Márai Sándor hazánkról
Nem az a csoda, hogy Magyarország olyan, amilyen; az a csoda, hogy van. De azért ne sajnáljuk magunkat. Ehhez a történelmi sorshoz, amely alakított bennünket, mi is hozzáadtuk a magunkét: kígyóembert csak abból lehet csinálni, akinek elég puhák és hajlékonyak a csontjai. Minden más csont törik. Márai Sándor
Egy államférfi a magyarok helyzetéről
"Mi, magyarok jobbak vagyunk annál, többre vagyunk képesek, mint ahogyan teljesítettünk a megelőző években és az a feladat, hogy Magyarország elfoglalja a helyét a nemzetek közötti versenyben azon a polcon, ahol egyébként a képessége, szorgalma és tudása alapján a helye kellene, hogy legyen. Ez egy olyan cél, amely szerintem minden magyarban ott van."
Orbán Viktor
Szent László a legeurópaibb és legmagyarabb király volt
Mind az európaiság, mind a kereszténység, mind a magyarság szempontjából példaértékű ma is Szent László, aki a legeurópaibb és legmagyarabb király volt - mondta Semjén Zsolt szombaton Somogyváron. A miniszterelnök-helyettes az egykori apátság romjainál, Szent László első sírhelyénél mondott beszédet, annak alkalmából, hogy a Szent László-napok keretében ünnepi megemlékezést tartottak a településen bencés apátságot alapító lovagkirályról.Semjén Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a Szent László-i örökség mai mondanivalója, az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekek érvényesítése abszolút legitim szempont, keresztény alapon is. Párhuzamot vont a lovagkirály kora és a jelenkor között, mondván, ma is hasonló a feladat, meg kell tanulni erős kézzel, vasakarattal kormányozni.
Emlékeztetett arra, hogy a lovagkirálynak "egy anarchiába süllyedő, széteső, a meggyengült központi hatalom miatt különböző érdekcsoportok által szétszabdalt országban kellett rendet teremtenie vaskézzel, hogy a nemzet ne essen szét az anarchiában, könnyű zsákmányává válva külső éhes érdekeknek".
A rekkenő hőségben megtartott megemlékezésen részt vettek lengyel, osztrák és horvát vendégek is, köztük Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság nagykövete.
Az ünnepi beszédek után megkoszorúzták Szent László első sírhelyét, és idén itt tartották meg a magyarországi lengyelség napját is.
Somogyvár ebben az évben is háromnapos, péntektől vasárnapig tartó ünnepi rendezvénysorozattal emlékezik meg a lovagkirályról, aki francia szerzeteseket telepített le a településen, ezzel jelképezve és erősítve a keresztény Magyarország európaiságát.
Magyarország történelmi emlékhelyén, a somogyvári Kupavár-hegyen I. László 1091-ben alapított bencés apátságot. A megyének is nevet adó, 1061-től 1724-ig székhelyül szolgáló településen 1989-től emlékeznek meg ünnepségsorozattal a Szent Benedek apátság alapítójáról, akit 1095 júliusában az apátság bazilikájában temettek el, majd 50 év múlva - végakaratának megfelelően - az általa alapított nagyváradi székesegyházban helyeztek örök nyugalomra.
MTI-fidesz.hu
Illyés Gyula (1902-1983): Egy mondat a zsarnokságról - a versét a költő mondja el - Archív hangfelvétel!
Kedves Barátaink!
Így a választások tájékán, érdemes és hasznos meghallgatni a költő elmondásában a kommunizmust leleplező, a huszadik század egyik legnagyobb költeményét. Ugyanis sokan vannak, akik túl könnyen elfelejtik, hogy mit is tettek velük és családjaikkal, az országgal, a közösségekkel azok, akik most megint hatalom közelébe szeretnének kerülni!
A videón kívül a verset is elolvashatjuk!
kattints a videóra:
http://www.youtube.com/watch?v=fSUKMkJc3tE
Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van
nemcsak a puskacsőben,
nemcsak a börtönökben,
nemcsak a vallató szobákban,
nemcsak az éjszakában
kiáltó őr szavában,
ott zsarnokság van
nemcsak a füst-sötéten
lobogó vádbeszédben,
beismerésben,
rabok fal-morse-jében,
nemcsak a bíró hűvös
ítéletében: bűnös!
ott zsarnokság van
nemcsak a katonásan
pattogtatott „vigyázz!”-ban,
„tűz!”-ben, a dobolásban,
s abban, ahogy a hullát
gödörbe húzzák,
nemcsak a titkon
félig nyílt ajtón
ijedten
besuttogott hírekben,
a száj elé hulltan
pisszt jelző ujjban,
ott zsarnokság van
nemcsak a rács-szilárdan
fölrakott arcvonásban
s e rácsban már szótlan
vergődő jajsikolyban,
a csöndet
növelő néma könnyek
zuhatagában,
kimeredt szembogárban,
ott zsarnokság van
nemcsak a talpraálltan
harsogott éljenekben,
hurrákban, énekekben,
hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van
nemcsak az ernyedetlen
tapsoló tenyerekben,
kürtben, az operában,
épp oly hazug-harsányan
zengő szoborkövekben,
színekben, képteremben,
külön minden keretben,
már az ecsetben;
nemcsak az éjben halkan
sikló gépkocsizajban
s abban,
megállt a kapualjban;
hol zsarnokság van, ott van
jelenvalóan
mindenekben,
ahogy rég istened sem;
ott zsarnokság van
az óvodákban,
az apai tanácsban,
az anya mosolyában,
abban, ahogy a gyermek
idegennek felelget;
nemcsak a szögesdrótban,
nemcsak a könyvsorokban
szögesdrótnál jobban
butító szólamokban;
az ott van
a búcsúcsókban,
ahogy így szól a hitves:
mikor jössz haza, kedves;
az utcán oly szokottan
ismételt hogy-vagy-okban,
a hirtelen puhábban
szorított kézfogásban,
ahogy egyszercsak
szerelmed arca megfagy,
mert ott van
a légyottban,
nemcsak a vallatásban,
ott van a vallomásban,
az édes szó-mámorban,
mint légy a borban,
mert álmaidban
sem vagy magadban,
ott van a nászi ágyban,
előtte már a vágyban,
mert szépnek csak azt véled,
mi egyszer már övé lett;
vele hevertél,
ha azt hitted, szerettél,
tányérban és pohárban,
az ott van az orrban, szájban,
hidegben és homályban,
szabadban és szobádban,
mintha nyitva az ablak,
s bedől a dögszag,
mintha a házban
valahol gázfolyás van,
ha magadban beszélgetsz,
ő, a zsarnokság kérdez,
képzeletedben
se vagy független,
fönt a Tejút is már más:
határsáv, hol fény pásztáz,
aknamező; a csillag:
kémlelő ablak,
a nyüzsgő égi sátor:
egyetlen munkatábor;
mert zsarnokság szól
lázból, harangozásból,
a papból, kinek gyónol,
a prédikációból,
templom, parlament, kínpad:
megannyi színpad;
hunyod-nyitod a pillád,
mind az tekint rád;
mint a betegség,
veled megy, mint az emlék;
vonat kereke, hallod,
rab vagy, rab, erre kattog;
hegyen és tenger mellett
be ezt lehelled;
cikáz a villám, az van
minden váratlan
zörejben, fényben,
a szív-hökkenésben;
a nyugalomban,
e bilincs-unalomban,
a zápor-zuhogásban,
az égigérő rácsban,
a cellafal-fehéren
bezáró hóesésben;
az néz rád
kutyád szemén át,
s mert minden célban ott van,
ott van a holnapodban,
gondolatodban,
minden mozdulatodban;
mint víz a medret,
követed és teremted;
kémlelődsz ki e körből?
ő néz rád a tükörből,
ő les, hiába futnál,
fogoly vagy s egyben foglár;
dohányod zamatába,
ruháid anyagába,
beivódik, evődik
velődig;
eszmélnél, de eszme
csak övé jut eszedbe,
néznél, de csak azt látod,
mit ő eléd varázsolt,
s már körbe lángol
erdőtűz gyufaszálból,
mert amikor ledobtad,
el nem tiportad;
s így rád is ő vigyáz már,
gyárban, mezőn, a háznál,
s nem érzed már, mi élni,
hús és kenyér mi,
mi szeretni, kívánni,
karod kitárni,
bilincseit a szolga
maga így gyártja s hordja;
ha eszel, őt növeszted,
gyermeked neki nemzed,
hol zsarnokság van,
mindenki szem a láncban;
belőled bűzlik, árad,
magad is zsarnokság vagy;
vakondként napsütésben,
így járunk vaksötétben,
s feszengünk kamarában,
akár a Szaharában;
mert ahol zsarnokság van,
minden hiában,
a dal is, az ilyen hű,
akármilyen mű,
mert ott áll
eleve sírodnál,
ő mondja meg, ki voltál,
porod is neki szolgál.
1950!
Tamási Áron - Szülőföld és kötelesség
"A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége."
Tamási Áron (1897-1966) - Kossuth-díjas író
Ady Endrétől
Tied vagyok én nagy haragomban,
Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban
Szomorúan magyar.
Ady Endre
Szusza Ferenc a hazáról, a hűségről
Engem ide kötött minden, a gyermekkor, a barátok, az újpesti utcák és a Megyeri úti stadion. Most megkérdezhetné bárki, hogy nem bántam-e meg ezt a hűséget. Nyugodt szívvel állíthatom, nem.
Szusza Ferenc
Kölcsey Ferenc az anyanyelvről
Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mivelni kötelesség. Kölcsey Ferenc
Orbán Viktortól
Egy ország akkor lehet erős és sikeres, ha megfelelő állam-berendezkedéshez és gazdasági rendszerhez az állami szolgálatot teljesítők odaadása és becsületessége társul.
Orbán Viktor
Joanne Kathleen Rowling mondta
Az emberek könnyebben bocsátanak meg annak, aki téved, mint annak, akinek igaza van.
Joanne Kathleen Rowling