A lakosság támogatja a munkahelyvédelmi akciótervet
A témát ismerő és véleménnyel rendelkező állampolgárok jelentős többsége támogatja a kormány munkahelyvédelmi akciótervét összességében és egyes elemeinek tekintetében egyaránt - derül ki a Századvég közvélemény-kutatásából. A program közel összes vizsgált eleménél a válaszadók legalább háromnegyede vélekedett úgy, hogy a kormány által javasolt járulék- és adóteher-csökkentés szükséges, támogatásra érdemes intézkedés.2012. július elején ismertette a miniszterelnök a tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet, amelynek rendelkezései a nehezebb munkaerő-piaci helyzetben lévők elhelyezkedését kívánja segíteni az adó- és járulékterhek csökkentése révén.
A munkahelyvédelmi akciótervről véleménnyel rendelkező állampolgárok egyértelmű többsége, 89 százaléka támogatja a csomagot. A program egyes elemeinek megítélése hasonlóan pozitív. A két legszélesebb körben támogatott intézkedés a kisvállalkozások, kisvállalatok számára nyújtott adóteher-csökkentés (87 százalék), valamint a munkába visszatérő kismamákat érintő munkáltatói járulék megszüntetése (83 százalék).
A válaszadók 80 százaléka véli úgy, hogy szükség van az 55 év feletti munkavállalók esetében a járulékcsökkentésre, 77 százalék szerint a 25 év alattiak körében is helytálló ez a támogatási forma.
A szakképesítéssel nem rendelkezőkre vonatkozó járulékcsökkentés osztja meg a leginkább a témában véleményt formáló válaszadókat, ugyanakkor ennél a kérdésnél is többségben vannak (66 százalék) azok, akik szerint helyes intézkedésről van szó.
Összességében a munkahelyvédelmi akciótervről és annak részleteiről is hasonlóképpen vélekednek a magukat jobboldalinak és középen állónak valló választópolgárok, valamint a politikai preferenciájukban bizonytalanok. Mindkét csoport esetében 90 százalék közeli arány támogatja a kormány intézkedéscsomagját. A baloldali választópolgárok az átlagnál kritikusabbak, ugyanakkor az ő esetükben is minden kérdésnél többségben vannak azok, akik egyetértenek az intézkedésekkel.
A pártpreferenciát figyelembe véve elmondható, hogy az MSZP és a Demokratikus Koalíció szavazóinak kivételével minden csoportnál meghaladja a 80 százalékot azok aránya, akik támogatják a kormány tervét, valamint a pártválasztásukban bizonytalanok is helyeslik azt - derül ki a Századvég július második felében, ezer ember megkérdezésével készített kutatásának eredményéből.
inforadio.hu
Orbán Viktor mondta
Ha bízunk magunkban, megértjük a folyamatokat, amelyekben élünk, képesek vagyunk kidolgozni a megoldásokat, és képesek vagyunk megszervezni magunkat ennek érdekében, akkor az az előnyünk, ami ma a válságkezelésben a nyugatiakkal szemben rendelkezésünkre áll, megmarad, és óriási lépést tettünk a siker irányába.
Részlet Orbán Viktor a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásából, 2012. július 28.
Orbán Viktor interjúja a Kossuth Rádióban
Bevezetjük az előzetes választási feliratkozást az országgyűlési választásoknál, erről a szeptemberben kezdődő ülésszakon dönt a parlament. A külhoni magyarok esetében a levélben szavazás általánossá tételét tartjuk ésszerű megoldásnak. Magyarországon eddig az állam választói névjegyzéket állított össze és saját adatbázisából indult ki. Ezt most megfordítjuk, így aki a választásokon részt akar venni, annak fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállítás első pillanatától kezdve minden információt, ajánlási lehetőséget megkap. Aki pedig nem akar részt venni, az kívül marad ezen, és őt nem fogjuk zargatni választási akciókkal, az nem fog szórólapot vagy kopogtatócédulát kapni. A nagy vita inkább azon van, hogy azok esetében, akik feliratkoztak, kötelezővé tegyük-e a részvételt. A feliratkozás több hónapig tart majd, mindenki tudni fog róla, és könnyű lesz megoldani ezt a feladatot. Ha valaki az ország számára egyik legfontosabb döntésben részt kíván venni, akkor annyit igazán megtehet, hogy a maga részéről a szándékot jelzi. A feliratkozás alapján jóval a választások előtt tudni fogjuk, hogy a magyar választópolgárok hány százaléka dönt úgy, hogy részt vesz a szavazáson - mondta a miniszterelnök a vele készített interjúban.
