Az unió visszaél hatalmával Magyarországgal szemben a költségvetési deficitet illetően – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatóján. A kormánypárti politikus szólt arról is, hogy Fidesz elnöksége arra kéri a kormányt, ne engedjen a rezsicsökkentésből, ne növelje a kis- és középvállalkozások adóterheit.
A Fidesz elnökségi ülésén, melyen részt vett Orbán Viktor és Semjén Zsolt is, megállapították, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány költségvetési deficitre, illetve hazánk más gazdasági mutatóira vonatkozó előrejelzései még soha nem álltak ilyen közel egymáshoz – mondta el Rogán Antal sajtótájékoztatóján.
Az unió ugyanakkor visszaél hatalmával hazánkkal szemben – tette hozzá. „Ezt azzal lehet például alátámasztani, hogy az uniós tagállamok közül Magyarországon a hetedik legalacsonyabb a költségvetési deficit, Máltánál is jóval alacsonyabbat produkáltunk, melyet korábban kiengedtek az eljárás alól.
Bármely szomszédos uniós tagállamnál jobbat tudtunk felmutatni, de a spanyollal, a portugállal, az írrel szemben is jobb a hazai deficitszám” – hangsúlyozta a frakcióvezető, hozzátéve, Magyarországgal szemben mégis további követeléseket támasztanak.
Rogán: Ezért támadják Magyarországot
A politikus szerint Magyarországot azért támadják, mert rezsit csökkent, bankok érdekeit sérti a bankadóval, nagy cégekét a különadókkal.
„A rezsicsökkentés a legújabb, legfájóbb érdeksérelem Brüsszelben, így immár nem túlzottdeficit-eljárás, hanem rezsieljárás folyik Magyarország ellen.”
A támadásnak Rogán szerint egyértelműen politikai okai vannak, a brüsszeli bürokráciában ugyanis értő fülekre találnak a nagyvállalati érdekek. A rezsicsökkentés a nagyvállalatok csökkenő profitjából valósul meg – így a frakcióvezető –, és mivel Brüsszelben jelen vannak az említett multinacionális vállalatok korábbi vezetői, érvényesülni tud a lobbi hazánk ellen.
Rogán úgy látja, Brüsszelben a megszorítások útját járják. „Mi azt gondoljuk, hogy ez az út nem sikeres, azokban az országokban (Görögország, Portugália), ahol a megszorítások domináltak, nem tudták megzabolázni a költségvetési hiányt. Éppen ezért kénytelenek türelmi időt kérni” – tette hozzá. A politikus kiemelte: Magyarország különösebb társadalmi megrázkódtatások nélkül valósította meg a költségvetési hiány leszorítását.
Ne engedjenek a nyomásnak
A Fidesz elnöksége arra kérte a kormányt, hogy ne engedjen a nyomásnak, ne vessen véget a rezsicsökkentésnek, ne növelje a magánszemélyek és a kis- és középvállalkozások adóterheit, ne adóztassa meg a nyugdíjakat a brüsszeli követelések hatására – közölte Rogán.
„Nem akarunk hallani a családtámogatások csökkentéséről, a gyermekek utáni adókedvezmények felülvizsgálatáról, és a munkahelyvédelmi akciótervet is folytatjuk.” Ezek nem képezhetik alku tárgyát – tette hozzá.
A Fidesz mandátumot adott a kormánynak ennek a politikának a folytatására a Brüsszellel való tárgyalások során – zárta szavait a kormánypárt frakcióvezetője.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Történelminek nevezte Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és frakcióvezetője tegnap Brüsszelben pártja elnökségének a belga fővárosban tartott ülését azért, mert ilyenre eddig még nem került sor, mondta újságíróknak. A pártvezér elmondta, amit Orbán Viktor miniszterelnök képvisel, az nem az európai út. Hozzátette, a kedden az Európai Parlament szabadságjogi bizottságában nyilvánosságra hozott Tavares-jelentés nem Magyarországról, a magyar népről, hanem az Orbán-rendszerről szól. Leszögezte azt is, Orbán eldöntötte, Magyarországot kivezeti az Európai Unióból, de ha a szocialisták hatalomra kerülnek, atomjaira zúzzák a mai rendszert. Ugyanakkor azt is mondta, hogy a Tavares-jelentést jelenlegi formájában nem szavaznák meg, mert az szankciókat tartalmaz Magyarország ellen és ők ezt nem kívánják támogatni. Lapunk megkérdezte, miután kedden kijelentette, Orbán Viktor a pokolba jut, szerinte a dantei bugyrok melyikébe kerül Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök. Mesterházy Attila azt felelte, politikai értelemben gondolta a pokolra jutást, és miután okozott annyi kárt Magyarországnak, könnyen lehet, hogy Orbán a pokolra kerül. Hogy a volt két miniszterelnöknek hol látja megérdemelt helyét, nem felelt. Megkérdeztük azt is, hogy miután Bajnai Gordon a pozsonyi Új Szónak kedden azt mondta, szívesen lenne az ellenzéki összefogás miniszterelnöke, vajon ezt ő is elvállalná, ha felkérnék. Erre azt felelte: „Erre a kérdésre akkor fogunk válaszolni, amikor lesz ilyen kérdés”. Megkérdeztük azt is, miért van az, hogy a nyilvánosság úgy látja, Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő, volt külügyminiszternek az emberi jogok megsértésével szemben mutatott érzékenységét csak a határokon túl élő magyar kisebbségek emberi jogainak durva megsértése nem ingerli tiltakozásra. Mesterházy erre azt felelte, azért, mert ez a nyilvánosság csak a Magyar Nemzetet olvassa, és különben is a munkamegosztás eredményeként az ilyen témákban Tabajdi Csaba képviselőtársa az illetékes. Lovas István, Brüsszel mno.hu
A baloldal valószínűleg módfelett csodálkozik a számára megmagyarázhatatlan tényen, hogy a magyar választók nagy többsége nemcsak kitart a Fidesz mellett, hanem még nő is a kormánypártiak tábora.
Ilyesmi a parlamenti választás előtt egy évvel nem fordult elő 1990 óta. Ráadásul még mindig gazdasági válság sújtja egész Európát, a nálunk jóval gazdagabb államok vezetői alatt is inog a szék.
A külföldi elemzők is tanácstalanok, lassan gúnyolódni is elfelejtenek, mert ez a Magyarország ugyan „unortodox”, de kétségkívül jobban működik, mint ahogyan a receptkönyvben vagy felhasználási útmutatóban le van írva.
Ilyen nagy dolog az, amit kormányképességnek neveznek!
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Az ellenzék és a közműcégek kritikái ellenére a rezsicsökkentést továbbra is az emberek döntő többsége, 85 százaléka támogatja – derült ki abból az áprilisi közvélemény-kutatásból, amelyet a Századvég végzett. Az intézet januári felméréséhez képest ez egy százalékpontos emelkedést jelent.
... A lakosság jelentős része (82 százaléka) a bírálatok ellenére is ugyanannyira vagy jobban támogatja a rezsicsökkentést, mint előtte, és csupán az emberek 11 százaléka támogatja kevésbé az intézkedéseket a kritikák hatására.
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Önmagukat szakértőnek, demokratának nevezve gyűlölködnek és ígérgetnek. De vajon számolnak-e az ellenhatással? Ugyanis minden politikai cselekvés hatását ellenhatás követi. A gyűlöletkampány egybekovácsolja azokat, akiket bántanak, illetve azokat is, akik a sértettekkel szimpatizálnak. Lásd békemenet! Bumeráng, amely végül a balliberális oldalt csapta fejbe.
Nagy Ervin
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
Gyurcsány Ferenc pártja azon kormánypárti javaslat miatt aggódik, amely kötelezővé tenné a Terror Háza Múzeum iskolai látogatását. Felháborító - kapkodnak levegő után közleményükben. ... Vigyázni kell a gyermekeinket érő külső hatásokkal, ellenkező esetben az ember csak magyarázkodhat szegényeknek, mi az a sok képi szörnyűség, amelyet odabent láttak erőszakról, diktatúráról, magukból kivetkőzött hatóságokról, rendőrökről - miközben semmi gyakorlati tapasztalatuk nincsen. ... Mennyivel életszerűbb volt az egész a Gyurcsány-kabinet alatt, amikor a történelem iránt érdeklődő fiatal egyszerűen csak kiment az utcára 2006. október 23-án, ahol aztán minden további nélkül elverték az ismeretterjesztő rendőrök, esetleg el is vitték egy zárthelyi dolgozatírásra. Mennyivel maradandóbb egy ilyen élmény, mint egy szimpla, száraz tárlatlátogatás, sugallja a DK-közlemény. Nem véletlen, hogy Gyurcsány nem erőltette a Terror Háza Múzeum látogatását. Pilhál György Magyar Nemzet
Alig egy hete jóslásba bocsátkoztam, azt írván, hogy az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért és az MSZP a „most oly racionálisnak látszó jelöltállítás miatt is egymás torkának esnek majd néhány hónapon belül”. Tévedtem. Két nap is elegendő volt, hogy összevesszenek illetéktelen szövetségeskeresés címén.
Történt pedig, hogy Mesterházy önállóan, Bajnai engedélye, sőt megkérdezése nélkül egyezkedett különböző, jelentősnek aligha mondható ellenzéki erőkkel, amelyek azonnal, mind, nagy lelkesen összefogtak volna, de csak később derült ki, hogy még nincs kivel.
Mert Bajnai hatáskörtúllépésnek minősítette Mesterházy akcióját, amivel felrúgta pár napos megállapodásukat. Ráadásul Mesterházy nemcsak kívülállókat vont be a kétpárti összeborulásba, hanem arra biztatta az MSZP megyei elnökeit, hogy kezdjenek tárgyalni az Együtt 2014 helyi szervezeteivel, s ezzel figyelmen kívül hagyta Bajnai azon óhaját, hogy először országos szintű egyeztetések történjenek.
Mesterházy igyekezete ily módon „nem feltétlenül segíti a közös sikert” – véli Szigetvári Viktor, az Együtt 2014 társelnöke. Az MSZP tagságának jelentős része viszont úgy véli, semmiben nem lépték át a megállapodás kereteit, ez csak a rajtuk élősködő, piócaként viselkedő E 2014 rágalma.
Ám gyanúnk szerint az igazi gond nem az, kit vonjanak még be a szövetségbe, kinek az invitálására, hol és mikor, hanem az, hogy ki rázza le a legbuzgóbb önjelölt szövetségest, Gyurcsány Ferencet, akinek híveire égető szüksége lenne a társaságnak, de becses személyére a legkevésbé sem.
Ugró Miklós
Magyar Nemzet
Török Zsolt (MSZP) a Portik–Laborc-ügy kapcsán kijelentette, az új MSZP-nek nincs köze az egészhez, ha történt is valami, az a megújulás előtt volt. Ez remek gondolat, az MSZMP ugyanígy tett 1957-ben, majd az MSZP 1989-ben.
Új fejezetet nyitottak a szocialisták, új emberekkel, ott sem voltak, nem is éltek akkor. Már csak a régi, kétfrontos harc hiányzik a dogmatizmus és revizionizmus ellen.
Mivel mostanában az emberi méltóság védelme nagyjából olyan népszerű téma, mint a rabszolgaság idején a rabszolgák felszabadításának nemes ügye, talán a méltányosság is elterjedhetne. Ennek jegyében megpróbálom még azt is elhinni, hogy az MSZP teljesen új párt, és az Országgyűlésben feltűnő régi arcok csak a végképp eltörölt múlt kísértetei, amelyek még Európát is bejárják.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
A területi nemzetiségi önkormányzat vezetőitől, s az ORÖ képviselőitől érkezett beszámolók szerint világossá vált, a magyarországi cigányság jelentős része az elmúlt három esztendő legfontosabb kormányzati cselekvésének és a mélyszegénységben élő roma és nem roma társadalomnak nyújtott legnagyobb segítségnek tartják a második Orbán-kormány tízszázalékos rezsicsökkentését.
Farkas Flórián
Magyar Hírlap
A mezőgazdaság, a feldolgozó ipar és a lakossági fogyasztás húzhatja ki idén a magyar gazdaságot a recesszióból, ha pedig „jobban alakulnak a dolgok, akkor hamarabb és nagyobb erővel érkezhet meg a növekedési fordulat, és így akár egyszázalékos gazdasági növekedés sem zárható ki” – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki szerint a jegybank által meghirdetett növekedési hitel program sikere a részleteken múlik majd. Közölte: a számok alapján elmondható, hogy Magyarország sérülékenysége csökkent az elmúlt években.
Magyar Hírlap