Mi nem felejtünk! - VIDEÓ!
Néhány dolgot mindenkinek tudnia kell a Gyurcsány-Bajnai kormányzásról:
● 8000 milliárd forint államadósság keletkezett 2004 és 2010 között.
● Kormányzásuk következtében hitelcsapdába kerültek a magyarok: 6 év alatt hatszorosára nőtt a magyar emberek adóssága.
● 2010 és 2014 között Magyarország évente több mint 1000 milliárd forintot költ Gyurcsány és Bajnai adósságának visszafizetésére.
● Elvették a Gyes-t, a Gyed-et, megszüntették a 13. havi nyugdíjat, csökkentették a közalkalmazotti béreket. Ha rajtuk múlik, ma lenne ingatlanadó.
Mi nem felejtünk!
Tudjuk, hogy a Gyurcsány-Bajnai páros együtt tette tönkre Magyarországot. Most újra együtt vannak, és újra meg akarják kaparintani a hatalmat.
Ha nem szeretnéd, hogy visszatérjenek, oszd meg te is ezt a videót!
Kattints a videóra:
http://www.youtube.com/watch?v=xHX-wNBERjM
Az ősi hagyomány és modernkor találkozása - A Csíkszenttamási szüreti felvonulás – Erdély
A felcsíki falvakban október tájt, a felnőttkor határára érkező ifjak népviseletet öltve faluról-falura végigvonulnak települések főutcáin.A legények szépséges lovaikon , mint „csőszlegények”, a leányok, mint gyönyörűséges „csőszleányok”, szekereken, énekelve haladnak a sorban.
Ahol a helyiek egy útkereszteződésben, vagy a községük központjában „elkötik az utat”, ott a menet megáll, és a zenekar talpalávalójára a fiatalok ropják a táncot gyönyörködtetve a nézősereget. Ezt elvégezvén továbbállnak.
Tavaly az egyik ilyen „útelkötés” alkalmával egy filmbe való jelenetnek voltam szem-, és fültanúja Szenttamáson. Az egyik csőszleánykának, aki még éppen a szekéren ült, megszólalt a mobiltelefonja (okos!), melyet elővett ruhájának egy rejtekéből, és a következőképpen szólt bele:
- Szerrusz, most nem tudok beszélgetni, le kell tegyem, mert elkötték az utat, táncolni kell menjek.
És azzal leszökött a szekérről, és már ropta is.
A mai csíki valóság: az élő hagyomány és a mobiltelefon (az okos!), a szépséges ősi székely szóhasználat és mondatszerkesztés, meg ez az egész a modern világ.
Mészáros László
Patrióta Európa Mozgalom
Ady Endre - Ember az embertelenségben - mondja: Latinovics Zoltán - rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=GO55GtXz8qA
Ember az embertelenségben
Szivemet a puskatus zúzta,
Szememet ezer rémség nyúzta,
Néma dzsin ült büszke torkomon
S agyamat a Téboly ütötte.
És most mégis, indulj föl, erőm,
Indulj föl megintlen a Földről!
Hajnal van-e, vagy pokol éjfél?
Mindegy, indulj csak vakmerőn,
Mint régen-régen cselekedted.
Ékes magyarnak soha szebbet
Száz menny és pokol sem adhatott:
Ember az embertelenségben,
Magyar az űzött magyarságban,
Újból-élő és makacs halott.
Borzalmak tiport országútján,
Tetőn, ahogy mindég akartam,
Révedtem által a szörnyüket:
Milyen baj esett a magyarban
S az Isten néha milyen gyenge.
És élni kell ma oly halottnak,
Olyan igazán szenvedőnek,
Ki beteg szívvel tengve-lengve,
Nagy kincseket, akiket lopnak,
Bekvártélyoz béna szivébe
S vél őrizni egy szebb tegnapot.
Óh, minden gyászok, be értelek,
Óh, minden Jövő, be féltelek,
(Bár föltámadt holthoz nem illik)
S hogy szánom menekülő fajtám.
Aztán rossz szivemből szakajtván
Eszembe jut és eszembe jut:
Szivemet a puskatus zúzta,
Szememet ezer rémség nyúzta,
Néma dzsin ült büszke torkomon
S agyamat a Téboly ütötte.
S megint élek, kiáltok másért:
Ember az embertelenségben.
Amerikai alapítványt hoz lére a kormány a diaszpóra magyarsága nemzeti identitásának és a nemzeti összetartozás kötelékeinek az erősítésére
November 30-ig kell a nemzeti fejlesztési miniszternek alapító vagyonként 15 millió dollárt a Friends of Hungary Alapítvány rendelkezésére bocsátania - az erről szóló kormányhatározat a szerdai Magyar Közlönyben jelent meg.
Ugyancsak november 30-ig kell a miniszternek a 2012. évre vonatkozó - a határozatban nem számszerűsített - éves adományt, továbbá az alapítvány bejegyzésével kapcsolatos költségek fedezetét az alapítvány rendelkezésére bocsátania. Az alapítvány célja a diaszpóra magyarsága nemzeti identitásának és a nemzeti összetartozás kötelékeinek az erősítése. Az alapítványban az állam tulajdonosi jogait a Miniszterelnökség gyakorolja.
MTI, fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Magyarországnak termelési központtá kell válnia
2010-ben változás történt, és egyértelműen, nyíltan meghirdettük: Magyarországnak Európában egy termelési központtá kell válnia.
Orbán Viktor - Stratégiai megállapodást kötött a kormány a Hankook Tire Kft.-vel, 2012. november 2
Az Orbán-kormány sem alkuszik - lásd a keleti nyitás politikáját - és az "érte járó" nyugati és amerikai támadásokat!
"Csak először hangzik őrültül és furcsán, de igaz: a Petőfi Sándor Magyarországa valóságosabb volt a mainál. Ördögbe is a kapitalista civilizáció nem a non plus ultra, s egy társadalmat nem az tesz lelkessé és megállapodottá, hogy például a mai Franciaország vagy Németország nyomában jár-e.
Kína se kutya, s a sanyargatott India olyan mélységes, hatalmas erejű, hogy ma talán még nem is sejtjük. A mai Magyarország egy bátortalan, nagyobb arányú, de összevissza valami, egy káosz. A Petőfi Magyarországában volt lélek, alap és szilárdság, hagyománya, rendje volt a Petőfi Magyarországának."
újságcikk - Petőfi nem alkuszik - 1910
Ady Endre (1877-1919) - költő, újságíró
Soha nem látott érdeklődés kísérte az 5. jubileumi Hajnalok Völgyét a felvidéki Csábon
A Csábi Szeder Fábián Dalegylet által életre hívott, évente megrendezésre kerülő fesztivált azért találta ki a fiatalokból álló együttes, hogy hidat verjen a ma zeneszerzői és az amatőr kórusok, valamint a közönség közé.
Bár a fesztivál eddigi összes évada osztatlan sikert aratott, az idei rendezvény alighanem rekordokat döntött: hét ősbemutató hangzott el a csábi római katolikus templomban.
A színvonal is minden eddiginél magasabb volt, hiszen a Dalegylet a szlovákiai magyar viszonylatban legjobbak között jegyzett komáromi Concordia Vegyeskar mellett a híres budapesti Discantus Énekegyüttest is vendégül látta. A november 10-i hangverseny sztárja azonban vitathatatlanul a majd' 70 fővel felálló MR Gyermekkórus (Magyar Rádió) volt, mely Tóth Péter: Buborékok című öt tételes gyerekkari ciklusával készült a fesztiválra.
A Hajnalok Völgye ötödik éve bizonyítja, hogy értékteremtésre, kulturált, magas színvonalú művelődésre óriási az érdeklődés bárhol, bármikor: az 1000 fős falu templomában mintegy 300 fős közönség, a szlovák és magyar rádiókon keresztül több százezer hallgató, míg a magyarországi közszolgálati televíziók esti híradójában több millió néző lehetett tanúja annak, hogy egy apró szlovákiai magyar falu fiataljai mertek nagyot álmodni és véghez is vitték álmaikat. Ez az álom pedig nem más, mint a Hajnalok Völgye, egy országossá terebélyesedett kortárszenei mozgalom a Felvidéken.
FelvidékMa, Patrióta Európa Mozgalom
Pro Probitate díjat kapott Tamás Ilonka néni
Tamás Ilonka néni, a szlovák állampolgárságától megfosztott volt tanítónő kapta meg idén a Pro Probitate - Helytállásért díjat.
Az idős asszony szombat délután Rimaszombatban vette át a díjat, amelyet Bauer Edit és Mészáros Alajos, a Magyar Közösség Pártjának európai parlamenti képviselői adtak át.
"Ilonka néni a rá jellemző szerénységgel fogadta a díjat. Azt mondta, bizonyára akadt volna fontosabb ember is, akinek ezt a díjat odaítélhették volna" - tájékoztatta az MTI-t a díjátadást követően Bauer Edit, aki szerint az idős asszony emellett azt is megjegyezte: az utóbbi időszakban a neki ítélt díjak közül a mostanit tartja a legfontosabbnak, mert ezt a sajátjaitól kapta.
A Pro Probitate - Helytállásért díjat 1994-ben alapították a Magyar Koalíció pártjának parlamenti képviselői a mártírhalált halt Esterházy János csehszlovákiai magyar politikus tiszteletére. Minden évben kiosztják ezt a díjat, amellyel a szlovákiai magyarok egy jelentős személyiségének vagy szervezetének magatartását, közösségi helytállását jutalmazzák.
"Amikor Ilonka néninek ítéltük a díjat, úgy gondoltuk, hogy az a vállalás, amit ő tett, az ő korában egy hatalmas vállalás, amiért ő személyesen nagy árat fizetett" - mondta Bauer Edit. Hozzátette: Ilonka néni nem véletlenül vált a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok szimbólumává, mert rendkívüli az a kitartás, amellyel harcol az alkotmányos jogok érvényesítéséért Szlovákiában, és azért, hogy azok a felvidéki magyarok, akik meg akarják élni kettős identitásukat, ezt megtehessék anélkül, hogy különböző retorziók érjék őket.
Az idén 100 éves tanítónő azután veszítette el a szlovák állampolgárságát, hogy 2010-ben felvette a magyart.
A díjat a rimaszombati Arany Bika szállóban megrendezett ünnepségen adták át. Mintegy 120-an vettek részt a rendezvényen. A Tamás Ilonka néninek jókívánságaikat kifejezők sorában az idős tanítónő családján és barátain kívül ott volt Cimbalmosné Molnár Éva, Magyarország kassai főkonzulja, Erdélyi Géza volt református püspök, az MKP vezetősége, valamint a legnagyobb felvidéki magyar szervezetek képviselői is.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom, Demokrata
Kazinczy Ferenctől
Nem lehet ott eszméket tisztogatni, ahol a nyelv az eszméket összezavarja. Kazinczy Ferenc
Beszéljünk tudatosan, beszéljünk tudatosan magyarul - közönségtalálkozó a felvidéki Búcson
A XIII. Katona Mihály Napok keretében a szép számmal megjelent hallgatóság találkozhatott az 1956 óta Svájcban élő Gyimóthy Gábor költővel, műfordítóval, természettudóssal és nem utolsó sorban ipari formatervezővel.
„Beszéljünk tudatosan, beszéljünk tudatosan magyarul" címmel tartott rendkívül érdekes és elgondolkodtató előadást. Megtudtuk beszél németül, angolul, olaszul, franciául, és jó ismerője a latin, a spanyol és az orosz nyelvnek is. Ő fordította magyarra a Max und Moritz című gyermekkönyvet. De a nagy szerelem az az anyanyelve – a magyar.
Gyimóthy úr évente három-négy alkalommal jön Magyarországra és fájdalommal tapasztalja, hogy a magyar nyelv egyre romlik, silányodik. Ezért elhatározta, hogy „nyelvőrző hadjáratot" indít és ennek egyik állomása volt Búcs (Felvidék), ahol a költő verseit adták elő az alapiskola tanulói. A nyelvekkel való foglalkozás eredményeként beleszeretett a saját anyanyelvébe és elkezdetett verseket írni.
Első verses kötetét 1999-ben Tillárom-versek címmel adta ki. Azt követte egy madarakról szóló könyve, majd három magyar nyelvű szójátékvers gyűjtemény és egy német-angol-francia-nyelvű. Továbbá megjelent két gyerekeknek szóló könyve, a Találós-madár-mozaik és A kacsalábon forgó vár, ugyancsak a madarakról szóló verses kötet. Versei, szójátékai utánozhatatlanul szellemesek, ötletesek, humorosak, fordulatosak, ugyanakkor tanulságosak is.
Elemző összehasonlítást végzett más nyelvekkel, aminek a végkicsengése az, hogy a magyar nem akármilyen nyelv, vétek veszni hagyni. Szinte csoda, hogy az évszázadok során a köznép át tudta menteni a német és latin ellenében.
Nyelvünk romlásának előidézőjét vizsgálva több okot is feltárt. Régi elégtelenség az angol szavak indokolatlan használata, ami a számítógép térhódításával még fokozottabban terjed. A link helyett mondhatnánk magyarul, hogy címsor. Vagy miért jobb a spray, mint a permet?
A stroke helyett miért nem mondjuk régi szavainkkal, hogy szélütés, agyvérzés, gutaütés vagy szélhűdés. Ezek legalább mindenki számára érthetőek lennének. Rosszabb a helyzet, ha az idegen szavakat helytelenül alkalmazzák, írják vagy hibásan ejtik ki. Akad, aki csak fontoskodásból, műveltsége bizonygatására használja egyre-másra.
Külön csoportba sorolta az időnként felkapott divatkifejezéseket. Például: nem igazán, vagy így igaz. Itt is az angolra lehet visszavezetni az kútforrást. A fölöslegesen használt, nem odaillő igekötők is zavaróak lehetnek egy nyelvész fülének. A bealszik, vagy beájul ma már gyakran elhangzik a médiában.
Továbbá nem használ sem a közbeszédnek, sem a felnövekvő generációnak a trágár szavak hangoztatása. Nem mindenáron magyarosítást követel a nyelvész, hanem tudatos beszédmódra sarkall. Példának hozta fel a globalizáció kifejezést, amit beilleszthetünk szókincsünkbe, mert nehéz lenne röviden magyarra fordítani.
Anyanyelv szeretete nem csak versek írásában nyilvánul meg, hanem abban is, hogy Magyarországot járva-kelve lázadozik a mai helytelen, sekélyes magyar nyelvhasználat ellen. Sőt ennek hangot is ad, hisz mindenfelé, otthon és külföldön is.
Végül álljon itt Gyimóthy Gábor ars poeticája, azaz költői hitvallása, melyet így fogalmazott meg: „Amikor verset írok, gyakran szándékomban sincs verset írni, csupán játszadozom a szavakkal, és a végén összeáll a vers. Lehet, hogy régimódi elképzeléseim vannak afelől, milyen is legyen egy vers, de én valahogy mindig úgy gondolkoztam, hogy rímelnie kell, üteme legyen, sőt még az sem árt, ha mondanivalója is van". A magyar nyelv különlegességét Nyelvlecke című költeményében fejezi ki a legtalálóbban, amikor a megy szó jelentését annak 75 rokon értelmű megfelelőjével írja le. A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
Személyes küldetésének érzi a magyar nyelv egyedülállóságának, szépségének és napjainkra egyre hanyatló helyességének megőrzését.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma