Hatalmas tartalék a rezsicsökkentésre
Amit elhatároztunk a rezsicsökkentésnél, annak a fedezete rendelkezésre áll a rendszerben. Ma biztosnak azt látjuk, hogy további tízszázalékos mérséklés következik a gáz és az áram lakossági árában, de folyik annak a vizsgálata is, hogy miképp lehet ebből továbblépni.
Részlet a Németh Lászlóné fejlesztési miniszterrel készített interjúból - Magyar Nemzet
Pumpa vagy szivattyú?
Jó hír, hogy az Orbán-kormány döntése alapján nyár elején megkezdik a kisemmizett baromfitenyésztők kártalanítását.
... A jó szándékú intézkedést Bajnai Gordon először „politikai propagandaakciónak” minősítette, később üdvözölte. (Meggondolta magát.)
Az ellene tüntetők által „Lúdmillának” hívott exkormányfő jobban tenné, ha üdvözletek helyett inkább számot adna a pénzszivattyúzásban játszott szerepéről.
Mert neki lehet majd kínos, ha a volt szocialista Karsai József által említett titkos Hajdú-Bét-dossziékból derül ki az igazság…
Pilhál Tamás
Magyar Nemzet
A komlói példa
Ha még Komlón sem nyer a baloldal, akkor mégis hol akar? Ha az állítólagos hagyományos MSZP-s fellegvárakban szociálisan felelősebbnek tartják a konzervatív kormányzatot, akkor miben reménykednek? Mert külföldről pénzt, paripát, politikai támogatást kérhetnek és kaphatnak, ám szavazócédulákkal teli kamionokat nem.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
Fricz Tamás: Bajnai, a Gordon - de kicsoda is ez az ember?
Bajnai Gordon elszánta magát, hogy újra az ország miniszterelnöke legyen 2014-től. Ha nehezen is megy, vegyük ezt a szándékát komolyan, és nézzük meg röviden, kit kapnánk, ha Bajnaira tennénk a voksainkat. Kicsoda tehát Bajnai Gordon?
Először is: a múlt embere, méghozzá a posztkommunista múlté.
Politikusi pályafutása a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, a KISZ-ben kezdődött, több évtizedes kapcsolata Gyurcsány Ferenccel is innen eredeztethető – a pártállami diktatúra vezető köreiből jöttek mindketten.
Bajnai és Gyurcsány a rendszerváltás idején a Creditum Kft.-ben együtt dolgoztak a párt- és KISZ-, valamint szakszervezeti vagyon felosztásában és átmentésében, szoros együttműködésben az MSZP-s Kiss Péterrel.
Bajnai és Gyurcsány útjai 2006-ban ismét összeértek, Bajnai miniszteri és kormánybiztosi pozíciókat vállalt Gyurcsány Ferenc első és második kormányában, s túlzás nélkül mondhatjuk, hogy szinte miniszterhelyettesi funkciót töltött be. Miniszterhelyettesit abban a kormányban, amelyik e négy év alatt, 2006 és 2010 között végletesen eladósította és ezáltal tönkretette az országot. Gyurcsány volt jobbkeze lenne a jövő embere?
Másodszor, Bajnai Gordon küldött ember, méghozzá a globális pénzügyi, gazdasági és politikai körök embere. (Hozzáteszem, miként barátja, Gyurcsány Ferenc is az volt.)
Bajnait egyszerűen „kitalálták”: a Bajnai által alapított Haza és Haladás Alapítvány kezdettől fogva az Egyesült Államok Demokrata Pártjához húzó baloldali-liberális agytröszt, a Center for American Progress (CAP) partneri támogatását élvezi.
Szigetvári Viktor tanácsadó egy helyütt úgy nyilatkozott, hogy a CAP néhány tízmillió forintot fizetett eddig az alapítványnak – elképzelhetjük, hogy ez valójában mit – vagyis mennyit – jelent és fog jelenteni. A CAP a Clinton család, illetve Hillary Clinton külügyminiszter szellemi hátországát testesíti meg.
Egyáltalán nem mellékes, hogy Hillary Clinton 2011. júniusi budapesti látogatása alkalmával külön találkozott Bajnai Gordonnal. Kérdés – persze valójában nem kérdés –, vajon miről beszélgethettek? Megemlítendő itt, hogy a CAP mögött ott áll pénzével Soros György dollármágnás is.
Emellett a New York-i Columbia Egyetem, valamint a Johns Hopkins Egyetem Haladó Nemzetközi Tanulmányok Intézete is vendégprofesszorrá fogadta Bajnait, aki egy másik fontos intézmény, a Transzatlanti Kapcsolatok Központjának munkájába is bekapcsolódik, mely intézetben megtalálható Simonyi András volt amerikai nagykövet, Charles Gáti Orbán-gyűlölő politológus és Francis Fukuyama is. (Charles Gáti Bajnai barátja.)
Az amerikai magyar lobby vezetője, Lipták Béla a tavalyi év februárjában levélben figyelmeztette a Johns Hopkins University rektorát, hogy a munkatársak egy része azon dolgozik, hogy megdöntsék a törvényesen választott szabad magyar kormányt és visszajuttassák a hatalomba Bajnai Gordont.
Harmadszor – és ez az előzőből szorosan következik – a nemzeti szuverenitás feladásának, az önfeladásnak az embere.
Bajnai miniszterelnökségének egy éve alatt semmi mást nem tett a gazdaságpolitikában, csak és kizárólag azt, amit mondtak és előírtak neki az IMF-től, az Európai Uniótól, New Yorkból és Washingtonból.
Gazdasági lépései önállótlanok voltak, egy irányítható ember lépései. Kiszolgálta az IMF és Világbank által a sok országra rákényszerített, mainstream-áramlatnak számító neoliberális gazdaságpolitika elvárásait, átfogó megszorításokat hajtott végre a lakosság felé, ezzel szemben kedvezett a befolyásos bankoknak és multinacionális cégeknek.
Követte azt, amit már Gyurcsány Ferenc is művelt, szűkítve és lényegében megszüntetve a magyar gazdaságpolitika mozgásterét, nemzeti szuverenitásunkat. Nem véletlenül írta azt Gyurcsány Ferenc 2011-ben a blogjában, hogy „Bajnai politikai karaktere, ízlése hozzánk, a Demokratikus Koalícióhoz áll a legközelebb”, s hogy Bajnait könnyebb szívvel és mélyebb meggyőződéssel támogatja, mint bárki mást.
Igen, Bajnaival újra megkapnánk a reinkarnálódott Gyurcsány Ferencet. Tréfásan szólva ez körülbelül olyan megoldás, mint amikor 1956 tavaszán leváltották Rákosit és jött helyette – Gerő Ernő. Ezt szeretnénk? Ezt akarjuk?
S végül negyedszer, Bajnai Gordon egy erkölcsileg erősen kifogásolható, morálisan hideg ember. Miért is? Többek között: mindenben parírozott annak a Gyurcsány-kormánynak, amely eladósította és tönkretette az országot; nem szólalt fel az őszödi beszéddel szemben; nem szólt semmit, nem tiltakozott és nem mondott le erkölcsi okokból, amikor 2006 őszén a rendőrség kegyetlen brutalitással verte az ártatlan tüntetőket az utcán, lábbal tiporva az emberi és állampolgári jogokat. (Igaz, mostanában elhatárolódott az utóbbiaktól, de micsoda időbeli távolságban.)
Továbbá: amikor a Wallis beszállt a Hajdú-Bét nevű cégbe, tönkretette azt, s amikor a libatenyésztők közül néhányan öngyilkosok lettek az elmaradt kifizetések miatt, nem mutatott együttérzést és nem kért bocsánatot senkitől – a mai napig ez nem történt meg –, pusztán arra hivatkozott, hogy „szakmailag nem értettek hozzá”.
Valamikor a Népszabadságban pedig annyit tudott kicsikarni magából a hajdú-bétes viselt dolgaival kapcsolatban, hogy ő minden eddigi vele szemben indított perét megnyerte – és punktum.
Ez, megmondom Önöknek őszintén, Horn Gyulára emlékeztet, aki, amikor felvetették neki, hogy a III/III-as ügynöktörvény alapján ő is érintett, és ezért erkölcsi okokból le kellene mondania, csak annyit mondott: igen, érintett vagyok. NA ÉS? Nos hát, kedves barátaim, én Bajnai Gordon válaszában éppen ezt a NA ÉS-t érzem ki újra, vagyis a morális felelőtlenséget és hidegséget.
Ha Bajnai újra visszajönne, mint ahogyan „visszajött” Horn Gyula, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc, akkor mindent elveszítenénk, amit az elmúlt három évben elért az ország a nemzeti szuverenitás és a közjó védelmében.
Fricz Tamás
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Bayer Zsolt: Magántulajdon
A nagyméltóságú Helytartótanács úgy döntött a minap, a magántulajdon olyannyira szent és sérthetetlen, hogy a bizonyos pénzösszegekre kivetett magyarországi 98 százalékos extraadók nem tarthatók fenn, el kell őket törölni, és kamatostul vissza kell fizetni a pénzt azoknak, akiktől ilyen galád módon elvették.
Ismét okosabbak lettünk.
S hogy még okosabbak legyünk, idézzük fel egy pillanatra a történteket. Nevezett 98 százalékos extraadót egy bizonyos Szalainé Szilágyi Eleonóra esete indukálta. Nevezett hölgy a BKV humánpolitikai igazgatója volt a Gyurcsány-érában. 2008 tavaszán százmilliós végkielégítéssel távozott a cégtől, majd visszajárt dolgozni havi szerény négymillióért.
A botrány kirobbanása után (2009 nyara) kiderült, hogy ez általános gyakorlat a szocialista-szabaddemokrata kormányzat idején. Cimborák, barátok, elvtársak távoztak ilyen módon munkahelyeikről, majd dolgoztak tovább ugyanúgy. Csak a BKV-nál egy 96 nevet tartalmazó listát tettek közzé végkielégítésekről és fizetésekről. (Híre ment utóbb, hogy a felvett végkielégítésekből megfelelő percentet kellett visszaszolgáltatni megfelelő szocialista korifeusoknak – így válik kristálytisztán érthetővé a magántulajdon szentsége…)
Nos, ezt a különadót (büntetőadót) törölte most el a nagyméltóságú Helytartótanács. Mert a magántulajdon szent és sérthetetlen.
Ugyanezt az elvet hangoztatják mostanában annak kapcsán, hogy a miniszterelnök a főpolgármesterrel buszozván az Andrássy úton, szót emelt a Balettintézet dolgában. Nem is szót: kifogást merészelt megfogalmazni a beste diktátor annak kapcsán, hogy egy portugál cég sok-sok évvel ezelőtt semmi pénzért, ügyeskedve, szocialista-szabaddemokrata városvezetéssel összejátszva, megfelelő kenőpénzeket feltehetőleg kicsengetve megszerezte magának a gyönyörűséges, műemléki védettséget élvező és amúgy is szimbolikus jelentőségű Balettintézet épületét, s azóta hagyja szétrohadni.
Ott áll a Balettintézet elhagyatva, körbekerítve, szellemeitől megfosztva, düledezve, enyészetnek odavetve, a napjainkban divatos „magántulajdon-szentség” mementójaként.
El is képzelem egy pillanatra, ahogy a lisszaboni városvezetést megkenve privatizálom magamnak a Belem tornyot, adok érte kevéske szart, ám megígérem, hogy a világ legfantasztikusabb szállodáját építem meg benne hamarosan. Aztán továbbadom – vagy nem –, de mindenképpen eltűnök, és engem többé nem látnak arrafelé, csak az I. Mánuel idejében épült torony lesz körbekerítve és rothadt csöndesen, egykedvűen.
Biztosan hevesen védelmeznék a magántulajdon szentségét a portugál politikusok, és biztosan az én érdekemben írna jelentést az ügyről tavaris Tavares. (Apropó! A gyönyörűséges Szent György-hegyen áll egy csodálatos műemlék, a barokk Tarányi-pince.
Sok-sok évvel ezelőtt szerezte meg egy svájci magánszemély. Azóta zárva, és pusztul, elhagyottan. Legalábbis ez volt a helyzet két évvel ezelőtt, amikor utoljára arra jártam. Meddig még? Mikor veszi meg a tulajdonostól az állam vagy az önkormányzat? Mert itt volna az ideje…)
Amúgy pedig a következő hír jelent meg még április 8-án az Indexen:
„Pánikra semmi ok: 100 ezer euró alatt minden bankbetét továbbra is sziklaszilárd biztonságban van. 100 ezer euró felett azonban újra megjelent a bukás esélye a betétesek oldalán is, ha egy bank fizetésképtelen helyzetbe kerül, legalábbis ez derül ki Olli Rehn, az Európai Bizottság monetáris és gazdasági ügyekért felelős alelnöke által a hétvégén tett nyilatkozatból.”
S láss csodát: a minap ugyanez a hír (terv) nyert megerősítést az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása után. Vagyis: miközben a nagyméltóságú Helytartótanács szigorúan összevont szemöldökkel áll ki Szalainé Szilágyi Eleonóra 100 milliós végkielégítéséért, mondván, óvja azt a magántulajdon szentsége, s ugyanilyen vehemenciával védi – egyelőre még csak ostoba, sunyi és gazemberekből álló sajtója által – az ebek harmincadjára juttatott Balettintézet tulajdonjogát, aközben minden skrupulus nélkül kész elvenni magánemberek – vagy cégek – 100 ezer euró feletti bankbetéteit, ahogy ezt Cipruson is megtette.
És ahogy ott, úgy majd máshol is lesz ideológia a szabad rabláshoz. Ahogy Cipruson, úgy máshol is nekiállnak majd „orosz oligarcházni”, vagy ha az a kifizetődőbb, hát „arab oligarcházni” ezek a nyomorultak. S csak azért említem, mert ezek a nyomorultak előszeretettel magyarázzák el nekünk mostanában a demokrácia lényegét: emlékeznek még?
Cipruson a szabadon választott parlament, vagyis a népakarat letéteményese elutasította a betétek elvételét. Ezt követően megoldották rendeleti úton, a demokrácia nagyobb dicsőségére.