Erről a parlamentnek határoznia kell folytatta - mert úgy fair, hogy a választások előtt több mint egy évvel minden részletszabályt mindenki pontosan ismerhessen.
A külhoni magyarok esetében azért van szükség a feliratkozásra, hogy egyáltalán létrejöjjön a választói névjegyzék. Ésszerű megoldásnak tartjuk a levélben történő szavazás általánossá tételét a magyar államhatáron kívül.
Meg fogjuk védeni a munkahelyeket, és ennek a fedezete a tranzakciós adó. Ha valamiért ez így nem lehetséges, akkor másképpen oldjuk meg, de a célokból nem engedünk. A csütörtökön lezárult kéthetes konzultációsorozat megbeszélésein is mindenki a munkahelyvédelmi akciótervet tette az első helyre, ebben a kérdésben nemzeti egység van.
Ami a tranzakciós illeték bevezetését illeti, eddig minden újszerű lépést ellenállás fogadott, az ebből fakadó vitát viszont általában megnyeri a magyar kormány. Így volt a bankadó és a válságadók esetében is, amely azóta sok uniós országban bevett eszköz. Az unióban évek óta beszélnek a tranzakciós adóról, csak nincs erő annak bevezetéséhez. Nekünk van erőnk, bevezettük, persze, hogy az első reakció a negatív módon érintett világ részéről elutasító, és megpróbálnak minket feltartóztatni. Meglátjuk.
Megközelítésbeli különbség van a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a magyar kormány gondolkodása között. Ez helyes, mert ők a pénzért felelősek, mi pedig több mint 10 millió magyarért. Abban a tekintetben, hogy mit kell tenni, a várakozásokhoz képes sokkal nagyobb egyetértés van.
Az IMF-fel való kapcsolat nem érzelmi kérdés, van, amikor tud segíteni az IMF, van, amikor nem. 2010-ben nem tudott, mert sosem járult volna hozzá a multikat terhelő adók és a bankadó bevezetéséhez, valamint a nyugdíjrendszer átalakításához. Az IMF általában mindent helytelenít, amit mi méltányos közteherviselésnek gondolunk, és azt mondja, ha jól megy a bankoknak, akkor jól megy az egész gazdaságnak, de ha ilyen egyszerű volna az élet, akkor nemzeti kormányokra nem is lenne szükség.
A kéthetes konzultációsorozat alatt tárgyalópartnereinktől alternatív megoldásokat, érdekes szakmai felvetéseket kaptunk, de a kormányzás irányának megváltoztatásáról szó sem volt. Vannak kormányok, amelyek azt szeretik hallani, hogy „minden nagyon jó, minden nagyon szép, mindennel meg vagyok elégedve”, azonban minket kiver a víz, ha ezt halljuk.
Az ország tele van gondokkal és bajokkal, így az, hogy kritika van egy megbeszélésen, azt jelzi, hogy az emberek nem veszítették el a realitásérzéküket. A kéthetes konzultáció állomásainak kiválasztását megelőzően is találkoztunk azokkal, akikkel most újra konzultáltunk, és ezeknek a találkozóknak az volt a céljuk, hogy a kormányzás félidejében megnézzük, mit végeztünk két év alatt. Átfogóan 60 százalékosnak látjuk a vállalások teljesítését országosan.
Orbán Viktor a VOSZ kibővített elnökségi ülésén
Olyan mélységű átrendeződés történik most a világgazdaságban és azon belül az európai kontinensen, amely következményeiben és súlyában - habár jellege más - nyugodtan összevethető az 1990-es nagy átalakulással. Akkor új politikai és gazdasági rendszereket kellett fölépíteni. Egyelőre most még nem kell új politikai rendszereket fölépíteni, de föl kell építeni új gazdasági rendszereket Közép-Európában, és reméljük, a Jóisten megsegít bennünket, hogy a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket, amelyeket a gazdasági túlélés érdekében aztán be kelljen vezetni - mondta Orbán Viktor a VOSZ kibővített elnökségi ülésén.Hozzátette: a nyugati világ ma inkább egy hanyatló pályán látszik haladni, de Közép-Európának óriási felívelési esélyei vannak. A következő 10-15 évben az európai kontinensen belül a gazdasági súlypontok átrendeződnek, a tőkeerő át fog alakulni. Ennek mi nem vagyunk automatikusan részei, ma ott tartunk, hogy sereghajtók vagyunk a térségben. Ha nem sikerül a magyar gazdaságot új alapokra helyezni, akkor ebből a történelmi felívelési esélyből Magyarország kimarad. Meg kell érteni, hogy a világ megváltozott, más részei lesznek erősek, mint amelyek korábban voltak, Magyarország nem maradhat ki a fölemelkedő világokkal való üzleti és kereskedelmi kapcsolatok előnyeiből.
Az ország irányításáért a kormány viseli a felelősséget, de az országot nem a kormány működteti. Az országot inkább a gazdasági élet szereplőinek kell működtetniük, az együttműködésben pedig mellőzni kell a pártpolitikai szempontokat. Idén 200 ezer embernek adunk közmunkát, és szeretnénk ezt 2013-ban 300 ezerre felvinni. Sőt a végén odáig szeretnénk elvinni a dolgot, hogy azt tudjuk mondani: „nem kapsz szociális segélyt, ha egyébként fizikailag munkaképes vagy, viszont mindenki számára van elérhető közmunka.”
A hitelezéssel kapcsolatban az anyabankok bajban vannak, viszik kifelé a pénzt, és bár a kormány keresi a folyamat lelassításának módját, a tulajdonosi jogon történő forráskivonás mindig erősebb jog marad, mint egy közvetett kormányzati eszköz. A magyar gazdaság akármit csinál a következő két évben, akármilyen „bank-loving” politikát folytatna a kormányzat és még ha sikerülne is szerelmetes viszonyba kerülnie a bankrendszerrel, akkor sem tudja megállítani azt a folyamatot, hogy a bankrendszeren keresztül elérhető források csökkenni fognak az országban. Ez rossz hír, mert hitelezés nélkül nem lehet növekedést csinálni, de nincs ok a kétségbeesésre, minden rendelkezésre álló forrást fel kell használni.
Ami az EU-s fejlesztési forrásokat illeti: 2015-ig kell minden fillért ki kell fizetni. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter szerint még van arra esély, hogy ez megvalósuljon. Személyes felelősségnek éreznénk, ha nem valósulna meg a 90 százalék feletti eredmény.
Magyarország akkor mondhatja el, hogy önmaga ura, amikor 50 százalék körüli sávba kerül az államadósság. Az jó jel, hogy az elmúlt másfél hónapban 100 milliárd forintért vásároltak magyar magánszemélyek állampapírt, összesen pedig magyar kézben van 600-700 milliárd forintnyi hazai állampapír-állomány. Ha megtalálnánk a módját, hogyan lehetne immár nem államdósság-finanszírozásba, hanem fejlesztésbe, beruházásba bevonni a jövedelmek egy részét, az nagy lökést jelentene a nemzetgazdaságnak.
Nem javasoljuk, hogy visszalépjünk az arányos egykulcsos adórendszertől. Arról azonban érdemes elgondolkodni, hogy miként lehet a magas jövedelmű rétegeknél kitalálni egy olyan szabályt, ami nem az államkasszába, hanem befektetési alapba vonná a pénzüket, akár úgy, hogy választhatnak két-három alap közül, és így tulajdonrészt szerezve majd 8-10 év múlva eldőlne, hogy kiveszik-e a pénzüket vagy tulajdonrészt akarnak szerezni egy sikeres állami fejlesztési alapban.
Elfogadtuk azt a VOSZ fórumán elhangzott kritikát, hogy a magyar állami intézményrendszer nem nyújt kellő segítséget a magyar vállalkozásoknak a piacra jutáshoz. Ezt az intézményrendszer tohonyasága, lassúsága okozza, és bár tettünk lépéseket, valóban nem történt meg a hibák kijavítása 2010 után.
A magyar bürokrácia működésében is számos bosszantó jelenség van, de nem akarjuk ezért a bürokratákat pocskondiázni, mert ez vezetési kérdés. A bürokrácia lassú működése kormányzati probléma, amiért végső soron mégiscsak mi viseljük a felelősséget. Ugyanakkor 2010 óta a kormány most szeptemberben tart majd ott, hogy tudja, mennyien dolgoznak a magyar közigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben. Ahhoz, hogy az állam versenyképes szolgáltatást nyújthasson, első lépésként meg kell állapodni arról, hogy Magyarország a következő tíz évben mennyi pedagógussal, egészségügyi dolgozóval, közigazgatási alkalmazottal vagy rendőrrel működjön. Erről a VOSZ-szal egyeztetni akarunk ősszel.
