Mátyás király fái a Kárpát-medencében - Mátyás király hársfája - Bajmóc - Felvidék
A Kárpát-medencei magyarság körében Hunyadi Mátyás (1443-1490) neve fogalommá, alakja ikonszerûvé vált. A rend, az igazságosság, a szeretet, a felvilágosodás szimbólumává lett.
A nemzet szeretetét, tiszteletét legendái tükrözik a legjobban. Mátyás emlékét a mai napig sok-sok történet őrzi.
A Kárpát-medence számtalan pontján Mátyás-fákat őriznek magyar közösségek.
A Felvidéki Bajmócon a híres várkastély területének elválaszthatatlan részét képező erdősített parkban is áll egy közülük.
A várkastély bejárata előtt áll Mátyás király messze földön híres, körülbelül, 12,5 méter törzs-kerületű hatszáz éves hársfája.
Maga a király örömmel járt Bajmócra, ahol a hársfa alatt különféle lakomákat, tanácskozásokat rendezett.
A nagyemberségről
"Ott kezdődik a nagyemberség, hogy az ember észreveszi, hogy mások is élnek a földön őkívüle, és amit tesz, úgy teszi, hogy nemcsak magára gondol, hanem másokra is."
Szabó Magda (1917-2007) - író, költő, műfordító
forrás: Magyarország képalbum- oldal
Amikor saját magad küzdesz meg az áhított cél eléréséért
"Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik."
Wass Albert (1900-1998) – író és költő
Október 6. - A magyarok gyásznapja - Szabadság-szobor - Arad - Partium
"Aradi vértanúk" összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végzett ki az elnyomó, gyarmatosító hatalom. * Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849) * Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849) * Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849) * Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849) * Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849) * Láhner György honvéd tábornok (1795–1849) * Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849) * Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849) * Nagysándor József honvéd tábornok (1804–1849) * Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1813–1849) * Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849) * Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849) * Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1807-1849)
Az atya mai korunk egyik legfontosabb igazságát mondta ki - osszuk, terjesszük gondolatát! A felkészületlen, felületes, "mindenhez értő", gúnyolódó ember társadalmunk ebolája, ami szétrágja, megöli közösségeinket
"Divatos lett a mai világban, hogy mindenki mindenhez felületesen, de nagyon határozottan hozzászól. Félelmetes az a bátorság, ahogyan biztos próbák nélkül megszólnak, elítélnek, sárral dobálóznak az emberek!
Ezek a felületes kirohanások mély sebeket okoznak! Az ilyen stílus nemcsak az evangéliumtól van fényévekre, hanem a holnapot építő, normális emberi kommunikációtól is! Ez az ítélkező, mindent leszóló, nyafogó vírus feltartóztathatatlanul ott burjánzik a közösségeinkben, mondhatni, szívesen látott vendég lett.
Az ebola vírus is támad, de ellene összerándulunk, védekezünk, próbáljuk bölcsen legyőzni azt! A büntetés nélkül társait elítélő, megszóló, kigúnyoló ember társadalmunk ebolája, mely biztosan szétrágja, megöli közösségeinket, ha nem védekezünk ellene!
Régebben azt mondták, egy tisztességes polgár, egy úriember, nem beszélve keresztényről, nem engedhet meg magának bármilyen stílust, mert aki nem tud vigyázni a modorára, az nem való tisztességes emberek közösségébe, azzal nem ülünk le egy asztalhoz!
Jó lenne megtanulni ezt őseinktől!"
Böjte Csaba(1959) - Ferences szerzetes
Parasztházak - Tornácos ház - Bodonyi - Északi-középhegység
Gál Krisztina, helyi hagyományőrző munkái találhatók meg a házban - és egyben megvásárolhatók is.
Magyar Alkotóművészek Háza - Falk Miksa utca - Budapest
Az épület az 1885-ös Országos Általános Kiállításra Műcsarnoknak épült. Pfaff Ferenc építész tervezte.
A homlokzat nyers téglából készült, a gazdagon díszített majolika domborműveket a pécsi Zsolnay gyár készítette.
Fellegvár a Dunakanyarban - Visegrád - Dunántúl
A visegrádi vár erődítmény a Dunakanyarban. A Visegrádi-hegység magas sziklacsúcsától le egészen a Duna partjáig húzódik.
A középkori vár fontos politikai és katonai szerepet játszott a magyar történelem során egészen a 17. század végéig, amikor hadászati jelentőségét elvesztette.
A történelem folyamán több erődítményt is emeltek, hogy ellenőrzésük alatt tarthassák a szoroson átvezető utat. Az 1241–1242-es tatárjárás viharai által romba dőlt ispánsági vár köveiből IV. Béla király építtette fel az újabb veszedelem elleni félelmében a hatszög alakú, vastag falú lakótornyot, amit a néphagyomány később Salamon-toronynak nevezett el.
Míg az uralkodó a Duna parton építkezett, addig felesége, Mária királyné a magas sziklacsúcsot erődíttette meg az eladott ékszerei árából befolyt pénzen.
A következő időszakban megépíttették a kényelmesebb lakhatást biztosító Duna folyó melletti Palotát, így a zordon kővárban csak a helyőrség állomásozott.
Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a felsővárbeli ötszögletű öregtoronyban őrizték a Szent Koronát.
A következő évszázadokban már a könyörtelen időjárás és az emberek bontásai alaposan lefogyasztották mind a várkomplexum, mind az egykori királyi Palota épületeit.
Bár korábban is végeztek feltárásokat, de csak az 1960-as évektől indult meg korszerű műemlékvédelmi helyreállítása a magyar történelem fontos színteréül szolgáló visegrádi várnak, melynek munkálatai még sok generációnak adnak feladatot.
Figyelmezzük csak az író szavát! És próbáljuk megszívlelni - boldogságunk érdekében!
"Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra.
Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával.
S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékét. Boldognak is kell lenni, közben."
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő
Wass Albert igazsága: tanulj meg örvendeni! – rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA – érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=SUPrJ03XMbM