Ezt soha ne feledd! Mészáros László

A gyermek – csoda
A kilencvenes években (30 évvel ezelőtt) néhai Fasang Árpád, neves orgonaművész barátunk – akinek kedvtelése volt a demográfiai folyamatok tudományos igényességű elemzése – egyik tanulmányát letette az asztalomra azzal, hogy érdemes lenne figyelembe venni annak adatait, a leírt folyamatokat, mind Magyarországra, mind Európa egészére vonatkozóan, mert a 24. órában vagyunk.
 
A minap a világháló egyik felületén újra megpillantottam az évek óta ott keringő, fel-feltűnő fotómontázst, valahonnan a világból, egy üstben fürdő, csillogó szemű csöppséggel, és eltűnődtem felhőtlen, őszinte boldogságán.
Azután rögtön eszembe villantak a pénzhajhász, hitét vesztett, vallásukat elhagyó, sokszor saját biológiai nemüket is megtagadó, teljes identitásukat vesztett boldogtalan európai emberek, és az ilyen emberek tömegéből álló, ijesztő demográfiai mélypontra süllyedt európai társadalmak, nemzetek jövőkilátásai.
 
Nagyon elszomorodtam, hiszen aki csak egy kicsit is jártas a matematikában, a fizika tudományában, no meg a biológia sem teljesen idegen számára, az tudatában van annak, hogy mi vár az önmagukat reprodukálni képtelen, elsatnyult tudatú nemzetekre. Ne kerteljünk: az elfogyás, a kihalás, a megszűnés! Mégpedig nagyon rövid időn belül.
 
Ahol generációkon keresztül nem születnek meg a populáció létszámát biztosító gyermekek, a természetes folyamatos elhalálozások okán nem lesz képes fenntartani önmagát, mert elöregszik, majd elfogy a nemzet.
 
Ha ezt a tarthatatlan folyamatot mesterségesen akarod meggátolni, és kívülről, más kontinensről, idegen kultúrájú és nagycsaládokban élő embertömegeket engedsz be, mi több, telepítesz be a hazádba, akkor pár évtized elteltével az új honfoglalók többségbe kerülnek az őslakosokhoz képest.
 
Nem csak a fizikában alaptörvény az, hogy ahol légüres tér keletkezik, az tér tartósan nem marad üresen, mert oda be fog nyomulni valahonnan valami, valahogyan. Esetünkben is így áll ez. Az „üres térbe”, a kohézióját teljesen elvesztett társadalomba, országba – ahol pénzre számítanak át mindent, még a boldogságot is – oda óhatatlanul benyomulnak az erős akarattal, vallás-, és küldetéstudattal bíró, élni akaró célokkal rendelkező más kultúrájú népcsoportok, népek.
És hogy mindez mennyire nem csupán csak egy teória, hanem tudományosan megalapozott tény, álljon itt mementóként egy mára már lejátszódott európai esemény, folyamat.
 
A kilencvenes években (30 évvel ezelőtt) néhai Fasang Árpád, neves orgonaművész barátunk – akinek kedvtelése volt a demográfiai folyamatok tudományos igényességű elemzése – egyik tanulmányát letette az asztalomra azzal, hogy érdemes lenne figyelembe venni annak adatait, a leírt folyamatokat, mind Magyarországra, mind Európa egészére vonatkozóan, mert a 24. órában vagyunk.
 
Volt ebben a dolgozatban egy akkor még szinte elképzelhetetlennek tűnő tartalmú fejezet – Szerbiáról szólt. Egyebek mellett táblázatok mutatták Szerbia tartományainak demográfiai kilátásait. Amíg a szerb házaspárok átlagosan egy-két gyermeket neveltek, addig az albánok 7-8 fős családokban éltek. A fejezet végkövetkeztetése így szólt: 20-30 éven belül az albánok óriási többségbe fognak kerülni a körzetekben, ahol élnek, és Koszovó (Rigómező, az ősi szerb föld) el is fog szakadni, kiválik Szerbiából. Ez akkor, huszon-akárhány éve, mellbevágónak hatott, szinte hihetetlen volt. Mára már viszont „történelem”, hogy 2008-ban Koszovó önálló, meghatározó albán többségű állammá vált.
 