Miképpen Ausztriában, ahol ha valami nem tetszik az alkotmánybíróságnak, akkor gyorsan beemelik az alkotmányba.
Ha kell, sima rendeleteket is. Figyeljenek: Az osztrák alkotmánybíróság a szabad vállalkozás jogának megsértése miatt elmeszelte a taxirendeletet. Erre az osztrák nagypolitika egyszerűen beemelte azt az alkotmányba. Ja! Ausztriában 25%-ban maximálták az egyetemekre felvehető német hallgatók létszámát. Tudja mi ez, Swoboda úr? Numerus clausus.
Úgyhogy ideje befogni a szájukat!
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Törésvonal
Mintha törésvonal húzódna a vesszenorbánozók táborában: DK kontra "teszetoszák". (Teszetoszák: a többi ellenzéki párt - gyurcsányi szólelemény.) Nem új a jelenség, a szemlőhegyi frontember az utóbbi időben többször is keményen kritizálta az ellenzéket, Bajnaiékat például leendő Külön 2014-nek nevezte. (Nyilván innen a Milla-háborgás...)
... Felmérések szerint a DK stabilan tartja az egy százalékát.
Pilhál György
Magyar Nemzet
A liberális kemény mag megtámadta a szocialistákat
A liberális kemény mag megtámadta a szocialistákat. Az MSZP elnökségének brüsszeli nyilatkozata utolsó cseppként hullott a poharukba, amitől aztán túlcsordultak. A volt SZDSZ-es világnak már az sem volt ínyére, hogy Mesterházy Attila nem adta át dalolva a kapitányi posztot a fedélzetre visszatérő Bajnai Gordonnak. Holott - az ő szakértői véleményük szerint - úgy lett volna helyes.
Mi több, a szocialisták elnöke olyan versenyt ajánlott kedvezményezettjüknek, amelynek végén a nagyobb támogatottságnak örvendő lenne a közös miniszterelnök-jelölt.
... A szocialisták a felmérésekből szembesültek azzal a ténnyel, hogy uniós segéderőkkel Magyarországon aligha lehet választást nyerni. A magyar liberálisok ellenben csak a nemzetközi együttműködés rendszerében értelmezhetőek.
Ha nem verhetik a tamtamot kint, akkor sehol sincsenek. Így az MSZP elnöksége prezentálta "honvédő akciót" - ugyan a hazai választókat célozva üzent, de egyben lehetetlen helyzetbe sodorta az európai elvbarátokat feltüzelő, a színes, szélesvásznú országlejáratásban élenjáró liberálisokat.
Borókai Gábor
Heti Válasz
A siker kapujában
Talán még nem kellene elkiabálni, de egyre több meglepetés utal arra, hogy a siker kapujában áll a külön utas magyar gazdaságpolitika. Az elmúlt két napban is olyan kedvező adatok láttak napvilágot, amikre még a derűlátásra hajlamosabb szakemberek sem számítottak.... A gazdasági növekedés most közölt, idei első negyedévre vonatkozó adatai például üzenetértékűek lehetnének Brüsszel számára.
Míg a tavalyi év utolsó három hónapjához képest az eurózónában mínusz 0,2 százalékos, a 27 uniós tagállamban együttvéve pedig mínusz 0,1 százalékos visszaesést mutatott a GDP, addig nálunk határozott kilábalásról beszélhetünk.
Nánási Tamás
Magyar Nemzet
A periféria országai, a gyarmatoknak járó elbírálásban részesülnek
Az Európai Uniót azonban továbbra is a régi tagállamok szolidaritása fogja össze. Hiába berzenkedik a német sajtó egy része a görög segélycsomagok vagy a párizsi, római, lisszaboni, madridi hírek kapcsán - jóval többet eltűrnek tőlük, mint Varsótól, Budapesttől vagy Bukaresttől bármikor is.
Techet Péter
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Abszurd bohózat a a túlzottdeficit-eljárás és Magyarország "esete"
Ha már a tagországok beletörődtek abba, hogy önállóságuk egyre nagyobb szeletét engedjék át az uniónak, a nemzetállami költségvetések felülvizsgálatakor Brüsszelnek is biztosítania kell az egyenlő elbánást, és részrehajlásnak még a látszatát sem keltheti.
Magyarország például nem tagja ugyan az eurózónának, vagyis egyelőre nem kell majd egyeztetnie a büdzséjét senkivel, de azért vannak keserű tapasztalatai a bizottsági ügymenettel kapcsolatban. Elég itt csak arra az egyre inkább abszurd bohózatba forduló hercehurcára gondolni, amely a túlzottdeficit-eljárás ügyében történik, ahol a számok helyett egyelőre a vélemények és a feltételezések bizonyulnak erősebbnek.
Erdősi Csaba
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom