Stetka Gyula (1855-1925) festőművész képeiből

                                                    A Mintarajziskolában, majd a bécsi és müncheni akadémián tanult. Később a Benczúr-mesteriskola tagja, illetve tanársegéde lett. Művészetében Benczúr hatása erősen érezhető. Egyházi tárgyú kompozíciókat, zsánerképeket és portrékat készített.  

Kirándulás a Fügés-tetőről (1159 méter) a Széphavasra (1341 méter) - 2015. május 25.- Gyimes - Székelyföld - Erdély

                          A Fügés-tetőről, más néven a Gyimesi-hágótól (1159 méter) indultunk a Széphavasra (1341 méter). Tetején, a Boldogasszony hegyen áll a Szentlélek kápolna, melyet 2014 pünkösd hétfőjén szenteltek fel. Most is szép ünnepség és szentmise volt ott. fotók Katalin konyhája oldal

Hatalmas hátizsákok alatt görnyed s legtöbb ember

                            "Hatalmas hátizsákok alatt görnyed s legtöbb ember: cipelni kell a hitelt, fenn kell tartani a házat, az autót, az életszínvonalat. A válságban Isten fogyókúrára fogja az emberiséget, hogy a sok felesleges lomot, cicomát ledobjuk magunkról" Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes

1. Nem lehet a szegényeket sikeressé tenni azzal, hogy a gazdagabbakat kifosztod.   2. Ha kapsz valamit amiért neked nem kellett dolgoznod, azért egész biztos valaki másnak kellett megdolgozni.   3. A kormány nem tud adni senkinek semmit, addig amíg azt valaki mástól el nem veszi először.   4. Semmit nem tudsz megsokszorosítani úgy, hogy először elosztod.   5. Mikor a nép fele úgy gondolja, hogy nekik nem kell dolgozni mert a másik fele úgyis eltartja. És mikor a másik fél rájön arra, hogy akármennyit dolgozik, a kormány a fizetésük felét arra költi állandóan aki nem csinál semmit. Ez a kezdete annak, hogy az a nemzet a bukás felé halad.

Megszólalt a Merkelnek síró kislány: „Remélem, Izrael egyszer megszűnik”

                      Reméli, hogy Izrael eltűnik a föld színéről, mondta a Die Welt újságírójának a palesztin menekült kislány, aki elsírta magát Merkel kancellár előtt. „Das Land sollte nicht mehr Israel heißen, sondern Palästina”, vagyis „az országot többé nem Izraelnek kellene hívni, hanem Palesztinának” – ezzel a kijelentéssel lepte meg a Die Welt újságíróját Reem Sahwil, a 14 éves palesztin menekült kislány, aki világhírű lett, miután élő adásban elsírta magát Merkel kancellár előtt. Merkel akkor elmagyarázta neki, hogy Németország nem fogadhat be minden menekültet, és a politika néha bizony nagyon nehéz dolog. Sahwillra kitoloncolás várt, vissza kellett volna térnie Libanonba, ahonnan családjával együtt érkezett. A kancellárt sokan bírálták érzéketlenségéért, de hamar kiderült, hogy nem eszik olyan forrón a kását: a kislány és szülei Németországban maradhatnak.   Sahwil okos, szimpatikus kislány, öt éve az országban él, jól beszél németül, és megindító volt, ahogy elmagyarázta, mennyire szeretne Németországban maradni, és elvégezni a gimnáziumot ugyanúgy, mint az osztálytársai. Később azt is elmondta, hogy rosszul esett neki Merkel asszony válasza, de nagyra becsüli az őszinteségéért.   A Die Welt most felkereste Sahwillékat rostocki lakásukban, hogy hosszabb riportban mutassák be a család életkörülményeit. A beszélgetés kellemetlen fordulatot vett, amikor az újságíró megkérdezte a kislányt, hogy hazájának tekinti-e már Németországot. „Nem, az én hazám Palesztina”, válaszolta Reem. Az újságíró észrevette, hogy a szoba falán lóg egy történelmi térkép az 1948 – vagyis Izrael alapítása előtti – Palesztináról, és rákérdezett, hogy milyen területet nevez Reem Palesztinának. „Az egészet”, mondta a kislány Merkelhez méltó őszinteséggel. „De ott van Izrael is”, kérdezett vissza az újságíró. „Igen, egyelőre, de remélem, eljön az idő, amikor majd nem lesz ott, hanem csak Palesztina”, válaszolta a kislány.   „A beszélgetés most nehézzé vált. Reem, a szimpatikus, okos kislány, aki annyira szeretne Németországban élni, olyan dolgokat mondott, amelyek nem tarthatóak”, jellemezte a beállt légkört a Die Welt. Az újságíró rámutatott, hogy Németországban nem tűrik el az antiszemitizmust, és megkérdezte, hogy érti-e Németország és Izrael különleges történelmi kapcsolatát. „Igen, de véleményszabadság van, itt szabad ilyesmit mondanom. Nyitott vagyok rá, hogy bármiről vitatkozzunk”, jelentette ki Reem.   A kislány, mint kiderült, ugyanazokon a történeteken nőtt fel a libanoni menekülttáborban, mint a palesztin gyerekek többsége: az 1948-as menekülés, a „katasztrófa” emlékein, és azon, milyen boldogok voltak egykor a nagyszülei Palesztinában.   A sztoriban benne van minden, amiért ezzel a multikulti Európával lesz még egy-két probléma.

A megmaradásunk - a létünk a tét!

                    "A tét ma már Európa. Az európai polgár életmódja, az európai értékek és az európai nemzetek megmaradása vagy eltűnése, még pontosabban felismerhetetlenségig történő megváltozása. Most már nem csupán az a kérdés, hogy mi magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, hogy lesz-e egyáltalán mindaz, amit mi ma Európának nevezünk." Orbán Viktor

Bizony, bizony abba kellene hagyni végre!

                      "Folyamatosan félrevert harangok mellett nem lehet családot alapítani, munkát vállalni, gyereket szülni. Abba kellene hagynunk az állandó pánikolást, nyafogást, siránkozást." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes

Mátyás király fái a Kárpát-medencében - Mátyás király hársfája - Bajmóc - Felvidék

                        A Kárpát-medencei magyarság körében Hunyadi Mátyás (1443-1490) neve fogalommá, alakja ikonszerûvé vált. A rend, az igazságosság, a szeretet, a felvilágosodás szimbólumává lett. A nemzet szeretetét, tiszteletét legendái tükrözik a legjobban. Mátyás emlékét a mai napig sok-sok történet őrzi. A Kárpát-medence számtalan pontján Mátyás-fákat őriznek magyar közösségek. A Felvidéki Bajmócon a híres várkastély területének elválaszthatatlan részét képező erdősített parkban is áll egy közülük. A várkastély bejárata előtt áll Mátyás király messze földön híres, körülbelül, 12,5 méter törzs-kerületű hatszáz éves hársfája. Maga a király örömmel járt Bajmócra, ahol a hársfa alatt különféle lakomákat, tanácskozásokat rendezett.

A nagyemberségről

                      "Ott kezdődik a nagyemberség, hogy az ember észreveszi, hogy mások is élnek a földön őkívüle, és amit tesz, úgy teszi, hogy nemcsak magára gondol, hanem másokra is." Szabó Magda (1917-2007) -  író, költő, műfordító forrás: Magyarország képalbum- oldal  

Amikor saját magad küzdesz meg az áhított cél eléréséért

                                "Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik." Wass Albert (1900-1998) – író és költő