Antall Magyarországa
Egy esztendővel ezelőtt Mányban Juhász Judit, Antall József egyik legjobb, leghitelesebb, leghívebb ismerője így beszélt: „Antall Józsefet 1956–1989 között az államvédelmi hatóságok megszakítás nélkül figyeltették. Harminc besúgó jelentette minden lépését, körülbelül száz belügyi munkatárs foglalkozott vele, s dolgozta fel a jelentéseket. Ő ezt tudta és elviselte lelki torzulás nélkül. Független szellem volt, és a szeretetre való képességét mindvégig, a legellenségesebb politikai és médiaviszonyok között is megőrizte. Példát mutatott a politikai kultúra elvárható gyakorlatáról, nem ismerte az ellenfél politikai, erkölcsi megsemmisítésére törekvő színvonaltalanságot.”
Apáti Miklós
MH
Jobbegyenes
Szegény Kovács Zoltán, az És főszerkesztője is belefutott egy jobbegyenesbe, mert még ott tartott, hogy Orbán Viktor 1988-as diplomamunkáját dékáni utasításra nem adják ki. A dolgozatot a miniszterelnök feltette a világhálóra, és a balliberálisok fanyalogva elismerték, hogy a disszertáció bizony nemcsak megfelelő, hanem jó is.
Szentmihályi Szabó Péter
MH
"Az orosz megszállás negyven évbe került a magyaroknak"
Még ma is találkozom olyan emberekkel, akik hajnalig álltak a jéghideg szélben Antall József ravatalánál– jelentette ki Antall Józsefné Fülepp Klára.
Életem egyik legszebb pillanata volt, amikor a Fehér Ház kertjében álltunk, s a férjem tiszteletére játszották el a magyar himnuszt. Csodálatos volt – jelentette ki Antall Józsefné Fülepp Klára, felidézve az Amerikai Egyesült Államok elnökénél tett látogatást.
A néhai miniszterelnök felesége úgy folytatta: elmesélte Barbara Bushnak, hogy a második világháború után Magyarországot az orosz csapatok foglalták el, ami negyven évébe került a magyar társadalomnak és a magyar nemzetnek. Este volt egy díszvacsora, amikor Bush elnök mellett ülhettem. Az elnök megfogta a karomat és elmondta, hogy nagyon megrendítette őt, amit feleségének mondtam, majd megkérdezte, hogy elmondhatja-e az asztaltársaknak – hangsúlyozta. Hozzátette: „borzasztóan büszke voltam erre, mert egy számomra idegen miliőben tudtam olyan dolgot mondani az Amerikai Egyesült Államok elnökének, ami felkeltette figyelmét”.
fidelitas.hu-fidesz.hu
Küzdelem a kommunizmus ellen – megjelent Sujánszky Jenő könyve
Küzdelem a kommunizmus ellen címmel az 1945–56 Közötti Magyar Politikai Elítéltek Közösségének kiadásában megjelent Sujánszky Jenő személyes élményeken alapuló könyve. Utószóként a Mezartin csoport ÁVH általi felderítéséről írt tanulmányt Bank Barbara történész, az ÁBTL munkatársa.
Sujánszky Jenő hadapródiskolás társaival 1949-ben alapította meg a titkos, kommunistaellenes Mezartin csoportot. A mintegy 50 fősre növekedett szerveződésnek az volt a célja, hogy fegyveres felkelést robbantson ki a kommunista diktatúra ellen. A kommunista titkosrendőrség 1955 decemberében felszámolta a csoportot, amelynek vezetőségében több áruló is akadt. A volt hadapród fiatalok tudták, mit tesznek kockára szervezkedésükkel. Kezdettől tisztában voltak azzal, ha lebuknak, a vezetők csak halálos ítéletet kaphatnak, a többiekre hosszú börtönévek várnak. Katonaként éltek, „a Hazáért, mindhalálig!” Amint Sujánszky könyvében felhívja rá a figyelmet, a Mezartinhoz hasonló, lebukott ellenállócsoportok perei titokban zajlottak, és legalább annyi áldozatuk volt, mint az 1956-os szabadságharc fegyveres összecsapásainak.
Sujánszky Jenőre és társaira tehát halálbüntetés várt, azonban a sztálini diktatúrát elítélő új rezsim „enyhülő politikájának” köszönhetően kivégzésük elmaradt.
tortenelemportal.hu
Kövér: A Marsról nem hozhatunk elnököt
– „Vannak nálam alkalmasabbak is az államfői posztra” – így nyilatkozott az államfőjelölés kapcsán. Önmagát miért nem tartja megfelelő jelöltnek?
– Nem vagyok olyan rossz véleménnyel magamról, hogy ne tartanám magam alkalmasnak erre az egyébként közjogi súlyát tekintve nem különösebben erős pozíció betöltésére. Csupán azt gondolom, hogy mindent mérlegre téve, vannak nálam alkalmasabbak is erre a posztra. Ameddig el nem fogy az ő soruk előttem, nem akarom törni a fejem a saját alkalmasságomon. Azt a látszatot sem kívánom kelteni, mintha elutasítanám vagy vállalnám az egyébként meg sem fogalmazódott felkérést.
– Meg sem fogalmazódott a felkérés? A sajtó viszont azt írja, hogy ön az első számú jelölt.
– Az ilyen senki által nem várt hétfői, bár már sejthető fordulat után el kellett indulnia a jelöltekről való gondolkodásnak. Most nem ugyanaz a helyzet, mint 2010-ben, amikor Schmitt Pált jelöltük. Az akkori politikai helyzet és a mostani merőben különbözik egymástól, nem egy „Schmitt Pál kettőt” kell keresnünk, hanem olyan embert, aki a mostani szituációban a legjobb lenne. Azt gondolom, ebben a döntésben nem kell befolyásolnia minket az ellenzéknek. A magunk értékrendje, politikai céljaink szerint kell az elnököt kiválasztanunk. Mint mondtam, a pozíció inkább szimbolikus, mint valóságos politikai hatalmat jelent, ezért aztán a körülötte folyó viták valójában nem is a leendő személyről vagy a poszt fontosságáról szólnak. Az a lényeg – ahogy a Schmitt-ügy kapcsán ez kiderült –, miképp lehet összekötni az elnökkel szembeni támadásokat azzal a politikai erővel, amely őt támogatja.
– Áder Jánost megfelelő jelöltnek tartaná?
– Elfogult vagyok vele kapcsolatban, hiszen a barátom, és nagyon régóta ismerem. Ezért is merem állítani, hogy kiváló köztársasági elnök lenne. Részt vett az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokon, az alkotmányozásban, most az Európai Parlamentben dolgozik. Ezek a tapasztalatok predesztinálják a pozícióra.
– De nem épp a fideszes politikusi pályája tenné ideális célponttá az ellenzék számára?
– Nem szabad azt a hibát elkövetnünk, hogy az ellenzék diktátumait követjük, amelyek egyébként a saját érdekeik szerint mindig változnak. A köztársasági elnökkel szembeni elvárás, hogy meg tudja testesíteni a nemzet egységét. Göncz Árpád, akit az SZDSZ ügyvivőjeként jelöltek elnöknek, vagy Szili Katalin, az MSZP házelnöke – aki a szocialisták 2005-ös kiválasztottja volt – az MSZP szerint párttagként is képes volt erre. Most, a mi jelöltünkkel kapcsolatban persze pártkatonáznak. Egyébként minden eddigi elnöknek volt valamilyen politikai kötődése. Úgy is fogalmazhatok: a Marsról nem lehet államfőt hoznunk.
MH
Újrakezdés
Húsvét a hit, remény és szeretet egyedülállóan fényes és boldog ünnepe, mert ugyan ezen a földön egyszer mindannyian meghalunk, de éppen a bűnt, a halált mint „utolsó ellenséget” legyőző, a gonosz hatalmából megszabadító Jézusnak köszönhetjük, hogy biztosan hihetjük és remélhetjük bűneink bocsánatát, testünk feltámadását és az örök életet. Mi is, ma is, mindent újrakezdhetünk. Minden látás valósággá válik, ha van erőnk és türelmünk kivárni.
Faggyas Sándor
MH
"Az ünnepet magunkkal vihetjük a hétköznapokba"
Jó, hogy vannak fontosabb dolgok, mint a politika. Például az ünnep. Mi is lenne velünk nélküle?! Olyan ünnepek nélkül, melyeket nem egyszerűen mi találtunk ki, szerveztünk, rendeztünk vagy kívántuk.
Buli, rendezvény, évforduló, családi összejövetel – lehetnek szépek és ünnepélyesek, de az igazi ünnephez kell még valami, amit mi nem tudunk magunktól „összehozni”. Kell hozzá az életünk mélysége és a magassága. Nagypéntek és Húsvét. Olyan dimenziók, melyekbe az ember önmagától nem tud eljutni. De magával ragadhatja az ünnep, ha valóban figyel az üzenetére: Ember, hidd el, értsd meg, hogy igazi megrendülés nélkül nem juthatsz el az élet lényegéhez! Nagypéntek nélkül nincs Húsvét, de utána van. S ha ezt megérted, akkor az ÜNNEP-et magaddal viheted a hétköznapokba is.
Ahogyan egy régi imádság mondja:
„Mindig, mindenütt, ha ketten meg tudnak bocsátani egymásnak: Húsvét van. Feltámadás. Mindig mindenütt, amikor megértjük gyermekeinket: Húsvét van. Feltámadás.
Mindig mindenütt, ha valaki elhatározza, hogy mostantól tisztességesen él: Húsvét van. Feltámadás.
Mindig mindenütt, ahol megszületik egy gyermek: Húsvét van. Feltámadás.
Mindig, ha megpróbálsz életednek egy új tartalmat adni: Húsvét van. Feltámadás.
Mindig mindenütt, ahol két ember egymást mélyen szereti: Húsvét van. Feltámadás.
Mindig mindenütt, ahol egymásra a szív szemeivel tekintetek, egy kedves mosollyal: Húsvét van. Feltámadás.
Mert feltámadt a szeretet, mert feltámadt a béke, mert feltámadt az igazságosság, mert feltámadt a reménység, feltámadt az öröm, feltámadt Krisztus, az Úr. Bizonnyal feltámadt!”
Balog Zoltán
társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár írása húsvét alkalmából
fidesz.hu
Böjt és bőség
Mert a „keresztény gyökerek” nem vallásosságot jelentenek, hanem elsősorban a keresztény fogalmak alapján felépített világképet, majd az abból következő morális és a lét minden egyéb területére vonatkozó értékek rendszerét. S lehet, hogy a modern, a „trendi” ideológiák minden eszközzel igyekeznek a szakrálist profánná, az egyházit világivá tenni, a keresztény értékrend ezen próbálkozásoknak minden látszat ellenére is szilárdan ellenállt. S akkor is óvja és tartja a maga történelmi morális helyét, ha a „modern Európa” öles léptekkel próbál eltávolodni a maga keresztény indíttatásától, s ezáltal az európaiságtól. A keresztény ember tudja, a feltámadás nem a múlt, hanem a kontinuitás maga.
Ugró Miklós
MN
Orbán: Kibontakozóban vagyunk
Ez volt a küldetésünk, mivel Magyarország volt az egyetlen közép-európai ország, amely nem volt képes egy új alkotmányt írni a kommunista rezsim bukása után" - hangsúlyozta Orbán Viktor az alaptörvény megalkotásáról szólva a The Washington Postnak adott interjújában. Online kiadása pénteken közölt szemelvényeket belőle. A lap szerint ez az első interjú, amelyet a magyar kormányfő amerikai újságírónak adott.
Az interjút készítő Lally Weymouth bevezetője szerint Orbán Viktor valaha baloldali szabadságharcos volt a szovjetek ellen, de 1994-ben vett egy jobbkanyart és sohasem nézett vissza. A lap szerint a kormányfő a múlt héten adott interjújában "megpróbálta elmagyarázni, hogy miért tévednek a bírálói, amikor azt állítják, hogy tekintélyuralmi, központosított államot épít ki".
Egy kérdésre elmondta, hogy 1989-ben a kerekasztalnál ő is részt vett ugyan az akkori alkotmány átdolgozásában, de az nem volt elegendő, mivel ott voltak a kommunisták is. "Amikor átírtuk, azt mondtuk: ez egy átmeneti alkotmány".
Visszautasította, hogy az alaptörvényről nem konzultáltak az ellenzékkel. "Ez tényszerűen nem igaz. Volt egy bizottság, mely felkért minden parlamenti pártot - így az ellenzéket is -, hogy legyen részese a folyamatnak" - mondta. A kérdésre, hogy a végeredmény nem összpontosított-e minden hatalmat a kezébe, Orbán Viktor kijelentette: "Az alaptörvény önmagában nem tesz lehetővé semmiféle hatalomkoncentrációt."
A Médiatanácsról szóló kérdésre válaszolva kiemelte: "Mindenki egyetértett abban, hogy a korábbi médiaszabályozás összeomlott". A miniszterelnök cáfolta, hogy a testület tagjai mind a Fidesz jelöltjei lennének: "Ez nem igaz. Az előző rendszerben a küldöttek személyét a párthovatartozás határozta meg. Ezért döntöttünk úgy, hogy ne legyen pártképviselet, s csak olyanok lehetnek a tanács tagjai, akiket a parlament támogat."
A Médiatanács vezetője, Szalai Annamária ugyan tagja volt a volt Fidesznek, de "mi ezzel a probléma?" - kérdezett vissza. Kiemelte: Magyarországon a média legalább 75 százaléka külföldi tulajdonban van. " Szóval, menjen el a tulajdonosokhoz s kérdezze meg őket, miért nem készek arra, hogy biztosítsák a rendes sajtószabadságot" - mondta.
A Klubrádióról szólva rámutatott: "A koncessziójuk lejárt, s aztán licit folyt érte, mint minden más frekvenciáért is. Ha az az érzésük, hogy az érdekeiket nem tartották tiszteletben, akkor bírósághoz fordulhatnak, s ezt meg is tették. És nyertek." A kérdésre, hogy a hirdetésnél előnyben részesítik-e a kormánypárti sajtót, Orbán Viktor így válaszolt: "Vannak állami vállalatok és azok hirdetnek. Próbálja meg Magyarországot úgy elképzelni, hogy az legalább olyan demokratikus, mint az Egyesült Államok."
A közbevetésre, mely szerint "nem lehet minden hatóság élére saját embert állítani, s azt mondani, ez ugyanolyan demokratikus (eljárás), mint az Egyesült Államokban, Orbán Viktor így felelt: "Ez nem igaz. Az új parlament által kinevezett első alkotmánybíró korábban az MSZP képviselője volt, amely most ellenzékben van. Az Állami Számvevőszék alelnöke az MSZP tagja volt. A Költségvetési Tanácsnak, amely az egyik legbefolyásosabb intézmény, három tagja van, közülük kettő baloldali. Hogy mondhatja azt, hogy minden intézményt mi irányítunk?"
A kormány hajlandó-e teljesíteni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltételeit - hangzott egy újabb kérdés. A miniszterelnök kijelentette: "Nem tudjuk, hogy mik ezek a feltételek." A közbevetésre, mely szerint az IMF-nek a központi bank kezelését kifogásolja, Orbán Viktor így válaszolt. "Azt mondták, szükségük van az Európai Unió véleményére, hogy a nemzeti bankkal kapcsolatos szabályozás rendben van-e. Megkértek, tegyek meg bizonyos dolgokat, és így tettünk. Volt egy tervünk, hogy egyesítsük a nemzeti bankot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével. Az EU ezzel nem értett egyet, ezért úgy döntöttünk, nem egyesítjük őket."
A magyar-amerikai kapcsolatok alakulását firtató kérdésre a kormányfő így fogalmazott: "Stratégiai szövetségesek vagyunk. Aktívak vagyunk a közös NATO-fellépésekben". Hozzátette: "Amennyire tudom, az amerikaiak elismerik a magyar eredményeket, azt mondják, hogy a biztonság terén elégedettek az együttműködéssel, ezért azt hiszem, hogy jó a kapcsolatunk."
A Roosevelt tér átnevezésének az okát firtató kérdésre elmondta, hogy a tér az egyik sarkában álló Magyar Tudományos Akadémia alapítójának a nevét kapta. Rámutatott ugyanakkor, hogy Budapesten nemrég állítottak szobrot Ronald Reagannek a Szabadság téren, és hamarosan George H. W. Bushnak is lesz szobra a fővárosban.
Az egyházak ügyével kapcsolatban Orbán Viktor leszögezte: nem csökkentették az egyházak számát, nem korlátozzák a vallási közösségek létrehozását. "A szabadság abszolút. Arról van szó, ki kap állami pénzt és ki nem. Ha valamelyik támogatást szeretne kapni, akkor meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Magyarországon számos közösség regisztráltatta magát egyházként, de nem voltak azok. Ezt csak a pénzért tették."
A rendkívüli adók kivetését a miniszterelnök így indokolta. "2010-ben Magyarország rosszabb állapotban volt, mint Görögország. Azért kezdeményeztük a válságadóztatást, mert jövedelemre van szükségünk, hogy kilábaljunk ebből a válságból - hangoztatta. A kérdésre, hogy ezek az adók nem apasztják-e el a külföldi befektetéseket, Orbán Viktor megjegyezte: "kibontakozóban vagyunk. Mindössze két napja nyitottam meg a Mercedes-gyárat, amely a GDP 1 százalékát fogja megtermelni a következő évben."
MTI
A legnagyobb örömhír
Mostanában sokat gúnyolódnak rajtunk – akik mérhetetlen ostobaságunkban még merünk hinni politikai vezetőkben –, azt írják, birkanép vonult és tipródott a békemenetben, senkiben és semmiben nem szabad bíznunk. Ezt a filozófiai és közéleti nihilizmust naponta szajkózva rontják meg az emberek gondolkodását a lélekgyilkosok, az ördög ügyvédei és szószólói. Húsvétkor azonban nem törődünk velük, sőt nagy bosszúságukra még sajnáljuk is őket, imádkozunk értük is, hogy egyszer megértsék, az emberiség történetének legnagyobb örömhíre rejtőzik ezekben a mondatokban: „S az Ige testté lett, és közöttünk élt".
Szentmihályi Szabó Péter
MH