Mi ebből a tanulság? A tudományok nem helyettesíthetők ideológiákkal, mert az tragédiákhoz vezet.
Visszatérve a boldog, csillogó szeműre, a fotómontázsunkra.
 
A “modern” európai ember, így a magyarok nagy része is, azt gondolja, hogy akkor tökéletes az élete, ha “anyagilag rendben van”.
Már fiatal korban azért tanulnak, hogy szerezzenek több diplomát, szakmákat, hogy kellőképpen “gazdagok lehessenek” – majd, egyszer.
 
Ennek “érdekében” már eleve csak lazább párkapcsolatokat vállalnak, de ha össze is kötik az életüket valakivel, hosszú időn keresztül “nem vállalnak” gyereket – majd csak akkor, amikor már “mindent meg tudnak adni neki(k)”.
A végzettségeken túl gyűjtik a pénzt is – próbálnak minél többet megszerezni belőle, hogy majd mindjárt az “első nekifutásra” egy “normális” nagy lakást szerezhessenek – s persze vehessenek autót (és nem is akármilyet ám, hanem olyat, ami a saját anyagi körülményeikhez képest túl nagy terhet jelent majd nekik).
 
És akarnak majd szuper babakocsit, vagyonba kerülő “babacuccokat”, rengeteg játékot, valamint “természetesen” biztosítani akarják a majdani “jó életükhöz” szükséges anyagi forrásokat!
 
Értsd: olyan “jó életet” szeretnének, amilyet amúgy csak nagyon kevesen érhetnek el, és amely idilli élet elérése szinte lehetetlen terheket ró rájuk.
 
Ilyen álmokat kergetnek a mai európai emberek, a mai magyarok, köztük, már a fiatal magyarok túlnyomó része is, miközben azért arról sem mondanak le, hogy – addig is, amíg nem “áll be ez az idilli állapotuk” – “éljenek, szórakozzanak, és élvezzék az életet”!
 
Sajnos ez mára szinte általános állapottá, életformává vált. Mire a vágyott javakat, vagy annak egy részét megszerzi a fehér európai, köztük a magyar ember is, addigra megkeseredett, fásult, túlhajtott, a negyedik x felé járó, boldogtalan robottá válik.
 
Gyermektelenül, esetleg egy gyermekkel, többnyire elvált állapotban, köddé vált álmokkal.
Soha ne feledd hát!
Ne kergess a mai hamis világ diktálta hiú álmokat!
Boldognak lenni nem azt jelenti, hogy minden tökéletes!
És ha ezt az egyszerű igazságot nem tartod folyamatosan a szemed előtt, egész életed folyamán boldogtalannak fogod érezni magadat!
Mert nem fogod észre venni a pillanat boldogságának a lehetőségeit, egy vágyott, többnyire elérhetetlen majdani boldogság hajszolása miatt.
Mészáros László - nemzetszolga
 
C:\Users\user\Pictures\képp Ezt soha ne feledd!.jpg

2025. November 14. 00:00

Ördögi világunk

Ördögi világunk
 
A háború nem egyéb, mint a saját létezését is tagadó, a bankokat és a stratégiai világcégeket uraló háttérhatalom profitmaximalizáló üzleti vállalkozása. 
 
Ez, a "nem is létező" háttérhatalom, népek, országcsoportok között ördögi praktikákkal mesterségesen viszályt gerjeszt, és amikor elérkezettnek tartja az időt - mit tesz Isten - ezekből az "ellentétekből" fegyveres konfliktusok, háborúk keletkeznek.
 
A harcmezőkön és a hátországokban százezrek, olykor milliók pusztulnak el. 
 
Majd a profitok bezsebelését követően, lezárásként megrajzolják az új határokat, biztosítva ezzel az "üzlet" hosszú távú jövőjét - az újabb konfliktusokat.
 
képen: A nagy háború magyar hősi halottainak katonai temetője - Úz-völgye - Székelyföld - Erdély

2025. November 01. 00:00

Egy mondat a Pál utcai fiúk-ból, a hazaszeretet regényéből

Egy mondat a Pál utcai fiúk-ból, a hazaszeretet regényéből
- Az árulást nem lehet jóvá tenni. - mondta Boka, az vörösingesekhez átállt áruló Geréb Dezsőnek

2025. November 01. 00:00

Wass Albert örök!

Wass Albert örök!
"Meg kell tanítania gyerekeket arra, hogy a föld, amelyen járnak, nem csupán anyag és por, hanem az ősök öröksége, amit szeretni kell. A hazát nem zászlók és dalok teszik, hanem a szív, amely dobban érte. S ha a gyermek szíve dobbanni tanul a haza számára, akkor nem veszett még el semmi."
"C:\Users\Mészáros László\OneDrive\Pictures\wass albart 35 van hozzá szöveg.jpg"

2025. October 25. 00:00

Magabíró nemzet, és a Békemenet

Magabíró nemzet, és a Békemenet

Az ázsiai sztyeppékről a Kárpát-medencébe megérkezett Turul-népe, a magyar - a szabadság nemzete. A szabadság pedig csak ott létezhet, ahol a nemzeti szuverenitás nem csupán szlogen, hanem a mindennapi életünk része.  Szép reform-kori kifejezéssel a magabíró nemzet, a magabíró ország megteremtésének a záloga a szabadság, magyar érdekek érvényesítésének mindenek felettisége.

A magyarok történelme nem más, mint ennek az évezrede zajló folyamatos harcnak a története. A kezdetektől napjainkig a kihívás ugyanaz: az „aktuális birodalom” beolvasztási, gyarmatosítási politikájának ellenállni, megmaradni magabíró magyarnak, megmaradni magabíró nemzetként.

Ki milyen magyar, és milyen a magyar nemzet?

A magyar nemzetnek létezik egy, a nemzeti lét szempontjából passzív része: ők azok, akiknek a magyarságuk csupán annyit jelent, hogy ide születtek, itt élnek, a magyar létük pedig kimerül abban, hogy magyarul beszélnek, magyar az anyanyelvük.

A nemzet másik, nagyobbik részének az életében fontos szerepet játszik magyarságuk megélése. Ők azok, akik ösztönösen, vagy tudatosan magyarul „gondolkodnak”, élnek, akiknek  magyar a szívük, lelkük.

A Békemenet nem más, mint a magyar lelkek egymásba kapaszkodása, egybefonódása, függetlenül attól, hogy fizikailag ott tudtak lenni a vonulásunkon, vagy „csak” a képernyők előtt, vagy gondolatban, voltak velünk, mert távol laknak, mert betegek, vagy bármilyen akadályoztatás miatt nem lehettek jelen. A Békemenet nem csupán egy tömeg vonulása, a Békemenet a nemzeti akarat látható megnyilvánulása, a cselekvő magyar szívű emberek  cselekvő demonstrációja.

A magyar, ha szabadságban élhet, nem kertel, meghatározza, hogy mik az elvárásai a mindennapi szabadága megélhetését illetően. Már több mint másfél évtizede ebben az országban az történik, amit mi, magabíró magyarlelkű magyarok meghatároztunk, amikor egy olyan politikai alakulat mellett tettük le a voksunkat, amelyet egy olyan tehetséges és eltökélt magyarlelkű miniszterelnök vezet, mint Orbán Viktor. Ő az, aki tántoríthatatlanul végrehajtja, érvényesíti az elvárásainkat.   Megvalósítja a magyarszívű magyar többség által megfogalmazott kívánságainkat.

Azt, hogy Magyarország a béke szigete legyen Európában, hogy az országunk szuverenitásának a kérdése az első helyen szerepeljen a feladatok, a szempontok sorában, azt, hogy a magyar kormány a magyar embereket, családokat támogassa, azt, hogy az idősek érdekeit szolgálja, hogy a vállalkozók, a települések fejlődése prioritás legyen, hogy a gyermekeinket megvédje az ordas eszmék terjedésétől.

Ebben az országban végre az történik, amit mi akarunk!

Egy magabíró ország ilyen.

A mi magabíró országunkban ennek az akaratnak a megtestesítője a Békemenet. Kimondhatjuk, hogy ez az erős akarat a legnagyobb politikai erő egész Európában. A nemzeti érdekérvényesítés legcsodálatosabb megnyilvánulása a Békemenet. Mára kvázi a magabíróságunk intézményesített formája.

Nekünk a nemzeti szalag, a kokárda, a nemzeti zászló a nemzeti összetartozásunk tárgyiasult kifejeződése, szimbóluma. Nekünk a piros fehér zöld zászló nem csupán egy kellék, nem egy söprűnyélre szerelt cifra rongy, amit a vállunkra vetve körbe rohangáljuk az országot.

Nekünk maga a szívünk piros fehér zöld!

Budapest, 2025. október 23-án

Mészáros László

a Patrióta Európa Mozgalom alapítója

2025. October 23. 00:00

Aulich Lajos - aradi vértanú

                           


Október 6 - az aradi vértanúk kivégzésének napja - a magyarok gyásznapja
 
Kivégzése előtt mondta:
"Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot."
 
Aulich Lajos (1793-1849) - aradi vértanú

2025. October 06. 00:00

Damjanich János - az aradi vértanú - imája, kivégzése előtt

                           


Damjanich János - aradi vértanú - imája, kivégzése előtt:
 
"Mindenség ura! Hozzád fohászkodom!
 
Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki.
 
Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám, a csatákban és ütközetekben – Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni – dicsértessék a Te neved mindörökké!
 
Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára!
Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni.
 
Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom.
Ámen.
Damjanich
Emíliának vigasztalásul
 
Damjanich János (1804-1849) - honvéd vezérőrnagy

2025. October 06. 00:00

Üzenem nekik, és nektek

Üzenem nekik, és nektek
Politikai ellenfeleink a baloldalon ránk, nemzeti elkötelezettségűekre ellenségként tekintenek. Szó szerint, el akarnak tiporni bennünket.
 
Üzenem nekik, de nektek is, harcostársaim, hogy én keresztény vagyok, és nem egy, a védekezőképességét vesztett öngyilkosjelölt.
Tehát én rendszeresen határozottan fellépek a nemzeti és keresztény értékeink, a nemzeti érdekek ellen fellépő ágálókkal szemben!
A mai politikát, sajnos ezek a gyűlölködők élethalál-harccá silányították. Semmilyen eszköztől nem riadnak vissza. Keresztény vagyok, de nem öngyilkosjelölt, így ha arcul csapnak nem fogom az arcom másik felét is feléjük fordítani.
 
Üzenem nekik és nektek is, harcostársaim, hogy keresztény vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy nem a legkeményebb határozottsággal utasítanám el hamis vádjaikat, és azt sem jelenti, hogy nem a legnagyobb következetességgel szembesíteném őket nap mint nap a hazugságaikkal és a valósággal!
Mészáros László
nemzetszolga
"C:\Users\Mészáros László\OneDrive\Pictures\Képek-Archiv\Mészáros László-102.JPG"

2025. September 21. 00:00

Üdv Mindenkinek! Hajrá Fradi!

Üdv Mindenkinek! Hajrá Fradi!
Ahogyan a haza, a nemzetünk iránti elkötelezettségünk határozza meg gondolkodásunkat, minden cselekedetünket, ugyanúgy emeli egy más minőség szintjére közösségünket a Fradi-szív.
Mi a Fradi-szív okán vagyunk több, mint egy fociklub.
Ezt kell mindenkor, mindannyiunknak szemünk előtt tartani, hogy méltóak maradhassunk az örökségünkhöz.
E szellemben kell végezni a munkát naponta az edzéseken a játékosoknak, a stábnak,, e szellemben kell focizni a pályán, és e szellemben kell buzdítani a csapatot a lelátókról!
Mészáros László
nemzetszolga, harmadik generációs fradista, akinek az ötödik generációs unokája is tudja már, hogy " Mi vagyunk a Ferencváros!"
fotón: Rákosi Gyula (1938) a csupaszív Fradi-motor, az egykori negyvenegyszeres válogatott ikonunk

2025. August 26. 00:00

Egy Erdélyben élő magyar férfi levele fut körbe-körbe a Facebookon, amit most közreadunk vélemény és változtatás nélkül.

