Soha, soha sem fogjuk megtudni, milyen lehet odafent a hegyen. Pedig örök szimbólumunk a hegy. A Varázshegy éppen úgy, mint a „nagy hegyek”. A nagy hegyek, amelyekre fel kell mászni. Mondják, Petrarca egyszer felmászott egy hegyre – csak azért, mert ott volt. Mondják, így kezdődött a reneszánsz. Petrarca Laurát látta a csúcsról is – de Laurán keresztül persze az egész világot. A csúcsról lehet mindig látni az egész világot. Ezért reneszánsz emberek a hegymászók… És mi sohasem fogjuk megtudni, milyen lehet a hegyen. Egyedül a hegyen. Amikor eltűnik a társad is mellőled, s egy ideig aggódsz még őérte is, azután már nem. S legvégül magadért sem. „Nagyon legyengültem, nem tudok továbbmenni, Péterék előttem, lejjebb vannak hatvan-száz méterrel. Próbáltam fényjeleket adni, de nem ért semmit.” Hétfő este nyolc órakor jelentkezett be utoljára rádión Erőss Zsolt, és ezek voltak az utolsó szavai. Kiss Pétert nem is látták többé. Erőss Zsoltot még igen, másnap távcsővel figyelték egy ideig az útját lefelé a Kancsendzöngáról. Aztán Erőss Zsolt lekuporodott, és azóta nincs hír őróla sem. A Kancsendzönga azt jelenti, „a hó öt kincse”. A titokzatos mélységű keleti ember számára ez az öt kincs: arany, ezüst, drágakő, vetőmag, szent könyv. A titokzatos mélységű keleti emberből többnyire hiányzik a „kalandvágy” pusztító génje, s messziről tiszteli a hó öt kincsét. Erőss Zsolt, Kiss Péter és a többi reneszánsz ember pedig odamegy, hogy birtokba vegye. Birtokba vegye néhány percre, pillanatra, iszonyatos erőfeszítések árán, hogy aztán elinduljon lefelé, s belekuporodjon a hóba – meghalni, elmenni, elköszönni, elbúcsúzni, elrepülni, elaludni… De a világot látva… A reneszánsz ember öt kincse: teljesítmény, győzelem, örökkévalóság, siker, hírnév. S mindezekért muszáj felmenni a hegyre. Történjék bármi is, de muszáj. Hiába a figyelmeztetés: ha nem marad erőd lejönni, ne hódítsd meg a csúcsot! Ugyan ki tudja ezt betartani, ki tudja megállni, hogy ne menjen végig az úton, ha már egyszer olyan közel a cél… Erőss Zsolt és Kiss Péter végigment az úton. Este hatkor értek fel a „hó öt kincse” egyikére, és nem maradt erejük visszatérni. És mi sohasem fogjuk megtudni, mit éreztek odafent a hódítás pillanataiban. Sohasem fogjuk megtudni, mit éreztek odafent a halál pillanataiban. Sohasem fogjuk megtudni, mekkora a csend odafent a hegyen. Mekkora is igazából Petrarca csöndje, Hans Castorp csöndje, Kiss Péter csöndje, Erőss Zsolt csöndje. „A 2013-as Kancsendzönga- (8586 m, Himalája, Nepál) expedíció két csúcsmászója, Erőss Zsolt és Kiss Péter a csúcsról való ereszkedés közben 8000 méter körüli magasságban eltűnt! Kollár Lajos, 2013. 05. 22.” Így zárul az expedíció vezetőjének tegnap kiadott közleménye. Ennyit tudunk a csöndek helyett. Annyit tudunk, hogy ketten eltűntek odafönt a Himaláján. Eltűnni odafönt a Himaláján annyi, mint meghalni. De ameddig nincs bizonyosság, marad az örök, elpusztíthatatlan reménykedés. S nyilván a családtagoknak lesz a legborzalmasabb együtt élni ezzel a rettenetes, hiábavaló reménységgel. Hogyan is hangzik egy gondolat a Bakancslistában? Így: „A buddhisták szerint mindig visszatérünk, magasabb vagy alacsonyabb szinten, attól függően, hogy hogy éltünk. Látod, engem itt veszítenek el. Úgy értem, mit kell tennie egy csigának, hogy feljebb lépjen a ranglétrán? Húzzon egy tök egyenes nyálkacsíkot?” Ó, igen… A Bakancslista két zseniális színésze, Jack Nicholson és Morgan Freeman az elkerülhetetlen halál képébe röhög, amikor összeírják a maguk bakancslistáját. És megteszik mindazt, amit nem tettek meg életükben, mert… Mert csak. Mert az ember általában nem teszi meg életében azt, amit szeretne. De a Bakancslista két főhősét a halál belekergette a boldogságba. Húztak egy tök egyenes nyálkacsíkot – aztán oda temettették magukat a nagy hegy tetejére, hogy lássák örökre a világot. Erőss Zsolt és Kiss Péter nem várta meg, hogy a halál kergesse fel őket a hegyre, hogy belenézzenek a mindenségbe. Felmentek, belenéztek a mindenségbe, és halálukat lelték. Kísértették a sorsot. Öt kincsért. Teljesítmény, győzelem, örökkévalóság, siker, hírnév. Megszerezték mindet. De a Westerplatte lengyel védőinek emlékművén ez áll: „A hírnév a bátorság árnyéka csupán.” Ne feledjük ezt sem, de ne ám… Ti pedig, ott fenn a hegyen, álmodjatok örökkévalóságot minekünk is…
Az államfő szerint több figyelmet és megbecsülést érdemelnek, akik saját környezetük boldogulását szolgálják. Áder János ezt annak a kiadványnak a bevezetőjében írta, amely köztársasági elnöki tevékenységének első évéről készült.
A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján elérhető, 188 oldalas dokumentum az államfő üzenetével kezdődik. Ebben Áder János azt írta: „bő két évtizede megfogalmazott közös álmainkból és reményeinkből sok minden vár még beteljesülésre”.
Az államfő szerint ezért elérkezett az idő, hogy közösen tegyünk fel néhány kérdést, mint például: „mit kellene tennünk ahhoz, hogy sikeresebbé és jobbá tegyük közös életünket”.
Áder János úgy fogalmazott: „az elmúlt időszak egyik legfontosabb tanulsága az, hogy akik tudásukkal, tehetségükkel, szorgalmukkal és tisztes helytállásukkal szolgálják saját környezetük, családjuk és közösségük boldogulását, több figyelmet és megbecsülést érdemelnek.
Ennek érdekében Áder János szerint néhány dolgot „alighanem mindannyiunknak másképp kell csinálnunk”. „Érdemes volna több tisztelettel fordulnunk egymás iránt, el kell utasítanunk a kettős mércét, és a mindennapokban is kifejezésre kell juttatunk, hogy megbecsüljük kinek-kinek a személyes vagy közösségben nyújtott teljesítményét” – hangsúlyozta az államfő.
A 2012 májusában hivatalába lépett köztársasági elnök első évét bemutató kiadvány öt témakör köré rendeződik. A „teljesítmény megbecsülése”, „normativitás”, „tisztelet és lelki kiegyezés”, „új gesztusok”, valamint a „magyar érdekek képviselete” címet viselő fejezetekben, számos eseményen keresztül, fotókkal illusztrálva mutatják be Áder János köztársasági elnök egyéves munkáját. A kezdőoldalon olvasható államfői üzenet, valamint a teljes kiadvány „A haza minden előtt” idézettel zárul.
MTI
Európa hatalomtechnikusai a jelek szerint növekvő aggodalommal látják, hogy van másik út, amin járni lehet. Lehet a többségi társadalmi akaratra alapozni, lehet és eredményes a többség jóérzésére, bizalmára támaszkodni, s ami a leginkább meglepő, mindez nem csorbítja a kisebbség érdekeit, inkább tágítja.
A könyörtelen balliberális agymosásban részesülő németeket azonban mindez megijeszti, mert beléjük verték az elmúlt évtizedekben, hogy a többségi akarat bűnös gondolat, ami előbb vagy utóbb a náci hatalomhoz vezet, az erős érzelmi kötődés a választók és választottak között pedig maga a fasizmus, mely nem más, mint a pokol tátongó kapuja.
Egy természetellenes, mellesleg bolsevik alapvetésű elitista demokráciafelfogás, mely szerint a nép hülye és fasiszta csürhe, ezért az érdemi döntéseket nem szabad rábízni, vezetett ahhoz a morális válságsorozathoz, amiből az euroatlanti civilizáció nem tud kikeveredni. A hazugság ugyanis csak újabb hazugságot eredményez.
Bencsik András
Demokrata
A konkrét ideológiai maszlag ezúttal nem a médiatörvény és maga az alkotmány - hiszen ezeken már túl voltunk -, hanem a negyedik alkotmánymódosítás volt. El is indult - nagyjából februártól - az újabb támadássorozat, amelyben olyan "jeles" személyiségek vesznek részt, mint Viviane Reding, Guy Verhofstadt, maga Barroso, Tavares volt kommunista (!) európai parlamenti képviselő és még sorolhatnánk.
De ez csak az egyik oldala annak, hogy az Orbán-kormány ellen felléptek a nemzetközi pénzügyi és gazdasági körök. A másik oldal, hogy a Magyarország elleni támadásban abszolút ideológiai partnerük a baloldal és a balliberális oldal - kiegészítve a zöldekkel, a radikális baloldaliakkal és kommunistákkal. Ez pedig azért fontos a gazdasági köröknek, mert fellépésüket ideológiai mezben tudják megjeleníteni a legkülönbözőbb fórumokon az EU-tól kezdve az Európa Tanácson át egészen a velencei bizottságig, az ENSZ-ig.
