Október 6. - A magyarok gyásznapja - Szabadság-szobor - Arad - Partium
"Aradi vértanúk" összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végzett ki az elnyomó, gyarmatosító hatalom. * Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849) * Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849) * Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849) * Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849) * Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849) * Láhner György honvéd tábornok (1795–1849) * Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849) * Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849) * Nagysándor József honvéd tábornok (1804–1849) * Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1813–1849) * Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849) * Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849) * Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1807-1849)
Az atya mai korunk egyik legfontosabb igazságát mondta ki - osszuk, terjesszük gondolatát! A felkészületlen, felületes, "mindenhez értő", gúnyolódó ember társadalmunk ebolája, ami szétrágja, megöli közösségeinket
"Divatos lett a mai világban, hogy mindenki mindenhez felületesen, de nagyon határozottan hozzászól. Félelmetes az a bátorság, ahogyan biztos próbák nélkül megszólnak, elítélnek, sárral dobálóznak az emberek!
Ezek a felületes kirohanások mély sebeket okoznak! Az ilyen stílus nemcsak az evangéliumtól van fényévekre, hanem a holnapot építő, normális emberi kommunikációtól is! Ez az ítélkező, mindent leszóló, nyafogó vírus feltartóztathatatlanul ott burjánzik a közösségeinkben, mondhatni, szívesen látott vendég lett.
Az ebola vírus is támad, de ellene összerándulunk, védekezünk, próbáljuk bölcsen legyőzni azt! A büntetés nélkül társait elítélő, megszóló, kigúnyoló ember társadalmunk ebolája, mely biztosan szétrágja, megöli közösségeinket, ha nem védekezünk ellene!
Régebben azt mondták, egy tisztességes polgár, egy úriember, nem beszélve keresztényről, nem engedhet meg magának bármilyen stílust, mert aki nem tud vigyázni a modorára, az nem való tisztességes emberek közösségébe, azzal nem ülünk le egy asztalhoz!
Jó lenne megtanulni ezt őseinktől!"
Böjte Csaba(1959) - Ferences szerzetes
Parasztházak - Tornácos ház - Bodonyi - Északi-középhegység
Gál Krisztina, helyi hagyományőrző munkái találhatók meg a házban - és egyben megvásárolhatók is.
Magyar Alkotóművészek Háza - Falk Miksa utca - Budapest
Az épület az 1885-ös Országos Általános Kiállításra Műcsarnoknak épült. Pfaff Ferenc építész tervezte.
A homlokzat nyers téglából készült, a gazdagon díszített majolika domborműveket a pécsi Zsolnay gyár készítette.
Fellegvár a Dunakanyarban - Visegrád - Dunántúl
A visegrádi vár erődítmény a Dunakanyarban. A Visegrádi-hegység magas sziklacsúcsától le egészen a Duna partjáig húzódik.
A középkori vár fontos politikai és katonai szerepet játszott a magyar történelem során egészen a 17. század végéig, amikor hadászati jelentőségét elvesztette.
A történelem folyamán több erődítményt is emeltek, hogy ellenőrzésük alatt tarthassák a szoroson átvezető utat. Az 1241–1242-es tatárjárás viharai által romba dőlt ispánsági vár köveiből IV. Béla király építtette fel az újabb veszedelem elleni félelmében a hatszög alakú, vastag falú lakótornyot, amit a néphagyomány később Salamon-toronynak nevezett el.
Míg az uralkodó a Duna parton építkezett, addig felesége, Mária királyné a magas sziklacsúcsot erődíttette meg az eladott ékszerei árából befolyt pénzen.
A következő időszakban megépíttették a kényelmesebb lakhatást biztosító Duna folyó melletti Palotát, így a zordon kővárban csak a helyőrség állomásozott.
Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a felsővárbeli ötszögletű öregtoronyban őrizték a Szent Koronát.
A következő évszázadokban már a könyörtelen időjárás és az emberek bontásai alaposan lefogyasztották mind a várkomplexum, mind az egykori királyi Palota épületeit.
Bár korábban is végeztek feltárásokat, de csak az 1960-as évektől indult meg korszerű műemlékvédelmi helyreállítása a magyar történelem fontos színteréül szolgáló visegrádi várnak, melynek munkálatai még sok generációnak adnak feladatot.
Figyelmezzük csak az író szavát! És próbáljuk megszívlelni - boldogságunk érdekében!
"Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra.
Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával.
S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékét. Boldognak is kell lenni, közben."
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő
Wass Albert igazsága: tanulj meg örvendeni! – rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA – érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=SUPrJ03XMbM
Hungarikumok - Kálmán Imre (1882-1953) - Csárdáskirálynő - Nagyoperett
100. éves születésnapját ünnepeljük a világszerte ma is játszott magyar operettnek.
A Csárdáskirálynő Kálmán Imre legnépszerűbb operettje, melynek zenéjét az első világháború kitörése előtt kezdte el írni.
Az alaptörténet: egy pesti orfeumi énekesnőről szól, akibe beleszeret egy trónörökös.
Közben kitört a világháború, és Kálmán abbahagyta a komponálást: „Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ.” Egyéves szünet után Lehár Ferenc tanácsára folytatta a munkát.
Az ősbemutató Bécsben, 1915-ben volt. A magyar bemutatásra 1916. november 3-án került sor. A szövegkönyvet Gábor Andor fordította le. Az első előadások Csárdáskirályné címen futottak. A Csárdáskirálynő szerepét Beöthy – a Király Színház igazgatója – Kosáry Emmára osztotta, akinek ez a szerep olyan sikert hozott, hogy ezután végleg az operett világában maradt.
Beöthy ennél az operettnél vezette be azt az újítást, hogy a második és a harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat.
Az operett elindult világhódító körútjára, 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, Sylvia címmel. Az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották, és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak.
A szövegkönyvet 1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső átírta, a primadonna szerepből kiöregedett, akkor már 61 éves Honthy Hanna számára főszereppé bővítették Cecília (az eredeti változatban Anhilte) szerepét, és kibővítették Miska szerepét.
Onódi Béla (1900-1991) festőművész képeiből
A Szentendrei Művésztelep (1926) és a Szentendrei Festők Társaságának (1928) egyik alapító tagja.
A Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede és Réti István növendékeként tanul 1918-20 között. 1918-ban főiskolai ösztöndíjjal Nagybányára, 1919-ben pedig a kecskeméti művésztelepre látogat.
1921-25. között Amerikában él, Philadelphiában, a The North American újság illusztrátora. Eközben az Academy of Fine Arts-on folytatja művészeti tanulmányait.
1926-tól dolgozik a szentendrei művésztelepen, művei szerepelnek annak kiállításain. Ő is részt vesz negyedmagával a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplom kifestésében 1932-33 között.
1941-ig a művésztelepen, utána a városban él. 1942-ben székelyföldi ösztöndíjjal Erdélybe megy, Nagybányára is ellátogat. 1946-ban kizárják a teleptagok sorából, de ugyanúgy rendszeresen kiállít a szentendrei művészekkel.
Egész életművét meghatározza a nagybányai művészet iránti nosztalgia, az ebből táplálkozó lírai hangvételű természetelvű ábrázolás.
Gyakori témája a szentendrei városkép és a környező természeti tájak. A harmincas évektől kezdve egészen haláláig oldott, napfényes, finom színeffektusokat használ, képeit mindinkább a látványt feloldó fény- és színjáték jellemzi.
Ha mindenki tisztára seperné a maga portáját, az egész világ tiszta lenne
„Ha mindenki tisztára seperné a maga portáját,... az egész világ tiszta lenne.”
Kalkuttai Boldog Teréz - Teréz anya (1910-1997) - Nobel-békedíjas római katolikus apáca - Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója