Böjte Csaba a boldogságról
Legyél azzá, amiért születtél, merd vállalni önmagad, és boldog leszel! Böjte Csaba
Böjte Csaba: Az óvodáinknak, iskoláinknak nem bajnokképző tanfolyamoknak kellene lenniük
Az óvodáinknak, iskoláinknak nem bajnokképző tanfolyamoknak kellene lenniük, nem hiszem, hogy egy iskola versenyistálló kellene legyen, ahol egyetlen dolog számít, az individuális eredmények, a sikerek, hanem az életre felkészítő, az életnek szerves részét alkotó terek, ahol egy reális világba kilépésre készítjük fel a gyermekeinket.
Böjte Csaba
Hős ismeretlenek - a távoli elődeink szeretteikért és utódaikért, a hazáért
...Zrínyi Miklósról és társairól beszélek, akik 1664. február 3-ra maradéktalanul fölégették a Balkán és a hódoltatott magyar vidékek közötti összeköttetést biztosító eszéki "hidat". A nyolc kilométer hosszú hidat életük kockáztatásával elpusztító katonák példátlan – és világra szólóan sikeres – haditette a magyar–horvát–szerb közös történelem legfényesebb fejezete. Javaslom önöknek is, emeljék le régen forgatott, e témát boncolgató könyveiket a polcról, lapozzák föl, és olvassák el a vonatkozó részeket. Megéri. E sztori ugyanis olyan pluszt képes adni a ma emberének, amelyre égetően szüksége van. S azt sem árt felfedni, azok a távoli elődök ott és akkor azért ragadtak kardot-puskát a fogvacogtató hidegben, hogy szeretteiket és utódaikat – még bennünket is – biztonságban tudhassák az ellentől. Lázin Miklós András Magyar Hírlap
Légy kíváncsi magadra!
Légy kíváncsi magadra! Te egy hihetetlenül értékes mobil vagy. Benned hatalmas értékek vannak, és csak nyomogasd a gombokat, csodálkozzál rá: jé, én ezt is tudom, ehhez is értek, azt is meg tudom tanulni. Most minden, mindenki azt akarja, hogy te figyeljél rá... Én azt akarom, hogy figyeljél önmagadra, és fedezd fel azt a virágot, gyümölcsöt, melyet kis magként beléd rejtett el a teremtő Isten. Böjte Csaba
Böjte Csaba az újrakezdésről
"Tudnod kell, hogy sok-sok vázlat után születik meg a remekmű! Ne add fel! Egy életed van, egyetlen dobás. Nem érdemes kishitűen, félszegen egy helyben topogni, vagy duzzogva félreülni. Tudj kacagni saját kudarcaidon, és kezdd elölről."
Böjte Csaba(1959) - ferences szerzetes
Egy dús élet - elhunyt Hegedűs Lóránt református püspök
82 éves korában elhunyt dr. Hegedűs Lóránt püspök, a Magyar Református Egyház Zsinatának korábbi lelkészi elnöke.
...Halálával a XX. század egyik legnagyobb református püspöke távozott az élők sorából. Életműve: a püspöksége alatt újjáéledt magyar református egyház, könyvei, írásai és igehirdetései azonban köztünk maradnak. Bennük és általuk velünk marad ő is. Soha nem felejthetjük el a páratlan műveltségű püspököt, a jószívű és figyelmes embert, az elkötelezett magyar hazafit.
Gulyás Gergely
Magyar Nemzet
Orbán Viktor monta a Mercedes kecskeméti gyárában
Köszönöm a befektetőknek, a Magyarország iránt bizalmukat kifejező németeknek, de mindenekelőtt a magyar munkásoknak azt, hogy a teljesítményükkel újra és újra bizonyítékát adják a világnak: érdemes Magyarországra jönni, érdemes együttműködni.
Részlet Orbán Viktor 2013. január 25-én Kecskeméten mondott beszédéből
Patrióta Európa Mozgalom
A hazafiságról
Ne azt kérdezd, mit tesz érted az ország, hanem, hogy mit tehetsz te az országért. John Fitzgerald Kennedy (1917-1963) - amerikai elnök
Orbán Viktor a jövőnkről
A magyarok elmúlt kétéves erőfeszítése nem volt hiábavaló; arra az ösvényre állította Magyarországot, amelyen ha végigmegyünk, akkor sikeres és erős országgá válhatunk. Orbán Viktor sajtótájékoztatója Vásárosnaményban - 2013. január 23.
