Nyílt levél az Európai Unió vezetőinek - Nem leszünk gyarmat!

                        José Manuel Barroso Az Európai Bizottság elnöke   Martin Schulz Az Európai Parlament elnöke részére   Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Európai Parlament! Magyarország és a Kárpát-medence két legnagyobb civil szervezete, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) felhívására a magyar nemzetet képviselő közel 5000, magát értelmiséginek valló ember csatlakozott szellemi honvédő mozgalmunkhoz. Az ő nevükben szólítjuk meg Önöket.   Magyarország, mint az Európai Unió elkötelezett tagja állampolgáraiként kérjük, hogy hagyjanak fel a hazánk ellen irányuló módszeres, láthatóan a globális pénzügyi tőke nyomására indított, a baloldali frakciók szervezésében megvalósult folyamatos támadásokkal. Tiltakozunk népünk megbélyegzése ellen, és visszautasítunk minden olyan állítást, amely a magyarokat antiszemitának, rasszistának és fasisztának nevezi. (Magyarországon békében és barátságban élünk együtt Európa arányaiban legnagyobb zsidó közösségével.) A magyar demokrácia a választópolgárok akaratából, a 2/3-os többséggel megválasztott politikai erők kormányzásával, az itt élő, és a magyar viszonyokat jól ismerő emberek civil kontrollja alatt működik. Kérdezzük, hogy egyes EP képviselők milyen erkölcsi és jogi alapon bírálják és értékelik elégtelennek a magyar demokráciát, miközben egy definiálatlan, soha meg nem szavazott „európai értékrendre” hivatkoznak? Európa minden polgárának – és leginkább vezető pozícióban lévő politikusainak - tudomásul kell vennie, hogy a szabad, demokratikus választások eredményét és következményeit, úgy a saját, mint a tagállami más országokban tiszteletben kell tartani (még akkor is, ha „előre” nem lehet tudni, mi lesz az eredményük.) Az egy év múlva esedékes Európai Parlamenti választások nem indokolhatják, hogy az előkampány részeként, mintegy tesztelve az erőviszonyokat, a Magyarországon zajló erőfeszítéseket bárki pártpolitikai és ideológiai csatározásokra használja fel. Súlyos demokrácia-deficitről árulkodik az a tény, hogy az Európa Tanács 91 tagú monitoring bizottsága annak ellenére szavazta meg Magyarország megfigyelésének szükségességét, hogy a két jelentés-készítőből az egyik a végső szavazás előtt lemondott, döntését azzal indokolva, hogy az előkészítő javaslat egyoldalúan elfogult. A döntés komolyságát az is megkérdőjelezi, hogy a szavazásról a bizottság tagjainak közel 2/3-a hiányzott. A 17 igen és 16 nem szavazat újraszámlálására irányuló javaslatot pedig az elnök elutasította. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az uniós szerződések őre nem az Európai Parlament, hanem az Európai Bizottság, az alkotmányozás pedig kizárólagos tagállami hatáskör. Különösen káros hatásúnak ítéljük a napokban nyilvánosságra hozott, a Magyar Alkotmányt bíráló „Tavares-jelentés-t”. Ne feledjük, hogy a jelentés fő raportőrének karrierje a kommunista pártból indult, és tartalma jól tükrözi, hogy a ma zöldpártiként működő képviselő az EP szocialista-liberális szárnyának politikai megrendelését hajtotta végre. Engedjék meg, hogy néhány példával érzékeltessük a jelentés felületességét és belső ellentmondásait: A jelentés-tervezet valótlanul tartalmazza, hogy a magyar alkotmányozás egy hónapos időtartamot vett igénybe, miközben csak maga a parlamenti vita két és fél hónapig tartott, az alkotmány előkészítő eseti bizottság munkája pedig hét hónapot vett igénybe. Civil közösségek százai nyújtották be javaslataikat az Alaptörvényhez. Ténykérdés, hogy a mai Magyar Alkotmány hosszabb idő alatt született meg, mint a hatályos Francia Alkotmány vagy Német Alaptörvény. Azt, hogy a jelentéstevő a szocialista-liberális politikai kampánycélokat kívánta kiszolgálni, jól bizonyítja, hogy nem végzett összehasonlítást, nem tett említést arról, hogy az Európai Unió több tagállamában egyáltalán nem is létezik Alkotmánybíróság, hogy több tagállamban a törvényhozás dönt az egyházi státusz megadásáról (pl. Belgium egyházügyi szabályozása). Tavares úr nincs tekintettel arra sem, hogy a magyar média törvényt mind az Európai Bizottság, mind az Európa Tanács vizsgálta, és a Magyar Parlament a megállapításoknak megfelelően már módosította és hatályba léptette a jogszabályt. A példák sorát oldalakon át folytathatnánk. Szakértőink szerint a jelentés oly mértékben elfogult, hogy korrekt szakmai vitára alkalmatlan. Valójában egy jogi köntösbe bújtatott politikai vádirat. Világos számunkra, hogy ennek az előre megtervezett politikai partitúrának az előkészítésében oroszlán szerepet vállalt a magyar szocialista-liberális politikai csoportosulás a Magyar Szocialista Párt vezetésével. Nem véletlen, hogy éppen a jelentés nyilvánosságra kerülésének napján tartotta kihelyezett ülését Brüsszelben az MSZP elnöksége, akik nem átallották Brüsszelből azt az álságos üzenetet küldeni Magyarországnak, hogy „a Tavares-jelentést ebben a formában nem tudjuk elfogadni”.   Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Európai Parlament! Javasoljuk, hogy az Európai Unió térjen vissza a megalapításakor elfogadott, Schumann és Adenauer nevével fémjelzett eredeti eszmékhez és valódi értékekhez. Az ő általuk akkor meghatározott jövő egész Európa mai útja is, és benne a magyaroké, akik egy nemzettestet alkotnak, amely magában foglalja a cigányokat, a keresztényeket, a zsidókat, a nemzeti kisebbségeket, minden jóhiszemű, józanul gondolkodó, egymással közösséget érző, vállaló embert, akik békében akarnak élni, és akik kitaszítják maguk közül az ellentétek haszonélvezőit és zsoldosaikat: a felbujtókat, a lázadást szítókat, a pénzimádókat. Bízunk benne, hogy egyenlő elbírálást kérő levelünk végre megértésre talál. Ugyanakkor, ha továbbra sem hallatszik el a hangunk az Európai Unió vezetéséig, személyes jelenlétünkkel is demonstrálni fogjuk a fent leírtakat. Gyűjtjük tehát az útravalót, mert lehetséges, hogy szükség lesz egy Magyarországról induló és Brüsszelbe tartó Békemenetre, ahová magunkkal hívjuk, és szolidaritásra szólítjuk fel a velünk egy véleményen lévő többi nemzetet és minden jó szándékú közösséget, akinek jövőképe velünk együtt a mellérendelt, minden szempontból egyenrangú és nemzeti szuverenitásukat őrző nemzetek Európája.   A közel 5000 magyar szellemi honvédő megbízásából A mozgalom létrehívója, Dr. Csizmadia László, valamint a CÖF és a CET vezetősége  

Esterházy-emléktáblát avattak

                        Esterházy János emléktáblát avattak a dél-lengyelországi Szczawnicában, a településen rendezett magyar hét rendezvénysorozat keretében.   Gyurcsik Iván varsói magyar nagykövet ünnepi beszédében kiemelte: Esterházy János üzenete lengyeleknek, magyaroknak, szlovákoknak egyformán aktuális, s megegyezik a magyar-lengyel barátság évezredes örökségével is - az Istenbe vetett hit, a haza és felebaráti szeretet parancsa, az üldözöttekkel vállalt szolidaritás és a szülőföldhöz kötő hűség minden politikai érdeknél és szövetségnél fontosabb. Ez kell, hogy a mércéje legyen tetteink mozgatórugójának napi feladataink végzése közben is. A programsorozat részeként a felvidéki mártír politikus életéhez kapcsolódó kiállítást, valamint a második világháború alatt a lengyel menekültek magyarországi tartózkodását bemutató tárlatot is megtekinthetnek az érdeklődők. Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül szavazott a fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálása ellen. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították, és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Esterházy János 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban, hamvai a Motol temető közös sírjában nyugszanak. Esterházy Jánosnak a lengyel menekültek érdekében a második világháború idején kifejtett tevékenységéért, illetve a lengyel emigráns kormány miniszterelnök-helyettesének, Kazimierz Sosnkowski tábornoknak Magyarországon keresztül Nyugatra történt szöktetésében való közreműködéséért 2009 márciusában posztumusz a Polonia Restituta lengyel kitüntetést adományozták. 2011 júniusában pedig mellszobrot állítottak emlékére a lengyel főváros Ursynów kerületében. Magyar Hírlap

Orbán Viktor a Szakma Sztár Fesztiválon

                                          A magyar emberek szakértelme, rátermettsége és munkabírása bizonyított tény. Nem jönnének Magyarországra olyan világcégek, mint a Mercedes, az Audi vagy éppen a Lego, ha nem lennének biztosak abban, hogy itt kiválóan képzett szakemberekkel dolgozhatnak együtt. Részlet Orbán Viktornak a Szakma Sztár Fesztiválon mondott beszédéből, 2013. április 24.

Mészáros László: A szabadság nem lehet hazug - a börtönlakatot a belső szabadság képes leverni

                                        ÖSSZETARTOZUNK – 8. rész - A szabadság nem lehet hazug Kedves Barátaink! Az elmúlt hónapban új sorozatot indítottunk Mészáros László, mozgalmunk alapítója, Összetartozunk című, 2010-ben megjelent kötetének írásaiból, azok részleteiből. Nagyon sokan kérték ezt tőlünk, valószínűleg azért mert a Patrióta Európa Mozgalom által is felvállalt és hirdetett értékekről szól maga a könyv is. Fogadják szeretettel a nyolcadik írást, amely azért lehet érdekes, mert  2009-ben íródott! Kérjük, osszák meg! – szerkesztőség – levente  

Miniszterelnök Úr, T. Hölgyeim és Uraim! Mivel eredeti szakmámat tekintve rendszerszervező vagyok, engedjék meg, hogy témánkhoz mint egymáshoz szorosan kapcsolódó rendszerek halmazához közelítsek. Magyarországon ma nincs működő demokrácia.   És ne mondja senki: dehogynem, demokrácia van, hiszen létrehoztuk annak intézményeit, törvényi környezetét, szervezeti hátterét. A demokrácia léte ugyanis nem egyenlő a jogállami intézmények létezésével, az csupán a váza a demokrácia építményének. A lényege, a lelke maga a demokratikus gondolkodás, a demokratikus működés. Ha az hiányzik, éppúgy nincs demokrácia, mintha a jogállami intézmények hiányoznának. Milyen részelemek alkotják a demokrácia lelkét? Íme a legfontosabbak:   1. az állami vezetők demokratikus gondolkodása, aszerint való cselekvéseik, 2. a hatalmi ágakban dolgozó résztvevők, hús-vér emberek demokratikus gondolkodása, tevékenységük demokratikus gyakorlata; 3. az állampolgárok tájékozottsága, demokratikus gondolkodása, tettei és voksolása. Mivel ezek a fontos tényezők - sajnos - meghatározó mértékben nem léteznek ma Magyarországon, így hiányzik a demokrácia lelke. Ezért nincs is demokrácia hazánkban. És itt érkeztem el mai témánkhoz. Ugyanis én a demokráciához mint nagy rendszerhez közelítek, amelynek feltétele több más kisebb rendszer jó, helyes elveken alapuló működése. Ezek a kisebb rendszerek, mint a kultúra, a média és az oktatás - a mai megbeszélésünk tárgyai. A demokrácia zavartalan gyakorlásának fontos feltétele véleményem szerint, ezen alrendszerek külön-külön megfelelően szervezett, egymásra épülően is jól megkomponált működése. Visszatekintve az 1990 körüli időszakra, miközben a demokrácia vázát felépítettük, a jogállam intézményeit kialakítottuk, a privatizáció a maga sajátos módján lezajlott, az volt az általános vélekedés, hogy ezzel rendben is volnánk, ez volt a rendszerváltoztatás. Én ezt folyamatot mindig is másként értékeltem. S ebből rengeteg konfliktusom adódott az elmúlt két évtizedben. Ugyanis a legfontosabbat, a demokrácia lelkét adó korábban említett három alrendszert elhanyagoltuk. S noha ezek identitásunk védelmének, közösségi létünk építésének az alapjai, nem helyi értéküknek megfelelő státuszban kezeltük őket. Miközben evidencia volt számunkra a hatalmi ágak kiépítése, szétválasztása, addig az oktatást, a kultúrát és ez utóbbi meghatározó közvetítőjét, a médiát a diktatúrát kiszolgált hiénák kezére hagytuk játszani. Meggyőződésem, hogy ez az egyik nagy hiba volt. Mert ahol nem kiegyensúlyozott a média, ott nincs demokrácia. S ahol nincs demokrácia, ott a média túlhatalomra tesz szert, ott önálló hatalmi ágként kezd el működni. A végén ez a folyamat – különösen, ha a hatalmat gyakorló politikai erőnek sikerül megszereznie a média fölötti hatalmat is - diktatórikus államműködéshez vezet: lásd, hazánk, ma! (2009. szerk megjegyzése) Ugyanis ha média nem a demokratikus normák szerint működik, nem egészséges struktúrájú, nem demokraták irányítják, akkor nem töltheti be a hatalom demokratikus kontrolljának szerepét, akkor nem a nemzet érdekeinek megfelelő kultúrát fogja közvetíteni, hanem valami egészen mást, olyasmit, ami hazugságot szolgál. A hazug kultúrának pedig, hazug, álnok szabadság a következménye. A szabadság pedig nem lehet hazug – a hazug szabadság ugyanis veszélyesebb a börtönnél. Csak a belül szabad ember tud változtatni a külső körülményeken, mert a börtönlakatot a belső szabadság képes leverni. Ehhez a belső szabadsághoz, pedig csak közösségépítéssel juthatunk el, melyhez a kultúrán, a kiművelt emberfők számának gyarapításán át vezet az út. Széles tömegekhez eljuttatni a belső szabadságot építő kultúrát pedig csak jól szervezett, a nemzeti érdekeket, értékeket közvetítő médiával lehet. Ez a probléma persze az egész világon jelen van, de a mi helyzetünk két dolog miatt is speciális és más: Az egyik, hogy Trianon következményeként mára kulturális nemzetté váltunk. Tehát számunkra a nyelvünk és kultúránk megőrzése, ápolása egyben a nemzeti létünknek, megmaradásunknak az alapja is. A másik pedig az, hogy demokráciadeficitünk felszámolásának is, nemzeti identitásunk felélesztésének is az alapja nemzeti kultúránk széles tömegekhez való folyamatos eljuttatása. Sok más feladata mellett egyedül a média alkalmas arra, hogy a nemzeti és az európai minőségi kultúrát eljuttassa szélesebb rétegekhez. De túl ezen a fontos feladatán, közvetlenül is meghatározó a politikai üzenetek célba juttatását illetően. Ugyanis, ha a média nem kiegyensúlyozott, akkor fordulhat elő, hogy a félretájékoztatott lakosság öngyilkos választási döntéseket hoz. Tehát még egy ok, hogy ezt az alrendszert is megreformáljuk, kiegyensúlyozottabbá tegyük. Amint a fentiekből kitűnik, a sajtóreform elmaradása volt az egyik fő oka a rendszerváltoztatás félrecsúszásának. Napjainkra kiderült, nem elég csupán a nagy rendszerek átállítása, meg kell történnie végre a fejekben is a rendszerváltozásnak. Az pedig kiegyensúlyozott média nélkül lehetetlen. Ha ez nincs, minden erőfeszítésünk kárba vész egyéb területeken is, mert nem lesz szövetségesünk a társadalom. Minden próbálkozásunk kudarcba fullad. A médiastruktúra átalakításának ki kell terjednie az összes területre: a helyi, megyei írott és elektronikus médiumrendszerek megteremtésétől kezdve a közszolgálati nagy médiumok átszervezésén keresztül, a kereskedelmi csatornák működésének törvényi átszabásáig. De idetartozik az új médiaelit képzésének azonnali elindítása is. A kultúra számos területén vált égetően fontossá a finanszírozási rendszerek átszervezése, amint elkerülhetetlen a klebelsbergi szemléletű oktatási rendszer 21. századi kiépítése is. Mindez sok pénzt követel majd. De a legjobb befektetés. Ez a demokrácia ára. De ez a jövőnk záloga is. A demokrácia záloga. A jövő generációk életének, boldogulásának a feltétele. Mindez persze számtalan támadás forrása lesz majd. Ezt meg majd kibírjuk valahogy, mert ha visszahőkölnénk, nemcsak mint politikai erő vesznénk el, hanem nemzeti létünket is tovább veszélyeztetnénk. Köszönöm a figyelmet. Az „Eszmecsere Magyarország szellemi újjáépítéséről – Művészek és politikusok a magyar kultúráról” című zárt konferencián elhangzott hozzászólás szerkesztett változata Siófok, 2009. szeptember

Nyílt levél Európa polgáraihoz

                        Kedves Barátaink! Magyarország ellen a 2010-es választások óta tervszerű lejárató hadjárat folyik, melynek keretében nagy példányszámú újságok, televízióműsorok és egyéb médiumok szinte naponta közölnek valótlan és tendenciózusan lejárató híreket. E hírek azt igyekeznek elhitetni a magyar valóságot nem ismerő közvéleménnyel, hogy Magyarországon eltorzult a demokrácia, a kisebbségeket üldözik, a sajtó nem szabad, az egyszerű embereknek félniük kell, tombol az antiszemitizmus és az előítéletesség, s egy szélsőjobboldali elit már a totális diktatúra bevezetésére készül.   Ezek a hírek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Magyarországon demokrácia van, senkit semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem ér származása miatt, a nyilvánosságban pedig bárki szabadon közzéteheti véleményét. Az új magyar Alaptörvény, mely a kommunista diktatúra felszámolását követően, húsz év késéssel váltotta fel a korábbi, sztálinista gyökerű Alkotmányt, összhangban áll az európai normákkal és a több mint ezer éves magyar államiság legszebb hagyományaival.   Kedves Barátaink!   Egyre növekvő aggodalommal figyeljük ezeket a híreket, mivel a huszadik században nem egy esetben tapasztaltuk, hogy egy-egy bűnösnek kikiáltott ország elleni lejárató médiahadjáratot olykor valóságos katonai intervenció követ. Nem szeretnénk a bűnösnek kikiáltott országok sorsára jutni, ezért arra kérünk benneketeket, hogy személyesen, vagy ha ez nem lehetséges, megbízható emberektől, de minél több forrásból tájékozódjatok a tényleges magyarországi állapotokról. 2010-ben Magyarországon demokratikus választáson az elérhető legnagyobb, kétharmados mandátumfölényt eredményező arányban győzött a jobbközép, konzervatív tábor. E győzelem azért következett be, mert a társadalom túlnyomó többsége megelégelte a posztkommunista szellemiségű baloldali és liberális vezetés kártételeit. Ezt a hatalmas spirituális változást mi „kétharmados forradalomnak” nevezzük, mert olyan társadalmi fordulatot eredményezett, ami alkotmányos keretek között tette lehetővé az átmeneti, posztkommunista korszak lezárását. E rendkívül ambivalens korszakot egy olyan baloldal uralta, amelynek jelmondata így hangzott: „Lehet, hogy nem erkölcsös, de jogszerű”.   Kedves Barátaink!   Egyre több elszármazott honfitársunk jelzi Németországból, Angliából és más országokból, vagy éppen az Amerikai Egyesült Államokból, hogy szinte naponta kérdezik tőlük, mi történik Magyarországon, mi a magyarázatuk azoknak a rettenetes híreknek, amikről az ottani sajtóból értesülnek. Nem tudunk ezekre a hazug vádakra minden esetben válaszolni. Részben, mert nem győznénk idővel, részben pedig, mert ezek a médiumok nem hajlandók a mi véleményünknek is teret adni. Tudnotok kell azonban, hogy ez a hadjárat nem Magyarország ellen zajlik. Ez a hadjárat valójában a nemzetközi médiát uraló baloldali és liberális értelmiség reakciója a magyar választópolgárok által rájuk mért megsemmisítő vereségre, a magyarországi konzervatív forradalomra. A baloldaliak és liberálisok egy esetleg bekövetkező európai léptékű konzervatív fordulattól félnek, ezért szeretnék a magyarországi változás eredményeit megsemmisíteni, ezért indítottak ellenünk lejárató hadjáratot. Mi ugyanis a legválságosabb időszakban azt mondtuk, „hiszünk a szeretet és az összefogás erejében”. Ez a hit nem csupán arra tett képessé bennünket, hogy húsz év után végleg lezárjuk a posztkommunizmus kaotikus korszakát, de arra is, hogy döntésünk eredményeit megvédjük. Európában szokatlan méretű, félmilliós tömegfelvonulásokon tettünk hitet amellett, hogy az általunk választott kormányt megvédjük a kívülről érkező támadásoktól.   Kedves Barátaink!   Kérjük, higgyétek el, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc népe ma is tudja, milyen hatalmas csodákra képes az igazságos demokrácia, a nemzeti függetlenség, a szorgalmas munka, az egymás iránti türelem és a megértés. Kérjük, győződjetek meg személyesen állításaink igazságáról! Kérjük végezetül, tolmácsoljátok az Európai Unió minden polgárának a magyarok üzenetét: „Továbbra is rendületlenül hiszünk a szeretet és az összefogás erejében!” Budapest, 2013. április A Civil Összefogás Fórum által kezdeményezett Szellemi Honvédelem mozgalomhoz csatlakozó mintegy 2000 nemzeti érzelmű értelmiségi

Aki ezt a szülőföldet szereti, a legnehezebb emberi sorsot szereti

"Aki ezt a szülőföldet szereti, a legnehezebb emberi sorsot szereti." Cs. Szabó László (195-1984) -  író, esszéíró, kritikus

Márai Sándor: Halotti beszéd - elmondja: Bánffy György - rövid VIDEÓ!

                      kattints a VIDEÓRA - érdemes! http://www.youtube.com/watch?v=maRR2tetBzI

Hajrá Fradi!

                              A Fradi nemzeti intézményünk - Hungarikum -  Több mint száz esztendeje az ország a legnépszerűbb futball klubcsapata

Az ember úgy dolgozzon...

                                            "Az ember úgy dolgozzon, hogy szórakoztassa a jó Istent. És az pedig örökkévaló, és fenntartja és kormányozza ezt a világot, ha őt sikerül szórakoztatni, akkor az egész világ kapott valamit." Makovecz Imre (1935-2011) - építész

Tedd le a poharat!

                              Egy pszichológus körbesétált a teremben miközben stressz kezelést tanított. Amikor felemelt egy pohár vizet, mindenki arra számított, hogy a „félig üres vagy félig tele” kérdést teszi majd fel. Ehelyett azt kérdezte, hogy milyen nehéz a pohár. Majd így folytatta: A tényleges súly nem számít. Attól függ, hogy mennyi ideig tartom a poharat a kezemben. Ha csak egy percig, akkor nincs semmi baj. Ha egy óráig, akkor fáj tőle a karom. Ha egy napig, akkor a karom elzsibbad és lebénul. A pohár súlya nem változik meg, de minél tovább tartom a kezemben a poharat, az annál nehezebb lesz. A stressz és az aggodalom ugyanolyan, mint a pohár víz. Ha csak rövid ideig gondolsz rájuk, nem történik semmi. Ha egy kicsit hosszabb ideig gondolsz rájuk, elkezdenek fájni. És ha egész nap rájuk gondolsz, bénultnak érzed magad – semmit sem tudsz rendesen megcsinálni. Fontos tehát, hogy megválj a stressztől. A nap folyamán vesd le válladról a terheket, amilyen hamar csak lehet! Ne hordozd azokat még éjszaka is! Tedd le a poharat! Böjte Csaba