Trianon nem egyéb, mint Közép-Európa több száz éves gyarmatosítási folyamatának legkegyetlenebb stációja

                         


Trianon nem egyéb, mint Közép-Európa több száz éves gyarmatosítási folyamatának legkegyetlenebb stációja
 
"Valamennyi legyőzött nép közül a tehetséges, felsőbbséges magyar népnek jutott a leggonoszabb sors."
 
I. Garvin - angol publicista - 1925
 
fotón: Az ország történelmi térképe és címere valamint a királyság híres magyar revíziós imája 1920-1945 közötti időszakból

2026. June 15. 00:00

Jelképeink - Magyarország Alaptörvénye - amely a világ egyik legmodernebb és legátfogóbb alkotmánya - ami magyar, európai és keresztény

                     

 

Jelképeink - Magyarország Alaptörvénye - amely a világ egyik legmodernebb és legátfogóbb alkotmánya - ami magyar, európai és keresztény
 
 
Szánjunk rá három percet, olvassuk el!
 
Ezt illik, minden magát magyarnak valló embernek ismernie.
Osszuk meg, hogy sokan megismerhessék!
 
A preambulum teljes szövege:
 
Isten, áldd meg a magyart!
 
Nemzeti hitvallás
 
MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
 
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
 
Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.
 
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.
 
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.
 
Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.
 
Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.
 
Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.
 
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
 
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.
 
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
 
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
 
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
 
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
 
Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
 
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.
 
Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
 
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
 
Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
 
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.
 
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.
 
Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.
 
Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
 
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.
 
Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
 
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.
kattints a képekre - érdemes!

2026. May 20. 00:00

Trianon után Tormay Cécile

                             


Trianon diktátum után mondta:
 
Nemcsak az a mienk, amit az Úr kegyelme csakugyan nekünk adott, hanem az is a mienk, amit szeretünk, még akkor is, ha az, amit szeretünk, a másé.
 
Tormay Cécile (1876-1937) - író, műfordító
akit 1936-ban és 1937-ben is Nobel-díj jelöltje volt: Másodszor csak azért nem kapta meg, mert hirtelen elhunyt, és a szabályzat szerint csak élő személy kaphatja meg a díjat

2026. May 15. 00:00

Trianon csaláson és hazugságon nyugszik

                               

 

Az egész dokumentáció, melyet szövetségeseink a béketárgyalások alatt rendelkezésünkre bocsájtottak, csaló és hazug volt. Mi is hamis alapokon határoztunk.

David Lloyd George (1863-1945) - Nagy-Britannia miniszterelnöke - a trianoni békediktátum angol aláírója

2026. May 15. 00:00

Érdemes rászánni öt percet, és figyelmesen elolvasni - egy becsületes, érző villágpolgárnak is van hazája, és a szívében hazaszeretet! - osszuk meg! Karinthy Frigyes: Levél kisfiamnak – Trianon emléknapjára

Érdemes rászánni öt percet, és figyelmesen elolvasni! Egy becsületes, érző villágpolgárnak is lehet, és van hazája, szívében pedig hazaszeretet!
 
Osszuk meg! Karinthy Frigyes: Levél kisfiamnak – Trianon emléknapjára című egykori levelét!
 
“Édes kicsi fiam, te még nem tudsz olvasni, neked nyugodtan írhatok és szabadon és őszintén – hozzád beszélve és mégis magamhoz – valamiről, amiről soha nem beszéltem, amit magamnak sem vallottam be soha, aminek a nevét soha ki nem mondtam.
 
Most, ezen a furcsa nyáron, mely úgy hat rám, mint borzongó, kényelmetlen ébredés egy tarka és bolondos álom után, először válik tudatossá bennem, hogy egész életemben kerültem ezt a szót…
íme, erőlködöm és nem tudom kimondani most se, különös szemérem fog el, nem tudom legyőzni; pedig nem volnék éppen zárdaszűz, se vénkisasszony – nevén szoktam nevezni, nemcsak a gyermeket, de ama boldog és áldott bölcsőt is, ahonnan származik.
 
Megpróbálom megmondani, mi az, amit érzek, akkor talán nem kell kimondani; ugye?
 
Különben ha nem értenéd dadogásomat, útbaigazíthatlak. De fordulj el, ne nézz a szemembe. Még nem olvastam ezt a könyvet, amiben levelem meg fog jelenni: de úgy gondolom, ama szót megtalálod benne többször is – hiszen arról szól a könyv, amit ez a szó jelent.
 
És megtalálod régi versekben és széles szólamokban, amik most újra élni kezdenek, én még akkor ismertem őket, mikor egy időre halottaknak tetszettek, üresen, furcsán kongottak a fülemben, nem értettem őket, vállat vontam. Igen, valamiről beszéltek ezek a versek, és szóltak valamiről, amiről tudtam, hogy van, mint ahogy van kéz és láb, különösen hatott rám, hogy emlegetik, mintha valaki minden lélegzetvételnél megnevezné a láthatatlan elemet, mely tüdejébe nyomul.
 
Iskolai ünnepélyeken, tavasszal kiáltották hangosan: azt mondták nekem, hogy szeressem, kötelességem szeretni. Mintha azt mondták volna, hogy szeressem a kezemet és a lábamat. Dac fogott el és furcsa makacsság: – hogyan lehetne kötelességem, hogy magamat szeressem, így szóltam magamban, holott én nem vagyok megelégedve magammal, holott én több és jobb szeretnék lenni, mint ami vagyok – holott én gúnyolom és dorgálom magamat.
 
S mert a földön járok, ne fordítsam szememet a csillagos ég felé, melynek nincsenek határai, csak horizontja van! S mert nem tudok ellenni étel és ital nélkül, tegyem meg istenemmé az ételt és italt? S mert nem tudok szólani másképpen, csak így, ne hallgassam meg azt, aki másképpen szól?
 
S ha erőt adott nekem a föld, amelyből vért szíttam magamba anyám emlőin át – ezt az erőt csodáljam a munka helyett, melyet végrehajtok vele!
 
Dac fogott el és makacsság: embernek neveztem magam – azt kerestem, ami bennem hasonlatos másféle emberekkel s nem azt, ami különbözik. Világpolgárnak neveztem magam – léleknek neveztem magam, mely rokon lelket keres, akárhol itt e földön, s ha kell, a pokolban is.
 
És nem mondtam ki azt a szót. De ha házat építettek valahol Pesten vagy Fogarason, vagy Szolnokon, vagy Kolozsvárott, megálltam előtte, és úgy néztem, mintha az én házamat építenék. És ha virágot láttam nyílni a pilisi hegyekben vagy a Kárpátokban, tudtam, hogy a virág nekem nyílt.
 
És ha idegen emberrel beszéltem, és az idegen ember dicsérte a lánchidat és a Dunát és az aggteleki cseppkőbarlangot és a dobsinai jégbarlangot és a Vaskaput és a Balaton vizét – akkor lesütöttem a szemem és zavarba jöttem, mintha engem dicsérne.
 
És mikor Berlinben jártam, úgy csodálkoztam és nevettem magamban azon, hogy ezek itt járkálnak és házakat építenek, mint aki álmában tudja, hogy álmodik, és amit lát, nem valóság, álomkép csak, tündérmese, játék.
 
Játék háznak éreztem az idegen házat – csak játszották az emberek, hogy ezt ők komolyan veszik –, és mikor a vendéglőben fizettem, elámultam, hogy elfogadják tőlem a játék pénzt, amit kezembe nyomtak, mikor átléptem a magyar határt.
 
És lelkem mélyén soha nem hittem el, hogy ők komolyan mondják: hélas! és alas! és wehe! és ahimé! – mikor jaj-t kell mondaniok –, és arra gondoltam, hogy haláluk percében ők is jajt mondanak majd, mint én.
 
A megfogható ismerős valóság ott kezdődött nekem, ahol átléptem a határt – ha életemben először jártam is arra, ahol átléptem.
 
De nem mondtam ki azt a szót soha. És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek.
 
Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.”
 
(Megjelent a Kosztolányi Dezső szerkesztette “Vérző Magyarország – Magyar írók Magyarország területéért” című könyvben.)

2026. May 15. 00:00

Magyar az, akinek fáj Trianon Illyés

                                 

  "Magyar az, akinek fáj Trianon."

Illyés Gyula (1902-1983) - író, költő

2026. May 15. 00:00

Francesco Nitti Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot

                             

 

"Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot.

De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugszanak bele hazájuk rombolásába. Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget.

Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula... a leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel...

Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek.."

nyilatkozat - részlet - 1924 szeptember

Francesco Nitti (1868-1953) - olasz miniszterelnök

2026. May 15. 00:00

Ausztria! Hátrább az agarakkal!

                           

 
A magyarországi származású Lendvai Pál vezérletével, a véleménydiktátor osztrák "liberális" értelmiségnek, valamint jelentős befolyású politikai köröknek a történelmi tényekkel kellene foglalkozniuk, nem pedig a hamis beállításon alapuló színvonaltalan magyar gyalázással.
 
Az igazolhatóan toleráns, befogadó magyar nemzet lenácizása helyett, azzal kellene foglalkozniuk, hogy miképpen is történhetett meg 1938-ban, az anschluss idején, hogy Ausztria lakosságának szinte száz százaléka kitörő örömmel, boldogságban úszva, virág esővel ünnepelte a Hitleri Németországgal történő egybeolvadásukat.
 
E tények elhallgatása, a magyarok lenácizása pontosan annyira történelmietlen, mint az, hogy az osztrákok legnagyobb felmutatható teljesítménye - azon túl, hogy valahogyan a sorsdöntő pillanatokban az "élet" mindig a jó oldalra sodorta őket - az, hogy el tudták hitetni a világgal a legnagyobb hazugságot, miszerint a német Beethoven osztrák volt, az osztrák Hitler, pedig német.
 
És akkor még egy szót sem ejtettünk arról a nem mellékes tényről, hogy Ausztria több száz éve gyarmati függőségben, kizsákmányolásban tartja keleti szomszédait, így hazánkat is. Mindenek előtt tükörbe kellene nézniük, mert abban valóban egy randa képet láthatnának!
 
Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
 
fotón: A hitleri német csapatok bevonulását Ausztria szerte óriási ovációval fogadták az emberek

2026. May 15. 00:00

Amikor a kegyetlen nagyhatalmi, és a regionális nacionalista érdekek egybeestek... Felvidék, Trianon

Amikor a kegyetlen nagyhatalmi, és a regionális nacionalista érdekek egybeestek...
 
"Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia, a lakosság ellenszavazata következtében."
 
La paix című könyv részlete
André Tardieu (1876-1945) - háromszoros francia miniszterelnök
 
"Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között."
 
Tomás Garrigue Masaryk (1850-1937) - A fő területrabló, Csehszlovákia egyik "megteremtője", első elnöke

2026. May 15. 00:00

Ennyit az úgynevezett "Trianoni békéről"! André Tardieu

Ennyit az úgynevezett Trianoni "békéről" - a népek önrendelkezéséről!
 
"Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia a lakosság ellenszavazata következtében."
 
André Tardieu (1876-1945) - a háromszoros francia miniszterelnök - a La paix című könyvéből - részlet

2026. May 15. 00:00
<< Első < Előző Következő> Utolsó>>

1. oldal/117