Magyarnak születtem. Szeretem e földet Büszke szegénységben, bús gyönyörrel én; Más nemzet gyermeke gúnyos nyelvet ölthet, - Nincs hivatás, szentebb, e föld kerekén! Boldogabb nép sarja kicsinyelve szánhat, - Ezt a csodás érzést hogy is értené! Óh de honszerelmem gyűlöletre lázad, Ha rút árulás tör idegen felé... Sajó Sándor - Magyarnak születtem
1 . Mi, magyarok, több mint ezer éve az államalapítással, a kereszténység felvételével beléptünk az európai népek családjába. Mi, magyarok, sokszor kiálltunk az európai értékekért. Volt idő, amikor vérünkkel védtük ezeket az értékeket külső támadásokkal szemben . 1956-ban fegyvert fogtunk a kommunista diktatúra ellen. 1989-ben hozzájárultunk Európa újraegyesítéséhez a vasfüggöny lebontásával.
Mi, magyarok, szabad akaratunkból léptünk be az Európai Unióba. Tettük ezt abban a reményben, hogy a jog, az igazságosság és a szabadság alapján áll ó közösséghez csatlakozunk.
Mi, magyarok, nem akarunk többet olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák, és nem kiteljesítik. Nem akarunk többet olyan Európát, ahol a nagyobb visszaél a hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat .
A vasfüggöny mögött eltöltött 40 év alatt elegünk lett a diktátumokból.
Mi, magyarok, mindig tiszteletben tartottuk, ha az Európai Unió erre feljogosított intézményei párbeszédet kezdeményeztek, és mindig készen álltunk az ésszerűség jegyében fogant megállapodásokra.
Ezért joggal várjuk el az Európai Unió intézményeitől a Magyarországnak kijáró tiszteletet és egyenlő elbánást. Elvárjuk az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben mindazon jogainkat, amelyek a csatlakozás után is megilletnek minket, éppen úgy, mint minden tagországot .
A magyar Országgyűlés csodálkozásának ad hangot, hogy az Európai Parlament olyan határozatot hozott, amelyhez nincs joga, és amellyel az Európai Parlament túllépi hatáskörét.
Önkényesen állapít meg követelményeket, önkényesen vezet be új eljárásokat, és olyan új intézményeket kreál, amelyekkel megsérti Magyarország uniós alapszerződésben garantált szuverenitását.
Ezzel az Európai Parlament szembemegy az európai értékekkel és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót.
További aggodalomra ad okot, hogy a Magyarországot sújtó hatalmi visszaélés mögött üzleti érdekek húzódnak meg .
Magyarország csökkenti a magyar családok által felhasznált energia árát. Ez sértheti több európa i nagyvállalat érdekeit, akik monopol helyzetük révén hosszú éveken át extraprofitot termeltek Magyarországon. Elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlament ezeknek a nagyvállalatoknak az érdekében próbál nyomást gyakorolni hazánkra .
A magyar Országgyűlés egész Európára nézve veszélyesnek tartja, ha az üzleti csoportok érdekei akadálytalanul érvényesülnek az Európai Unióban, és felülírhatják az alapszerződésben lefektetett szabályokat .
A mai napon határozatot fogadunk el annak érdekében, hogy megvédjük Magyarország szuverenitását és a magyar emberek egyenjogúságát Európában .
Felszólítjuk Magyarország Kormányát, hogy ne engedjen az Európai Unió nyomásának, ne hagyja csorbítani az ország alapszerződésben garantált jogait, és folytassa a magyar családok életét megkönnyítő politikáját!
2 . Ez az országgy űlési határozat a közzétételét követő napon lép hatályba .
Indokolás
A magyar választópolgárok 2003 . április 12-én népszavazáson óriási többséggel döntöttek az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett. Magyarország 2004. május 1-je óta az Európai Unió teljes jogú tagja . A csatlakozással a magyar állam a tagságból adódó új jogosultságokra tett szert és kötelezettségeket vállalt . Ahogyan az Alaptörvény E) cikkének (1) bekezdése fogalmaz :
„Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedés e érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében” . Az E) cikk (2) bekezdése szerint :
„Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. ”
A hatáskörök többi tagállammal közös, az európai unió intézményei útján történ ő gyakorlásának korlátja tehát az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének szükséges mértéke.
Az alkotmányozás joga az Európai Unió valamennyi tagállamában kizárólag a nemzeti törvényhozást illeti meg. Az Európai Unióról szóló szerződés
3 . cikk (6) bekezdése szerint az Unió a célkitűzéseit „a megfelel ő eszközökkel, a Szerződésekben ráruházott hatáskörök keretein belül valósítja meg” . A 4. cikk (1) bekezdése szerint „minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak az Unióra, a tagállamoknál marad .” Ezért minden olyan ügyben, ahol az Európai Unió bármely intézménye az alkotmányozással összefüggő kérdésbe avatkozik be, túllépi azokat az átruházott hatásköröket, amelyeket a tagállamokkal közösen az Európai Unió intézményei jogosultak gyakorolni.
Az Európai Parlament által elfogadott Tavares-jelentés egyszerre jelent durva hatáskörelvonást és hatáskör-túllépést. Hatáskörelvonást, mert a Szerződések őre nem az Európai Parlament, hanem a Bizottság, ezért az Európai Uniós intézmények közül az Európai Bizottság jogosult fellépni minden olyan esetben, amikor az Európai Unió vagy annak bármely intézménye azt vélelmezi, hogy valamely nemzeti szabályozás közösségi jogot sért.
Hatáskör-túllépést, mert a jelentés számtalan olyan megállapítást tesz, amely kizárólag a nemzeti törvényhozás tárgya és különösen azért, mert olyan intézményt állít fel a vélelmezett közösségi jogsértések vizsgálatára, mely az alapító szerződésekben nem létezik.
A 2009 . december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés megalkotásában és elfogadásában Magyarország már teljes jogú tagként vett részt .
Az Európai Unióról szóló Szerződés 48. cikke egyértelművé teszi, hogy az Európai Unió működését szabályozó Szerződések módosítására bármely tagállam, az Európai Parlament vagy a Bizottság tehet javaslatot a Tanácsnak. A Tanács a javaslatot a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsnak továbbítja és arról egyidejűleg a nemzeti parlamenteket is értesíti. Amennyiben az Európai Tanács a javasolt módosítás megvitatása mellett dönt, elnöke konventet hív össze, amely a nemzeti parlamenteknek, a tagállamok állam-, illetve kormányfőinek, valamint az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak a képviselőiből áll.
A további lépésekből álló eljárás végén az Európai Unió alapját képező szerződéseket csak akkor lehet módosítani, ha a módosításokat – alkotmányos követelményeinek megfelelően – valamennyi tagállam megerősítette. A magyar Alaptörvény E) 3. cikk (4) bekezdése ehhez valamennyi országgyűlési képviselő kétharmadának támogatását írja elő.
Az Európai Parlament részéről még kezdeményezés sem volt annak érdekében, hogy a koppenhágai kritériumok teljesítésének vizsgálatára új uniós testület jöjjön létre, ezért egy jogi kötőerő nélküli jelentés nem helyettesítheti az Európai Unióról szóló Szerződés 48. cikkében rögzített eljárást.
Az Európai Parlament által elfogadott ún . Tavares-jelentés nem csupán valótlan és sértő állításokat fogalmaz meg Magyarországról, de durván megsérti a közösségi jogot, amikor az Európai Unióra át nem ruházott hatáskört a Szerződésekben nem létező testületre telepít.
A hatalommal való önkényes visszaélés és a nemzeti szuverenitással ellentétes közösségi jogsértés ezen egyedülállóan durva példájára a magyar Országgyűlés – a szubszidiaritás elvére is figyelemmel – saját hatáskörében eljárva ezen határozattal hívja fel a magyar és az európai közvélemény figyelmét .
Itt mindenkinek a szívében joggal ott van a seb, mivel úgy érzik, hogy korlátozzák anyanyelvük használatát. Keresem a választ, de csak egyetlen egyszerű gondolat forog a fejemben: jó dolog jóságosan szeretetben élni, és rossz dolog erőszakosan mások életébe beletaposni. És ez igaz úgy az egyszerű fizikai személyre, mint a népek nagy családjára is.
...Tiszta szívvel, a szlovák nép iránti szeretetből imádkozom: Európa földjének e népe merje elengedni a törvényei közül mindazokat, melyek másokat sértenek. Imádkozom, hogy merjék egymást és a köztük élő magyar kisebbséget szeretni, elfogadni, és értéknek, Isten ajándékának tekinteni. Testvéri alázattal imádkozom, hogy Szlovákia minden lakója megtapasztalja, milyen jó dolog irgalmas szívűnek lenni, a Szeretet Istenének útján járni.
Csaba testvér - Pozsony, 2o1o. október 18.
Nemzetközi összevetésben kijelenthetjük, hazánk biztosítja az alapvető jogok védelmének egyik leghatékonyabb rendszerét! Párhuzamosan működik ugyanis a széles hatáskörű Alkotmánybíróság és az ombudsmani típusú szerv (alapvető jogok biztosa) is. Európában a jogszabályok betűje alapján ennél erősebb jogvédelmi rendszer sehol sem tevékenykedik.
Cservák Csaba
Magyar Nemzet
ÖSSZETARTOZUNK – részletek az "És a magyar név megint szép lesz…" című írásból Kedves Barátaink! Az elmúlt hónapokban új sorozatot indítottunk Mészáros László, mozgalmunk alapítója, Összetartozunk című, 2010-ben megjelent kötetének írásaiból, azok részleteiből. Most újólag nagyon sokan kérték tőlünk, hogy további írásokat tegyünk közzé a kötetből. Valószínűleg azért mert a Patrióta Európa Mozgalom által is felvállalt és hirdetett értékekről szól maga a könyv is. Ezúttal fogadják szeretettel azt az írást, amely azért lehet érdekes, mert 2009-ben íródott, és lényegében a választások előtt, a leendő kormányprogram filozófiáját sűrítette össze, s amelyet 2009 novemberében színészek közreműködésévek előadtak a Kecskeméti Katona József Színházban tartott, a nemzeti erők kampánynyitó konferenciáján! Érdemes olyan szemmel is nézni, hogy négy évvel ezelőtt íródott a szöveg, ugyanis ez alapján is megállapíthatjuk, hogy micsoda tudatossággal, szakszerűséggel és hittel készültünk a kormányzásra! Kérjük, osszák meg! – szerkesztőség –ambrus És a magyar név megint szép lesz… A magyar név megint szép lesz, mert a parlamenti választások után újra felemelt fejjel, egyenes gerinccel fogunk járni, ... mert sorsunkat meghatározó döntéseinkkor nem Csonka-Magyarországra gondolunk majd, még csak nem is Nagy-Magyarországra, hanem mindenkor az egész Kárpát-medencei magyarságra – mi több, a világ összes magyarjára. A magyar név megint szép lesz, mert saját ügyeink intézését a magunk kezébe vesszük. Mert a nemzet hiányzó, ösztönös veszélyérzetét újra életre keltjük a nemzeti érdekeket szolgáló média megteremtésével és az oktatás teljesen új, klebelsbergi alapokra helyezésével. A magyar név megint szép lesz, mert ki fogjuk építeni a nemzeti elkötelezettségű közmédia-hálózatunkat. Mert minden, az állam s az Országgyűlés rendelkezésére álló eszközt latba vetünk majd, hogy ezen akaratunk maradéktalanul érvényre jusson. ...És a magyar név megint szép lesz, mert nem hagyjuk felszámolni a magyar vidéket, az iskolákat, a postát, a gyógyszertárat, a közlekedést. Mert újra teremtjük a több milliós falusi, tanyai lakosságunk életfeltételeit. A magyar név megint szép lesz, mert megvédjük és a nemzet boldogulásának a szolgálatába állítjuk természeti kincseinket, ivó- és termálvizeinket, a termőföldet, az emberi tudást, a magyar munkaerőt. A magyar név szép lesz, mert következetesen hirdetjük: a magyar érdekeket senki más nem érvényesítheti, csak Magyarország. Mert ez lesz az alapja nemzetstratégiánknak. Nemzeti érdekérvényesítés És a magyar név megint szép lesz, mert visszaszerzünk minden elorzott állami vagyont, elrabolt állami erőforrást – mindent, ami emberi számítás szerint visszaszerezhető. Mert nem játszunk össze, nem egyezkedünk azokkal – még ha a sorainkba férkőznének is –, akik nem érdekeltek a magyar állam megerősítésében. A magyar név megint szép lesz, mert nem engedjük tovább, hogy országunk spekulációk terepe legyen! A magyar név megint szép lesz, mert megteremtjük az ország sajátosságainak és érdekének, az új kihívásoknak megfelelő nemzetgazdaságot: hazai ipart, mezőgazdaságot, szolgáltató ágazatokat, nemzeti érdekeket érvényesítő pénzügyi és finanszírozási rendszert. És megint büszke nép lesz a magyar, mert úgy leszünk az Európai Unió tagállama, hogy a szövetségnek nemcsak a kötelezettségeit, hanem az előnyeit is érvényesíteni fogjuk a nemzetünk számára, mint ahogyan azt más nemzetek is teszik. Megint szép lesz a magyar, mert következetes diplomáciával majd elősegítjük, hogy határokon túli testvéreink autonómiában kormányozhassák saját életüket... Mert olyan feltételeket biztosítunk fiataljainknak, hogy érdemes legyen itthon maradniuk, munkát vállalniuk, családot alapítaniuk. Újra szép lesz a magyar, mert megbecsüljük és támogatjuk családjainkat. Mert a gyermekáldást mindennél fontosabbnak, a nemzeti lét alapjának tekintjük. Mert fejlett egészségügyet, az időskorhoz méltó életfeltételeket teremtünk. Mert megfogjuk egymás kezét, mert szolidáris társadalmat akarunk. Mert olyanokat jelölünk ki vezetőinkül, akik az egyéni ambícióikon túl a közjó szolgálatát tekintik majd élethivatásuknak. A magyar megint szép lesz, mert nem fogadjuk el a pénz, a profit mindenhatóságát. Mert nem hagyjuk, hogy az erkölcs, a kultúra, a művészetek, a politika, a természet, a család, maga az ember, minden-minden a magángazdaság prédájává váljék. A magyar név megint szép lesz, mert a lehető legkisebb, de a magyar érdekeket képviselő, erős államot hozunk létre. Mert határozottan visszaszorítjuk a rasszizmus, az antiszemitizmus, a bűnös nemzet vádját, és néven nevezzük azokat, akik ezeket a bélyegeket kívánják nemzetünkre, az országunkra sütni. Mert elegünk van a „politikailag korrekt” nyelvi terrorból. Mert nevükön fogjuk nevezni a dolgokat. Mert elegünk van a féligazságokból, hazugságokból, a kettős mércékből… Mert nem tartjuk alább valónak magunkat egyetlen nemzetnél sem. Mert a magyar szép, a magyar befogadó, békés nemzet. A magyar név megint szép lesz, mert tetteink fogják bizonyítani, hogy más nemzetek lelkét is megértő nép vagyunk, mint ahogyan azt történelmünk is számtalan esetben tanúsítja. Lelkünk katedrálisai A magyar újra szép lesz, mert büszkén fogjuk vállalni, hogy kultúránk, gondolkodásunk egyedi és egyben európai. Mert támogatni fogjuk kultúránkat, nyelvünk védelmét. Mert oktatásunkat, a nevelés ügyét, az egészséges magyar tudatformálást nemzetpolitikánk középpontjába állítjuk. Szépek leszünk, mert nem akarunk a kelleténél kisebbek lenni és kisebbnek látszani. Mert katedrálisokat akarunk építeni a lelkekben. Mert önbizalmat akarunk plántálni a magyarokba. A magyar név megint szép lesz, mert majd mindannyian együtt énekeljük a Himnuszt. Mert akkor tűzzük ki a nemzeti szalagot, amikor jónak látjuk, és nem akkor, amikor azt a véleménydiktátorok engedélyezik nekünk. Mert nemzeti identitásunkat nem tehernek, hanem boldogulásunk zálogának tekintjük. És a magyar név megint szép lesz, mert olyan hungarikumokat, mint népzenénket, táncainkat – vagy akár cigányzenénket és magyar nótánkat – visszahelyezzük a „jogaikba”. Mert a Magyar Rádió főadói és Magyar Televízió ismét sugározni fogják őket. És újra szép lesz a magyar, mert nem engedünk a 48-ból, és mert nem engedünk az 56-ból sem. Mert nemcsak igényünk, hanem eltökélt szándékunk, hogy a rendőrségünk politikamentesen, demokráciához méltóan, igazságszolgáltatásunk pedig egy valódi jogállamra jellemző módon, a végrehajtó hatalomtól független, önálló hatalmi ágként működjön. Mert húsz év után végre számba vesszük emberi és anyagi erőforrásainkat, hogy a nemzet javára – jó gazda módjára – a leghatékonyabban használhassuk azokat. Mert csak úgy hajthatjuk végre a valódi rendszerváltoztatást, ha rovancsunk eredményeként megismerhetjük önmagunk, társadalmunk, életünk egész terepének állapotát. A magyar név megint szép lesz, mert világossá tesszük, hogy mindez közös érdekünk, mert ez a bizalom alapja. És a magyar név megint szép lesz, mert a gazdasági, az erkölcsi és a politikai válságot a bizalom e légkörében, minden magyar emberrel együtt, közös akarattal fogjuk felszámolni. És a magyar újra szép lesz, mert - hiteles vezetőinek közreműködésével - megteremtjük a cigányság tanulásának, munkavállalásának 21. századhoz méltó feltételeit. Mert tudjuk, hogy a cigányság boldogulása, a társadalmi munkamegosztásba integrálása nem csupán cigány ügy, hanem az egyik legégetőbb magyar érdek is. Hitet viszünk… És büszkék leszünk magyarságunkra, mert átfogó nemzetstratégiánk nem a múltba forduló, romantikus, a cselekvés alól felmentő merengésekről, hanem mindennapi problémáink megoldásáról szól. És a magyar név megint szép lesz, mert nem naiv álmodozók vagyunk, hanem vízióval rendelkező, cselekvőképes magyarok, akik az általunk megválasztandó parlamenti többségtől és kormánytól nemzeti terveink megvalósítását várjuk. A magyar név megint szép lesz, mert együtt gondolkodó, cselekvő, alkotó, az értelmiségi léthez méltó polgárokként kívánunk közreműködni a nemzeti megújulásunkat hozó, nemcsak szlogenek szintjén létező új reformkorunkban. És a magyar név megint szép lesz, mert ki fogjuk vetni magunk közül az önzőt, az alkalmatlant, a korruptat. Mert visszatérünk a Szent István-i eszmékhez. Mert radikális keresztény és magyar megújulást akarunk. A magyar név megint szép lesz, mert felemeljük lelkünket, és együtt mondjuk a szabadság énekét. Mert tudjuk, hogy a bennünket gúzsba kötő félelmeinktől kéz a kézben szabadulhatunk csak meg, és tudjuk, hogy nemzetet csak a hit menthet. És mert tudjuk: most nem kisebb a feladatunk, mint nemzeti létünk megmentése. A magyar név megint szép lesz, mert hitet viszünk a hitetleneknek is. A magyar név megint szép lesz, mert tudjuk, hogy a szabadság nem lehet hazug – a hazug szabadság ugyanis veszélyesebb a börtönnél. És mert tudjuk, hogy a belül szabad tud csak változtatni a külső körülményeken, mert a börtönlakatot a belső szabadság képes leverni. És a magyar név megint szép lesz, mert az evangélium értékeit, tanításait hirdetjük, igyekszünk megvalósítani egyéni és nemzeti életünkben. Megint szép lesz a magyar, mert pontosan ismerjük a realitásokat, országunk, nemzetünk állapotát, és mégis ezzel a tiszta, tántoríthatatlan elhatározással kezdünk neki a nagy feladatnak. Hirdetjük és hisszük: „A magyar név megint szép lesz, / Méltó régi nagy hiréhez”.
Egy hiteles politikus személyes életvitele, politikai munkássága - minden cselekedete összhangban, harmóniában van meghirdetett programjával.
Orbán Viktor politikájának a középpontjában a nemzeti érdekek mindenek feletti védelme áll - és ezen érdekek között is a családok támogatása élvez elsőbbséget.
Kattint a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=axvi_ZdArmk
A vállainkra nehezedő szerep nagy és felelősségteljes, de úgy becsülnek meg, s az idők mérlegén annyit nyomunk, amennyi értéket önmagunkban, magatartásunkban, feladataink teljesítésében felmutatunk.
A saját sorsunkat magunk kovácsoljuk, az élettől annyi kegyre számíthatunk, amennyit tőle makacs kitartással, megbonthatatlan összefogással, céltudatos és szívós munkával kikényszerítünk.
A kényelmes napokról nekünk le kell mondanunk: harcok idején, történelmi fordulóban, eszmék és népek elkeseredett mérkőzésekor születtünk, de a nagy időkhöz nagy nemzedék kell, s megéri, hogy a szerepet vállaljuk, összefogjunk, mint még soha, s a nyomasztó jelenben is tántoríthatatlan bizalommal dolgozzunk és mindent megtegyünk a szent célért, azokért, akik utánunk következnek.
Templom és iskola - 1939
Márton Áron (1896-1980) - az erdélyi katolikus egyház püspöke
Vallom és hirdetem, hogy vannak olyan igazságok, amelyeknek alapján minden igaz embernek találkozniok kell.
Ahogy Erdély földjén a hegyek völgyekkel, a mezők erdőkkel, hófedte bércek a síksággal váltakoznak, éppen úgy váltakoznak a népek Erdély földjén, ahol három nyelven beszélnek és hat-hét féle szertartás szerint imádják Istent, de van a krisztusi evangéliumnak ereje, amely hozzásegít ahhoz, hogy különféle ellentétek összhangba olvadjanak fel és a testvéri együttműködés útját egyengessék. Ígérem, hogy ezekkel a történelmi adottságokkal számot vetek. ...
Márton Áron - 1939. február 12.