Gazdasági háború Európa ellen
Amikor Magyarország különösen szenvedő alanya egy Magyarország ellen zajló gazdasági háborúnak, gyomorforgató, hogy éppen a szocialista Kovács László volt uniós biztos szájából halljuk azokat a diktátumokat, amelyekkel Magyarországot akarják térdre kényszeríteni. Mert azt senki nem veszi be ma már itthon sem, hogy a magyar kormánnyal az a baja a nemzetközi tőke érdekeit artikuláló IMF- nek hogy a magyar jegybanknak milyen jogi státust szán az Országgyűlés a hazánk érdekében a politikai hatalomtól való függetlenségének deklarálása mellett.Hiszen jól emlékszünk rá, hogy a kádári diktatúrában, amikor beléptünk az IMF-be, nem voltak ennyire finnyásak az urak, mint ahogy akkor sem, amikor a Gyurcsány-rezsim beültette a monetáris tanácsba a saját embereit. Nem kellene hülyének nézni a magyar népet. Főleg akkor nem, ha szavazatára ácsingóznak. Hiszen jól emlékezünk rá, milyen könnyedén, szinte füttyszóra öntötték Gyurcsányék feneketlen zsákjába az eurómilliárdokat 2008 őszén, csak azért, hogy a kollaboráns helytartók ki tudjak tölteni a kormányzati ciklusukat. Valami miatt nagyon megérte a nemzetközi pénzvilágnak, hogy a Gyurcsány Ferenc, illetve Bajnai Gordon nevéhez fűződő gyarmati politika érvényesüljön Magyarországon. Két évvel ezelőtt erre mondtunk végérvényesen nemet.
Torkos Matild
Magyar Nemzet
Kesztyűs kézzel
Minden szempontból sikeres volt a szombati Te szedd! országos önkéntes szemétszedési akció. És most ne azt elemezzük, mennyivel üdítőbb érzés takarosan kipucolt környezetben járni-kelni, mint nyakig a szutyokban (százezer ember ezerötszáz helyszínen ötezer tonna elhajigált limlomot szedett össze), értékeljük az esemény közösségteremtő oldalát. Mert ez volt igazán fölemelő. Nem is hinné az ember, milyen mély és családias barátságok köttetnek egy-egy elvadult sittkupac elhordása közben... Két, közös célért küzdő antiszemetelő képes pillanatok alatt egymásra találni kortól, nemtől, pártállástól, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Az sem számít, ki milyen pozíciót visz a civil életben - szemeteszsákot ragad ilyenkor mindenki, mérlegképes könyvelő éppúgy, mint a színházi súgó, kiérdemesült pék, bárki. Így volt ezen a szombaton is, a politika prominensei éppúgy kesztyűt húztak, mint a városi notabilitások, hintáslegények, televíziós celebek.
Pilhál György
Magyar Nemzet
A román kormány élezi a konfliktust
Kövér László véleménye szerint egyszerűen csak zsákutcába akarták csalni a román hatóságok a szervezőket különböző indokokkal, ha megvalósul az újratemetés. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: nem Románia és Magyarország között van konfliktus, hanem a román kormány élezi azt belpolitikai célokból. Ezt a kártyát a román kormány többször is előhúzza majd, ha újra megkapja a bizalmat – tette hozzá. Saját jogszabályai alapján a román kormánynak nincs joga megakadályozni Nyirő József újratemetését – mondta.Kövér hangsúlyozta: a magyar kormány nem vesz részt az újratemetésben, csak az Országgyűlés Hivatala. Nyirő sírja egy elhagyott sír volt Spanyolországban, melyet a magyar állam gondozott. Már tavaly szeptemberben kezdeményezték az író újratemetését, akkor még nem lehetett tudni, hogyan alakul a román belpolitikai helyzet és hogy önkormányzati választások lesznek. Ez is azt mutatja, hogy ez nem egy beavatkozási kísérlet a magyar kormány részéről a román belpolitikába, és a romániai magyar pártokra hatva.
Kövér aktuálpolitikai jellegűnek nevezte a botrányt, és úgy véli, pusztán a román kormány szándékától függ, hogy mikor fog csitulni.
mno.hu
Bankmentés magyar módra
A magyar társadalom már a rendszerváltás előtt is komoly megszorításokkal fizetett a bankvilág szélhámosságaiért. Azóta, vagyis 1978 óta létformánkká vált a megszorítás. Európa azonban hosszan élvezte a jólét kényelmét és áldásait. Az utóbbi húsz évben még a déli országcsoport is. Most viszont eljött az ideje annak, hogy ők is áldozzanak a bankokért! Hogy minél nagyobb legyen ehhez a kedvük, kitalálták számukra – istenem, megint fából vaskarika – a „növekedésbarát” megszorításokat. Mi, magyarok az efféle halandzsát már régóta ismerjük. Nálunk olyan stabil volt a szocialista demokrácia, s olyan hevesen folyt a békeharc, hogy itt kő kövön nem maradt. Ehhez csapták oda még a szocialista erkölcsöt és azt a nem kevés ezen nevelkedett embert, aki/akik a sok marhaságot még a rendszerváltás után is nosztalgiával emlegetik. Abban reménykedhetünk csupán, hogy az unió boldogabb fertályában az emberek gyorsabban felismerik a képtelenségeket, és a mi erőfeszítéseink sem lesznek feleslegesek. Így kerülhetünk csak ki a bankszélhámosok kísérleti laboratóriumából.
Boros Imre
Magyar Nemzet
Összetartozás?
1920. június 4., 16.30. Nem elfelejthető pillanat. S ők – mi vagyunk.
Nincs kérdőjel, ha közéjük megyek. Oda, ahol elrongyosodott a csönd, dunyhát húz magára a csecsemősírás is, oda, a hegyek közé. Vagy Kassára, reménykedve, hogy Márai majd megvált bennünket. Vagy éppen a Délvidéken, Csáth rémlátomásai közé. Lám-lám, doktor úr, semmi az ópium iszonyata ahhoz képest, amit a történelem produkált fél kézzel arrafelé…
Összetartozom velük.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Trianon sebei
Trianonra emlékezni annyi, mint szót emelni az igazságért, ha tabukat sért, akkor is. Európa hallgat, a mi médiatörvényünk az uniós bürokraták szerint égre kiált, de a fejlett nyugat-európai államokban mindenütt elfogadott kettős állampolgárságot ellehetetlenítő szlovák törvény nekik „belügy”. Mintha Attila hunjai lennénk, olyan veszélyesnek tartanak minket – pedig csak felemelt fejjel szeretnénk járni, kívül rekedt nemzettársainkkal együtt.
Pilhál György
Magyar Nemzet
A közelítő Rákosi-retró
Megdöbbentő, hogy a hazai baloldal hogyan fordul vissza lelkiismeretlenül a rendszerváltás előtti frazeológiához. Kicsit leporolja, de neki az jó, megfelelő, ami a nyolcvanas évek második felében sem volt már szalonképes....Ők csupán a nómenklatúrán belüli átrendeződésként, modellváltásként képzelték el a rendszerváltást. Ehhez képest nagy a csalódás és az idegesség, hogy a kádári vircsaftnak vége szakadhat. Nem Nyirővel, Horthyval, Wass Alberttel vagy Szabó Dezsővel van tehát bajuk. Hanem a rendszerváltozással. Amely több mint két évtizedes késéssel kezd végre bekövetkezni.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
Csak a magyar nemzetnek róják fel, ha a szétszórt nemzetrészeket össze akarja fogni
Duray Mikós egyetemi docens, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt alelnöke azt monta, nem a magyar az egyetlen nemzet, amelyet "szétszaggattak", amelynek "egy részét világgá űzvén szórvánnyá morzsoltak", és amelynek "sorait megtizedelték". De Európában a magyar az a nemzet, amely "elszakított részeinek megpróbáltatásai a jelen történelme is" - hangoztatta.Úgy látja, csak a magyar nemzetnek róják fel, ha "a szétszórt nemzetrészeket össze akarja fogni", csak őt vádolják, hogy veszélyezteti a nemzetközi egyensúlyt, amikor szóvá teszi, hogy "őshonos részei szomszédos országokban élnek". Csak a magyar nemzetnek teremtettek összefogással ellenfeleket azokból, akik évszázadokig "lakták békésen Szent István országát" - emelte ki. Ő is utalt rá, hogy két éve június 4-ét már nem szomorú emléket idéző gyásznapként jegyzik, hanem a nemzet összetartozásának napjaként, és ez "az életösztön sajátos jele".
MTI
Diplomácia és történettudomány
Nehéz év
Úgy kell tovább erősíteni a gazdasági szempontból nélkülözhetetlen, az uniós politika tekintetében pedig jó stratégiaként működtethető közép-európai együttműködést, hogy közben a határon túli magyarok ne érezzék úgy, magukra hagyta őket Budapest. Nem egyszerű feladat mindezt olyan román, szlovák vagy éppen magyar médiakörítéssel megvalósítani, amely sok esetben a térség egységes fellépését unalmas illúziónak tartja, a nemzeti ügyben felemelt véres kard körülhordozását viszont hazafias kötelességnek.
Pataky István
Magyar Nemzet