[gallery]
Nem pusztán egy jeles évforduló kapcsán jövünk össze ünnepelni, hanem ennél jóval többről van szó: néhány honfitársunk kiemelkedő tettei előtt és így végső soron a saját civilizációnk, saját gyökereink, saját múltunk előtt hajtunk fejet. részlet Kövér László házelnök augusztus 20-i beszédéből
Nevelhetünk-e valakit hazaszeretetre? Mintha azt mondanám: 'Korbáccsal és szöges ostorral kényszerítlek, hogy szeresd önmagadat.' A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem.
A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összesége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is.
Hazaszeretetre nem tudlak megtanítani: őrült az, aki önmagát tagadja. Hazád a történelmi mértékben megnagyított és időtlenített személyiség. A haza végzet, személyesen is. Nem fontos, 'szereted'-e, vagy sem. Egyek vagytok.
De úgy látom és tapasztalom, hogy te - szóval ünnepélyesen, írásban és a dobogókon - inkább az államszeretetről teszel bizonyságot és hitvallást.
A hazától ugyanis nem lehet várni semmit. A haza nem ad érdemrendet, sem állást, sem zsíros kenyeret. A haza csak van.
De az állam ad finom stallumot, csecse fityegőket szalonkabátodra, príma koncot, ha ügyesen szolgálod, ha füstölővel jársz körülötte, ha - férfiasan, kidüllesztett mellel - megvallod a világ előtt, hogy te szereted az államot, akkor is, ha kerékbe törnek. Általában nem törik ezért kerékbe az embert. Éppen ezért, minden államszeretet gyanús.
Aki az államot szereti, egy érdeket szeret. Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret.
Gondolj erre, mikor hörögsz a dobogókon és melled vered.
Márai Sándor: Füves könyv
Szent István és Koppány között vont párhuzamot Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Sárospatakon a zempléni város augusztus 20-i ünnepségén.
A politikus úgy fogalmazott: ezer évvel ezelőtt választania kellett a magyarságnak István és Koppány között, és a nemzet István mellett döntött. Mint mondta: Szent István tudta, hogy a magyarságnak csak akkor van jövője, ha európai nemzetként él, ezt igazolta, hogy eltűntek a történelemből azon nemzetek, törzsi szövetségek, amelyek Koppányt követték.A közigazgatási és igazságügyi miniszter Szent István szavait idézve kijelentette: a magyarok csak akkor maradhatnak fent, ha európaiak, a magyarságnak csak európai nemzetként van jövője - a történelem az államalapítót igazolta. A magyarság olyan nemzet, amely ezer éven keresztül megvalósította Közép-Európa békés integrációját.
"A magyarok csak akkor maradhatnak meg, ha európaiak", és Európa is csak a magyarokkal maradhat fenn - hangsúlyozta. A sárospataki augusztus 20-i ünnepségen huszonkét, határon túli magyar vette át magyar állampolgársági iratát Aros János polgármestertől (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum Egyesület).
MTI - fidesz.hu
Ím eljött az áldott új nap:
zengő üdvös ünnepe
szent királyunk-Istvánunknak!
Míg tart e világ heve,
örvendjen, ki őáltala
lőn Urunk örököse
s érdeméből nyeri vala,
hogy a mennynek részese.
E szent volt a magyar népnek
első hithirdetője
és a keresztény törvénynek
Isten-küldte szerzője...
...
Szerencsésnek hirdet téged
mindenki, Pannónia,
ezért Istenhez dicséret
szálljon, ének és ima:
méltót, aki mestered lett,
nem a köznépből adott,
hanem felkent fejedelmed
hitvivő apostolod.
Részlet: Officium S. Stephani Regis Hungariae, Ismeretlen magyar szerző (1280 és 1290 között írta)
fordította: Weöres Sándor
A demokrácia feltétele, hogy az emberek többsége becsületes legyen.
Ruskin Bond
Nem az a csoda, hogy Magyarország olyan, amilyen; az a csoda, hogy van. De azért ne sajnáljuk magunkat. Ehhez a történelmi sorshoz, amely alakított bennünket, mi is hozzáadtuk a magunkét: kígyóembert csak abból lehet csinálni, akinek elég puhák és hajlékonyak a csontjai. Minden más csont törik. Márai Sándor
"Mi, magyarok jobbak vagyunk annál, többre vagyunk képesek, mint ahogyan teljesítettünk a megelőző években és az a feladat, hogy Magyarország elfoglalja a helyét a nemzetek közötti versenyben azon a polcon, ahol egyébként a képessége, szorgalma és tudása alapján a helye kellene, hogy legyen. Ez egy olyan cél, amely szerintem minden magyarban ott van."
Orbán Viktor
Mind az európaiság, mind a kereszténység, mind a magyarság szempontjából példaértékű ma is Szent László, aki a legeurópaibb és legmagyarabb király volt - mondta Semjén Zsolt szombaton Somogyváron. A miniszterelnök-helyettes az egykori apátság romjainál, Szent László első sírhelyénél mondott beszédet, annak alkalmából, hogy a Szent László-napok keretében ünnepi megemlékezést tartottak a településen bencés apátságot alapító lovagkirályról.Semjén Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a Szent László-i örökség mai mondanivalója, az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekek érvényesítése abszolút legitim szempont, keresztény alapon is. Párhuzamot vont a lovagkirály kora és a jelenkor között, mondván, ma is hasonló a feladat, meg kell tanulni erős kézzel, vasakarattal kormányozni.
Emlékeztetett arra, hogy a lovagkirálynak "egy anarchiába süllyedő, széteső, a meggyengült központi hatalom miatt különböző érdekcsoportok által szétszabdalt országban kellett rendet teremtenie vaskézzel, hogy a nemzet ne essen szét az anarchiában, könnyű zsákmányává válva külső éhes érdekeknek".
A rekkenő hőségben megtartott megemlékezésen részt vettek lengyel, osztrák és horvát vendégek is, köztük Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság nagykövete.
Az ünnepi beszédek után megkoszorúzták Szent László első sírhelyét, és idén itt tartották meg a magyarországi lengyelség napját is.
Somogyvár ebben az évben is háromnapos, péntektől vasárnapig tartó ünnepi rendezvénysorozattal emlékezik meg a lovagkirályról, aki francia szerzeteseket telepített le a településen, ezzel jelképezve és erősítve a keresztény Magyarország európaiságát.
Magyarország történelmi emlékhelyén, a somogyvári Kupavár-hegyen I. László 1091-ben alapított bencés apátságot. A megyének is nevet adó, 1061-től 1724-ig székhelyül szolgáló településen 1989-től emlékeznek meg ünnepségsorozattal a Szent Benedek apátság alapítójáról, akit 1095 júliusában az apátság bazilikájában temettek el, majd 50 év múlva - végakaratának megfelelően - az általa alapított nagyváradi székesegyházban helyeztek örök nyugalomra.
MTI-fidesz.hu