Kecsketánc – Az élet gyermekszemmel a Csíki-havasokban
Csinódi Nagy Gergő alig 12 éves, de nemrég megjelent első könyve, a Kecsketánc. A kötetben a Csíki havasokban fekvő, alig 326 lelket számláló csángó kisfalu, az Úz-menti Csinód mindennapjait, a Nagy-család ottani életét mutatja be a kis írópalánta saját élményei alapján.
A Kecsketánc 33 történetből áll, az illusztrátor nem más, mint Gergő nyolcéves húga, Ilka Uzonka.
– Városról a havasra költözve tapasztalhatta meg a létfenntartásért folytatott küzdelem mindennapi szépségeit, nehézségeit a fiam. Megismerhette az erdei emberek életét, gondolkodásmódját, egy gyarapodó csángó magyar közösség tagjává vált. Havasi élményeit a Román Televízió magyar adásának pályázati felhívására kezdte leírni. A falu kategóriában első helyezett lett, mi, látva tehetségét, írásra buzdítottuk.
Ezekből a fogalmazásokból kerekedett ki ez a 33 történetet tartalmazó könyvecske, amelyik Uz Bence ma is létező világába kalauzolja az olvasót – magyarázza az előzményeket az édesapa, Nagy Balázs.
A Nagy-család néhány évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Sepsiszentgyörgyöt maga mögött hagyva Csinódra költözik. Hamar beilleszkedtek, átvették az ottani szokásokat, a nyelvjárást, ma már állatokat tartanak, és otthon készül el a mindennapi betevő is. Nincs internet, televízió, így az estéket írással, rajzolással, barkácsolással, egyszóval alkotással tölti a két gyermek és a szülők, a néprajzkutató édesapa és a tanítónő édesanya.
Gergőt azonnal rabul ejtette a természet szépsége. A Csíki-havasokban élve egymás után fedezte fel az állat- és növényvilág megannyi csodáját, azon a tájon, ahol jó pár évtizede Uz Bence is lakott, ahol Nyirő József is örömmel tartózkodott.
– Ez a csodálatos környezet késztetett az írásra. Nekem már első osztálytól kezdve jó az íráskészségem, a magyartanárnénim is el volt csodálkozva, milyen szépen fogalmazok, milyen bő a szókincsem. Könnyen megy az írás, kevesebb mint egy év alatt írtam meg ezt a könyvet. A történeteket a való életből merítettem, ezek mind megestek velem és a családommal – mondta Csinódi Nagy Gergő.
A kedvenc története az, amikor édesapjával és egy pásztor segítségével 13 kecskét tuszkolnak be egy gépkocsiba, és szállítják fel a hegyre.
– A címek adásában anyukám is segített. Kezdetben voltak gondok a helyesírásommal, de aztán nagyon belejöttem, és oda is figyeltem arra, mit és hogyan írok. Minden nap próbáltam egy-egy fogalmazást megírni, így állt össze a 33 történetet tartalmazó kötet. Nagyon rejtélyes ez a hegyi világ, sok a patak, a madár, csodaszépek az erdők, gazdag a növény- és állatvilág. Ezeket le kellett írjam, hogy másokkal is megoszthassam – magyarázza az írópalánta.
A könyvet Gergő húga, a második osztályos Ilka Uzonka szénrajzai díszítik.
– Örömömre szolgál, hogy a testvérem által megírt történetekhez én készíthettem el a rajzokat, nem ceruzával, hanem szénnel. Kenyérsütés előtt édesapa belehelyezte egy fémdobozba a kihegyezett mogyoróágakat, betette a tűzbe, megmelegedtek, megégtek, és ezekkel rajzoltam. Édesanyámmal közösen elolvastuk a történeteket, és ezek alapján naponta négy-öt rajzot készítettem, a legsikeresebbek kerültek be a könyvbe. Nagyon szeretek rajzolni, a Mikulástól festőpalettát és festékeket, az Angyaltól festőállványt kaptam – meséli lelkesen Ilka.
A gyerekek szabadidejük nagy részét a természetben töltik, lovagolnak, játszanak a kutyáikkal, de a házi munkába is besegítenek, az állatok körül tevékenykednek, Gergő kaszálni is megtanult. Szeret olvasni, a kedvenc könyve a Daniel Defoe által írt Robinson Crusoe, hobbija a repülő- és vasútmodellezés.
– Ez a könyv bizonyíték arra, hogy létezik alternatíva a rohanó, városi életre. Ez olyan közeg, ahol a gyermekek is jól érzik magukat, igazi otthonra találtak – teszi hozzá a büszke édesapa.
