Gyűlöletgenezis
A szocialisták már 2004-ben belelökték az országot a túlzottdeficit-eljárásba úgy, hogy ebből még 2011-ben is nehéz legyen kijönni. Hátrahagyták a hatalmas államadósságot, egy megengedhetetlen nagyságú államháztartási hiányt megalapozó költségvetést, óriási méretű korrupciót a kulcsfontosságú intézményekben. Konstatálták, hogy az általuk felvett IMF-hitelt már nem nekik kell majd visszafizetniük. Ezután végignéztek a devizahitellel gúzsba kötött magyar lakosságon, és dörzsölték a markukat.
Gottwald Péter
Magyar Hírlap
Érték vagy érdek?
Mesterházy Attila beismerte, hogy a nemzetpolitika súlyának helytelen megítélése, illetve a szimbolikus kapcsolatok elhanyagolása mellett „komoly hibát” követett el pártja a 2004-es népszavazáson is. Megkérdőjelezi azonban morális indíttatását a mondta másik fele, amelyben máris felmenti magát a pártvezetés azzal, hogy a rossz válasz egy rosszul feltett kérdésre született.
Flick László
Magyar Hírlap
Érdekszövetség - A rendszerváltás óta nem volt akkora politikai, titkosszolgálati botrány, mint amelyik napjainkban körvonalazódik
A nyilvánosságra került információk alapján már most kijelenthető, hogy a hazai szervezett bűnözés és a Gyurcsány-kormány szövetséget kötött. Az egyik félnek a hatalom megtartása érdekében szüksége volt az akkori ellenzéket lejárató információkra, a másiknak több rendőri vezető volt az útjában, de vélhetően tartott a kormányváltástól is.
Tény, 2008-ban Laborc Sándor, a Gyurcsány-kormány polgári kémelhárításának a főigazgatója és Portik Tamás, a hazai alvilág egyik feltételezett irányítója személyes tárgyalásokba kezdett.
Legalább kétszer találkoztak, először egy pesti, majd egy budai étteremben. Az egyeztetések végül alkuhoz vezettek. Az olajbűnözésből milliárdokat bezsebelő, így a hazai éjszakai életben meghatározó szerephez jutó egykori Energol-vezér azt vállalta, hogy információkat gyűjt a Fidesz politikusairól. Cserébe néhány – szerinte korrupt – rendőr elmozdítását kérte.
A szóbeli megállapodás tehát létrejött. Az alvilág a szocialisták mellé állt. Az akció azonban a jelek szerint kudarcot vallott. 2010-ben a Fidesz kétharmados győzelmet aratott az országgyűlési választásokon, Portik Tamás pedig rács mögé került.
A szocialista kormányok alatt zavartalanul üzletelő férfit tavaly augusztusban a terrorelhárítók vették őrizetbe abban a házban, amely korábban Gyárfás Tamásé volt. Portikot jelenleg több, az 1990-es években elkövetett leszámolással, gyilkossággal összefüggésben felbujtással gyanúsítják.
A történtek résztvevői természetesen tagadnak és perrel fenyegetnek.
A Portik–Laborc-találkozókról azonban hangfelvételek készültek, amelyek a polgári titkosszolgálatok birtokában vannak. Ezek nyilvánosságra hozása pedig a magyar demokrácia elemi érdeke. Minden állampolgárnak joga van ugyanis megtudni, hogy a korábbi végrehajtó hatalom milyen eszközökkel próbálta befolyásolni a hazai politikai közéletet, a választások eredményét.
Ebben az ügyben nincs helye mismásolásnak. Ebben az ügyben nincs hova hátrálni. A történtek minden mozzanatát fel kell deríteni, résztvevőit pedig – amennyiben van rá büntetőjogi lehetőség – felelősségre kell vonni.
Nagy kérdés persze, hogy sikerül-e eljutni Gyurcsány Ferencig. Ő akkor nemcsak miniszterelnök – Szilvásy György titkosszolgálati miniszter és Laborc Sándor felettese –, hanem az MSZP elnöke is volt. A Demokratikus Koalíció vezetője most természetesen azt állítja, nem tudott semmiről.
Csak hát ki hiszi ezt el neki? Gyurcsány Ferenc szavának a súlya ma már nem igazán mérhető. Hatalmas átéléssel elmondott ő már mindent és annak az ellenkezőjét is.
A szóban forgó ügy azonban rendkívül komoly és ijesztő is egyben.
Gondoljunk csak bele! Az Egyesült Államokban szimpla nőügyek miatt kellett lemondania a CIA vezérének. Az egész világot bejárta David Petraeus és szeretőinek esete. Képzeljük el, mekkora botrány lett volna abból, ha az amerikai titkosszolgálati vezető Barack Obama ellenlábasának, Mitt Romneynak a politikustársairól gyűjtetett volna terhelő információkat meghatározó alvilági figurákkal.
Ébresztő, Magyarország!
Figyelem, Európai Unió!
Villányi Károly
Magyar Nemzet
Kié lesz Paks?
Oroszország meghatározó energiaszövetségesének lenni – nos, ez az a szerep, amelyre Ausztria és Szlovákia, sőt maga Németország is törekszik. Nekünk van földrajzi előnyünk, van hagyományos kapcsolatunk, s a jelek szerint most már a mutyit is jobban ki tudjuk zárni: ezzel nem élni bűn. Ezt a tervet megfúrni gyalázatos hülyeség.
Máté T. Gyula
Magyar Hírlap
Moszkvai újrahangolás
Ráérezve a világban zajló elmozdulásokra, a magyar kormány ebben a szellemben hirdette meg a keleti nyitás politikáját, amelyet egyesek ugyan nem néznek jó szemmel, pedig lásd például a németeket, ők ezen az úton már jóval előbbre járnak. Nem is tehetnek mást, hiszen a világban manapság keleti szél fúj, ezt kell befogni a vitorlába, ami sokszor nem egyszerű mutatvány. Bátran kell nyitni az új és a régi-új partnerek felé, miközben nem szabad elveszteni az euroatlanti klub bizalmát sem.
Stier Gábor
Magyar Nemzet
Indul a menet
Éhségmenet Baranyából is? Megkapó dolog, biztosan felébreszti a társadalom tagjainak szolidaritását, azaz sajnáljuk a baranyai éhezőket, együtt is érzünk velük, kérdés persze, hogy mit is tehetnénk ezentúl értük. Az Ormánság – ez Baranya megye déli sávja – sokkal szegényebb, mint az a szabolcsi országrész, amelynek neve a nyomorúság szimbóluma lett a hazai közbeszédben.
... Egy olyan régióról beszélünk, ahol a szociálliberális kormányzás idején még a vasúti menetrendet sem sikerült a munkába indulók napirendjéhez igazítani.
... Az ottani kevés vállalkozók egyike azt mondta, kénytelen bezárni a cégét, ha nincs vonat, nincs szállítás, hisz nincs pénze arra, hogy kamionokat vegyen. A MÁV lassan mindent felszámolt már évekkel ezelőtt.
Járt még a kis piros motorvonat, de minden más pusztulásnak indult, ami a vasúthoz kötődött. Ezek voltak a szociálliberális kormányzás utolsó rohamai az Ormánság ellen. Innen, Baranyából, amelyre ránehezedett a Toller László irányította Pécs gazdasági visszacsúszása is – amit sokan Toller és Gyurcsány rossz viszonyának tulajdonítottak –, nem nehéz éhségmenetet szervezni.
Tönkretesszük, aztán fellázítjuk. Nagyon régi, ismert baloldali recept ez. Rögtön látni, hogy nem az éhezőkről szól ez a menet.
Sinkovics Ferenc
Magyar Hírlap
Baloldali hisztériakeringő
Nagy a tülekedés a baloldalon, sok az éhes száj, politikai ambíció, úgyhogy nem csoda, ha a türelmetlenség nőttön-nő. Úgy viselkednek, mintha a megméretés csak egy kis intermezzo lenne, s már csak a tárcák, a főbb posztok elosztása váratna magára. Sok jó szoci kis kormányban is elfér alapon csak idő kérdése, hogy meginduljanak a tárgyalások, kié legyen a belügyi, az igazságügyi vagy a gazdasági minisztérium. Esetleg vonják össze mindet? Csupán abban a fránya kormányfői stallumban nem tudnak sehogy sem dűlőre jutni, annyian pipiskednek a magas hivatal felé. A politikának nem oly rég hátat fordított Bajnai Gordon nevét rebesgetik a legtöbbet, ám sokan még Gyurcsányt, mindenki Trükkös Ferkóját sem írnák le.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
Bayer Zsolt: Kampány előtt - (teljes cikk)
A napi politika hamarosan letaglóz majd mindannyiunkat. Most leselkedik ránk a leghosszabb és legocsmányabb kampány. Mielőtt végképp elmerülünk benne, érdemes lenne valami fontosabb és életbevágóbb üggyel is foglalkozni. Mert ahogy Stewart Brand írja Hosszú most című remekművében, szüksége van az emberiségnek valami hosszú távú mítoszra, és ez a „hosszú táv legalább évszázadokat jelent”.Az a szomorú valóság, hogy az emberiség mára teljesen elveszítette a hosszú távú gondolkodás képességét és igényét. Nemhogy évszázadokra, hetekre sem tudunk előre gondolni. S ez nem véletlenül van így - ez „fejlődésünk” szükségszerű velejárója. Fejlődésünk lényege ugyanis a fogyasztói társadalom és a globális kapitalizmus mindenhatósága, ez pedig magától értetődően tagadja a hosszú távú gondolkodást. (Amúgy a gondolkodást magát is, de az egy másik kérdés…)
A rövid távú gondolkodás, illetve a rövid távú nem gondolkodás lett az alapvető és egyedül üdvözítő életstratégia. Ezt igényli a hihetetlen mértékű technikai fejlődés. Mire megszoknánk egy új eszközt, máris piacon van az újabb, még gyorsabb, még sokoldalúbb változata. Amiért tegnap erőn felüli áldozatra voltunk hajlandók, mára elavult.
Nagyjából ez jelenti ma a világgazdaság motorját. Miképpen egy évszázada az autó töltötte be ugyanezt a szerepet, ma a tömegkommunikáció és a szórakozatóelektronika hajszolja az emberiséget az ürességbe. S mindennek mára lett megfellebbezhetetlen ideológiafundamentuma is: ez pedig a piac vezérelte világgazdaság mindenhatósága. „A piac az egyedüli és a legjobb szabályozó” – szól a verdikt, és aki ezt meg meri kérdőjelezni, az „rághatja szégyenében ökleit”.
A szemünk láttára hullik szét ez a piac szabályozta világ, de az alaptétel akkor is megkérdőjelezhetetlen. Ennyiben vissza is tértünk már a kommunista kísérlet elmebajához. Ott is tudta mindenki, hogy az alapelvek és a hangoztatott jelszavak semmit sem érnek, és köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, mégis évtizedekig tartott, amíg a kollektív és nyomasztó tudás elsöpörte a rendszert magát.
A rövid távú gondolkodást, illetve nem gondolkodást erősíti a modern tömegdemokráciák kétségbeejtően szűk és ostoba látóhatára. Ez a látóhatár a következő választásokig tart, és legfőbb mondanivalója a kampány maga. És ettől a szemlélettől nem is várható el a hosszú távú gondolkodás. Ez a szemlélet a tömeg igényeit akarja meghatározni, indulatait felkorbácsolni, majd kielégíti a mesterségesen felkeltett idióta igényeket, és levezeti valahogyan az alantas indulatokat. Ennyi.
Hans Castorp még így elmélkedik a Varázshegyben: „Hogyan függ össze a köztársaság a szép stílussal, vagy az idő az emberiség haladásával, mert ha nem volna idő, nem volna haladás sem, és a világ nem volna egyéb bűzös tócsánál, rothadó pocsolyánál.”
S lám, eltelik néhány rettenetes évtized, és az emberiség haladása kizárólag a technikai haladásra fogyatkozik, az időből pedig a reklámok szlogenje marad. „Nincs idő a fájdalomra!” „Szerezd meg, most, azonnal!” Ez is ennyi.
Stewart Brand pedig joggal jegyzi meg: A legnagyobb önzés nem az ÉN. Hanem az én, MOST, EBBEN A PILLANATBAN! A világ pedig olyan bűzös tócsa és rothadó pocsolya lett, ahol plakátokon jelenítik meg a friss levegő illúzióját, ugyanis levegőt venni már valójában nem lehet.