Fricz Tamás
Magyar Nemzet
A jobboldali elfogultsággal nem vádolható Tárki kutatóintézet nemrég publikált felmérése szerint a régióban Csehország mellett hazánkból vándoroltak ki a legkevesebben a 2004-es uniós csatlakozás után, és az átmeneti vagy végleges távozás mellett döntőket a gazdasági szempontok vagy tanulmányaik vezérelték. A Tárki elemzéséből kiderül, hogy a HVG-ben közölt adatokat legalább tízzel kell elosztani ahhoz, hogy a valóság birodalmához közelebb kerüljünk, de ez épp úgy hidegen hagyja a szocialista párthoz közel álló lapokat, mint a tények.
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Következetlen módon használja az Európai Bizottság a túlzottdeficit-eljárás intézményét - derül ki az unió statisztikai hivatalának adataiból. Eszerint akkor is megszüntettek eljárásokat, amikor a feltételeknek nem felelt meg egy adott tagállam, ugyanakkor a megszabott határ felett eladósodott országok esetében nem indult eljárás.
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Azt hiszem, e kérdésben igaza van a jobboldalnak – mondta elmélázva a minap a jegybanki alapkamat csökkentéséről szóló eszmefuttatása végén az Info Rádió mikrofonja előtt Gyurcsány Ferenc.
... Gyurcsány a monetáris politikával kapcsolatos mostani megállapítása viszont még hosszú ideig idézhető lesz. Főleg akkor, ha hozzávesszük azt a mondatát, amiben elmarasztalta a baloldalhoz közel álló közgazdászokat, mert „túlbecsülték a jegybanki alapkamat csökkentésével járó kockázatokat”.
Nánási Tamás
Magyar Nemzet
Victor Ponta román miniszterelnök hazájában újra szította a magyar gyűlöletet.Volt kitől tanulnia: már gyermekkorában itta Ceausescu diktátor szavait.
A Külügyminisztérium visszautasítja, hogy Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke Magyarországot antiszemitának nyilvánítsa - közölte a tárca.
A Külügyminisztérium megdöbbenéssel értesült Martin Schulnak a brüsszeli Metro napilapban megjelent nyilatkozatáról, amely szerint Magyarország "listázni akarja a zsidókat" - olvasható a közleményben. A brüsszeli újság az EU jövőjével kapcsolatos vélekedésekről közölt összeállítást, megszólaltatva különböző pártállású politikusokat.
A német szociáldemokrata EP-elnök annak a véleményének adott hangot, hogy az unió létrehozásával Európában lehetővé vált "a XX. század démonainak eltemetése". Szerinte a rasszizmust, az antiszemitizmust már sikerült ellenőrzés alá vonni, de még nem sikerült megszüntetni, sőt a válság nyomán valós a veszélye annak, hogy újraélednek. Erre példaként említette Schulz a lap szerint, hogy Magyarország "össze akarja írni a zsidókat".
A külügyi tárca közleményében visszautasítja, és teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja "az Európai Unió történetében példátlan vádat, amelyben az Európai Parlament elnöke egy egész országot nyilvánít antiszemitának". Hangsúlyozzák: Magyarországon nem listázzák a zsidókat, az antiszemita jelenségeket a kormány határozottan elítéli és megtorolja; ennek jogi eszközeit a jelenlegi kormány teremtette meg. Orbán Viktor miniszterelnök az antiszemitizmussal szemben zéró toleranciát hirdetett, erről tanúskodik, többi között, a Zsidó Világkongresszuson (WJC) elmondott beszéde is - teszik hozzá.
A Külügyminisztérium emlékeztet arra, hogy az Európai Parlamentben vita folyik Magyarországról, kiemelve, fontos, hogy ennek eredményeként objektív jelentés szülessen. Ezért különösen aggasztó, ha maga a testület elnöke lehetetleníti el a tárgyilagos vitát "politikailag motivált, alaptalan és sértő kijelentésekkel". Martin Schulz idézett nyilatkozata "tisztességes és jó szándékú magyar emberek millióit bántotta meg" - áll a kommünikében.
A tárca azt írja, amennyiben Martin Schulz nem tett ilyen kijelentést, elvárják, hogy igazíttassa helyre az újsággal a hibás közlést. Ha viszont valóban ezt mondta, nyomatékosan felszólítják, hogy kérjen bocsánatot az igaztalanul megvádolt magyar néptől.
A nap folyamán a Fidesz EP-képviselői is bocsánatkérésre szólították fel az Európai Parlament elnökét nyilatkozata miatt. A képviselőcsoport a leghatározottabban visszautasítja "az egész magyar nemzetet és minden magyar polgárt becsületében súlyosan sértő kijelentést" - olvasható a magyar néppárti képviselők nyilatkozatában.
MTI , fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Egyértelmű tehát, hogy mely kérdések osztják meg az európai politikát. Európa mint homogén nagyhatalom, vagy Európa mint a nemzetek együttműködése? Európa Achilles-pajzsának mintái átfesthetők egyes politikai céloknak megfelelően, de az alapvető és meghatározó értékek annak domborulataiban rejlenek.
Flick László
Magyar Hírlap