Pro Probitate díjat kapott Tamás Ilonka néni
Tamás Ilonka néni, a szlovák állampolgárságától megfosztott volt tanítónő kapta meg idén a Pro Probitate - Helytállásért díjat.
Az idős asszony szombat délután Rimaszombatban vette át a díjat, amelyet Bauer Edit és Mészáros Alajos, a Magyar Közösség Pártjának európai parlamenti képviselői adtak át.
"Ilonka néni a rá jellemző szerénységgel fogadta a díjat. Azt mondta, bizonyára akadt volna fontosabb ember is, akinek ezt a díjat odaítélhették volna" - tájékoztatta az MTI-t a díjátadást követően Bauer Edit, aki szerint az idős asszony emellett azt is megjegyezte: az utóbbi időszakban a neki ítélt díjak közül a mostanit tartja a legfontosabbnak, mert ezt a sajátjaitól kapta.
A Pro Probitate - Helytállásért díjat 1994-ben alapították a Magyar Koalíció pártjának parlamenti képviselői a mártírhalált halt Esterházy János csehszlovákiai magyar politikus tiszteletére. Minden évben kiosztják ezt a díjat, amellyel a szlovákiai magyarok egy jelentős személyiségének vagy szervezetének magatartását, közösségi helytállását jutalmazzák.
"Amikor Ilonka néninek ítéltük a díjat, úgy gondoltuk, hogy az a vállalás, amit ő tett, az ő korában egy hatalmas vállalás, amiért ő személyesen nagy árat fizetett" - mondta Bauer Edit. Hozzátette: Ilonka néni nem véletlenül vált a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok szimbólumává, mert rendkívüli az a kitartás, amellyel harcol az alkotmányos jogok érvényesítéséért Szlovákiában, és azért, hogy azok a felvidéki magyarok, akik meg akarják élni kettős identitásukat, ezt megtehessék anélkül, hogy különböző retorziók érjék őket.
Az idén 100 éves tanítónő azután veszítette el a szlovák állampolgárságát, hogy 2010-ben felvette a magyart.
A díjat a rimaszombati Arany Bika szállóban megrendezett ünnepségen adták át. Mintegy 120-an vettek részt a rendezvényen. A Tamás Ilonka néninek jókívánságaikat kifejezők sorában az idős tanítónő családján és barátain kívül ott volt Cimbalmosné Molnár Éva, Magyarország kassai főkonzulja, Erdélyi Géza volt református püspök, az MKP vezetősége, valamint a legnagyobb felvidéki magyar szervezetek képviselői is.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom, Demokrata
Kazinczy Ferenctől
Nem lehet ott eszméket tisztogatni, ahol a nyelv az eszméket összezavarja. Kazinczy Ferenc
Beszéljünk tudatosan, beszéljünk tudatosan magyarul - közönségtalálkozó a felvidéki Búcson
A XIII. Katona Mihály Napok keretében a szép számmal megjelent hallgatóság találkozhatott az 1956 óta Svájcban élő Gyimóthy Gábor költővel, műfordítóval, természettudóssal és nem utolsó sorban ipari formatervezővel.
„Beszéljünk tudatosan, beszéljünk tudatosan magyarul" címmel tartott rendkívül érdekes és elgondolkodtató előadást. Megtudtuk beszél németül, angolul, olaszul, franciául, és jó ismerője a latin, a spanyol és az orosz nyelvnek is. Ő fordította magyarra a Max und Moritz című gyermekkönyvet. De a nagy szerelem az az anyanyelve – a magyar.
Gyimóthy úr évente három-négy alkalommal jön Magyarországra és fájdalommal tapasztalja, hogy a magyar nyelv egyre romlik, silányodik. Ezért elhatározta, hogy „nyelvőrző hadjáratot" indít és ennek egyik állomása volt Búcs (Felvidék), ahol a költő verseit adták elő az alapiskola tanulói. A nyelvekkel való foglalkozás eredményeként beleszeretett a saját anyanyelvébe és elkezdetett verseket írni.
Első verses kötetét 1999-ben Tillárom-versek címmel adta ki. Azt követte egy madarakról szóló könyve, majd három magyar nyelvű szójátékvers gyűjtemény és egy német-angol-francia-nyelvű. Továbbá megjelent két gyerekeknek szóló könyve, a Találós-madár-mozaik és A kacsalábon forgó vár, ugyancsak a madarakról szóló verses kötet. Versei, szójátékai utánozhatatlanul szellemesek, ötletesek, humorosak, fordulatosak, ugyanakkor tanulságosak is.
Elemző összehasonlítást végzett más nyelvekkel, aminek a végkicsengése az, hogy a magyar nem akármilyen nyelv, vétek veszni hagyni. Szinte csoda, hogy az évszázadok során a köznép át tudta menteni a német és latin ellenében.
Nyelvünk romlásának előidézőjét vizsgálva több okot is feltárt. Régi elégtelenség az angol szavak indokolatlan használata, ami a számítógép térhódításával még fokozottabban terjed. A link helyett mondhatnánk magyarul, hogy címsor. Vagy miért jobb a spray, mint a permet?
A stroke helyett miért nem mondjuk régi szavainkkal, hogy szélütés, agyvérzés, gutaütés vagy szélhűdés. Ezek legalább mindenki számára érthetőek lennének. Rosszabb a helyzet, ha az idegen szavakat helytelenül alkalmazzák, írják vagy hibásan ejtik ki. Akad, aki csak fontoskodásból, műveltsége bizonygatására használja egyre-másra.
Külön csoportba sorolta az időnként felkapott divatkifejezéseket. Például: nem igazán, vagy így igaz. Itt is az angolra lehet visszavezetni az kútforrást. A fölöslegesen használt, nem odaillő igekötők is zavaróak lehetnek egy nyelvész fülének. A bealszik, vagy beájul ma már gyakran elhangzik a médiában.
Továbbá nem használ sem a közbeszédnek, sem a felnövekvő generációnak a trágár szavak hangoztatása. Nem mindenáron magyarosítást követel a nyelvész, hanem tudatos beszédmódra sarkall. Példának hozta fel a globalizáció kifejezést, amit beilleszthetünk szókincsünkbe, mert nehéz lenne röviden magyarra fordítani.
Anyanyelv szeretete nem csak versek írásában nyilvánul meg, hanem abban is, hogy Magyarországot járva-kelve lázadozik a mai helytelen, sekélyes magyar nyelvhasználat ellen. Sőt ennek hangot is ad, hisz mindenfelé, otthon és külföldön is.
Végül álljon itt Gyimóthy Gábor ars poeticája, azaz költői hitvallása, melyet így fogalmazott meg: „Amikor verset írok, gyakran szándékomban sincs verset írni, csupán játszadozom a szavakkal, és a végén összeáll a vers. Lehet, hogy régimódi elképzeléseim vannak afelől, milyen is legyen egy vers, de én valahogy mindig úgy gondolkoztam, hogy rímelnie kell, üteme legyen, sőt még az sem árt, ha mondanivalója is van". A magyar nyelv különlegességét Nyelvlecke című költeményében fejezi ki a legtalálóbban, amikor a megy szó jelentését annak 75 rokon értelmű megfelelőjével írja le. A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
Személyes küldetésének érzi a magyar nyelv egyedülállóságának, szépségének és napjainkra egyre hanyatló helyességének megőrzését.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
Kecskemét - Katona József szülővárosa - Alföld
“Csak összetett kezekkel várakoztok,
hogy majd helyettünk fog dolgozni a sors?”
Bánk bán – részlet - Ezt az idézetet vésték a Kecskeméti temetőben található síremlékére is
Katona József (Kecskemét, 1791- Kecskemét, 1830) – főügyész, drámaíró
Egy kettéhasított kő fekszik a kecskeméti városháza előtti parkban, rávésve:
"Itt hasadt meg a szíve Kecskemét legnagyobb fiának"
Maghalt Páll Lajos költő, festőművész
74 éves korában meghalt Páll Lajos, pénteken Székelyudvarhelyen, a kórházban, temetése hétfőn Korondon, a római katolikus temetőben lesz. Páll Lajos egy korondi fazekascsalád gyermekeként a kolozsvári képzőművészeti akadémián kezdte tanulmányait, amelyeket nem tudott befejezni. Az 1956-os magyar forradalmat követően 1958-ban összeesküvés vádjával bebörtönözték. 1962-es szabadulása után Korondon élt és alkotott. Képeinek témája szülőföldjének tája és népe; lírájában a népköltészeti hagyomány avantgárd stilizálással ötvöződik. Versesköteteit saját képeivel illusztrálta.
Életpályája során rangos irodalmi és művészeti díjakat vett át: 1995-ben Aranka György irodalmi díjjal, 1998-ban Pro Cultura Hungarica díjjal, 2002-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjjal, 2011-ben a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díjjal tüntették ki, 2006-ban az '56-os aranykeresztet, 2011 decemberében pedig a Szervátiusz-díjat vehette át.
Páll Lajos hangulatos képei, lélekkel teli versei egymástól elválaszthatatlanok, egymást kiegészítik. Páll Lajos életútjával, művészetével kitörölhetetlen nyomot hagyott az erdélyi, a székelyföldi kulturális örökségben, munkái az egész nemzet kulturális értékkészletének fontos darabjai .
székelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom
Rózsás János emberségét a Gulág sem törte meg
Rózsás János magányos hős. 18 éves, tehát még gyerek volt, amikor a front mögött, harc nélkül, leventetársaival együtt hadifogságba esett. Idegen országba, egy morális értelemben feje tetejére állított világba került, ahol a nyelvet sem értette. A fiatalember nem tudta, mi volt ellene a vád, és miért ítélték el tízévi rabságra.
...Rózsás János bátor, igaz ember volt, olyasvalaki, aki bízvást elmondhatta Szent Pál apostollal együtt: "A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam..."
Stark Tamás
Magyar Nemzet
Egy haza van! - Illyés Gyulára emlékeznek Komáromban - (Felvidék)
Egyik legnagyobb költőnkre, a világirodalmi rangú Illyés Gyulára emlékeznek november 10-én Komáromban születésének száztizedik évfordulóján. A Duna Menti Múzeum dísztermében délután három órakor kezdődő verses-zenés emlékező műsor vendége lesz a költő lánya, Illyés Mária is.
Arra a rendíthetetlen magyar emberre emlékeznek, aki az Egy mondat a zsarnokságról c. költeményt írta, s aki mindig kiállt a határon túli magyarokért a pártállami diktatúrában és nemzetközi fórumokon is, hirdetve, hogy a magyar nemzet egységes, egy haza van!
Az tisztelgő rendezvényre szeretettel várják a két Komárom és környéke magyarjait a Lélekharang Polgári Társulás és a Lakiteleki Népfőiskola komáromi Jókai Mór Klubja, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, valamint a Selye János Gimnázium nevében.
Batta György
Felvidék. ma, Patrióta Európa Mozgalom
Ki a civil?
Magyarország alaptörvényének preambulumában ezt olvassuk: „Az emberi szabadságjogok a közösségekben teljesedhetnek ki.” Közhely, hogy közösség nélkül törékeny szalmaszálak vagyunk, míg együtt törhetetlen kéve. Pedig a lényeg ilyen egyszerű. Együttműködésre, a civilek összefogására van szükség. A magyar nemzet fenntarthatósága és felemelése csakis közös munkánk eredménye lehet. A lényeg az, hogy hol és mit teszünk a közjóért, a családjainkért és az országért, valamint tágabb hazánkért, Európáért.
Csizmadia László
Magyar Hírlap
Drámai segítségkérés a világ népeitől - 1956. november 4 - rövid VIDEÓ!
Kedves Barátaink!
Ez a VIDEÓ, az egykori Magyar Szabadságharcos Rádió adásának utolsó perceinek mondataival elhozza nekünk a mába szent forradalmunk és szabadságharcunk tragédiájának "sűrítményeként" a balsorsú történelmi pillanatokat.
Osszuk meg az anyagot, hogy sokak emlékezetét felfrissíthessük! Ne feledjük, ma egy másik világhatalom - az USA - próbálja "megleckéztetni" hazánkat, szabadságszerető nemzetünket - igaz nem tankokkal - bankokkal, a "demokrácia nevében"!
De megfogadtuk: Nem leszünk többé gyarmat"! Nem, soha!
Barátsággal: Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója.
Kattint a videóra:
http://www.youtube.com/watch?v=s9ZpoYggX10
Orbán Viktor stratégiai megállapodást kötött a Richterrel
Az ország sikerességéhez sikeres cégekre van szükség, mert azok tudnak versenyképes fizetéseket adni dolgozóiknak. A magyar kormány számít a sikeres cégekre, oly módon, hogy megpróbáljuk jól beépíteni őket a magyar gazdaság szövetrendszerébe.
Orbán Viktor, az aláírás után