Magyar népi díszítések - Sióagárdi hímzés - Dunántúl
A Mezőföld déli csücskén, Tolna megyében fekszik Sióagárd. A hímzés alakulása a viselet fejlődésével követhető nyomon. Négy különválasztható szakaszra osztható: - az 1880-as években a legjellegzetesebb ruhadarabjuk a 6 szeles kendervászonból készült, apró redőkbe szedett ”korcospéntő” volt, melyet fehér díszítőöltéssel erősítettek össze. - az 1889-ből származó bevarrott ujjú, vállfoltos, pálhás női ing kendervászonból, majd gyolcsból készült, gazdagon hímezték fehér lyukhímzéssel. Lányok és fiatal asszonyok viselték pruszlikkal. - az 1908-ban gépi slingelt anyag jelent meg a faluban. Az első világháború után már színes fonállal is varrtak. - a viselet színesedése az 1920-30-as évekre tehető. Anyaga: Fehér sifon vagy vászon. Fonala: Gyöngyfonál, UC hímzőfonál, osztott hímző. Színezése: Piros, bordó, permetkék, sötétebb kék, sötétlila, parasztrózsaszín, narancsos sárga, sötét olajzöld Öltése: Lapos öltés, száröltés, borsólyuk, (a fehérhímzésnél lapos öltés, száröltés, huroköltés, lyukazás) Magyar Nyelv oldal
2016. February 16. 00:00
Öltöztetett Mária-szobor - Barokk római katolikus kegytemplom - Andocs - Dunántúl
Öltöztetett Mária-szobor - Barokk római katolikus kegytemplom - Andocs - Dunántúl
Andocs egykori középkori település plébániatemplomát az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék említi először.
A templom 16. századi átépítése során kapta a terület egyik legszebb hálóboltozatos szentélyét, amely a kolostortemplom legfontosabb eleme.
Szentélyében található a 900 éves öltöztetett Mária szobor, a Fekete Madonna hasonmása.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 16. 00:00
Harris-héja vagy vörösszárnyú ölyv
Az anyag fotói a gödöllői Grassalkovich-kastély kertjében tartott bemutatón készültek. A világ minden táján alkalmazzák solymászat céljára. ezt a madarat, mert méretéhez képest igen erős, sebessége elfogadható, és ez az egyetlen faj, amelyik falkában, csoportosan is képes vadászni.
2016. February 16. 00:00
Vagy megvédjük magunkat, vagy eltűnünk - háború van!
Szokásos stílusában - megint fején találta szöget!
Vagy megvédjük magunkat, vagy eltűnünk - háború van!
"Ha Árpád bejött, és itt előtte volt valami, akkor azzal, hogy ő bejött, azzal az ittlévők eltűntek.
... És ha beáramlanak idegenek, akkor meg mi fogunk eltűnni.
Pozsonyi Ádám (1969) - író, publicista
2016. February 16. 00:00
"Soha nem a magunkért való küzdelem a cél
"Soha nem a magunkért való küzdelem a cél, hanem mások szolgálata.
Ha nem akarunk megbetegedni, nagyon kell egymást szeretnünk.
A betegségek megelőzésére és gyógyítására egyaránt a szeretet az egyetlen gyógyszer."
Papp Lajos (1948) – orvos, író
2016. February 11. 00:00
A jellegzetes mikszáthi humor
"Én nem hiszem például, hogy a paradicsomban a kígyó tanította volna meg Évát az almaevésre, de élek azzal a gyanúperrel, hogy Éva tanította meg a kígyót a sziszegésre és marásra." Mikszáth Kálmán (1847-1910) - író, országgyűlési képviselő
2016. February 05. 00:00
Pekáry István (1905-1981) festőművész képeiből
Pekáry István (1905-1981) festőművész képeiből
A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. Sokoldalú munkásságában a táblaképfestés mellett a gobelinszövés , díszlettervezés, freskófestés is helyet kapott.
Festészetére tudatos naivitás jellemző, mely meseszerűvé teszi a képeit. A szándékolt primitívség azonban nem a népművészeti ábrázolások felületes hatásából, hanem a népművészet gyökeréig való lehatolásból fakad.
A bájos esetlegességeket, az "ügyetlenkedő" formákat a tojásfestésre jellemző ösztönös, csaknem nyers színhasználat élteti.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 05. 00:00
Az alkotó ember előtt végtelen a tér
"Az alkotó ember előtt végtelen a tér. De ha tudásunkat nem is használjuk fel feltétlenül újabb alkotásra, akkor is minden ismeret még gyönyörűbbé teszi előttünk a világot."
Öveges József (1895-1979) - piarista szerzetes, tanár
2016. February 02. 00:00
Magyar népszokások - Borica a hétfalusi csángók tánca - Erdély
[
Magyar népszokások - Borica, a hétfalusi csángók tánca - Erdély
A boricajárás régen, a XIX. század első feléig a barcasági magyarok farsangi mulatságának a része volt - vízkeresztkor, azaz január 6-án járták, s ez a nap valóságos ünnepként, egyfajta körmenetként volt számon tartva, mivel a kitűzött napon a falu minden nemű és korú lakója kisereglett az utcákra, így várták a boricás sereg érkezését.
A borica a hétfalusi csángóink jellegzetes tánca. A téli napforduló rítusaihoz tartozó legénytánc. Aprószentek napján (december 28-án) járják, de a farsangba is áthúzódó népszokás.
A táncosok színes szalagokat és zajkeltő eszközöket - csörgőket, sarkantyúkat - viselnek. Kezükben csákányt, vagy lapockát tartanak.
A táncosokat négy álarcos „kuka” kíséri, melyeknek kelléke a derékra erősített kolomp, fakard és a kézben tartott korbács. Vonuláskor a csoport élén haladó „tebetartó” viszi a tebét, amely egy fenyőfa levágott hegye aranyozott gyümölcsökkel díszítve.
A vezér és az első legény vezetésével mennek udvarról udvarra. Pantomimikus játékukban megjelenik a jelképes meghalás és életre fújás.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 02. 00:00
Az én szívem
Az én szívem
Az én szívem sokat csatangolt,
de most már okul és tanul.
Aki halandó, csak halandót
szerethet halhatatlanul.
keltezetlen töredék
József Attila (1905-1937)
fotón: Rippl Rónai József (1861-1927) - Vöröshajú nő
2016. January 31. 00:00