Mesterházy Attila, a népszerű
A híradások szerint csupán pár száz ember hallgatta május elsején, amint az emelvényen szidja a kormányt. Ha egy politikusra kevesebben figyelnek az amúgy is megdöbbentően gyér közönség soraiból, mint egy Hyde Park-i, felfordított kukán álló szónokra, annak legfeljebb a haveri asztrológusok jósolnak szebb jövőt - magára valamit adó politológus nem.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
"Ez fáj Gőgösnek, ezért támadja a földpályázatokat"
Érthető a szocialista párt és Gőgös Zoltán részéről tapasztalható nagy felhördülés, hiszen a jelenlegi kormány a szocialistákhoz köthető nagybirtokok kivételezett helyzetének felszámolására törekszik. Magyarországon jelenleg 500 ezer hektár termőföld van állami tulajdonban, amelyből 400 ezer hektárt a volt szocialista állami gazdaságok utódcégei bérelnek az NFA-tól - reagált közleményében a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a szocialista politikus elmúlt napokban tett kijelentéseire szerdán.A tárca emlékeztet, hogy 1990 óta a szocialista kormányok idején számos cég jutott hatalmas állami területek haszonbérleti jogához. A zöldbárók zömmel jelképes összegért, több tízéves lejárati idővel szerezték meg a földeket. A jelenlegi kormány az új haszonbérleti pályázatokkal, a készülő földtörvénnyel, a zsebszerződéseket kiszűrő jogszabályokkal éppen az ilyen szerződéskötések, kivételezett helyzetek ellen harcol. Ez fáj Gőgös Zoltánnak, ezért támadja és ócsárolja a földpályázatokat - jegyzik meg.
Nem felejthető el az a tény sem, hogy a 2004 és 2010 közötti szocialista kormányok idején - amelynek tagja volt államtitkárként Gőgös Zoltán is - 30 ezer kis- és közepes agrárvállalkozás hagyott fel a tevékenységével - idézi fel a minisztérium.
Gőgös Zoltán sokadszorra húzza elő a kaskantyúi földhaszonbérleti szerződéseket. Egy olyan juhász gazdával kapcsolatban készül feljelentést tenni, aki állítása szerint igazságtalanul nem nyert a pályázaton. Ezzel szemben az igazság az, hogy a kaskantyúi földekre két juhász pályázott. Az egyik 20 éve bérelte az állami földeket.
A szerződés lejártával az NFA pályázatot írt ki, de nem ő nyert. A másik juhász természetesen mindenben megfelelt a szigorú pályázati feltételeknek. Hol van az előírva, hogy a pályázatokon mindig ugyanannak kell nyernie? Az NFA többször felajánlotta a vesztes pályázónak, hogy pályázzon másik területre, de ő egyetlen földhöz ragaszkodott, amely nem az övé, hanem az államé.
Gőgös Zoltán olyan eljárásrendet látna jónak a pályázatoknál, ahol előre el lehet dönteni, ki nyer. Így működött az előző rendszer. Most azonban új szabályok, új pályázati feltételek érvényesek. Családi gazdálkodók eddig még soha nem nyerhettek a mostanihoz hasonlóan nagy számban földhaszonbérleti jogot az államtól. Az NFA több mint 700 családi gazdálkodóval kötött szerződést eddig, több mint 17 ezer hektár földre. Az átlag földterület nagysága 37 hektár. Fejér megyében ötezer hektáron korábban egy földhasználó volt, ehelyett most harminc van.
A korábbi évek szocialista gyakorlata alapján a bérlők jelképes összeget fizettek, most hektáronként, évente átlagosan 20-30 ezer forintot kell fizetnie mindenkinek. És mivel az Orbán-kormány a családi és közepes gazdaságokat támogatja, így senki sem haladhatja meg az 1200 hektáros földhasználati plafont - emlékeztet a tárca.
A borsodi példa is jól mutatja, hogy míg korábban itt egy - olasz érdekeltségű - cég használta a területet, most a több mint kétezer hektáron állattartást, vagyis további befektetést vállaló huszonöt gazdálkodó dolgozhat. Vannak persze hangzatos esetek is, például a bírálók által emlegetett műköröm-építő hölgy. A nyertes pályázó egy aranykalászos gazda, aki eddig nem jutott földhöz, ezért keresett mással megélhetést. Egy biztos, műköröm építő oligarchát még az ellenzék sem látott! - zárul a VM közleménye.
