Így ünnepelték '56-ot a határon túli magyarok - Erdély
Koszorúzásokkal, istentisztelettel, szavalással egybekötött ünnepségekkel, fáklyás felvonulásokkal emlékeztek meg 1956-ról Erdély több városában is. Az ünnepi istentiszteleten Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arról beszélt, hogy az egykori vérengzések felelőseit még mindig nem sikerült elszámoltatni.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kedden mondott ünnepi beszédet a csíkszeredai 1956 - Gloria Victis emlékműnél. Azt hangsúlyozta, hogy a szabadságvágy mindig összetartotta a nemzetet. A Bukarest melletti Snagovon, Nagy Imre és társai száműzetésének helyszínén, Füzes Oszkár magyar nagykövet és az 1989-es román forradalmárok szervezete koszorúzta meg a mártír miniszterelnök emlékoszlopát.
Kolozsváron a sétatéri ’56-os emlékműnél tartottak megemlékezést a Kolozsvár Társaság, a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT) és a Kolozs megyei RMDSZ szervezésében. Dávid Gyula volt politikai elítélt beszédében rámutatott: az ’56-os forradalom során egységesen lépett fel a szétdarabolt magyar nemzet, és a kommunista hatalom épp ennek akart a későbbiekben véget vetni.
Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a sepsiszentgyörgyi 1956-os emlékpark avatóünnepségén mondott beszédében a nemzet közjogi egyesítését, az állampolgárság kiterjesztését nevezte a magyar megmaradás mai parancsának. Úgy vélte, akkor maradhat meg a magyarság, ha minden magyar nemzetrész megmarad. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha Magyarország a közjog kötelékével, az állampolgársággal egyesíti a világ magyarságát.
kitekintő.hu
Így ünnepelték '56-ot a határon túli magyarok - Felvidék
Szlovákiában Pozsonytól Kassáig két napon át több helyszínen emlékeztek 1956 hőseire és a forradalom eseményeire. A legnagyobb felvidéki megemlékezésre a forradalom évfordulójának előestéjén került sor Rimaszombatban. A Magyar Közösség Pártja (MKP) által szervezett megemlékezésen Berényi József pártelnök mondott ünnepi beszédet.
Azt mondta, az emberek újra megtalálták az önbecsülésüket, az ´56-os forradalom lemosta a második világháború szennyét és a magyarok szabadságszerető, a diktatúrákkal áldozatok árán is szembeszálló nemzetként vonultak be a huszadik század második felének történelmébe. Kiemelte: célokat kell megfogalmazni, és azok mögé kell sorakozni, vállalva akár a reménytelennek tűnő küzdelmet is. 1956-nak ez az egyik üzenete.
kitekintő.hu
Így ünnepelték '56-ot a határon túli magyarok - Vajdaság
A magyar forradalomra és szabadságharcra emlékeztek a palicsi ’ 56-os emlékműnél, amelyet a forradalom 50-ik évfordulójára emeltek. A szabadság iránti megtörhetetlen és semmilyen erőszakkal el nem taposható emberi vágyat jelképező emlékmű, amelyet a vajdasági magyar közösség 2006-ban emelt, a nemzeti összetartozást, az egymás iránti elkötelezettséget jelképezi.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szabadkai rendezvényén Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ünnepi beszédében utalt rá, október 23. a legfiatalabb nemzeti ünnep, amelyről a magyar közvélemény még mindig nehezen tudja eldönteni, miként illeszkedik az ünnepek sorába – ennek ellenére mégis a szabadság, a magyar önállóság ünnepe.
Megjegyezte, magyarnak lenni Közép-Európában nem másokkal szemben, hanem mások mellett kell, s ezt tudták 1956-ban is, hiszen a forradalom egy lengyel–magyar szimpátiatüntetésből robbant ki.
A megemlékezés virágait elsőként Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete és Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulátusának vezető konzulja helyezte el, majd a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői.
kitekintő.hu
Ady Endre ma is igazán időszerű verséből
"Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek, Vagy marad régiben a bús, magyar élet." Fölszállott a páva - részlet Ady Endre (1877-1919)-író, költő
Békemenet - 2012. október 23. - VIDEÓ!
KATTINTS A VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=vwL8o2SpXYg
Százévesen sem alkuszik meg Tamás Aladárné
Nem követtem el semmilyen hőstettet. Egyszerűen azt tettem, amit az őseim rám és mindnyájunkra bíztak. A hazaszeretetet, és hogy szeressük azt, ahova tartozunk. Magyar nyelvet és irodalmat tanítottam: mindkettő a leggyönyörűbb a világon, boldog lehet, aki ezt birtokolhatja – mondta a Magyar Hírlapnak Tamás Aladárné, miután helytállásáért átvette az Emberi Méltóság Tanácsa díját Lomnici Zoltán elnöktől.
A százéves, új magyar útlevele miatt szlovák állampolgárságától megfosztott felvidéki tanítónő arra biztatta a szlovákiai magyarságot, hogy ha magyarnak születtek, akkor bírják ki ezt a tortúrát, és ne csak a falak közt legyenek magyarok.
Lomnici Zoltán a díjátadón „a nemzet tanító nénijének” nevezte Tamás Aladárnét, és azt mondta: megkockáztatja, azzal, amit tett, már most hős. Arról is beszélt, hogy sok felvidéki magyar van kitéve rendőrségi zaklatásoknak. Magyarországnak alapvető kötelessége fellépni, ha felvidéki nemzettársainkat sérelem éri.
Vörös Szabolcs
Magyar Hírlap
