Böjte Csaba: Ne féljünk!
"Ne féljünk, mert a félelem a gonosz lélektől van. A bizalom, a remény, a hit, az van Istentől. Isten lelke a szeretet, a bizalom, a hit, a kibontakozás, a győzelem lelke."
Böjte Csaba (1958) - ferences szerzetes
Böjte Csaba a pedagógiáról
"Amikor azzal kell szembesíteni valakit, hogy az élet nem egy habos torta, az sosem könnyű, de nem szabad hazudni.
... Azt hisszük, hogy jó, ha sterilizáljuk a gyerekek számára a világot, pedig nem: tudatosan fel kell készíteni arra őket, hogy a tetteiknek következményeik vannak. S a pedagógiának pont valahol ez lenne a célja, hogy felkészítse a gyerekeket."
Böjte Csaba (1960) - ferences szerzetes
A korona helye
Ha van Magyar Regény, akkor a mi koronánk sorsa és élettörténete bizonnyal az – telve titkokkal, talányokkal, borzongató utalásokkal, szépséggel és a magyar tragédiákon mindig felemelkedő méltósággal, ahogy elképesztő erővel sugározza a múltunkat, azt az időt, ami egyszerre történelem és nemzeti mitológia. Amelynek nincs meghatározható kezdete, és amely mindig új meg új jelentésekkel sugározza be a jelent. Amely összefog és védelmet ad.
Alexa Károly (1945) - irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár
Magyar Hírlap
Dante gondolata sajnos nagyon aktuális a mai Magyarországon - ugyanis még mindig az a maffiabaloldal "osztja az igazságot", amelyiknek bűnbánatot kellene tanúsítania
"Hol nincs bűnbánat, ott nincs feloldozás sem."
Dante Alighieri (1265-1321)
Az álorcás magyar
Most mégsem erről a sokak által sokat tárgyalt kérdésről szeretnék töprengeni, hanem egy bizonyos „álorcás magyarról” – 2013 ugyanis (mások mellett) Bethlen Gábor jubileumi éve is. Az idén október 23-án lesz négyszáz éve, hogy a kolozsvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választotta. A kerek évforduló jó alkalmat és lehetőséget kínál történészeknek, politikusoknak, közíróknak s minden gondolkodó magyarnak, hogy magunkba szálljunk, meggondoljuk és megvitassuk egymással, hogy ma mit jelent nekünk az a különleges életmű, államférfiúi teljesítmény és történelmi példa, ami Bethlen Gábor nevéhez kapcsolódik. „Álorcás magyarnak” nevezte őt egy nagy erdélyi költő, a hozzá hasonlóan protestáns Reményik Sándor, mert a Mohács után ketté-, majd három részre szakadt, a török és a német harapófogójába szoruló Magyarországon az „új mulatság” más magyart kívánt: „Kardos magyart, de álorcásat is, / Sok ellenség közt zúzott csontjait / Bölcsen forgató »praktikás« magyart.” A magyar romlásnak századában mit tett Bethlen? „Előre két lépés meg vissza három, / Kettő kelet, kettő nyugat felé: / Az ördögökkel kellett cimborálni / Látszatból néha, – mindig Istenért!” És mi lett a „véres bujócska-játék” eredménye? „Erdély épült az álarc alatt / S a magyar mérleg egyensúlya lőn / Világ-súlyok vak zuhanása közt.” Faggyas Sándor Magyar Hírlap
Petőfi Sándor: Szülőföldemen - elmondja Latinovits Zoltán - rövidke VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!: http://www.youtube.com/watch?v=dlQrVBdtcuw
Petőfi Sándor a hazáról
Haza és szabadság, ez a két szó, melyet Először tanuljon dajkától a gyermek, És ha a csatában a halál eléri, Utószor e két szót mondja ki a férfi! Petőfi Sándor: A magyar nép, Pest, 1848. június
Himnusz - énekel: Rúzsa Magdi - VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=1qr9TepyP3I
Az egy tudatosan hamis állítás, hogy az emberek csak a kereskedelmi adók szellemileg olcsó termékeire kíváncsiak
A Fölszállott a páva tehetségkutató műsor nézettsége másfél milliót közelíti. A Duna TV esetében még soha nem mértek ilyen jó eredményt, ami Sebő Ferenc Kossuth díjas népzenekutató szerint cáfolja, hogy az emberek csak a kereskedelmi adók szellemileg olcsó termékeire kíváncsiak. A Hagyományok Háza mára nagyon fontos intézménnyé vált, archívumában pótolhatatlan kincseket őriz, melynek digitalizálására sajnos alig jut pénz. A leépítések súlyos károkat okozhatnak itt is és a Zenetudományi Intézetben is. Sebő szerint a jelenlegi elitnek teljesen közömbös a társadalom műveltsége, s ezen belül a zenei műveltség. Záborszky Kálmán Liszt-díjas karnagy szerint nagy veszély, ha egy fiatal nem kap időben zenei nevelést, de legalább ilyen káros, ha a személyiséget romboló, ízléstelen zenén nő fel. A médiából sugárzó „ellenszél” miatt a társadalom nagy tömegei oly mértékben eltávolodtak a kodályi eszméktől, hogy a pedagógusok és gyakorló muzsikusok legteljesebb összefogására van szükség az ország lelki-szellemi talpra állítására. Szabó Dénes Kossuth-díjas zenepedagógus szerint a Horn-kormány „reformjai” az új iskolarendszerből gyakorlatilag száműzték a Kodály-módszert. A döntéshozók úgy tettek, mintha Magyarországon sosem működött volna ének-zenei általános iskola, pedig akkoriban is legalább 200 ilyen intézmény volt. Az új oktatási tervezetben végre ismét megjelent az ének-zene tagozatos általános iskola modellje. Magyar Nemzet
Polgári Magyarországért-díj
A Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriuma „Polgári Magyarországért” díjat alapított, amely minden évben olyan személynek vagy közösségnek adományozható, aki/akik tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, mellyel Magyarországot, a magyarságot, annak valamely adott közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, valamint tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget.
A „Polgári Magyarországért” díj plakettból és oklevélből áll, a díjjal járó juttatás összege 2 millió forint.
2005. évi díjazott Mádl Dalma asszony, a 2006. évi díjat megosztva Dr. Schmidt Mária, F. Kovács Attila és Kovács Ákos, 2007. évi díjat szintén megosztva Ékes Ilona és Dr. Gaudi-Nagy Tamás, 2008. évi díjat ismételten megosztva Kopp Mária és Skrabski Árpád, 2009. évben Lezsák Sándor, 2010. évi díjazott Wilfried Martens, 2011. évi díjazott Duray Miklós volt.
És 2012-ben a Békemenet Magyarországért kapta a díjat.
.
Patrióta Európa Mozgalom