Ez Kína rögvalósága. Ekkorát fejlődött az emberiség. S Jared Diamond persze felteszi a másik kérdést is: „Hogyan lehetséges, hogy egy ember vagy egy csoport tudatosan veszélyezteti az egész társadalmat, saját rövid távú érdekeit előbbre sorolva egyrészt a közérdeknél, másrészt akár saját hosszú távú érdekeinél?”
Nos, ez úgy lehetséges, hogy mára ilyenné lett az emberiség. S bár Jared Diamond remekül elemzi a távoli Montanában működő bányatársaságok penetráns gazemberségét és mindent elpusztító profitéhségét, mi bátran vegyük tudomásul, hogy mindez nem a távoli Montana vagy a távoli Kína gondja, hanem mindannyiunké.
Verespatak a szomszédban van. A cián néhány éve vonult le a Tiszán. És az égvilágon mindenki a GDP-növekedés szükségességéről beszél. Pedig minden GDP-növekedési adat egy szög az emberiség koporsójába.
A piac mindenhatóságát hangoztató rút ostobaság az öngyilkosságra készülő emberiség mantrája. Montanában pedig egy ember ezt írta ki a klotyója falára: „Ne húzd le! Tégy úgy, mint a bányák vezetői: saját piszkodat takaríttasd el valaki mással!”
Innen is üdvözlöm a távoli, ismeretlen bölcselőt. És készülök a kampányra.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Önbecsülésünk oszlopa - a „tiltott történelem” a jelen nemzedékének vállát is nyomja
Megdöbbentő hatással ködösíti évtizedek múltával is a magyar múlt horizontját a kommunista diktatúra történelemhamisító mesterkedése.
Amikor rájöttek, hogy a zsarnokság és a szemfényvesztés eszközei nem képesek garantálni a pártállam stabilitását, akkor acélos szigorral alkalmazták a „tiltott történelem” rendjét még a gulyáskommunizmus évtizedeiben is. Ez kísért manapság. A Rákosi Mátyás-i és Kádár János-i történelemtiltás olyan maradandó siker, amely a jelen nemzedékének vállát is nyomja.
Horváth János
Magyar Hírlap
A Fidesz-kormány megmentette a nyugdíjakat
A baloldal kormányzása alatt két kézzel asszisztált a nyugdíjvagyon eltüntetéséhez: az emberek, ha akarták, ha nem, kötelező befizetésre kényszerítették őket külföldi kézben lévő nyugdíjpénztárakba, amelyekről most sorra derül ki, hogy a rájuk bízott megtakarításokat eltapsolták. Ezzel veszélybe sodortak minden mostani és leendő nyugdíjat. Az ügyben kiemelt nyomozások folynak - olvasható a Fidesz-frakció közleményében.
A Gyurcsány-Bajnai-kormányok a magyar emberek nyugdíjvagyonát kezelő állami nyugdíjkasszát kiürítették: a 2010-es kormányváltáskor már minden harmadik forint hiányzott. A Bajnai-kormány 2010-ben 357 milliárd forintos hiánnyal adta át a nyugdíjkasszát. Ha rajtuk múlt volna, 2011 szeptemberében a postás már nem vitt volna nyugdíjat senkinek, mert egyszerűen hiányzott a pénz.
A szocialisták cserbenhagyták a nyugdíjasokat, csökkentették a nyugdíjak reálértékét. A Gyurcsány-kormány 8 százalékkal csökkentette az induló nyugdíjakat. Bajnai Gordon 6,4 százalékkal csökkentette a nyugdíjak reálértékét és eltörölte a 13. havi nyugdíjat.
Szemben a baloldal nyugdíjas-ellenes politikájával a Fidesz-kormány a nyugdíjakat – ahogy azt a mai strasbourgi ítélet is igazolja – megmentette, sőt, Európa számos országával szemben a válság ellenére növelte azok összegét. 2010-ben a Fidesz megállapodást kötött a nyugdíjas szervezetekkel, miszerint bármi történjen, garantálja és megvédi a nyugdíjak értékét.
fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom