Modern háború Európa ellen: amerikai hajók menekültek tömegeit szállítják Európába
Napjainkban a menekültek, bevándorlók kérdése foglalkoztatja a világot. Érdekes elemzést készített az Arab Tavasznak Európára, a kialakult bevándorlási hullámra gyakorolt hatásáról, illetve az Egyesült Államok mindebben játszott szerepéről a német kla.tv, amelyet az alábbiakban közlünk.
A menekültprobléma egyre inkább foglalkoztatja a politikusokat. Líbiában több százezer menekült várja, hogy Európába juthasson.
„Valóságos népvándorlás ez” – mondta Elmar Brok, a CDU politikusa. Bár fontos a menekültek kimentése a Földközi-tengerről, nem segít a helyzet megoldásában. „Ha még több hajót vetnénk be, akkor rövidesen 2 millió ember fog Líbiában várakozni” – fűzte hozzá.
Már évekkel ezelőtt figyelmeztették a politikusokat, hogy Kadhafi kormányának Amerikai Egyesült Államok által kezdeményezett megdöntése az ország destabilizációját eredményezi, valamint veszélybe sodorja az Európai Unió déli határát. Létezett egy szerződés Líbiával, amely szerint az ország menekülttáborokban gyűjti össze a menekülteket, ahonnan visszaküldi őket hazájukba.
Bár Kadhafi diktátor volt, bizonyos szabályok szerint garantálta a biztonságot országában, most viszont káosz van ott. „Az, amit most átélünk, a katonai megszállás eredménye, amely megdöntötte Kadhafi rezsimjét, de semmi egyebet nem ért el” – mondta Martin Schäfer, a német külügyminisztérium szóvivője.
Úgy tűnik, jelenleg a menekülthullám veszélyeit jelző figyelmeztetéseket sem hallgatják meg, ahogy azokkal a hangokkal sem foglalkoztak, amelyek a Kadhafi-rendszer megdöntésének veszélyeire hívták fel a figyelmet.
A múlt héten a külügyminiszterek közös tárgyalásukon egyetértettek abban, hogy a menekültválság csak akkor oldható meg, ha stabilizálódik a líbiai helyzet. Senki nem tudja viszont azt, hogy lehet ezt elérni. Az egyik ötlet szerint meg kell semmisíteni azokat a hajókat, amelyeken a menekültek Európába utazhatnának. Mások szerint az embercsempészekre kellene lecsapni. Kétséges, vajon lehet-e győzni velük szemben.
A több tízezer menekült hátterében, akik évente Európába kerülnek, szervezett üzlet áll, minden menekültért 10.000 eurót kapnak. Az ebből származó hasznot csak a drogkereskedelemből származó haszon múlja felül.
Vajon ki jut ezáltal pénzhez? Először azt kell megvizsgálnunk, melyik országokból származnak a menekültek. Leginkább azokból az országokból menekülnek, amelyeket az ún. Arab Tavasz döntött romlásba. Ott működik leginkább a menekültekre építő üzletág. Embereket toboroznak, csodás jövőt ígérnek nekik Európában, s mindezt a helyi sajtó is támogatja.
Ez vonatkozik a fekete kontinensre, Afrikára is. Az onnan származó embereknek át kell kelniük a Szaharán, ahol még többen meghalnak, mint később a tengeren.
Erről azonban hallgat a sajtó. A menekülteket szállító hajók Olaszországban kötnek ki, az olasz hatóságoktól megkapják a szükséges iratokat, dokumentumokat. A következő céljuk Németország. Ott menekülttáborokba kerülnek, a táborok viszont megteltek.
Telt házasak a kórházak és a hivatalok is, hiszen a jó szándékú emberek segíteni szeretnének. Itt a menekültek rájönnek arra, hogy becsapták őket, nem vár rájuk csodálatos jövő. Nem csoda, hogy elégedetlenek lesznek, emiatt zavargások törnek ki és szociális konfliktusokra kerül sor.
Vajon ki tartja mozgásban mindezt, a menekülteket, az egész „iparágat”, azokat, akik hasznot húznak mindebből? Ki mozgatja a szálakat?
A menekültek érdekes módon arról számolnak be, hogy az őket szállító hajók amerikai zászló alatt hajóznak. Ezt a népvándorlást tehát az amerikai kormányzat, illetve a mögötte álló pénzügyi oligarchia vezényli - foglamaz az elemzés.
Mi készteti az Egyesült Államokat arra, hogy lehetővé tegye a menekültek beszivárgását Európába? Vajon humanitárius okok miatt teszi ezt?
Valószínűleg nem, hisz az Egyesült Államok könyörtelenül védi saját határait az illegális bevándorlóktól. Például az amerikai-mexikói határt 5 méter magas kerítés alkotja, amely több mint 3.100 kilométeres szakaszon húzódik.
A kerítés körül 17.000 határőr járőrözik, mindehhez repülőgépeket és helikoptereket, drónokat és kamerákat vesznek igénybe, illetve olyan berendezéseket, amelyek a föld rezgéseit – például az alagútásást – érzékelik. Akit elkapnak, azt őrizetbe veszik és könyörtelenül visszaküldik őt az anyaországba. Európába viszont egyre érkeznek a menekülteket szállító amerikai hajók.
Vajon hogyan reagálna az amerikai kormány, ha olasz vagy francia hajók mexikói menekülteket szállítanának az Egyesült Államokba? Ez kulcsfontosságú kérdés, ha a menekültek problémáját akarjuk vizsgálni.
Ez az amerikai stratégia ugyanis egzisztenciális gondokat okoz Európának, illetve Európában. Ugyanez lenne a helyzet az USA-ban is, ezért zárták le légmentesen az amerikai határokat.
A mesterségesen megrendezett menekültkatasztrófa a háború modern módszere, amit az Amerikai Egyesült Államok a háttérben a pénzügyi oligarchia támogatásával folytat. Azt is mondhatnánk, először Líbiában hullottak a bombák, most pedig Európában – átvitt értelemben – bombák helyett menekültek hullanak.
Ez viszont komoly problémákat eredményez. Ez egy kifinomult módszerekkel folytatott gazdasági és pénzügyi háború, amelyet Európa, konkrétan Németország ellen folytat az Egyesült Államok.
Ez ugyanakkor szociális háború is, amely ezzel a módszerrel beszivárog a családba, a munkahelyekre, a kultúrába és a műveltségbe.
A háború célja Európának, a politikai, gazdasági és kulturális nagyhatalomnak a szétrombolása, destabilizálása. Az egyre nagyobb területen észlelhető káosz pedig megfelel az Új Világ globális pénzügyi oligarchái céljainak.
Európa soha nem fogadta volna el ezt a helyzetet. Ezek tehát az úgynevezett Arab Tavasz virágai?
kla.tv - tenyek.sk
Wass Albert: Hontalanság hitvallása - Elmondja Dörner György - rövidke VIDEÓ!
kattints a rövidke VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=ta3ZiazXvI8
Madarász Gyula (1858-1931) - munkáiból
Ornitológus, festő és rajzoló. Bölcsészdoktori oklevelet 1880-ban szerzett a budapesti egyetemen. Utána a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárához került, ahol utóbb a madárgyűjtemény igazgató őre lett.
Elsősorban a madarak tanulmányozásával foglalkozott. E célból beutazta egész Magyarországot, járt Nyugat-Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában is, 1896-97-ben a kormány megbízásából Indiában és Ceylonban végzett zoológiai, de főleg ornitológiai kutatásokat és gyűjtést, 1911-12-ben pedig Egyiptomban, Núbiában és Szudánban.
A Fertő-tó mellett madárvonulási megfigyeléseket végzett. Eredményeit hazai és külföldi szaklapokban tette közzé. Művészeti tanulmányait Ligeti Antalnál végezte. Tájakat és madarakat ábrázoló képeit a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban állította ki.
Az emberek sokszor hosszan a negatívumokon rágódnak
"Az emberek sokszor hosszan a negatívumokon rágódnak, ahelyett, hogy nekiállnának, és valami jót tennének. Azáltal, hogy segítek másokon, egyszerűen elfeledkezem a magam gondjáról, bajáról."
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Már a szélsőséges hazai ellenzéki "megmondó médiumok" is a maguk módján, de méltatják Orbán Viktort, és politikáját - ellenzéki lapszemle
Gazda Albert, a szélsőséges Origo internetes újság volt főszerkesztője, és az ugyancsak szélsőségesen manipuláló Index internetes hírportál volt vezető szerkesztője szerint miközben hetekig-hónapokig „azon pattogtunk sokan”, hogy milyen ócska kampánnyal próbálja a miniszterelnök megtalálni az új rezsicsökkentést és ezzel megállítani pártja és kormánya népszerűségének zuhanását, nem vettük számításba, hogy a történetnek jóval több a rétege, mint ahogy az első ránézésre látszhat.
Így arra sem tapintottuk rá, hogy Orbán Viktor elsősorban mit akar. Pedig ő személyesen is elmondta, már januárban: „nem akarjuk, hogy a megélhetési bevándorlók célországa legyen Magyarország”.
Gazda szerint a menekültprobléma súlyos probléma, nemcsak a Földközi-tengeren, Magyarország déli és keleti határain is. Ezzel a dologgal kezdeni kell valamit.
Amikor Orbán Viktor erről a témáról beszél, akkor nem légből kapott hülyeségről beszél, hanem nagyon is valós jelenségcsoportról.
A kampány szerinte primitív, csakhogy nem a kampány volt a lényeg. Orbán Viktornak tényleg az az első számú célja, hogy a migránsok ne jöjjenek ide. Akik jönnek, hétről hétre egyre többen vannak.
Akik jönnek, azok országait szétverték, és amíg nem áll oda egy kellőképpen kemény kezű új diktátor, hogy stabilizálja a helyzetet, addig jönni fognak. Káosz van és pszichózis, ennyi menekült még nem nagyon volt a világon.
A vándorlást nem lehet megállítani – de hátha más útvonalakra lehet terelni. Orbán Viktor ezt akarja. Ha vonulnak, vonuljanak másfelé. Menjenek Romániába, Ukrajnába, Horvátországba, bárhova. Ne erre menjenek.
A schengeni határ egy konkrétan létező határ, uniós feladat megvédeni. Az most még csak ijesztgetés, hogy tízezrével fogja hozzánk visszatoloncolni a migránsokat a Nyugat, de nem kizárt, hogy megtörténhet. Minél többen vonulnak át rajtunk, annál inkább megtörténhet.
Jobb csinálni a dolgokat, mint várni, hogy hátha nem történnek meg. Két dolog számít. Az, hogy ki nyeri a meccset, és az, hogy milyen lesz végül az ország. Most még jönnek a menekültek, de majd másfelé fognak menni.
Nemcsak a kerítés, hanem a kampányok és az új szabályok miatt is. Nem Magyarország fog elszigetelődni, hanem másutt is lesznek kampányok, kerítések és törvénymódosítások.
Mivel az ellenzéknek nincs és nem is lehet érdemi és a választók tömegei számára is hiteles reakciója, a Fidesz és a kormány nyeregben marad.
cink.hu
Anjou legendárium miniatúrái - XIV. század - Szent László legenda jelenetei
Károly Róbert és a gyermek András herceg olaszországi utazása alkalmából készült az a legendagyűjtemény, amelynek töredékei a Vatikánban, a New York-i Morgan Libraryben és a Szentpétervári Ermitázsban találhatók.
A gyűjtemény az Anjou ház szempontjából fontos szentek történeteit tartalmazza, gyermekek számára készült, csak képaláírásnyi szövegeket tartalmaz. A legendárium festői Bolognaból származtak és az olasz trecento festészeti stílusát alkalmazták.
I. Károly magyar király (1308–1342) felesége, Erzsébet királyné(1305-1380) - Házioltára
Ezüstzománc-technikával készült az 1340-es években. A klasszikus gótikus drapériás figurákat lebegő, törékeny, elegáns lénnyé alakítja. Ereklyetartó szekrény, amely bezárva apostolok, angyalok alakjával díszített házikót alkot. Kinyitva magánájtatosságot szolgált, szekrényében a szoptató Madonnát látjuk és két angyal szobrát. Ők tartják az ereklyék tokját. Körmeneti és ereklyetartó keresztek tanúskodnak a stílus magyarországi meghonosodásáról. Az oltár mai helye: Metropolitan Museum of Art, New York - USA!
Őshonos háziállataink - Magyar lúd
Ez a víziszárnyas Magyarország védett háziállatai közé tartozik. Simatollú és fodrostollú változatban tenyésztik. A lúd szinonimája a közismert liba elnevezés.
Egykorú források szerint a házi libák után már a 11. és 12. században egyházi tizedet kellett fizetni. Ekkor az ország minden területén elterjedt a parlagi változata, amelynek ősei valószínűleg Görögország felől érkeztek. Ebből az állományból alakultak ki a magyar lúd színváltozatai és tájfajtái.
A Léva-vidéki lúd a kitűnő minőségű húsáról és májáról volt nevezetes, a makói a májméretéről. A 20. század elején a magyar parlagi lúd nemesítésére az emdeni fajtát hozták be az országba, s ez a két fajta vált uralkodóvá a későbbiekben. Végül a mai változat a parlagi fajta és a külföldi fajták keresztezéséből jött létre.
Fodrostollú magyar lúd igazi különlegesség. Szárnyfedő tollai és farktollai hosszúak, szalagszerűen fodrozódnak. Leggyakoribb a fehér szín, de ugyancsak létezik tarka és szürke változatban is.
A ludakról sokáig azt tartották, hogy együgyűek, pedig valójában a legértelmesebb szárnyasok közé tartoznak. A legelő csapatok például őröket állítanak, amelyek meg tudják különböztetni a pásztort a vadásztól.
A liba mája Magyarország egyik fontos kereskedelmi exportcikke.
Magyar népszokások, hagyományok - Péter Pál napi hagyományok
Péter Pál napjának különleges jelentőségét az adta, hogy a búza, a rozs aratásának ekkor fogtak neki. A magyarok úgy tartják, hogy e napon a „búza töve megszakad”. Péter-Pál, valamikor dologtiltó nap is volt, tehát az aratási munkálatokat jelképesen, a kasza egy-két suhintásával a gabonában, kezdték meg.
A teljes mondás úgy tartja, hogy a búza Szent György napján szökik szárba, májusban kihányja a fejét, Szent Vid napján abbahagyja a növekedést és Péter-Pál napján megszakad a töve, vagyis április végén hosszú szárat ereszt, májusban megindul a kalászfejlődés, június közepén már nem fejlődik tovább, így utána lehet aratni. Így vált Péter és Pál emléknapjává, mint az aratás kezdete a néphagyományban.
Ugyanakkor a halászok is ünnepeltek, hiszen Péterben, a halászban patrónusukat tisztelték, s az ő tiszteletére halvacsorát rendeztek, amire a község vezetőit is meghívták.
Nem egyszerű vacsoráról volt azonban szó, hanem a halászcéhek nagy ünnepéről: ekkor avatták ugyanis legényeiket, amely ünnepségre inasok hívogatták össze az embereket egy-egy rúdra kötött ponttyal a vállukon, a halétkeket a mesterek készítették.
Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák az aratókat és a napszámosokat.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Puskás Ferenc-mellszobor - Madrid - Spanyolország
Az ötvenes évek magyar Aranycsapatának labdarúgói 1956 után – hosszabb nyugati portyát követően – részben hazajöttek, részben azonban a külföldön maradás mellett döntöttek. Az előbbiek között jegyzi a sporttörténelem.
Az utóbbiak, a kinn maradottak között szerepelt Puskás Ferenc (1927-2006) balösszekötő is, aki csapatkapitányként nemcsak valóban kimagasló játéktudással, de nagyszerű irányítóképességgel is rendelkezett. “Öcsi” később “Pancho” néven lopta be magát a spanyol focibarátok, konkrétan a Real Madrid szurkolótáborának szívébe.
Az Aranycsapat legendás kapitánya 1958-tól 1967-ig szerepelt a Real Madridban, 179 mérkőzésen 154 gólt szerzett.
A „királyi gárda” valdebebasi sportcentrumában 2013 októberében leleplezték Puskás Ferenc bronz mellszobrát, amelynek talapzatán a felirat a Madridban töltött kilenc évre emlékeztet.
Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy Puskás a világtörténelem egyik legnagyobb játékosa volt, minden Madrid-szurkolót, aki láthatta góljait, büszkeséggel töltött el a játéka.
Az ünnepségen Simicskó István sportért felelős államtitkár is méltatta „Öcsi bácsit”, a spanyolokkal közös büszkeségünket.
Puskás Ferenc özvegye jelenlétében ők ketten leplezték le a szobrot, amelyet Pedro Montes készített.