Ezt mindenkinek el kellene olvasnia. Kérünk mindenkit, hogy terjesszétek, osszátok!
 
Egy Erdélyben élő magyar férfi levele fut körbe-körbe a Facebookon, amit most közreadunk vélemény és változtatás nélkül. Várjuk a véleményeket!
 
Kedves Anyaországi Magyarok!
 
Mi Erdélyi magyarok szomorú szívvel szembesülünk nap, mint nap azzal, hogy sokan közületek minket, erőszakkal elszakított magyar embereket gyaláztok, szidalmaztok, úgy hogy fogalmatok sincs arról, hogy a történelem során mennyi mindent letettünk az asztalra és arról sem, hogy a megmaradásunkért, magyarságunkért, mennyit harcolunk a mai napig!
 
Minden egyes alkalommal megforgatjátok a tört a szívünkben, mikor azt mondjátok nekünk Erdélyi, Kárpátaljai, Vajdasági, Újvidéki, Felvidéki magyaroknak, hogy román, ukrán, szerb, szlovák, mert mi tiszta szívből magyarnak valljuk magunkat!!!!
Vádaskodtok, ítélkeztek felettünk és folyamatosan támadtok minket.
 
Mi a hazánkat nem áruljuk el, mindig is tartottuk a hátunkat és foggal körömmel védtük a magyarságot és a magyarságunkat, ami sokszor embert próbáló volt.
Kedves Magyarország mostani határain belül élő, minket ellenségként kezelő emberek!
 
Mit szólnátok, ha most mi vissza kérnénk tőletek azokat a nemes embereket, akik nálunk születtek, és akikkel a nagyvilág előtt büszkélkedtek, dicsekedtek, és akikről tereket, utcákat, színházat, akadémiát, iskolát, egyetemet neveztetek el? Mi lenne, ha azt mondanánk nektek, ha mi nem kellünk, akkor ne kelljenek azok a híres magyarok sem, akik mindent megtettek minden magyar emberért, de Erdélyben, Kárpátalján, Vajdaságban, Újvidéken, vagy Felvidéken születtek?
 
Mikor ti minket, románoztok, szlovákoztok, ukránoztok és szerbeztek, akkor velük is ezt teszitek és akkor mondhatni, amikor őket emlegetitek, akkor Más Tollával Ékeskedtek!
 
Tudjátok, ha nem lennénk mi, akkor nem énekelnétek Kölcsey Himnuszát, hisz ő is Erdélyi.
 
Este nem olvashatnátok Benedek Elek apó gyönyörű meséit. Mátyás király igazságához sem lenne sok közötök, hisz ő is Kolozsvár ajándéka minden magyar számára. A jó öreg Toldi Miklós, ha napjainkban élne, akkor lehet, hogy nehéz kővel dobálna meg benneteket, ha lerománoznátok. Arany János, Ady Endre, Áprily Lajos, ha ma élnének, akkor fájdalmas verseket írnának arról, hogy még a sajátjaik között is számkivetettek lettek.
 
Tamási Ábelje még a székely humor ellenére is szív hasogatóbb lenne, mert nem csak a román hatalom ellen lázadna, hanem szomorúan kellene tudomásul vegye, hogy saját kutyája is megugatja. Wass Albert a mai helyzetet pedig sokkal nehezebben viselné, mint a száműzetést.
 
Egy szó, mint száz itt a sok kincs, amit mi Erdélyi, Kárpátaljai, Vajdasági, Újvidéki, Felvidéki magyarok adtunk minden magyarnak, gazdagítva vele a magyarságot és a Hazát.
 
Erdély adta:
Kölcsey Ferenc, költő - a Himnusz szerzője
Tamási Áron író
Benedek Elek apót, írót, népmese gyűjtő
Mikes Kelemen író
Wass Albert író
Nyírő József író
Sütő András író
Orbán Balázs Székelyföld író
Kemény János író
Jósika Miklós
Arany János költő
Ady Endre költő
Áprily Lajos költő
Dsida Jenő költő
Kányádi Sándor költő
Szilágy Domokos költő
Páskándi Géza költő
Reményik Sándor költő
Apáczai Csere János pedagógiai író
Kallós Zoltán néprajzkutató
Tinódi Lantos Sebestyén zeneszerző, lantos
Bartók Béla zeneszerző, gyűjtő
Székely Bertalan festő
Paál László festő
Jakó Zsigmond tudós
Benkő Samu művelődéstörténész
Márton Áron mártír püspök
Teleki Sámuel felfedező
Körösi Csoma Sándor ős hazakutató
Brassai Sámuel polihisztor
Károli Gáspár biblia fordító, lelkész
Bolyai János matematikus
Bolyai Farkas matematikus
Hunyadi János törökverő
Hunyadi Mátyás Király
Báthori István fejedelem
Bethlen Gábor fejedelem
Bocskai István fejedelem
Rákóczi György fejedelem
Apafi Mihály fejedelem
Thököly Imre fejedelem
Rákóczi Ferenc fejedelem
Székely Mózes fejedelem
Toldi Miklóst vitéz nemes
Dózsa György hadvezér
Wesselényi Miklós politikus
Mikó Imre politikus
Kiss Ernő honvéd altábornagy
Nagysándor József honvéd vezérőrnagy
Jávor Pál színész
Vaszi Levente énekes
Keresztes Ildikó énekesnő
Molnár Levente operaénekes
Tőkés László forradalmár
Erőss Zsolt hegymászó
Miklós Edit síző
Kárpátalja:
Munkácsy Mihály festő
Beca József labdarugó, olimpikon
Edvin Márton művész
Bódi László Cípő, Republic énekese
Pákh Imre műgyűjtő
Felvidék:
Ballasi Bálint költő
Kassák Lajos költő
Reviczky Gyula költő
Sajó Sándor költő
Tompa Mihály költő
Jókai Mór író
Madách Imre író
Márai Sándor író
Mikszáth Kálmás író
Dobó István egri várvédő, erdélyi vajda
Bercsényi Miklós szabadságharcos
II Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem
Vak Bottyán kuruc generális
Andrássy Gyula politikus
Batthyány Lajos mártír miniszterelnök
Lahner György honvéd vezérőrnagy
Klapka György hadügyminiszter
Pázmány Péter esztergomi érsek
Boldog Salkaházi Sára szerzetesnő
Wick Béla katolikus pap, történész
Eszterházy Károly egri püspök
Csontváry Kosztka Tivadar festő
Szinyei Merse Pál festő
Kodály Zoltán zeneszerző
Kempelen Farkas tudós, feltaláló
Feketeházy János Szabadság híd tervezője
Dohnányi Ernő zeneszerző
Blaha Lujza operaénekesnő
Kaszás Attila színész
Ghymes együttes
Újvidék, Vajdaság:
Tamkó Sírató Károly költő
Vidor Gyula író
Balázs Attila író
Molnár Erik történész
Lázár Vilmos honvéd ezredes
Schweidel József honvéd vezérőrnagy
Beda Tibor festő
Berczik Zoltán Európa bajnok, asztalteniszező
Szeles Mónika teniszező
Varga Izabella színésznő
Szőke Zoltán színész
Rúzsa Magdolna énekesnő
Őrvidék:
Liszt Ferenc zeneszerző
Muravidék:
Zrinyi Miklós költő, hadvezér
Damjanich János honvéd vezérőrnagy.
 
Szeretném, ha megértenék, hogy mi nem akarunk semmit elvenni tőletek, sőt, a történelem során csak gazdagítottuk szép anyaországunkat.
 
Mi nem most váltunk magyar állampolgárrá, mi azok voltunk, csak elvették tőlünk és nem is kérdezték bennünket, hogy akarjuk-e ezt.
 
Számunkra igazi öröm és boldogság az, hogy vannak még az őshazában, akik ránk is gondolnak, megértik, hogy a visszahonosítás a mi lelkünknek igazi gyógyír.
 
Megkérlek kedves magyar honfitársaim, hogy egyszer és mindenkorra értsétek meg, hogy nem akarunk mi tőletek elvenni semmit, és ha lehetőségünk van, akkor továbbra is inkább hozzátennénk, mint elvennék.
 
A nagyon féltett pénzetekre sincs szükségünk, mi eddig is dolgoztunk, ha kellett éjszaka is, és megálltunk a lábunkon.
 
Szomorú az is, hogy tőlünk sajnáljátok a visszaadott állampolgárságot és minden segítséget, de szívesen engednétek be az országba ezer idegeneket, sőt még támogatnátok is őket!
 
Nagyon lehangoló, hogy folyamatosan panaszkodtok, hogy milyen nehéz életetek van szép hazánkban. Én azt gondolom, hogy egyszer legalább érdemes lenne megállni és megnézni, hogy más országban hogy élnek . Elárulom nektek, hogy nagyon sok országban nem igazán vannak autópályák, elfogadható kórházak, tanintézmények, vagy élhető körülmények és mégis tudnak örülni, szeretni az emberek és jókedvvel dolgozni.
 
Ne csak nézzetek, hanem lássatok is és ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. Érezzétek meg, hogy ha valamit akartok, azért tenni kell, dolgozni, békésen párbeszédet folytatni és főképpen szeretettel lenni egymás iránt. A harag, gyűlölet megöli a lelket és senki nem jut előbb.
 
Azzal az energiával, amit haragra és gyűlöletre pazaroltok csodás dolgokat lehetne, ami hasznára lenne az egész országnak, magyarságnak.
 
Nem értem, hogy miért mérgezitek meg a lelketeket és az életeteket? Addigi, amíg mindenki csak a saját maga hasznát lesi, csak az érdekli, hogy neki legyen jobb, addig nem lesz szebb és békésebb világ. A gyerekeink jövője a mi kezünkben van, és ők csak akkor lesznek boldogok, ha béke van.
 
Hátborzongató az is, hogy arról beszéltek, hogy diktatúra van Magyarországon, úgy hogy közben bármit megengedhettek magatoknak.
 
A diktatúráról mi Erdélyi magyarok tudnánk mesélni nektek, mert mi tudjuk, hogy mi az igazi diktatúra, tudjuk, hogy mit jelent félelemben, rettegésben élni, úgy hogy még a falnak is füle van. Az igazi diktatúrában nem írhatnátok meg a véleményeteket, nem szavazhatnátok szabadon, nem beszélhetnétek, nem szidalmazhatnátok bárkit, nem nyilváníthatnátok szabad véleményt, nem utazhatnátok más országba, nem vásárolhatnátok meg bármit, csak azt, ami van, nem választhatnátok munkahelyet, iskolát, nem tüntetnétek akkor, mikor kedvetek van, és még sorolhatnám, de nem igazán látom az értelmét.
 
Amit pedig biztos nem tehetnétek meg, most pedig szabadon tesztek, hogy nem szidalmazhatnátok a politikai vezetőket, mert azért halálbüntetés járna bármilyen diktatúrában.
 
Egy szó, mint száz mielőtt valamiről beszélgetni kezd bárki is, annak nézzen utána, tájékozódjon kellőképpen és utána vádaskodjon.
 
A magyar anyanyelvünk igazán kifejező, valódi csoda, ezért kérlek benneteket kedves magyar honfitársak, hogy ne gyűlölködjetek, mert a gyűl ölet, hanem szeressétek egymást, mert a szer etet.
 
Végezetül pedig kívánok mindenki életére áldást, lelkébe békét, szeretetet, örömöt és azt, hogy érezzük mindannyian meg, hogy ne valami ellen kell harcolni, hanem egy nemes célért, a szeretetért és békéért.
 
UI: mondanivalóm nem politikai meggyőződésből született, hanem azért, hogy megértés szülessen minden magyar ember lelkében.
Tisztelettel és szeretettel egy Erdélyi Magyar !
Antal Józsi
ass  Egy Erdélyben élő magyar férfi levele fut körbe-körbe a Facebookon

2025. August 04. 00:00
<< Első < Előző Következő> Utolsó>>

1. oldal/116