Bayer Zsolt: Éhségmenetelők
Ígértem, hogy elmesélem önöknek, kik is éhségmenetelnek Nyíregyházáról Budapest felé. Nos, kezdjük a sort a györteleki menetelőkkel.
Mivel sokat járok arrafelé, merthogy a szomszédos Géberjénben laknak fölöttébb kedves barátaim, hát feltűnt nekem, hogy Györtelekről is vannak népek a menetben. Aztán elolvastam a megye napilapjában a beszámolót az indulásukról, ahol Halmi József, Györtelek szocialista polgármestere nyilatkozott bőséggel, és mesélt a nehéz életükről. S ugyanott megszólalt egy másik györteleki menetelő, bizonyos Jakab Attiláné született Kovács Éva. Azt mondta Jakab Attiláné, hogy ő és a férje munkanélküli, s havi negyvenötezer forintból kénytelenek megélni, ráadásul ő diplomás munkanélküli, ami még szomorúbb állapot.
Tényleg az. Tényleg szomorúbb.
Lássuk akkor Jakab Attiláné szomorú sorsát.
Ha önök Mátészalka felől autóznak Csenger irányába, hamarosan be fognak érkezni Györtelek faluba. S ahogy mennek a falu főútján, egyszer csak látni fognak a jobb oldalon, egy telken két házat. Az egyik ház olyan hagyományos, magyar falusi kockaház, a hatvanas-hetvenes években épült ezekből sok százezer. Rendes, tiszta ház ez, amelyről beszélek.
Ebben él Jakab Attiláné és családja - lévén ez a ház az asszony szülőháza. Itt lakik tehát ő, a férje, a gyerek és a mama. S a takaros, rendes ház mellett áll egy másik ház. Ez a másik ház új. S szintúgy nagyon takaros. Ablakain behúzott függönyök - merthogy ez a ház üresen áll. A helybeliek elmondása szerint a ház a gyereknek épült, és, szintén a helybeliek elmondása szerint, nincsen rajta hitel.
Ezt nem tudom ellenőrizni, meg mindegy is. Maradjunk annyiban, hogy új, nagy alapterületű, kelet-magyarországi viszonyok között kifejezetten módos. A telek hátsó részében pedig három nagyméretű fóliasátor látható.
Ránézésre körülbelül ötszáz négyzetméter darabja, vagyis összesen ezerötszáz négyzetméternyi fóliasátor áll a két ház mögött. Ezek azért állnak ott, mert Jakab Attiláné és férje virágot, továbbá paradicsom- és paprikapalántákat nevel abban. Ebből élnek, s a helybeliek elmondása szerint nem rosszul.
Ezen tudnivalókon kívül még a következőket kell elmesélni Jakab Attiláné éhségmenetelőről. Jakab Attiláné valóban diplomás, végzettsége szerint diplomás ápoló. A mátészalkai kórházban dolgozott, ám onnan valamilyen oknál fogva eljött. Majd a györteleki önkormányzatnál helyezkedett el mint a gyermekjóléti szolgálat vezetője, ám innét valamilyen szintúgy nem ismert oknál fogva, Halmi József polgármester kirúgta.
Na most Jakab Attiláné és Halmi József jelen pillanatban együtt éhségmenetel Budapest felé, ami azért nagyon fontos, mert legalább abban biztosak lehetünk, hogy lesz idejük megbeszélni, miért is rúgta ki a Jóska a szegény Évikét. S ezenkívül még egy dolog biztos, de teljesen: a mátészalkai, a fehérgyarmati és a nyíregyházi kórházban bármikor el lehet helyezkedni nővérként.
Megkérdeztem: nővérhiány van. Úgyhogy Jakab Attiláné, amint hazaér az éhségmenetről, azonnal hívhatja bármelyik kórházat, tárt karokkal várják. Igaz, ez lényegesen nehezebb, mint elsétálni Pestig, és közben marhaságokat beszélni, de ha már egyszer olyan kevés az a havi negyvenötezer… Nem mondom, hogy a nővérek sokat keresnek, de ennél többet. A palánták meg a virágok pedig hozzák a többit. Elfér még egy harmadik ház azon a telken, lehet építkezni két éhségmenetelés között.
Ha pedig Jakab Attiláné hazatérve elhelyezkedett nővérként a három kórház egyikében, akkor már csak egyetlen dolgot kell elintézni a györteleki éhségmenetelők között. Méghozzá Bedő János ügyét.
Bedő János a györteleki önkormányzat gyámügyese. Ebbéli minőségében pedig köztisztviselő. Nos, történt, hogy nevezett Bedő János köztisztviselő - amúgy a helyiek elmondása szerint Halmi József polgármester jobbkeze - nyilatkozott az éhségmenet kapcsán. Méghozzá olyasféle nyilatkozatot tett, hogy nagyon nem ért egyet a kormányzati intézkedésekkel, nagyon fél, hogy mi lesz itt jövőre, úgyhogy nagyon egyetért az éhségmenetelőkkel stb., stb. Az csak a baj, hogy Bedő János köztisztviselő a törvény szerint nem tehet semmiféle politikai nyilatkozatot, és nem vállalhat politikai szerepet.
Ezért, ahogy hazaérnek a nagy éhségmenetelésből a polgármester úrék, bizony haladéktalanul ki kell rúgniuk Bedő János gyámügyest az állásából. Már csak azért is, mert ezek után, ha egy jobboldali szavazóval akadna valamilyen hivatalos ügye, még azt gondolhatná bárki, hogy elfogultan fog intézkedni.
S faluhelyen tudják ám egymásról az emberek az ilyesmit. Meg azért is ki kell majd rúgni Bedő Jánost, mert akkor jövőre már teljes joggal és okkal éhségmenetelhet ő is, ameddig csak akar. (Úgyhogy rajta leszek ezen a kérdéskörön február 11. után is!)
Végezetül jegyezzük meg, hogy a nyíregyházi éhségmenet indulásakor feltűnt a vágóképeken Varga Valentin, aki a helyi LEADER-munkacsoport MSZP által delegált vezetőhelyettese, havi kábé 300 ezer forintért vezet helyettesen. Ő is jól mutatott az éhségmenetelők között.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Feledik a luxusfogást az „éhező” MSZP-sek - A kongresszuson még libamáj és rókagombamártás is volt
Cézársaláta lazacrózsákkal, borjúérmék sült libamájjal és mézes almával, juhtúrós tésztával bélelt jércemell snidlinges mártással, roston sült sertésérmék rókagomba-mártással, grillezett halfilé vajmártásban, borjúkaraj napon szárított paradicsomkéregben sütve – ebből a menüsorból válogathattak a gazdasági válság kirobbanása kapcsán tartott, 2008-as MSZP-kongresszus résztvevői.
A napokban a jelenlegi kormányt szociális érzéketlenséggel vádoló, éhségmeneteket szervezgető szocialistáknak a 2003-as, hírhedt söjtöri lakomán sem kellett szűkölködniük: a Deák-emlékév nyitányaként rendezett luxusfogadáson többek között mandulával töltött angolnát, pácolt fogasfilét, házias borjúsültet pirított borjúmájjal és fokhagymás parajjal tekert harcsát vehettek magukhoz.
Magyar Hírlap
Másolják a magyar gazdaságpolitikát
Egyre több ország követi vagy követné az Orbán-kormány szokásosnak nem nevezhető gazdaságpolitikai intézkedéseit. Legutóbb a cseh szociáldemokrata párt jelezte, átvenné az egyes szektorokra kivetett különadó ötletét. Így például a pénzügyi, energetikai, telekommunikációs társaságokra 19 százalék helyett harmincszázalékos adót vetnének ki.
A jelenleg ellenzékben működő párt ráadásul visszafordítaná a magán-nyugdíjpénztári rendszert is. Ismert, hogy hasonlóan cselekedett a szlovák kormány is, amely bevezette a banki és a vállalati különadót, valamint felhasználja a magán-nyugdíjpénztári pénzeket a költségvetési konszolidációra.
A tervekben szerepel a magán-egészségbiztosítók megszüntetése is. A román kormány szintén több különadó bevezetése mellett tette le a voksát, ezek többek között az energiaipari, valamint a természeti és ásványi kincseket kitermelő vállalatokat érintik.
Nemrégiben eldőlt az is, hogy az unió is bevezeti a tranzakciós illetéket, amellyel várhatóan tizenegy tagállam él majd. Igaz más módon, mint hazánk, ők ugyanis csak a spekulatív pénzmozgásokat terhelnék, míg a magyarországi adó jóval kiterjedtebb és sokkal több bevételt hoz az államnak.
