Az igazság napja
Könnyen megeshet, hogy szombaton az utóbbi két évtized legfontosabb világi tömegrendezvényére került sor Erdélyben. Egyáltalán nem erőltetett a párhuzam az 1990 februárjában Marosvásárhelyen lezajlott könyves-gyertyás tüntetéssel, amikor legalább százezer ember vonult át a városon, hogy nemzeti identitása, nyelve és iskolái megtartása érdekében kiálljon.
Lukács Csaba
Magyar Nemzet
Csituló viszályban
Mindig optimizmussal várom az olimpiát. Gazdasági válság ide, lakáshitel oda, ilyenkor semmi nem olyan fontos, mint a játékok. A bő két hét alatt az olimpia bűvöletében tompulnak a fájdalmak, csitulnak a viszályok. Miért is ne lenne így, hiszen olimpikonjaink sokszor emberfelettit alkotnak páston, tatamin, vízben vagy éppen lovon. ...Nyolc arany, négy ezüst, öt bronz és az éremtáblázaton az előkelő kilencedik hely. Az elszállt és megvalósult álmok után ez marad nekünk boldog realitásnak.
Szórádi Andrea
Magyar Hírlap
Kifakadt a Nobel-díjas közgazdász az USA politikájára
Szokásosan fanyar és kritikus blogbejegyzésben értékelte Paul Krugman az egész pénzügy világ által nagy figyelemmel kísért Bernanke-beszédet. A Nobel díjas közgazdász hű maradt korábbi nézeteihez: szerinte a Fed-elnöke Jackson Hole-ban arról beszélt, hogy a monetáris politika nem tesz semmit - pedig nagyon is tehetne.Öt egyszerű pontban foglalta össze Krugman, hogy szeritne mi is hangzott el Jackson Hole-ban:
1. A dolgok nagyon nagyon rosszul állnak.
2. A károk halmozódnak: minél tovább tart a mostani helyzet, annál rosszabbak a jövőbeli kilátások.
3. A Fednek megvan az ereje, hogy jelentősen segítsen a gazdaságon.
4. Miközben érvelhetünk amellett, hogy a beavatkozásnak költségei vannak, addig azt is láthatjuk, hogy ezek a költségek jóval kisebbek, mint a hasznok.
5. Ezért mi a Fednél továbbra is a kezünkön ülünk, és nagyon komolyan gondolkodunk azon, hogy talán egyszer majd csinálunk valamit.
portfolio.hu
Megérdemelt juttatás
Wittner Mária egykori halálraítélt nem hiába küzdött bajtársaiért. Harcában társra talált a szintén fideszes képviselő, Menczer Erzsébet személyében. Menczer Guszti bácsi, a „gulagos”, ezt már nem érhette meg. Háromezer-ötszáz napot töltött a Gulagon, de hogy ezt a súlyos büntetést vajon miért kaphatta, mi volt a bűne, talán még azok sem tudták, akik őt odaküldték. Fentről most biztosan elégedetten tekint le lányára, aki édesapja halála után továbbviszi, az egykor a Szovjetunióban fogva tartott magyar politikai rabok és kényszermunkások szervezetét. Úgy érezhette, hogy neki, mint szellemi örökösnek, ki kell állnia az ügyért, mert nagyrészt a meghurcolt politikai foglyoknak köszönhetjük, hogy ma egy demokratikus világban élhetünk.
Vámos György
Magyar Hírlap
Hatvanöt éve történt a kék cédulás választás
Annyi bizonyos: a jogállamba, a választásokba, a parlamentalizmusba vetett hit végzetes sebet kapott 1947-ben. De a másik oldalon a "siker" a gátlástalanság jogosultságát igazolta. Innen már csak egy lépés volt 1949, amikor egy lista maradt, vagy Kádár János híres szavai a 102 százalékos győzelemről 1963-ban, amikor "lefelé kellett csalni". Nevettek, biztosan nevettek akkor az MSZMP politikai bizottságának tagjai. S innen egyenes út vezetett a gátlástalanság politikai manifesztációjáig. Hogy ők tizenkétezren mit gondolnak ma tettükről, igazán érdekes lenne tudni. Megtennék újra?
Földesi Margit-Szerencsés Károly
Magyar Nemzet
Pénzt kell teremteni
A bankok úgy teremtenek pénzt, hogy betéteket fogadnak és hitelt adnak, körbe-körbejáratva ugyanazt a megtakarítást. A kihelyezett hitelek ugyanis betét formájában előbb-utóbb újra visszatérnek a bankokhoz, megteremtve egy újabb hitel nyújtásának alapját és így tovább. A részletekbe nem belemenve: ötszázalékos kötelező jegybanki tartalékrátát feltételezve egy egymillió forintos betétből a ki- és visszahelyezési ciklus végére húszmillió forintnyi betét- és tizenkilencmillió forintnyi hitelállomány keletkezik, miközben a kört elindító egymillió forint is hiánytalanul ott lesz a jegybank tartalékszámláján.
Az alapvető banki tevékenység nyomán hússzorosára dagasztott számlapénz persze nem valóságos, mégis képes dinamizálni a nagyon is valóságos gazdaságot – nem véletlenül érezte olyan fontosnak Széchenyi István a hitelezés megteremtését Magyarországon.
Most gyakorlatilag ott tartunk, hogy újra erre lenne szükség. Hogy ez miképpen lehetséges, remélhetőleg elkerülve a válságot megelőző pénzszórást – amikor annak is jutott kölcsön, akiről szinte biztosan lehetett tudni, hogy törlesztésre képtelen lesz –, de azért megmozgatva a mostani állóvizet is, az persze nagy kérdés.
Amikor Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a hazai bankszektort legalább fele részben magyar tulajdonban szeretné tudni, sokan felhördültek, hogy na, így biztosan nem, de ha szétnézünk egy kicsit a nagyvilágban, kiderül, ez igenis alappal bíró elképzelés. Magyarországon kilencven százalék fölötti a bankrendszer külföldi kézben lévő része.
Ennél nagyobb aránytalanság, leszámítva az alig félmilliós lélekszámú Luxemburgot, csak Burkina Fasóban, Barbadoson és Madagaszkáron van. Ha mellé állítjuk, hogy az Egyesült Királyságban 57, Kanadában 42, Németországban 14, Franciaországban pedig 6 százalékban van külföldi kézben az ágazat, nem kérdés, melyik csoporthoz tartoznánk szívesebben, de a szlovák, a román, a cseh és a lengyel aránytalanság is jóval elmarad a hazaitól.
Erdősi Csaba
Magyar Nemzet
A bojkott bojkottja
Ujhelyi István, a szocialisták parlamenti alelnöke szerdán délután még támogatta, fél napra rá már ellenezte Kolláth György jogász-showman választásibojkott-ötletét. ... Pillanatnyilag tehát úgy néz ki, a gyors beszédű Kolláth doktor párttámogatás nélkül lesz kénytelen bojkottálni a 2014-es parlamenti választásokat - ami viszont nem valószínű, hogy befolyásolja a voksolás végkimenetelét. A téma - a választás bojkottja - komolyságát egyébként mi sem jelzi jobban, mint hogy korábban maga Gyurcsány Ferenc is szóba hozta azt Facebook-oldalán. Bejegyzésében a meghurcolt habzóborász azt írja, "hajlik arra", hogy nem szabad részt venni a választásokon, ha azt a "Fidesz-szabályok" alapján tartják meg... Nem kizárt: a show folytatódik. Arról egyetlen szót sem ejtettek a "választási szakértők", hogy egy ilyen bojkottnak az égvilágon semmi értelme - ha csökkenne is a részvétel, a voksolás mindenképpen eredményes lenne. Ráadásul - onnan nézve - lesújtó.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Feliratkozási láz
Navracsics Tibor: Ma is létezik tehát választói feliratkozás. A valódi kérdés nem is ez. Sokkal inkább az, hogy a szabályozás során minden kétséget kizáróan sikerül-e érvényesíteni azt az alapvető alkotmányos elvet, mely szerint a regisztráció senkit nem akadályozhat meg önhibáján kívül a választójog gyakorlásában. Hogy ez maradéktalanul így legyen, a választói feliratkozás folyamatának egyszerűnek, érthetőnek, átláthatónak és könnyen elérhetőnek kell lennie.
Heti Válasz
Levágtuk a sárkány fejét
Pintér Sándor: A miniszterelnök úr egyértelmű utasítása volt, hogy tegyünk rendet az országban. Rendet a kistelepüléseken, a nagyvárosokban, az éjszakai életben és a fegyveres testületeken belül. A munkát a szabálysértési törvény átalakításával, a büntető törvénykönyv szigorításával, valamint az új szervezetek - a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Terrorelhárítási központ - felállításával kezdtük.
Pintér Sándor belügyminiszterrel Bódis András készített interjút.
Heti Válasz
Honvédország
Nem csupán külsőségekről van szó. Elindultunk az úton, hogy a tiszti hivatás visszanyerje becsületét. A magyar katonai kultúrának nagy múltja, gazdag hagyományai vannak, amelyre lehet és kell is építeni. Azt szeretnénk elérni, hogy a magyar társadalom ismét büszkén tekintsen a katonáinkra, hogy ez a hivatás újra a legmagasabb elismertségnek örvendjen. Ezt hangsúlyozzuk az ünnepeinken, rendezvényeinken is. Például a nemrég létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett hallgatók avatási ünnepségén.
Simicskó István
Magyar Nemzet