MTI - fidesz.hu
Zászlóbontás
Agresszív szavazatszerző programot állított össze az MSZP a választásokig. Már a tanulmány címe is sodró erejű - Baloldaliság, remény, erő -‚ egyszerre tűz és Téli palota elleni roham. Ez a harc lesz a végső! A részleteken még dolgozni kell, de az alapgondolat kész visszaszerezni az elveszített karaktert, újra elő a Horn Gyula-i gondolattal: szövetség a kisemberrel! Az alkotók persze tudják, nem lesz könnyű, a választók zöme már nem hülyíthető tovább, az értelmesebbje az idők során elballagott, a bigottak meg átpártoltak az űzött szakdolgozatíróhoz ernyőt, botot rázni. A Jókai utca különben is fenntartással van a Demokratikus Koalícióval szemben, mérések szerint Gyurcsány nemhogy erősítené a tábort - csak bajt hoz a vállalkozásra. Vagyis úgy tervezik, eltekintenek a bomlott kádkövestől, rajtuk ne röhögjön a nagypolitika...
Pilhál György
Magyar Nemzet
Sarkosan fogalmazva
Hazánk egyik legszebb városában, Kőszegen írom e sorokat Huber László polgármester irodájában. Régen jártam itt, kicsit el is tévedtem, de az első ember, akit útbaigazítás végett megszólítottam, azonnal megismert, és elmondta, mindennap olvassa cikkeimet. El is kísért, kis unokáját kocsiban tolva, és közben beszélgettünk. Biztosított arról, hogy a nép minden baj ellenére továbbra is kitart a Fidesz és a kormány mellett, mert látja és tudja, hogy rettentő helyzetet örökölt. „Ha ezek megint visszajönnének, vége van Magyarországnak”, mondta, és ebben is egyetértettünk. Hála istennek, az országot járva nagyjából ugyanilyen véleményeket lehet hallani, fogalmam sincs, mit mérnek a közvélemény-kutatók, de a józan emberek többsége külön-külön és együtt is borzad az MSZP-től, a DK-tól és az LMP-től, aki pedig még nem eléggé, az nézzen végig egy parlamenti közvetítést, és csak az arcokat figyelje. Sajnos, a nép „okos gyülekezetének” ez a része akarva-akaratlanul is igazolja Kövér László házelnök időnként kifejtett véleményét, miszerint meg kellene őrizniük méltóságukat, vagy legalább próbálkozni vele.
...Csak egyszer már szabaduljunk meg adósságainktól és hitelezőinktől, és soha többé ne jöjjenek vissza azok, akik csak hitelből építenék és lopnák szét az országot.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
A kócos frontharcos
Érdekes adalék, hogy Göncz Kinga szakterülete a konfliktusok kezelése, azok megoldása, ehhez képest mint képviselő kifejezetten az ütközések gerjesztésére és azok felszínen tartására törekszik. Felszólalásaiban a magyar kormány mint félfasiszta, demokrácia ellenes, rasszista, az egypárti autokrácia híveként jelenik meg. Ezt a kormányt meg kell büntetni, móresre kell tanítani. Göncz Kinga szenvedélytől fűtott beszédben kérte, hogy feltétlenül szavazzák meg a kohéziós alapok megvonását Magyarországtól. Göncz, aki nem a magyar népet akarja mindennap deresre vonni, hanem csak az Orbán-kormányt szeretné meneszteni, itt árulta el, mennyire érdekli őt a magyar nép. Semennyire.
Seszták Ágnes
Magyar Nemzet
Nem is kellene talán kócosnak nevezni az illető hölgyet, hisz ezzel a személyi jegyeit figuráznánk ki. A fizimiskája meg mindenkinek olyan, amilyen, amilyennek a Jóisten megteremtette. Jellemzéséül a tökéletes kifejezés rá a hazaáruló. /szerk. megjegyzése/
Az idő urai
Az idő mai urai példátlan erejű és kiterjedésű planetáris uralmukat annak köszönhetik, hogy az elmúlt három évezredben sikeresen kényszerítettek az egész emberiségre egy végzetesen téves időszemléletet. Ennek az eltorzított időszemléletnek, és az erre épülő végzetesen hibás időfelhasználási gyakorlatnak a lényege az, hogy a rövid távú idő szerepe és jelentősége hisztérikusan felértékelődőben, a hosszú távú idő viszont elképesztő gyorsaságú leértékelődésben van. A „mában” megszerezhető és fizikai élvezetekre lehetőséget nyitó haszon, illetve a „mában” meghozott áldozat, ami viszont élvezetektől foszt meg, irreálisan felülértékelt – és fordítva. A jövőben megszerezhető hozadék, illetve a mai élvezetért „fizetendő” hosszú távú „ár” bagatell semmiségnek, jelentéktelenségnek látszik. És ebben a folyamatban a leginkább vészjósló, hogy természeténél fogva öngerjesztő, vagyis saját magát gyorsítja, hiszen lúzernek láttatja azokat, aki a hosszabb távú gondolkodásra és felelősségre építenék tevékenységüket, és a sikeresség piedesztáljára emeli azokat, akik cinikusan röhögve felzabálják mások (a lúzerek, az időrabszolgák) életidejét. És ez teszi a mai időket egészen bizonyosan folytathatatlanná, bármit is állítsanak erről az idő urai, idejük lejáróban van.
Bogár László
Magyar Hírlap
A keleti nyitás nem okoz kulturális törést
Ha Keletre nyitunk, az nem mesterséges Szent István kontra Koppány választás, hanem egy remélhetőleg mind dinamikusabbá váló elfordulás egy jó esetben vergődő világtól egy szárnyaló világ felé. Nyugati felsőbbrendűség az emberi jogok terén? Ugyan, ugyan!
Lovas István
Magyar Nemzet
Merjünk magyarok lenni!
Az eltelt csaknem hét évtized a pusztulásra ítélt magyarság fennmaradásának a csodája, mert rettenetes volt az emberi, anyagi és erkölcsi veszteségünk. Nem csoda, ha sokan gyűlölik Telekit, mert igazságai ma is veszélyesek, különösen, ha sokan megértik és vallják. „Csak az tartozik a nemzethez, aki a nemzeti feladatokat vállalja” – mondja. Ha ezt ma bárki idézné a Magyar Országgyűlésben, abból rettenetes botrány lenne, talán még Európa is felháborodna ilyen kirekesztő vélemény hallatán. Merjünk magyarok lenni! – az igazság olvasásához is kell a bátorság. „Legszilárdabb meggyőződésem, hogy a nemzetet csak igazmondással lehet nevelni.”
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Barcelonai minta
A legelképesztőbb: néhány elborult sofőr ismét taxisblokáddal fenyegetőzik. Ami - 1990 ősze óta tudjuk - már messze nem (jogos vagy jogtalan) szakmai követelés, hanem kőkemény politika. A mára kimúlt SZDSZ akkori talán legaljasabb provokációja. A közvéleményt haragítja magára a taxistársadalom, ha "blokádozik", magával bánik el. Tüntetni, tárgyalni, vitatkozni lehet. Blokádozni? Semmiképpen.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Hogy kétsebességes lesz-e Európa?
Megítélésben már most két Európa létezik: a görögöknek sokáig elnézték a linkeskedést, a meghamisított költségvetési adatokat, míg a magyar kormány úgy kapott dorgálást, hogy egyensúlyt teremtett a költségvetésben, az államháztartás hiánya az idén és jövőre is nagy valószínűséggel a GDP három százaléka alatt – amire a rendszerváltás óta nem volt példa – marad. De ez nem számított, nem dicséret járt, hanem kétkedés, úgysem sikerül, s beígérték, be fogják fagyasztani a Magyarországnak járó 145 milliárd forintnyi uniós kohéziós támogatást. Végül Orbán Viktor meggyőzte az Európai Bizottságot, amely azt javasolja az uniós pénzügyminiszterek tanácsának, ne zárolja a pénzeket.
Csákó Attila
Magyar Hírlap