Lőcsei Tamás
Magyar Hírlap
A Jobbik a nemzet nevében nemzet ellenes - ha sikerülne megbuktatni Orbánt a túloldali szélsőséggel, jöhetne Bajnai
A magyar parlament jelenleg nem felel meg annak az elvárásnak, hogy ülésein minden képviselő a haza javát munkálja és alakítsa, és csak a jó és jobb megoldásokon lenne vita. A jelenlegi országgyűlés nem ezt a képet mutatja.
A kormányzásra kivételesen nagyarányú szavazói megbízatást kapott pártszövetség országépítő munkáját a parlamentben jobbról is, balról is akadályozzák.
Baloldalon ülnek az országot tönkretevő pártok maradványai, amelyeknek egyetlen céljuk van: megbuktatni a kormányt.
Történelmi szégyenidőszakuk termékeként jött létre a magyar nép felháborodottabbjainak támogatásával egy hazafias jelszavakat hangoztató párt, amelynek képviselői a parlament jobboldalán ülnek.
Harsány nemzeti színvallásuk ellenére, egyetértve a túloldali szélsőséges táborral, nem találnak soha olyan kormányzati intézkedést vagy törvényjavaslatot, amelyet helyeselnének.
Közös a jelszavuk is: le kell váltani a kormányt, meg kell buktatni Orbán Viktort.
Vajon hogyan képzelik a jövőt, ha sikerül megbuktatni az Orbán-kormányt? Hogy akkor Vona-kormány jön? Nem.
Akkor a hatalmi krízist kihasználná a magyarellenes külső baloldal, s végrehajtaná meghirdetett tervét: Bajnai-kormányt ültetnének az ország nyakára.
Jobb lenne, ha minden képviselő az ország érdekét szolgálná, ahelyett hogy muníciót adna az ország ellen acsarkodóknak. Mert ami az országban csak oktalan hőbörgés, az a világsajtóban egy ország rágalmazására alkalmas „bizonyíték”, és azokon át ömlik a gyűlölet a magyar nép ellen.
Csapó Endre
Szent tehenünk
Valami védőhálóféle veheti körül Demszky Gábort, Budapest korábbi főpolgármesterét, hogy még most, bő két évvel távozása után is vígan élheti világát, ahelyett, hogy elmesélné végre, miként sikerült ilyen kétségbeejtően lezüllesztenie azt a világvárost, amelyet húsz esztendőn át mégiscsak ő irányított.
... Szent tehén? A mostani főpolgármester friss nyilatkozatában ezt olvasom: „Ma sem tudjuk, hogy az MSZP-SZDSZ-es vezetés miért nem volt hajlandó az orosz államadósság terhére megépíteni ezt a (4-es) metrót.
... A városházán az orosz államadósság ügyével kapcsolatos papíroknak nincs nyomuk. Úgy tudom, hogy már rég nincs nyomuk.” Talán éppen ezen a nyomon - hogy eltűntek, eltűnhettek a nyomok - kellene kutakodnunk. Miért és kik hagyták, hogy így legyen? Talán végre karámba kellene terelni a szent tehenet.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Kudarcba fulladt szoci gyűlöletkeltés
Az Európa Tanácsot megnyugtatták a magyar kormánytól kapott válaszok a médiatörvény és az igazságszolgáltatás ügyében. Thorbjørn Jagland, a szervezet norvég főtitkára egy minapi sajtóreggelin azt ecsetelte, jó irányba halad a magyarok ügye, ezért személy szerint ő, de a tanács is kifejezetten elégedett velünk, örülhetünk.
Hogy Jagland főtitkár mindezt két szalonnás omlett elfogyasztása közben tudatta a kontinens közvéleményével, arra utal, Európa urai tényleg megbékéltek rebellis hazánkkal, talán még meg is bocsátottak nekünk, pH-értékeik helyrebillentek, s immár vígan falatozva is el tudnak minket látni jótékony intelmekkel, buksisimogatásokkal, nem kerülgeti őket a gyomorideg.
Hát köszönjük. Árulkodó mozzanat: bár Jagland úr jelezte, ezzel lezárult a párbeszéd Magyarország és az Európa Tanács között, időközben befutott Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációvezetője, aki riadt közleményben tudatta, dehogy zárult le a tanács vizsgálata, még csak az kellene…
Hogy a „vizsgálat” és a „párbeszéd” két különböző szó más jelentéssel, szóra sem érdemes. Annál inkább a kivagyi, tipikusan szocialista tempó: ők még az illetékesnél is jobban tudják, mit zárt le és mit nem.
Meg aztán átlagemeszpés úgy van vele: nehogy már véget érjen az általuk csiholt médiatörvény-cirkusz, sok pénzt és gyűlöletet lapátoltak bele, kárba ne vesszen.
Pilhál Tamás
gondola.hu
Összeomlás helyett
A rezsicsökkentés közben a múlt héten a miniszterelnök brüssszeli és moszkvai látogatása, a médiaszabályozás körüli legfontosabb nemzetközi vizsgálat nyugvópontra jutása, az elhibázott kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolásáról szóló európai bírósági döntés (nem volt lopás) mind a konszolidációt szolgálta, a kormányt szorongató nyomást enyhítette.
Ami persze így is roppant erős. Köhög a gazdaság motorja, az átalakítások miatt csikorog a gépezet, összeomlásról azonban csak álmodik az ellenzék.
A mától Gyulán ülésező Fidesz-KDNP-frakciószövetség a következő parlamenti szezonnak is annak esélyével futhat neki, hogy nála marad a kezdeményezés. Elhúzódó kegyelmi állapot: a kormánypártok a választás előtt egy évvel valódi kihívó nélkül készülhetnek a kampányra.
Szerető Szabolcs
Magyar Nemzet
Az arcátlanság bája
Miért is olyan nagy baj tehát, ha a kormány visszavásárolja a gázüzletágat? Bár minden tiszteletem az E.ON-é, mint kitűnő német befektetőé, de nem a magyar kormányzat tudja jobban, hogy milyen nemzeti érdekeket kell érvényesíteni az ország gázellátásában és erőműfejlesztesében?
Nem a magyar kormánynak kell tárgyalni az orosz kormányzattal arról, hogy Magyarország milyen szerepet játsszon a térség energiaigényének kielégítésében és milyen áron juthassunk az ehhez szükséges nyersanyaghoz?
Lehet utálni a jobboldalt, de az eszmének nem kellene elhomályosítania józan észt, mert itt mindannyiunk hosszú távú érdekeiről van szó, beleértve az unokáinkat is.
Szalontay Mihály
Magyar Hírlap
Bayer Zsolt: Irány Gyula! - (teljes cikk)
Ma Gyulára megyünk.
Régen, tovatűnt ifjúkoromban megrögzött dunántúli voltam. Megrögzött budaiként voltam az. Aztán lassan, félve, de felfedeztem az ország keleti felét, és beleszerettem. Az egyik legnagyobb szerelmem éppen Gyula. Olyan igazi krúdys kisváros ez, amelyet gyönyörűséges, ódon délutánok laknak, s ahová még oda lehet képzelni a lámpaoltogatót egy hófúvásos éjszakába.
Megyünk Gyulára. Öröm az ilyen utazás. Még akkor is, ha mint most, egyéb célja van, mintsem a menekülés. Most azért megyünk Gyulára, mert úgy döntött a baloldal és úgy döntött Ron Werber, hogy nekifog a kampánynak. És ők egyféle kampányt ismernek: a békétlenség és a viszály kampányát. Nincs és nem is volt soha más mondanivalójuk.
De azt mindig nagyon pontosan el tudták mondani, kit és miért kell gyűlölni. S miközben a gyűlöletet szítják, terjesztik, fecskendezik és suttogják, egyvégtében a szeretetről papolnak. A végtelen, örök szeretetről és megértésről, amelynek ők és csakis ők az alanyai és tárgyai.
Szeret a baloldal az égvilágon mindenkit, aki azonos ővele, és megért az égvilágon mindenkit, aki ugyanazt mondja, amit ő. Szeretetük a saját köldökükig, liberalizmusuk meg a budi faláig ér. És most nekifogtak kampányolni. Több mint két éve hátrahagytak egy tönkretett, élhetetlen, szomorú, kizsigerelt, a végletekig kiszolgáltatott, eladósított, a puszta létét szégyellő országot. Így mentek el. És semmit meg nem bántak.
Úgy mentek el éppen, mint 1990‑ben. Akkor is romhalmazt hagytak maguk mögött. Negyven év romjait, hazugságát, gyilkosságait, minden bűnét és nyomorát.
S talán ha fél évig féltek kicsit, hogy lesz számonkérés. Aztán fél év elteltével kinyílt a pofájuk. S visszajöttek – a taxissztrájkkal.
Most vagy másfél évig kussoltak. És csak utána fogtak neki. De nekifogtak megint. Most éppen éhségmenetekkel és kormány- meg Fidesz‑ellenes tüntetésekkel, hátulról irányított diáklázadással.
Mind közül talán az éhségmeneteik a legvisszataszítóbbak és leghazugabbak. (Már most szólok, hogy holnap vagy holnapután beszámolok önöknek az egyik Nyíregyházáról indult éhségmenetelőjükről, bizonyos Jakab Attilánéról, csak azért, hogy önök is tudják, és ami ennél is fontosabb, önök is érezzék, kicsodák ezek.) Ilyen éhségmeneteket húsz‑egynéhány éve útnak lehetne indítani. S indítani lehetett volna az előző rendszerben is – de leginkább a 2002 és 2010 közötti időszakban indulhattak volna.
De akkor nem indultak.
Amikor kormányon vannak, soha nincs éhség, nincs munkanélküliség, nincs gázáremelés, nincs nyomor, nincs hajléktalan, amikor kormányon vannak, mindig minden olyan szép. Olyankor nagyszerűen prosperál a gazdaság, mosolygósak és dundik a bankok meg az összes multi. Olyankor szabályszerű és jogszerű minden.
Olyankor Alföldi Róbert is szabályosan nyeri meg a Nemzeti Színház igazgatói posztjára kiírt pályázatot – ha pedig mégsem, akkor sincs semmi baj. Hiszen ő: Ő. Ők pedig ők. Olyankor nem írogat kioktató és penetráns stílusú leveleket a bécsi színház igazgatója minekünk, hogy miképpen lenne helyes és illendő gondolkodnunk és éreznünk. (Vége a Bach‑korszaknak, helyedre!)
Ha ők vannak hatalmon, mindig minden rendben van. Oberleutnant úrnak alázatosan jelentem, a bőröndöket valószínűleg akkor lopták el, amikor jöttem oberleutnant úrnak alázatosan jelenteni, hogy a bőröndökkel minden rendben van. Ebben a páratlanul zseniális svejki mondatban reszket az ő uralkodásuk alatti rend. Mi pedig keresgéljük ellopott bőröndjeinket és ellopott életünket.
Ennek vetünk végre véget.
Mesterházy Attila pártvezér hiába hirdeti meg, hogy majd 180 fokos fordulatot hajtanak végre a gazdaságpolitikában, ezt mi nem fogjuk megengedni, mert ismerjük a 180 fokos fordulatot. Tudjuk, hogy akkor azonnal eltörlik a bankadót, a multikra kivetett adókat, és azonnal felvesznek nyakló nélkül minden hitelt. Abból meg két évig megint osztogatnak, utána pedig bejelentik, hogy „fájni fog”, és tízszeresen visszavesznek mindent. És győzelmi jelentést adnak ki, hogy iszonyatos megszorítások és iszonyatos hitelek árán „konszolidálták az országot”.
Ezt csinálják hatvan éve a gazemberek. Elég volt belőlük! Miképpen abból is elég volt, hogy ott rohangáljanak a kormány és a Fidesz–KDNP nyakában az utcán, és elhitessék a társadalommal, velük van mindenki. Elég volt a hazug éhségmeneteikből, az ellentét és a gyűlölet szításából, elég volt a mesterséges botrányokból, elég volt a véget nem érő, hatvan éve tartó permanens hazugságaikból.
Elég volt belőletek! Mostantól majd megszokjátok, hogy akárhogy is töritek magatokat, nem az van, amit ti elképzeltek. Majd megtanuljátok tisztelni a végtelen türelmet, amivel ez az ország tolerál benneteket hatvan (vagy ha 1919-től számolom, hát majdnem száz) esztendeje.
Bayer Zsolt
A józanul gondolkodó emberek üdvözlik a keleti nyitás sikerének újabb bizonyítékát
A józanul gondolkodó emberek üdvözlik a keleti nyitás sikerének újabb bizonyítékát, mert a történelmi sérelmeket legfőbb ideje ha nem is elfelejteni, de nem vetíteni rá a jelenre, hiszen a ma élő emberek többsége számára legfeljebb a történelmi és politikai tanulságok érdekesek, az eseményeken már nem lehet változtatni.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap