nemzeti Szalonban volt kiállítása.

 

A Spirituális Művészek Szövetségének volt a tagja.

 

kattints a képekre - érdemes!

Őshonos háziállataink - Rövidszőrű magyar vizsla

 

Régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Már honfoglaló őseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a Kárpát-medencébe.

 

Sárga, esetleg barna színű, néha foltos volt, s a vadászat minden mozzanatánál segítségére volt a vadásznak. Ez a mára kihalt kopó volt a mai magyar vizsla őse. Legkorábbi ábrázolása a 1100 és 1120 között készült Codex Albensisben található, de a Képes krónikában is felbukkan a „kajtárkodó kopó” képe.

 

Hunor és Magor találkozása a csodaszarvassal című képen négy jól felismerhető vizsla látható. A vizsla említésével nemeseink levelezésében is gyakran találkozhatunk. A magyar nyelvben a vizsla szót, valószínűleg a vigy, vizs, vis alakból képezték, melynek jelentése vigyáz vagy vizslat. A magyar vizslákra jellemző az elegáns megjelenés, a könnyed felépítés, a harmonikus mozgás.

 

Testalkata szikár, a szépség és erő harmóniáját tükrözi. Helyt kell állniuk vízen, mezőn, erdőben is. Kiváló a szaglásuk, a levegőben terjedő szagokat persze a körülményektől függően mint például páratartalom, szélerősség,hőmérséklet akár 150 méterről is megérzik így a megsebzett vadat is könnyen megtalálják és megfelelő távolságból „megállják”.

 

Amikor megmozdul a vad, a vadásznak kell eldöntenie,hogy lelőhető-e a vad vagy sem, ezalatt a vizslának egy helyben kell maradnia.

 

A lelőtt vadat készségesen a gazdájuk elé viszik. A rövid szőrű magyar vizsla nemcsak vadászkutya, hanem a család kedvence és a gyerekek játszópajtása is, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi.

 

Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szerető gazdának a csillagokat lehozná az égről. Rendkívül könnyen tanítható, de házőrzőnek nem alkalmas: a besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli barátot.

 

kattints a képekre - érdemes!

"...a fiú ne viselje az apa vétkét, se az apa ne viselje a fiú vétkét; az igazon legyen az ő igazsága, és a gonoszon az ő gonoszsága."

 

Biblia - (Ezékiel könyve 18,20) - Károli Gáspár fordítása

Ifj. Markó Károly (1822 -1891) festőművész munkáiból

 

A művész id. Markó Károly festő legidősebb fia. Tekintettel arra, hogy neve apjáéval azonos, festményein a Carlo nevet használta.

 

1836-ban kezdte meg tanulmányait a bécsi akadémia tájképfestészeti osztályán. 1838-ban költözött Pisába apja meghívására, tőle tanulta meg a mesterség fontos elemeit.

 

Édesapja festészeti irányához hű is maradt mindvégig. Tanulmányutat tett Rómában és Firenzében, utóbbi helyen Kovács Mihállyal fordult meg.

 

Firenzében tanította Obolensky orosz hercegnő lányait is, később az ő meghívására tette át lakhelyét Moszkvába 1885-ben, miután felesége meghalt.

 

Műveivel leginkább Bécsben és Milánóban állították ki.

 

kattints a képekre - érdemes!