Gergő tovább írja a történeteit, és abban bízik, hogy ezekből újabb könyv jelenik meg. Bár az írás számára az önkifejezés eszköze, mégsem írói pályára készül, vasúti mérnök szeretne lenni.
Némethi Katalin
Székely Hírmondó
Közreadjuk az írópalánta egyik első fogalmazását:
(A 11 esztendős, IV. osztályos szerző alábbi dolgozatával első helyezést ért el a Román Televízió Magyar Adásának tanulók számára kiírt fogalmazási pályázatán.)
Nagy Gergő: Az én falum
Az én falum a rejtelmes Úz-völgyében, a Csíki-havasokban található. Én Nagy Gergő vagyok és itt élek a családommal. Sepsiszentgyörgyről költöztünk fel a hegyekbe. Édesapám néprajzi gyűjtést végzett Székelyföldön és tizenhárom évvel ezelőtt ide is eljutott. Azt is elmesélte nekem, hogy az én falumba, Csinódba csak 2001-ban vezették ki a villanyt. Édesapám azt is mesélte, hogy akkor még az asszonyok télen a hideg vízben mosták és tisztálták a ruhát. Hideg téli napokon pedig az asszonyok összegyűltek és szőttek meg beszélgettek. Gyönyörű szőnyegeket készítettek és néhányan még ma is szőnek. A férfiak erdőkitermeléssel foglalkoztak és sokan ma is abból élnek. Az asszonyok minden reggel hordták a csarnokba tejet. Abban az időben még rengeteg tehenet tartottak, de a rossz út miatt bezárt a csarnok és a tehenek száma megcsappant.
A jó hír az, hogy nálunk több a születés, mint az elhalálozás és a legutóbbi népszámlálás óta is kis jövevények gyarapították falunkat. Édesapám ezért úgy döntött, hogy ezen a vadregényes helyen vesz egy házat és ebbe édesanyám is beleegyezett, mert neki is nagyon megtetszett ez a vidék. Végül egy hét hektáros kertet vásároltak itt és egy elhagyatott házat, amit mára gyönyörűen felújítottunk. Kezdetben hétvégi házként használtuk, de az ott töltött hétvégékkel nem teltünk be, ezért a táj egyre közelebb hívogatott magához és azt az érzést keltette fel bennünk, hogy ide kell költözzünk. Rengeteget gondolkodtunk rajta. Otthon arról beszélgettünk, hogy a város kezd egyre függőbbé válni az energiahordozóktól és hogy minden egyre drágább. Meghirdettük a 4 szobás lakásunkat és nagy nehezen el is tudtuk adni. Végre valóra vált a nagy álmunk, és 2011 júniusában felköltöztünk Csinódba. Vígan rendezkedtünk be a zsindelytetős faházba. Azt is elmondhatom, hogy télen a tömbházlakásban soha sem volt 20 foknál melegebb, itt viszont sokszor + 30 fokban fűtőzhetünk.
Visszatérve a falumra: Hamar barátokat szereztem és megtudtam, hogy ők gyimesi csángók és több mint száz esztendeje Gyimesből húzódtak fel ide és mostanában moldvai csángó asszonyokat vesznek feleségül.
Édesanyám tavaly ősz óta a falu tanító nénije és engemet is ő tanít. Sokat játszunk és tanulunk. Rengeteget beszélünk a szeretet törvényéről. Édesanyám összevont osztályt tanít. A negyedik osztálynak sokszor szoktam segíteni betűzgetni. Gyakran vagyok én a matek tanár bácsi, mert ez a kedvenc tantárgyam. Nagyon szeretek másokkal foglalkozni, másoknak segíteni. Az osztálytársaim nagyon szeretnek engem és én i s őket. Sokat beszélgetünk, kergetőzünk vagy hóvárat építünk. Ez a tél nagyon kedvezett a hóvár építésnek. Idén van a legnagyobb hó, amióta élek. A kertünkben elértük az 1 m 30 cm-es hóvastagságot. Ez nagy örömet jelentett nekünk, mert rengeteget szánkózhatunk és hógolyózhatunk.
Itt a nyarak is nagyon szépek. Finom gombafajták élnek itt, mint például a vargánya, a rókagomba, vagy tízféle tinóru. Veszélyes mérges gombák is vannak, mint például a gyilkos galóca. Sokat szoktam gombászni a barátaimmal. A szüleim midig figyelmeztetnek, hogy nagy fűbe sose járjak, mert bármikor felbukkanhat egy kígyó. Sajnos, itt rengeteg a keresztes vipera, a mi kertünkben is szeretnek a napon sütkérezni.
Amit még el kell mondanom, hogy itt van egy gyógyfürdő is. Kénes víz van azon a helyen. Csinód boltosa és legtalálékonyabb embere hozta létre ezt a fürdőt és még vízicsúzdát is épített a gyerekeknek. Régen ennek a boltos bácsinak a nagytatája hordta haza innen a gyógyvizet. Most egy gumislagon keresztül vezetik le a vizet a kis forrástól a patak alatt a fa kádakba. Nyáron sok helybeli ember és gyerek jár ide gyógyulni, lubickolni és csúszdázni. Ennek az embernek a neve, aki a fürdőt építtette: Bara Gerő. Nagyon lelkes ember, mert a falusiaknak ingyen, baráti alapon is engedi a fürdőzést. Mi nagyon jó barátságban vagyunk vele és együtt járunk kirándulni. Idén télen egy hópánkó pályát is kiépített, ami nagyon élvezetes. Neki köszönhető, hogy az út télen járható. Ő húzatja el traktorral és hóekével a havat. Nagyon kedvelik őt az emberek. Az ő boltjában gyűlnek össze a falusiak. Ott beszélik meg a dolgaikat. Egyszóval az ő boltja a falu központja. Még kártyapartikat is rendeznek nála. Ha idegen ember látogat ide, az ő boltjába megy be eligazítást kérni. Nagyon szereti a gyerekeket és a szomszédos faluból, Egerszékról ő szokta a dubájával áthordozni Csinódba és Egerszékre a gyerekeket iskolába. Idén télen Egerszéken az útra a szél úgy befújta a havat, hogy markolós géppel kellett elnyomassa.
Ezen kívül el szeretném mesélni a falu legújabb szokásait is. Idén vezettük be a farsangolást. Édesanyám betanított az osztálynak egy farsangi műsort. Ezzel a mullattató előadással mentünk a faluban házról-házra. A falusiak nagyon élvezték a műsort. A pónilovunkat színes papírvirágokkal díszítettük fel és még piros kalapot is tettünk a fejére. Amikor végigvonultunk a falun, mindenki a lovat nézte. Lehetett látni, hogy a ló is büszke volt magára.. Mi menet közben ezt kiabáltuk:
Vörös hagyma, fokhagyma,
Jöjjenek a farsangba,
Ha nem jönnek, maradnak,
Otthon is jól lakhatnak.
Így telt el az első farsangi nap. Másnap a csíkszeredai Vörös Kereszt tagjai látogattak el mihozzánk és egy vidám utcai farsangtemetéssel örvendeztették meg a falu népét. A műsor után Egerszéken bábuégetést szerveztek és egy óriási bált. A bálban csinódi zenészek játszodtak csángó nótákat. Mindenki jól mulatott. Sorsot húztunk, táncoltunk és viccelődtünk. Így telt el nálunk az első farsang.
Ezen kívül még megünneplik a karácsonyt, a húsvétot. Aprószentek napján, december 28-án a legények aprószentekelni járnak.
Itt az emberek katolikus vallásúak. Két szép fatemplomunk van: egy Egerszéken és egy nálunk. Havonta egyszer jár fel a pap bácsi prédikálni a 350 embernek. Újévkor házszentelés szokott lenni. Idén a mi házunkat is megszentelték, pedig mi unitáriusok vagyunk. Itt csak mi vagyunk más vallásúak. Ettől függetlenül mi is ugyanúgy járunk a templomba, mint a többi ember.
Nálunk a kenyeret nem az üzletből veszik, hanem mindenki kemencét rakat magának és finom házikenyeret süt benne. Mi is kemencét rakattunk a múlt ősszel és édesanyám azóta minden szombaton kenyeret süt. A kemence rengeteg dologra jó: kenyérsütésre, hússütésre, pizzasütésre, dunsztolásra, aszalásra és fa szárítására is kitűnő. A kemencék itt fa alapra téglából és agyagból rakják. Édesanyám először megdagasztja a kenyérmasszát. Egy órai dagasztás után egy órát hagyja kelni. Dagasztáskor édesapám behevít a kemencébe és kelés után beveti a kenyérmasszát. Két óra múlva friss kenyeret vehetünk ki a kemencéből. Így készül Csinódon a házi kenyér.
Kedves Olvasó! Nagyon köszönöm a figyelmet. Így zajlik az élet az én falumban.
2012. március 9.