Az adóbeszedés hatékonyságával kapcsolatban a jövő héten konzultálunk az adóhivatal vezetőjével, mert túlságosan sok áfa maradt kint. Ahhoz képest, hogy az adókat csökkenteni akarjuk, nem elég pozitív a válasz az adó elkerülés szempontjából a magyar társadalom részéről. Az adóhivatalnak ebben komoly tartalékai vannak, de fontos, hogy a vállalkozók ezt ne érezzék zaklatásnak. Ezért egy szigorúbb, korrektebb, zaklatásmentes adóbeszedési rendszer működtetését tartjuk fontosnak.
A kétharmadosnál nagyobb összefogást nem tudunk létrehozni. Az összefogás nem szándék, hanem erő kérdése, ha van erő, van összefogás, de ez nem zárja ki a vitát és a demokráciát.
Gazdasági versenyelőny a társadalmi béke megőrzése, amelyben Magyarországnak több tapasztalata van, mint a nyugati országoknak. Köszönetet mondtunk a baloldali vállalkozóknak, amiért nem lázításra használták a nehézségeket.
Addig nem akarunk a takarékszövetkezetekről szóló szabályozáshoz hozzányúlni, amíg be nem fejeződik az a projekt, amelynek során a magyar állam a 38 százalékot megvásárolja.
A közelgő választások ellenére nem szabad engedni annak, hogy az egyébként lassan növekvő magyar gazdaság tényleges lehetőségeit meghaladóan hitelből emeljük a közszféra béreit.
Az IMF a kormány számára nem érzelmi kérdés, az IMF-fel való viszonyunk sem érzelmi kérdés, az a kérdés, hogy mire van szüksége az országnak. Ha az országnak arra van szüksége, hogy - miután magas az államadósság és folyamatosan új hitelekkel váltjuk ki a régieket - alacsony kamattal jussunk pénzhez, akkor az IMF-fel meg kell állapodni, feltéve, hogy a valutaalap nem kér olyasmit, ami a másik oldalon nagyobb kárt okoz, mint amennyit pénzügyi oldalon nyerünk. Ennek a mérlegelése, egy elfogadható pozíció kialkudása a kormányzat feladata az IMF-fel kapcsolatban. Csak így, vashideg logika, csigavér, higgadtság mentén lehet jól tárgyalni.
Örülünk annak, hogy az IMF nem volt itt az elmúlt másfél-két évben, mert a kormány gazdaságpolitikájának több elemét biztosan nem tudtuk volna megvalósítani. Ha az IMF itt maradt volna, akkor évente körülbelül 100 milliárd forinttal olcsóbban lehetett volna finanszírozni az államadósságot, ugyanakkor nem tudnánk évente 200 milliárdot, három év alatt 600 milliárdot bevonni a bankszektorból a válságkezelésbe, nem lehetett volna a válságadón keresztül bevonni évente 160, három év alatt 480 milliárdot, és nem lehet úgy visszaalakítani a nyugdíjrendszert, hogy havonta 30 milliárd forint ne kimenjen, hanem bejöjjön a nyugdíjkasszába, ami évente 360 milliárd forint. Ezért ésszerű a kormány elmúlt időszakban folytatott IMF-politikája.
Most már csak az a kérdés, hogy a tranzakciós illeték problémája ügyében megegyezésre tudnak-e jutni vagy sem. Majd meglátjuk.
Orbán Viktor mondta
Közép-Európa és Nyugat-Európa teljesen ellentétes pályán mozog, és Európa jövője – ha a dolgok így mennek tovább – Közép-Európában van.
Orbán Viktor a Fidelitas rendezvényén
Budapest, 2012. július 24.
Orbán Viktor sajtótájékoztatója az Országos Roma Önkormányzattal való konzultációról
Magyarországon a munkanélküliek is dolgozni akarnak: az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy nem igazak azok az állítások, amelyek szerint a magyarok segélyből akarnak megélni, és ki akarják játszani a közmunkarendszer szabályait. Ahhoz, hogy Magyarországon 5-5,5 millió dolgozó, adófizető állampolgár legyen, a romáknak is dolgozniuk kell.Világossá kell tenni, hogy bűnözésből nem lehet megélni - ha valaki ezzel próbálkozik, pórul fog járni -, ahogyan segélyből sem, vagy csak sokkal rosszabbul, mint munkából. Egy ország - különösen egy európai válság idején - nem engedheti meg magának azt, hogy munkaképes emberek segélyből éljenek meg. Ezért nem is fognak jövedelempótló segélyt kapni hosszabb távon a magyarok.
A kérdés csak az, hogy a kabinet meg tudja-e szervezni a munkalehetőségeket: ebben még van adósságunk, sokat haladtunk előre, nagyon nagy utat tettünk meg az „inkább maradj otthon, érd be egy kis segéllyel, ne gyere a nyakunkra munkaért” szocialista típusú társadalompolitikától a mai állapotig. A tárgyaláson a közeljövő lehetséges foglalkoztatási formái között - amelyek már nem egészen közmunkák, de még nem is teljesen piaci állások - szóba kerültek például a foglalkoztatási, illetve a szociális szövetkezetek.
A romák még mindig úgy érzik - jórészt jogosan -, hogy sok olyan döntés születik róluk, amelyek meghozatalában nincs jelen kellő súllyal az ORÖ, és a kabinetnek is elég komoly fejfájást jelent, hogyan teremtse meg az alkotmányos rendszerét a roma önkormányzat bevonásának a döntésekbe. Ezzel összefüggésben létrehozunk egy három-négytagú kormánybizottság-szerű testületet. Ennek az operatív bizottságnak az lesz a feladata, hogy negyedévente értékelje, haladt-e, és ha igen, milyen tempóban a romákkal kapcsolatos vállalások megvalósítása.
Európai szinten is elismerésre, követésre méltónak tartják a romaintegrációról szóló kormányzati politikát. Egész Magyarország a Pécsett meggyilkolt rendőrségi pszichológus, Bándy Kata szüleinek oldalán áll. Együttérzésünket fejeztük ki a szülőknek a tragédia miatt, amelyről megrendülve értesültünk. Általában minden bűncselekmény mellbe vágja az embert. Ha nők rovására követik el, akkor kétszeresen, és ha fiatal nők rovására, aljas indokból, akkor pedig letaglózva érzi magát az ember. Ez az eset is megerősítette a kormányt a büntető törvénykönyv szigorításában. Szerintünk a büntetések súlyának és gyorsaságának igenis van visszatartó ereje. Azt szeretnénk, hogy a bűncselekmény miatt természetes módon felerősödött indulatok minél hamarabb csendesedjenek el, és vissza lehessen térni a dolgok mélyén meghúzódó problémák higgadt megtárgyalásához.
Egy államférfi a magyarok helyzetéről
"Mi, magyarok jobbak vagyunk annál, többre vagyunk képesek, mint ahogyan teljesítettünk a megelőző években és az a feladat, hogy Magyarország elfoglalja a helyét a nemzetek közötti versenyben azon a polcon, ahol egyébként a képessége, szorgalma és tudása alapján a helye kellene, hogy legyen. Ez egy olyan cél, amely szerintem minden magyarban ott van."
Orbán Viktor
Orbán Viktor a Hír Televízióban
A kormány az IMF feltételeinek azt a részét tudja elfogadni, amelyről hisszük mi, magyarok, hogy ha azt megtesszük, akkor az jobbá teszi Magyarországot - mondta a miniszterelnök a Hír Televízióban. A vagyonadó és az ingatlanadó - mint a valutaalapnak a sajtó szerint lehetséges feltételei - kapcsán a kérdést úgy kell feltenni, hogy az ingatlanadó szolgálná-e az ország érdekét, hozzásegítené-e ahhoz, hogy kihozza magából azt, ami egyébként tehetségben és képességben benne van. Nem segítene hozzá, ahogyan a vagyonadó sem - folytatta.Az IMF most jön, körülnéz, és valamikor majd inkább a nyár végén, mint a közepén lesznek tárgyalások is. Európa néha egy múzeumra emlékeztet, ugyanis a mostani válsághelyzetet azokkal az eszközökkel próbálja kezelni, amelyeket a múltban használt, ám ezek már nem működnek. Magyarország viszont nem szerénykedett olyan megoldásokat kitalálni, amelyek nem a múlthoz tartoznak, hanem a jövőt építik: ilyen volt a bankadó, a multiadó, most pedig bevezeti a kormány a pénzügyi tranzakciós illetéket. Utóbbi sokkal jelentősebb, mint azt gondolják. A következő egy-két év érdekes kérdése, hogy ez az új teherforma mennyire képes válságkezelő eszközként, illetve a jövő egyik legfontosabb államháztartási bevételeként szolgálni.
A tranzakciós illetéknek a Nemzeti Bankra való kiterjesztése logikus, szükséges és elkerülhetetlen. Magyarországot a magyarok kormányozzák, ha egyszer a magyar Országgyűlés úgy döntött, hogy tranzakciós illeték lesz, meghatározta annak a körét, akkor az úgy lesz. A magyar parlament döntéseit senki sem tudja megvétózni. Az EKB-nak véleménynyilvánítási joga van, az álláspontját meg kell hallgatni, de a döntésben való részvételre semmilyen lehetősége nincs. Kizárt, hogy a pénzintézetek teljesen áthárítsák az illetéket az emberekre.
Bűntény, Magyarország elleni merénylet, hogy 2002 és 2010 között jelentősen nőtt az államadósság mértéke. Jelenleg már alacsonyabb, - árfolyamtól függően - a GDP 76-78 százaléka közötti sávban van az államadósság. Folyamatosan meg kell újítani az adósságot, aminek négy lehetséges forrása van. A belső megtakarítás (néhány hónap alatt több mint százmilliárd forint értékben vettek magyar állampolgárok magyar állampapírt, erre továbbra is buzdítjuk őket!), a nyugati pénzpiacokhoz, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez fordulás és a keleti pénzpiacokra való visszatérés. Mi mind a négy hangszeren játszunk.
Nekünk nem személyes ellenségeink vannak, de például a bankadó "fáj valahol", s azoknak a nagyrészt külföldi nagytőkéscsoportoknak, amelyeknek ez fáj, minden pénzt megér, hogy a magyarországi kurzust megváltoztassák, hasonlóan nagy telekommunikációs vállalatoknak, energiacégeknek. Erre vezetjük vissza leginkább azokat a kísérleteket, amelyek rendszeresen a kormány politikájának befolyásolására irányulnak.
Ugyanakkor azokat a csatákat, amelyeket mi magunk robbantottunk ki a saját, szokásostól eltérő, innovatív intézkedéseinkkel, megnyertük. A januári Békemenet jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kormány most is stabilan áll a lábán. A mostani romániai helyzet kapcsán: Az EP-ben az európai baloldal van többségben, vagyis ha akarnak, kikiálthatnak valakit bűnbaknak, de a legnyilvánvalóbb nemzetközi botrány esetén is eltakarhatják az ügyeket.
Eddig több mint 500 ezer kérdőív érkezett vissza az Új Nemzeti Konzultáció keretében. A napokban egyeztetünk választási szövetségeseinkkel, ugyanis a kormányzati ciklusból eltelt két év, ezért meg kell nézni, mi teljesült eddig, és érdemes a megállapodásokat megújítani.
Magyarnak lenni nem csak a nyelv elsajátítását jelenti
Magyarnak lenni nem csak a nyelv elsajátítását jelenti – jelentette ki hétfőn Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. A közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint fontos az is, hogy a nyelvet milyen mértékben tudjuk művelni. Fontos emellett a történelmünk és - példaként említve a kokárda viselését - annak a szimbólumrendszernek az ismerete is, amely minket a magyar közösség tagjává tesz - jelentette ki Navracsics Tibor. Hangsúlyozta: a magyarok sikerei jórészt mindig a talpraállásból adódtak, és most „történelmi lehetőségünk van, hogy ismét sikeres nemzet legyen a magyar”.
Erzsébet-utalványban fizethetik augusztustól a szociális segély egy részét
A települési önkormányzatok augusztus 1-jétől rendeletben írhatják elő, hogy legalább tízezer forintnyi rendszeres szociális segély folyósításakor az ellátás összegéből ötezer forintot készételvásárlásra felhasználható Erzsébet-utalványban fizetnek ki. A parlament erről hétfőn a szociális tárgyú törvények módosításával döntött. Változik a gyermekvédelmi törvény is: a módosítás értelmében a település jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultaknak október 1-jétől nem pénzben, hanem Erzsébet-utalványban nyújt támogatást. Az Országgyűlés rögzítette azt is, hogy a következő tanévtől a gyermek életkorától és a család jövedelmi helyzetétől függetlenül nem jár családi pótlék akkor, ha a tanuló ötven órát igazolatlanul hiányzik az iskolából.